Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

Mi legyen a győrteleki j íűré§zteleppel ? Uj, nagy. korszerűen gcpesi- íett, iparvagányos fűrésztelepet kapott Mátészalkán a Vegyes­ipari Vállalat. A Szovjetunió­ból érkező ipari fát itt szortí­rozzák, fűrészelik deszkának. A [vállalat megszünteti a terme­lést a győrteleki fűrésztelepen, mert a nagytelcpen jobbak az adottságok. Helyes ez az intéz­kedés. Azonban arra kellene tö­rekednie a vállalatnak, hogy a régi telep, a gépek, épületek ne álljanak kihasználatlanul. Az a [terv, hogy ott a jövő hónaptól kezdve csak bérfűrérzelést fog­nak végezni. Ez az igény csak [kis mértékig látná el a fűrész- i telepet munkával. A korábbi években Győrtele- ken foglalkoztak gyümölcsös lá- idák gyártásával. Most Is van a telepen nagyobb mennyiségű leszabott ládaanyag. Jók az adottságok arra, hogy az üzem jobb kihasználása érdekében, és a ládaigények jobb kielégítése érdekében ládagyártó üzemet létesítsenek a fűrésztelepen. Legalább felhasználnák a szél­deszkákat, amik a fűrészelésnél keletkeznek. A megyében működő Göngyö­legellátó Vállalat nem tudja kielégíteni Szabolcs-Szatmar ládaigényét, ezért más megyék­ből is küldenek ide ládákat, amiket ott gyártottak. Hiba lenne figyelmen kívül hagyni a győrteleki lehetőséget. Ott kéznél vannak a ládagyártáshoz a feltételek és a brigádok is. Csupán az intézkedés hiányzik, hogy e fűrésztelepet gyümöl­csös ládák gyártására állítsák. Érdemes ezen gondolkozniok az illetékeseknek. EGYÜTT A GÉPPEL Még u gyerekek is arainak Biriben A biri Táncsics Termelőszö­vetkezet magtárépülete előtt cséplőgép zúg. Nos, nem éppen csépel, csak a kombájnnal ara­tott őszi árpát tisztítja. A meg­tisztított árpát izmos emberek zsákolják a rakár második eme­letére és szétterítik, hogy töké­letesen megszáradjon. Itt talál­tam meg Kígyós! Mihály bri- gádvezetöt, o tájékoztatott a téesz aratási munkájáról. 42 hold őszi és 5 hold tavaszi árpájuk van. Az egészet kom­bájn aratja. Negyedikén kezdte meg a munkát a Nagykállói Gép­állomás egyik kombájnja és az árpával valószínűleg végez is a héten. Négy munkást adott a téesz a géphez, kettő kőműves, egy kanász és egy tehenész. A két kőművesnek jelenleg nincs szakmai elfoglaltsága, a kanász Az aralasi premizálási rend­szeri másodlkán tárgyalta meg a téesz közgyűlése. A határozat értelmében egy höld gabona ara­tásáért 3ü kiló búzát és 8 forin­tot kapnak a tagok a törvénye­sen járó hat munkaegységen fe­lül. Ez a határozat osztatlan örömet keltett az egész tagság­ban „Végre elértük, hogy jutal­mazzák a jobb munkánkat,” mondták többen iá. A tagok munkakedvével eddig sem volt semmi baj a kapálások idején, négyszer kapálták a cu­Hogyan premizálják a nyári nagy munkát a vásárosnaményi járásban ? Amíg a megye egyes részein —, főként a homokos területen — kevésnek tartják a csapadékot, addig a vásárosnaményi járásban a júniusi eső olyan bőséges volt, hogy néhány községben akadá­lyozta a kapálást és a takar- rnánybetakarítást is. Jelentősebb területen még ezután kell elvé­gezni a kukorica második, vagy harmadik kapálását. Viszont itt van az év legnagyobb munkája is, az aratás. A járás párt- és tanácsvezetöi összeültek a terme­lőszövetkezeti elnökökkel és meg­tárgyalták, miként lehetne az aratási munkát úgy meggyorsíta­ni, hogy az elmaradt növény- ápolásra is jusson erő. Természetbeni prémium az aratóknak és a kapátoknak Ügy döntöttek, hogy az aratást ifs családokra kell kiosztani, így « családtagokat bevonhatják eb­ibe a nagy munkába és beve­zetik a természetbeni premizá­lást. Olyan javaslat született a jtanácskozáson, hogy a talponálló gabona learatásában résztvevők I holdanként 60 kiló természetbe- ni prémiumot kapjanak a munka­iegységen felül, a dűlt gabonát [aratók pedig 90 kilót. A csép- Jőcsapatok, ha a gép napi nor­máját túlteljesítik, a tervenfelüli mennyiség 6—8 százalékát ter­mészetben kapják meg. Aki még egyszer megkapálja a kukoricát, az holdanként egy mázsa csöves tengerit kap töréskor. A cukor­répa gazoló kapálást cukorral premizálják. A másodvetési ter­vek túlteljesítése és a háztáji ál­latok jobb ellátása érdekében úgy döntöttek, hogy a tag által beadott másodvetőmag termésé­nek fele a tagé legyen. 4 prémium jó hatá«n pán munkaegységre is learathat­nak. Lónyán azonban van még kapálnivaló és egyéb munka is. Hasznos lenne, ha minél előbb learatnának, ennek pedig az a módja, hogy a családtagokat is bevonják a betakarítás nagy munkájába, esetleg azokat is, akik vállalatnál dolgoznak. Ezek a családtagok sokkal szívesebben mennek haza aratni, ha premizál­ják a több és jobb munkát. A vezetőség Lónyán kívül is feltette egy-két helyen azt a kérdést „miből premizáljanak” „nem volt tervben” és így to­vább. Ha egy héttel túlérik a gabona, 60—80 kiló a legjobb időjárás mellett is elpereg, ha pedig viharos; széles idők jönnek, másfél-két mázsa is lehet a vesz­teség. Van tehát miből premi­zálni. Ezt meg is értették az egész'járásiján' — egy-két vezető kivételével — és minden re­mény megvan arra, hogy gyor­san learatnak Beregben és az elmaradt második, harmadik ka­pálást is elvégzik. Csikós Balázs A pártszervezet is foglalkozott as aratással. A minél több em­ber munkába állításán és a pre­mizáláson kívül a szemvesztesség csökkentésének lehetőségeit vizs­gálták meg. Három fontos dol­got állapítottak meg; ne csak arra törekedjenek a tagok, hogy minél többet vágjanak le egy nap alatt, hanem arra is, hogy minél jobban, a lehető legko­rábban kell munkába állni min­den reggel, nagy gondot kell for-, dítani a kaparék összegyűjtésére és bekölözésére. A gyűlés után mindezeket külön-külön megbe­szélték a tagokkal. A kombájn után folyamatosan megy a másodvelés is. A ter­ményt az aratással egyidőben te­herkocsival szállítják el. össze- húzatják a szalmát és ideiglenes kazalba rakják, aztán már áll is neki a traktor és szántja a pi­ros kukorica és a köles helyét, ugyanis ezt vetnek a 47 hold ár­pa helyére silónak. A rozs és búza után is végzik a tarlóhán­tást, lucernavetéshez készítenek elő 50 holdat. J A maga módján a földműves- szövetkezet is kiveszi a részét az aratásból, kaszát, kaszakövet, kalapácsot, sört. frissítő italokat szállít egy stráfkocsival az ara­tóknak. Előre megszervezték a 23 fős munkacsapatot a cSéplögépliez'is. A tagok szabadon . választhat bak majd a természetbeni, vágy munkaegységgel történő. fizetés között, ki melyiket kéri, azt kapja' A szérűket a táblák melletti központokban jelölik ki és itt fogják elcsépelni a terményt., G. B. 14 liter a fejési átlag a kéki Búzakalász Tsz-ben A kéki Bűzakalász Termelő- szövetkezetben sokat javult a munka ebben az évben. Tisztáb­bak a vetemények, idejében vé­geznek az aratással, több termést várnak holdanként, mint az el­múlt évben. Az állattenyésztésre, s ezen belül a fejési átlag növe­lésére is nagy gondot fordítanak. Jelenleg 30 tehén van a szövet­kezetben és 14 liter a fejési át­lag. A jó termés mellett az ál­lattenyésztésből nyert forintok is hozzájárulnak a munkaegység ér­tékének növeléséhez. A termelőszövetkezetekben a j premizálás helyi alkalmazását közgyűléseken, illetve küldött- í gyűléseken tárgyalták meg min­iden községben. Az ilki Dózsa i Termelőszövetkezetben a köz­gyűlés előtt 35—40 kaszásra szá­mítottak. A premizálás ismerte­tése után hetvenötre szaporodott az aratók száma. A kocsisoktól kezdve minden egyéb munkát végző férfi jelentkezett aratni. Az aratógépnél segítkező tagoknak a munkaegységen felül minden learatott hold után két kiló ga­bonát adnak prémiumként. Az aratógépvezető, ha a napi 6 hold normáját túlteljesíti, a terven fe­lüli terület minden holdja után 5 kiló gabonát kap­Jönnek a < Tiszakerecsenyben, Tiszaadony- ban, Mátyuson, és mondhatni a já­rás minden községében nagy örömmel fogadta a tagság a pre­mizálást. Tiszakerecsenyben pél­dául már a múlt hét végén a leg­több családból kint voltak a csa­ládtagok is. Jónai Józseffel vele aratott Margit nevű lánya. Orosz Mihály Ilona lányával, Pólyik Bertalan Vilma lányával, de így sorolhatnánk Bartha Ferencet, Kassai Károlyt és a többi tago­kat is, akik családjukkal együtt aratnak. Egyedül Lónyán nem ilyen nagy a lelkesedés. A szövetkezet vezetősége úgy ismertette a pre­Nagyvarsányban eltértek a já­rási javaslattól, ők a tervenfelüli termés 30 százalékát adják pré­miumként a gabonából is. Tehe­tik, szorgalmas munkájukkal, a gondos fej trágyázással olyan jó termést érnek el, hogy a terven felüli 30 százalékkal is bőven honorálják a jó munkát. Ebben a községben a legelőrehaladot- tabb az aratás a járásban. Szó- szerint lehet venni, hogy a köz­ség apraja, nagyja a határban szorgalmaskodik. Aratás előtt a kapálással egyidőben arra is volt idejük, bogy két 'és fél kilomé­teres út földalapozását elkészít­sék. :saládtagok mizálás tervét a tagsággal, hogy holdanként talponállóból 40 kilót dúltből pedig 60 kilót adnak. A tagság értesült arról, hogy Má­tyuson a járási értekezleten el­fogadott 60, illetve 90 kilót ad­ják, így a lónyai Béke Tsz-ben a várt eredmény nem született meg. Ebben a szövetkezetben a vezetőség eddig is húzódozott a premizálástól. A takarmányberé- karításnál sem alkalmazták azt a módszert, ami a többi községek­ben jól bevált és bizony ez rányomta a bélyegét a munkára is. A kapálással és takarmány­betakarítással legjobban Lónyán maradtak el. Van még értetlenség is Vannak a megyében olyan szö­vetkezetek, ahol az eső, vagy a kezdeti szervezetlenség nem za­varták a munkát, minden rend­ben van, ha a tagság is úgy látja helyesnek premizálás nélkül, csu­v A fiatal szakmunkások neveléséről Az idősebb szakmunkások részéről még manapság js el­hangzik: „En megszenvedtem a mesterségért”. E kijelentés mögött azonban nemcsak az a sanyarú sors, a kiszolgáltatott­ság és embertelen viszony hú­zódik meg mely a régi letűnt társadalomban volt jellemző, hanem más is. De nem is csu­pán egy vélemény ez a régi mesterről, akitől el kellett lop­ni a szakma fogasait. Akarva- akaratlanul érződik benne az is, amit ugyan nem mondanak ki, de gondolják: ,.ö is szenved­jen meg érte”. S ez az ,,ő” nem más, mint a fiatal szak­munkások serege, a felnövek­vő új szakmunkásgárda, amely új viszonyok, között ismerke­dik a mesterséggel. Ezek a fia­talok már nem a régi értelem­ben vett módon és viszonyok között szenvednek meg a mes­terségért. Ez jó., helyes, s az idősebb generáció is egyetért vele. , Mégis előfordul: — ha bur­kolt formában is — a félté­kenység' S ennek elsősorban az idősebb szakmunkások az okaj. Mert, bár igaz, közös az érde­ke a fiatalnak és az idősebb­nek, s. nincs k.enyérféltás .sem, a régi világban eltöltött sok­sok esztendő hatása azonban még él az idősebbekben, s így. vagy úgy kifejezésre jut. Is­merek, egy kivaló közel negy­venesztendős gyakorlattal .ren­delkező munkást, akinek Ny. üzem köszönheti, hogy ma már jólképzett ifjúmunkás-gárdája van. A gépek kezelésére ő ta­nította valamennyit. De csak egy bizonyos határig. A gép kényesebb részéről egyiknek sem magyarázott. Történt egy­szer, hogy az egyik fiatal se­géd — mivel nem értett vala­mit, de hiába kérdezte volna a mesterétől is — munkaidő után benn maradt az üzemben, és szétszedte a gépet- Rávirradt, mire megtalálta az összefüggé­seket az alkatrészek között a szak könyv segítségével. Össze is rakta a gépet. Mikor meg­tudta az idősebb szakmunkás az esetet, azonnal az igazgató­hoz sietett. „Majd meglátja, hogy az a gyerek egyszer el­rontja -a gépet. Igazgató elv- társ, ne ' engedjen meg más­kor ilyet nélkülem”. E véle­mény jóindulatot tükröz, a társadalmi vagyon féltésének hangja csendül ki belőle. De valami más is. Ne tudjon túl sokat egy elsőéves segéd. De akkor hogy állunk a régi kon­cepcióval? „Jöjjön rá maga, lopja el, ha tudja!” Tehát mindkettő baj? Nos koránt­sem általános ez a jelenség, hiszen főleg az idősebb gene­rációnak köszönhető, hogy gyá­raink, üzemeink jólképzett utánpótlással rendelkeznek. Helytelen lenne azenban szó nélkül hagyni a káros jelensé­geket, amelyek bizonyos mér­tékig igenis gátolják, akadá­lyozzák a fiatal szakmunkások nevelését, továbbképzését, Báj, hogy a mesterek némelyike nem gondol ilyenkor arra, hogy szakmai féltékenységből fakadóan, há nem is közvetle­nül, mégis gátolja a termelé­kenység emelését, az önköltség csökkentést. Márpedig ha er­re gondolunk, s egy kicsit szá­molunk, rájövünk, hogy ez százezrekre rúg megyei vi­szonylatban. Hiszen ha az a fiatal munkás gyorsan elsajá­títja a szakma minden csínját- bínját, jobban dolgozik, maga­sabb lesz a teljesítménye. Igaz, ez az ő javát is szolgál­ja, mert vastagabb lesz a bo­ríték. De több lesz a termék is, s a nemzeti jövedelem nő. S ez nem lehet közömbös egy munkás számára sem­Sok üzemünk sikerének ép­pen az az oka, hogy megfe­lelően foglalkozik a pártszér- , vezet, a KISZ s az igazgató­ság a fiatal szakmunkások ne­velésével. A Nyíregyházi Do­hánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál működik a techni- ku->~ m i tagozata. Tavaly már •k” az első végzett n :k. De emellett nem hanyagolják el a már iskolát végzetteket sem. Működik a technikus továbbképző is, problémáikkal a KISZ mellett a pártszervezet is foglalkozik, s nem egyszer taggyűlésen is megbeszélik a fiatal szakmun­kások nevelését, képzésé1. és tehenész pedig elvégzi a reg­geli munkáját, amíg a kombájn indul, így nem kellett négy embert elvonni a kézi aratóktól, akik a géppel egyidőben kezdték az aratast, de nem az árpában, hanem a rozstáblán. Ügy hatá­roztak, hogy az árpán kívül " az egész búzát is géppel aratják, ugyanis a 29 kaszásnak marad munkája így is; hét hold rozs jut' egy kaszásra. jNiiics baj a imin kakedvvel korrépát, háromszor a kukoricát, az aratás - kezdetére készen .vol­tak mindennel, de most ez a jutalmazási rendszer még tovább fokozta a lendületüket. Az elnök, a könyvelő és az agronómus Ki­vételével mindenki résztvész.-az aratásban. Még több családtag segít, mint eddig. A gyerekek sem járnak iskolába, égyütt" arat­nak a felnőttekkel; mire levágják és kévébe kötik a gabonát, ‘ak­korra a gyerekek össze is hord­ják, csak keresztelni kell. A pártszervezet gondja is. . . 2

Next

/
Thumbnails
Contents