Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-16 / 167. szám
*tt4j prml9tirl*f *gr•••If«*»*f XVII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM. Ára 50 fillér I960. JÚLIUS 16, SZOMBAT Hruscsov sivfárs üzenetváltása a kongói államférfiakkal (Cikk az 5. oldalon) ★ Vasárnapi ügyelet a húsboltokban (Hír a 6. oldalon) Tanulni — mátoktól (Cikk a 2. oldalon) ★ fi másodvetés gépesítése (Cikk a 3. oldalon) ÉJ ÉVA» A kulturcsoport? Közös kiránduláson vesz részt — válaszolják most legtöbb helyen a művelődési házakban, otthonokban. Másutt dolgoznak, hiszen a munka most követeli a legtöbb dolgos kezet a határban. Az üzemek műszak után pihenni térő embereket engednek útjukra, ki fürdőbe, ki csak haza, a ház körüli apró tennivalókra. Nyár van. A művelődési házak nagyrészében mégsincs tétlen csend. Már készülnek a tervek, amelyek ősztől kezdve várják majd a megvalósulást. Ez a csendes nyári időszak a legalkalmasabb arra, hogy nyugodtan összegezni lehessen az év eredményeit, áttekinteni a mulasztásokon, megkeresni az okokat. És olyan elhatározásra jutni, hogy a jövő év még több sikert hozzon. Az elmúlt kulturális év — ezt szokásszerűen ősztől őszig számítják a művelődési házak, — igen szép eredményeket hozott megyénkben is. A seregszemle élő bizonyítványa volt és jeles bizonyítványa a számtalan megyei együttesnek. Persze, nem szépséghiba nélkül. Mert még mindig akadtak színjátszó csoportok, amelyek nem helyeselhető műsorpolitikával dolgoztak, tánccsoportok, amelyek tánca tarkállott az egymáshoz nem illő motívumoktól, énekkarok, amelyek kidolgozatlanul halmozták számaikat. Összességében véve mégis jobb volt a müsorválasz- tas, több az együttesek száma, alaposabb a felkészülés. Ez utóbbi különösen a felnőtt, munkás vagy paraszti együtteseknél volt tapasztalhatóMindinkább központjaivá válnak művelődési házaink egy egy terület kulturális érdeklődésének. Azonban még mindig sok a megfelelő irányítást nélkülöző apró, rendszerint csak bizonyos alkalmakra szóló rendezvény, a művelődési házak, otthonok hatósugarán kívül. Ezeknek legnagyobb hibája éppen az, hogy alkalorrjszerű, rendszerint csak bizonyos pénzösszeg megszerzésére irányul, s műsora általában nívótlan, s a főszám a bál, amely az előadást követi. Kívánatos lenne, ha a jövőben a művelődési házak jobban beleszólnának területükön a hasonló rendezvények műsorának választásába az előkészítésbe. Ezt annál is inkább megtehetik, ^ mert a rendezvények nagyreszet a kultúrházakban ‘tartják, hiszen az a legalkalmasabb hely. Nyár van. A művelődési házakban mégsincs tétlen csend, készülnek a tervek. S ezeknek reálisán tartalmazniuk kell már a jövő év kibontakozó kulturális körvonalait Nem jó az a terv, amely légvárakat épít, nem azokra az alapokra támaszkodik, amelyeket a művelődési házak a társadalmi munkásokkal biztosítani tudnak. De az a terv sem lehet jó, amely a meglévő adottságokat — kényelmesség, vagy bizalmatlanság folytán — nem kívánja hasznosítani. Ebben az évben is voltak tervek, amelyek csupán papíron maradtak, mert a tervkészítők nem számoltak helyesen a körülményekkel. Viszont — különösen a kis, falusi művelődési otthonok tervei sok helyütt elő sem kerültek a fiókból, mert csupán általánosságokat szögeztek le, eleve nem arra készültek ,hogy most azok alapján dolgozni lehessen. Már pedig céltudatos munka előre kitűzött feladatok meghatározása nélkül nem képzelhető el. A párt művelődési irányelveiből ismeretesek: emelni kell népünk műveltségi színvonalát, öntuöatosabb, világnézetében szilárdabb, szakmailag képzettebb emberek társadalmáért kell dolgoznia a népművelőnek. Ezt szem előtt tartva, mérlegelni lehet minden elgondolást: vajon mennyit segít, mit használ a kulturális forradalomban? A művelődési házak korábbi, különösen az ellenforradalom utáni közvetlen munkájára jellemző volt, hogy csupán szórakozást, minden áron való szórakozást akartak nyújtani az embereknek- Előkerültek a kispolgári giccsek, porlepte, egy tréfa erejét is alig alig tartó „vígjátékok”, zenés limonádék, s ezekkel nagyjában ki is merült a művelődési ház ténykedése. A műit évben ilyen dolog már szórványosan fordult csak elő. De ritka helyen értelmezték igazi értelmében a művelődési ház nevét: hogy ezek valóban a művelődés központjai. Az ismeretterjesztés, az olvasás, a viták, a szakmai megbeszélések, a klubszerű élet csak másodlagos szerepet töltöttek be. Nagy sikernek örvendtek a szabó-varró tanfolyamok, de csak elvétve kötötték össze az ipari, szakismereti órákat más, helyes politikai világnézetre, egy-egy fontosabb kérdés megismerésére irányuló előadásokkal, beszélgetésekkel. Hasonlóképpen volt ez más szakkörök munkájával is. Bár önmagában nem lehet hibának nevezni, mert kívánatos, hogy a kultúrházban az ifjúság is otthont találjon, sőt, elsősorban az ifjúság, hiba mégis, hogy túlnyomó többségben fiatalok érzik magukat otthon a művelődési házakban. Fiatalok; húsz éven aluli fiúk és lányok. Az idősebbek, akiknek javarészt a művelődési házak nyújthatnának lehetőséget ismereteik gyarapítására, jóval kevesebben. S ez arra mutat, hogy nem elég otthonosak még művelődési házaink, nem tudják még minden vonatkozásban hivatásukat betölteni. Klubszobák ritka helyen vannak, a költséges építés után a berendezésre már sokkal kisebb gondot fordítanak. Pedig ez legalább olyan fontos, mint maga a létesítés! Mérlegre teszik művelődési házaink az elmúlt évi munkát, és a tervek akkor jók, ha elérhetően javítják az előfordult hibákat. Még néhány hét, s ismét izgalmas, szórakoztató, nemes munka kezdődik a művelődés társadalmi alapokra épült centrumaiban. ítj iskola és bérház liisvárdáu — Kisebbméretű stadiont terveznek — ÉJJ strandot kap a község KISZ tagok az aratas sikeréért Egyre gazdagszik, fejlődik Kis- várda. A közeljövőben jónéhány olyan létesítmény építését tervezték, melyek újabb mérföldkövei lesznek a község fejlődésének. A közelmúlt, napokban kijelölték egy újonnan felépítendő iskola helyét. A tizenkét tantermesre tervezett iskola a követelménynek megfelelő, teljesen korszerű iskola lesz, mellyel nagy mértékben enyhíteni tudják majd az álaláAz apagyi Hunyadi Termelő- szövetkezet tegnap befejezte az aratást. Az aratással párhuzamosan végezték a tarlóhántást és másodvetést. Nyírmadán az árpát kombájn aratta. 21 mázsa kitűnő termésátlag született. Az aratásból ugyancsak kiveszik a részüket a traktorosok. Holenszki Bálint baktai és Lamas János ófehértói traktorosok például már 163. illetve 106 holdat vágtak le a mai napig. Megindultak a másodvetések is a járás területén. Így például a laskodi Vorosilov Termelőszövetkezetben tarlókba vetik. Néhány termelőszövetkezet (Laskodon, Nyírj ános iskolák túlzsúfoltságának problémáját. A kisvárdai községi tanács az új iskola építéséhez egymillió forint segítséggel járul hozzá. Ezzel egyidejűleg — a lakáshiány megszüntetése érdekében — megállapították egy 8—12 lakásos bérház építésének helyé* is. A lakásépítkezést még ezév- ben megkezdik, s a lehetőség szerint mindent elkövetnek, hogy a legrövidebb időn belül be is fejezhessék. kön) tagjainak 300—400 négyszögöl területen ad másodvetésre, így biztosítva van a tagok háztáji állatállományának téli takarmányozása. Most a nyári nagy munkák idején a földművesszövetkezetek mozgóbüféi járják a határt, frissítő italokkal serkentve az aratókat. Néhány termelőszövetkezetben (például a baktai Úttörőben) közösen főznek. így az asszonyok is nyugodtan segédkezhetnek az aratási munkáknál. Új strand és sportpálya A községi tanács végrehajtóbizottsága határozatot hozott, mely szerint új strandfürdőt létesítene« a községben. A végrehajtóbizott- ság már intézkedéseket is tett, hogy geológusok végezzenek mélyfúrást a község területén kezdjék meg az új strand építkezéseit A községi tanács a közelmúltban kijelölte az újonnan megépítendő sportpálya helyét. Már csak az illetékes megyei szerve« jóváhagyására várnak, s ha az megérkezik, megkezdi egy ,,B’' tipusú stadion építését. fi KISZ fiatalodról A járás kiszistái segítenek a. nyári mezőgazdasági munka« végzésében a termelőszövetkezeteknek. A kisvárdai községi KISZ szervezet tagjai már két alkalommal volt kint a komorói termelő- szövetkezetben, s 24 fő 9 hold kukoricát kapált meg. A járás kiszistái elvállalták 200 hold kalászos learatásót, s előreláthatólag ezt túl is teljesítik. A termelőszövetkezetek zárszámadáskor „háláják” meg a KISZ-szerve- zetek segítését s a jövedelmet az alapszervezetek kirándulásokra szeretnék felhasználni. Értékes Gábor Holnap, vasárnap is dolgosnak a császiói, a csengeri és a csengersimai szövetkezetek fiatal ini 21 mázsás termésátlag árpából — Díegiiuiult a másotlvetés a háztáji gazdaságokban — Kjzösen Jűznek néhány termelőszövetkezetben a baktai járásban Egy kombájn, két aratógép és 120 kasza vágja a gabonát Nyírbogáton A nyírbogáti Rákóczi Termelő- szövetkezetben 1800 hold aratni- való volt. Egy kombájn, két aratógép és 120 kasza látott munkához. Július 14-ig az 1800 hold aratni- valóból 1110 holdat levágtak. Az aratással egy időben 13 hold borsót is betakarítottak és elcsépeltek, s megkezdték a tarióhántást és másod vetést is a tsz-ben. Kovács Endre. Az ifjúsági munkacsapatok és brigádok országos, illetve helyi szocialista munkaversenyének keretében újabb szép vállalást tettek a csengeri járás termelőszövetkezeteiben dolgozó fiatalok. A sürgős nyári munkákra való tekintettel a vasárnapokat is kihasználják és ezért társadalmi munkával imdítik előbbre a betakarítást. Császló község terme- lőszövefkezetének KISZ tagjai holnap 140 holdas kombájnaratta területen gyűjtik egybe a szalmát. A csengersimai Kossuth és a csengeri Lenin termelőszövetkezet fiataljai vasárnap 100—106 holdon hordják keresztekbe az aratógép által vágott és bekötött kévéket. örvendetes az is, hogy a csengeri járás termelőszövetkezeti ifjúsága védnökséget vállal a silókukorica termelése felett. Eddig több, mint 550 holdat kapáltak be, ezen kívül 650 holdon végeztek növényápolást. Kilencedik éve a kombájnon Illés András, a Mátészalkai Gépállomás dolgozója, a hodászi Úttörő Tsz őszi árpa tábláján esen » napon tíz holdnyi munkát akar elvégezni.
