Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-15 / 166. szám

I Japán Liberális Demokrata Párt megválasztotta Kisi utódját Tokió, (MTI): Nobuszuke Kisi jepán miniszterelnök csütörtö­kön hivatalosan közölte a Japán Liberális Demokrata Párt kül­dötteinek Tokióban ülésező or­szágos értekezletév . hogy le­mond a párt elnöki tisztségéről. Kisi bejelentését a kongreßz- szus elfogadta, majd a küldöt­tek másodszori szavazásán Ha­jato Ikedát, a Kisi-kormány kül­kereskedelmi miniszterét válasz­tották a párt új elnökének, Hajato Ikeda a Kisi-kormány péntekre várt lemondása után bemutatkozik a japán parla­mentben, amelytől kéri majd a kormányalakítási megbízást. A nyugati hírügynökségek kommentárjai leplezetlen öröm­mel veszik tudomásul, hogy a 61 éves Hajato Ikeda került a Japán Liberális Demokrata Párt élére. Merényletet követtek el Kisi ellen Kisi japán miniszterelnök ellen merényletet követtek el. A merénylő késsel sebet ejtett Ki­si combján. Kisi a vérveszteség­től elájult. Később megállapí­tották, hogy a sebesülés nem életveszélyes. A tokiói rendőrség ellentmon­dó jelentései szerint a merénylő a liberális demokrata párt tag­ja, vagy egy szélsőjobboldali mozgalom hive. A Biztonsági Tanács felszólította Belgiumot, hogy vonja ki csapatait a Kongói Köztársaságból New York, (MTI): Nyugati hír- ügynökségek jelentik, hogy a Biz­tosági Tanács szerdán a késő esti órákban rendkívüli üiésre ült össze a kongói helyzet megvita­tására. Kaszavubu, a Kongói Köztársa­ság elnöke és Lumumba minisz­terelnök Hammarskjöld főtitkár­hoz intézett táviratában agresz- szióval vádolta Belgiumot és sür­gős katonai segítséget kért az Egyesült Nemzetek Szervezetétől. A távirat hangoztatta, ha az ENSZ nem siet a régen függet­lenné vált köztársaság segitségére, akkor Kcngó az afrikai-ázsiai or­szágokhoz fordul segítségért. Mint jelentették, a kongói kormány rádiófslhi- vással fordult Ghánához és más afrikai országokhoz, hogy Afrika az afrikaiaké! 1956 áprilisában Nkrumah, Ghana jelenlegi miniszterelnöke, egy televíziós adás során arra a kérdésre, hogy mire van Afriká­nak jelenleg a leginkább szük­sége, habozás nélkül ezt vála­szolta: „Azt hiszem, az első és legfontosabb dolog a politikai a Kenyai Afrikai Unió egy-egy tömeggyülésén így énekük meg harcukat: Harcunk a földért nem szűnik meg soha. A miénk volt, s a miénk marad. Nem félünk ha hátunk mögött beszélnek ellenünk: Ha lenéznek is, nem örökké lesznek itt. Eljön a nap, repesve várjuk. Mikor öröm az úr mindenütt. S a fekete gyermek az egész világon Megismeri a boldogságot, jogait ■ isszanyeri. Sylvanus Olimpio miniszterel­nök bejelenti a lógói rádióban: „Togo szabad!” emancipáció, mert ha a nép po­litikailag felszabadult, akkor úgy fejlesztheti saját országát, ahogy a legjobbnak látja. Az afrikaiak azonnali önkormányzatot és füg­getlenséget követelnek, mert nem akarják tovább tűrni, hogy éle­tüket más népek gazdasági el­méletei és tervei szerint irányít­sák. Azt követeük, hogy Afrika legyen az afrikaiaké!” A politikai függetlenség kiví­vása az első és elengedhetetlen lépés a teljes emancipáció felé. de hangsúlyozni kell, hogy csak az első lépés. A választójog és az önkormányzat önmagában még nem jelenti azt a célt, csu­pán a szükséges eszköz ahhoz, hogy határozatokat hozzanak és terveket hajtsanak végre egy nép társadalmi-gazdasági emancipá­ciója érdekében. A politikai sza­badság nem nyitja meg auto­matikusan az összes többi ajtó­kat. Afrikában és más földrésze­ken, beleértve Európát is, sok önkormánvzattal rendelkező or­szág ak függő, gyarmati gazda­sága van. mely formáiét tekint­ve semmiben sem különbözik a politikailag leigázott országok gaz­daságától. Ezeken a helyeken végre kell még hajtani a teljes felszabadítást. Amikor Gamal Abdel Nasszer 1956. július 26-án államosította a francia—angol magánkézben levő Szuezi-csatoma Társaságot, nyújtsanak segítséget a belga csapatok kiszorításához Nkrumah ghanai köztársasági el­nök távbeszélőn érintkezésbe lé­pteit Hammarskjöld főtitkárral, aki azonban a Biztonsági Tanács vitájának idejére elhalasztotta a döntést a kongói kérés teljesítése tárgyában. A Biztonsági Tanács ülésén Monzsi Szlim Tunézia küldötte ha­tározati javaslatot terjesztett elő, amely felszólítja Belgiumot, hogy vonja ki csapatait a Kongói Köz­társaságból és felhatalmazza Hammai-skjöld főtitkárt, küldjön ENSZ-haderőt Kongó megsegíté­sére. A vitában többen felszólaltak. Szoboljev, a Szovjetunió kép­viselője éles szavakkal meg­bélyegezte a gyarmatosítókat és követelte, hogy az ENSZ bélyegezze meg a belgák kongói agresszióját. Cabot Lodge, az amerikai kül- öttség vezetője tagadni próbálta, hogy Belgium agressziót követett el a Kongói Köztársaság ellen* hangoztatta azonban, „helyesli, hogy késedelem nélkül határozza­nak a kérdésben”; A Biztonsági Tanács hét és fél órán tartó megszakítás nélküli vita után csütörtökön a hajnali órákban szavazott a határozati javaslatról. A Biztonsági Tanács határozata felszólítja a belga kormányt, hogy vonja ki csapatait a Kongói Köztársaság területéről Argentina továbbra Is követeli Eichmann kiadatását Buenos Aires. (AP): Taboada argentin külügyminiszter, miután Grondizi elnök kíséretében négy­hetes európai körutat tett, szer­dán első sajtóértekezletén kije­lentette, hogy Argentína tovább­ra is ragaszkodik Adolf Eich­mann visszaszolgáltatásához. Ghana csapatukat küld Kongó megsegítésére Leopoldville, (MTI): Nkrumah, ghanai elnök szerdán felszólítot­ta H. T. Alexander- tábornokot, a ghanai hadsereg vezérkari főnökét, utazzék haladéktalanul Leopoldville-be. Időközben folytatódik a belga gyarmatosítók agressziója. Szer­dán este négy repülőgépien fegyvereket és páncélozott jár­műveket szállítottak Leopoldvil- le-be, csütörtökön reggel pedig újabb négy század ejtőernyős érkezik Belgiumból Kongóba. A belga katonaság ellenőrzése alá velle a Kongó folyó torkolatát. E harcok folytatódnak. Leo- poldville-ben úgy-ahogy helyre állt a nyugalom. Matadi kikötő­jében a kongói katonák könnyű ágyukat vetettek be a belga fegyveres erők ellen. 30 belga katona megsebesült. Estére a ki­kötőben is helyreállt a rend, a város a kongói kormány csapa­tainak kezén van. Harcok dúlnak Kelet-Kongó­ban is a kongói katonaság és a fegyveres belga gyarmatosítók között. A belgák segítségére ej­tőernyős csapiatokat küldtek. Csőmbe, a katangai tartomá­nyi kormány vezetője kijelentet­te: ragaszkodik „hazája” függet­lenségéhez. Hangoztatta, hogy Katanga sohasem ismeri el a kongói központi kormányt, meg­őrzi önállóságát. Csőmbe azzal vádolta Lumumbát, hogy „anarc­hia és kommunizmus” felé veze­ti az országot. Tagadta, hogy Katangát vissza akarja adni a belgáknak. Azt állította, hogy a belga katonaságot, csak a „rend helyreállítására” hívták be. Az Amerikai Demokrata Párt országos kongresszusa az első szavazási menetben elnökjelöltté választotta Kennedy szenátort A nép örömujjongása közben repül cls-ízben magasba a togói lobogó. A harc tovább folyik- Az im­perialista gyarmatosítók — Kon­gó példája is igazolja, — nem nyugszanak bele könnyen gazda­sági és katonai bázisaik elvesz­tésébe. De az afrikai népek fenn­hangon kiáltják: ..Afrika az af­rikaiaké!” A győzelem végül is az igazságos jogokért harcoló népeké lesz. KF1 FTMAGYARORSZAG ' Maervqr S7oeis»i1*t« Munkásod' 'yocirs-a/Htmar megvet Bi7ctt39e 5« % M 3tr\ e) r^nae« lao^a c ele lös 9*etkes/tó: Bálint Lajos 'UdA1 « Hr'irvac Lar klA*lA vállalat ► elelos tuadö tat kas Pál • k •‘pviosee N\lres\na/n v/ian cer n rét ifi- ‘o is-t i i5-íj. .£* j;nivaTj*i Nv>>*e\ na?*. z'ädanc' a. t. Tel- iö-éO. ivenraiot m*m or?unt< meg. és aen adunk vissza, i Ier-es7ti a Maffvat Posts. Előfizet- netö 9 nelvi oostanjvstalcknai e* kézbesítőknél.-z tXj jit-5-sz-»tnts*r meg» ej Wyania** ipán valiant nm naza, .jozs;- György egyszerre az érdeklődés közép­pontjába került az a kérdés, jo­guk van-e az egykor leigázott országoknak ahhoz, hogy önha­talmúlag rendelkezzenek nyers­anyagforrásaik fölött. Nasszernek ez a lépése a legfelsőbb fokot jelentette az Egyiptom teljes füg­getlenségéért vívott hosszú harc­ban. Perzsia időszámításunk előtt 525-ben az első-k között hódította meg Egyiptomot, amelynek tör­ténelme hatezer estzendőre nyú­lik vissza. Anglia 1832-ben utol­sónak érkezett. „Mindig azt mondták, hogy elmennek, és mindig találnak kifogást a ma­radásra”, mondja Nasszer az angolokról- 1922-ben London kénytelen volt bizonyos korláto­zott szabadságot adni, és 1936-ban további jogokat engedélyezett: az angol helyőrség azonban ezután is a Szuezi-csatorna övezetében maradt, és továbbra is az ango­lok diktálták Egyiptom politiká­ját. amint az a második világhá­ború alatt nagyon is nyersen ki­tűnt A háború utáni lendület, a Nasszer-Nagib államcsíny, s vé­gül Faruk elűzése arra kénysze­rítette Angliát, hogy önkormánv- zatot adjon Szudénnak Í1953 február), és végrehajtsa Szuez katonai kiürítését. A Szuezi-csa­toma Társaság a haióilletékek- bői 1955-ben 98.6 millió dollár iövedelmet húzót*, melyből 30.5 millió dollárt fizettek ki oszta­lék fejében a részvényeseknek és ugyanakkor Egyiptom az adókkal együtt összesen csak 9,5 nvillió dollárt kapott. Mos* a csatorna minden jövedelme az Egyesült Arab Köztársasági felemelkedést szolgálja. A szuezi kérdés élesen szembe­állította egymással az imperialis­ta hatalomról vallott régi. és a nemze'ek szuverén égvén1 őségé­ről valott új világnézetet. Nigéria vezetője, Dr. Azikive fogalmaz­ta meg legtalálóbban ezt a vi­lágnézetet: „Mi afrikaiak úgy véljük, hogy a Szuezi-csatornával kapcsolatos válság elkerülhetet­len volt, mert előbb vagy utóbb Nasszerhez hasonlóan kell csele­kednünk mindannviunknak, akik­nek nagyapáira igazságtalan szer­ződéseket kényszerítettek.” És az „egyiptomi példa” való­ban ragadósnak bizonyult, előbb Ghana, majd Togo, napjainkban piedig Kongó, Szomáli és a Ma­li-államszövetség követték és har­colták ki függetlenségük 21. Algé­riában, Rhodésiában, Kenya, Uganda és Tanganyika gyarmato­kon piedig tovább folyik az el­keseredett harc a szabadságért és függetlenségért. Kelet-Afrikában, amikor emberek tízezrei gyűltek össze Los Angeles, (MTI): Az Ame­rikai Demokrata Párt országé* elnökjelölő kongresszusának har­madik ülése szerdán nyílt meg. Az ülésen megválasztották a párt jelöltjét a novemberi elnök- választásra. Az államokként] állásfoglalás eredményeként a hivatalos je­lölt listára Kennedy, Johnson és Symington szenátorok, valamint Stevenson, a párt kétszeres el- nökjelcltje került. Kennedy szenátor, a legesélye­sebb jelölt már a szavazás kez­detétől fogva vezetett és előnyét kisebb-nagyobb visszaesésektől eltekintve állandóan növelte. Missouri állam kormányzója be­jelentette, hogy az állam küldöt­tei, akik előzőleg Symingtont tá­mogatták, egyöntetűen Kennedyre adják szavazataikat. Javasolta továbbá, hogy a kongresszus köz- felkiáltással válassza elnökjelöltté Kennedyt. A leadott szavazatok kózüi Ken­nedy szenátor végeredményben 785 szavazatot kapott, vagyis hu­szonnéggyel többet, mint a szük­séges minimum. Utána Johnson következett 499 szavazattal. MOZI K MŰSORA BÉKE MOZI: Különös hajótöröttek. Kacagtató, szellemes, ötletes, színes angol film. Előadások kezdete: fél 5, fél 7, fél 9 órakor. A fél kilences előadás jó idő esetén a Sztálin téri Kertmoziban lesz. DÓZSA MOZI: Szegény gazdagok. Színes magyar film. Előadások kezdete: 4. ö es 8 órakor. GORKIJ MOZI: A spessarti fogadó. Hauff meséje nyomán készült színes nyugat-német film. Előadások kezdete: 4. 6 és 8 órakor. MÓRICZ ZS1GMOND MŰVELŐ DÉSI HÁZ: Szünnap!

Next

/
Thumbnails
Contents