Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

W ő ni oa; ara I m a ii k falusi tennivalóiról Kisült a jószagű, jóízű kenyér a nyírbátori kenyérgyárban. A kemencétől csúszdán továbbítják a raktárba. Ez a jó­kedvű elszedő lány naponta sokszáz darab kétkilós kenyeret helye* el a raktár polcain, ahonnan kis pihenés után több, mint 20 községbe szállítják a kenyeret. Hammel József felvétele Pároarerseny a nyíregyházi és debreceni fodrász hisz közölt A VII. pártkongresszus tisztele­tére kötöttek párosverseny — szerződést a Nyíregyházi Fodrász KTSz dolgozói a Debreceni Fod­rász KTSz dolgozóival. A ver­seny az egy főre eső termelési érték-terv túlteljesítésére, az anyagfelhasználás csökkentésére, a tüzelő és villanyenergia taka­rékosságra, továbbá a minőségre, a tisztaságra és a munkafegye­lemre terjed ki. A napokban ér­tékelték az eredményeket. A Deb­receni Fodrász KTSz jobb ered­mény ért el az egyfőre eső terme­lési értéktérv teljesítésében és az energiatakarékosságban. A nyíregyházi ktsz viszont az anyagfelhasználási költséggel ta­karékoskodott jobban és nagyobb tisztaságot tartott boltjaiban,’ jobb eredményt ért el a munkafegye­lemben és a minőség terén. A két ktsz között tovább fo­lyik a verseny. A ítapitaSisla 'ZTt ■is megvannak és hatnak azok a tényezők, amelyek hátrányos helyzetbe juttatják a nőket, Svájcban például, ahol egyéb­ként sokat emlegetik az álta­luk megvalósított „igazi de­mokráciát”, még ma sincs sza­vazati joguk a nőknek. Bel­giumban, Japánban, Iránban és számos nyugati országban azo­nos munkáért 40—50 százalék­kal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. A gyarmatokon még rosszabb a nők helyzete. Nálunk és a többi szocialis­ta országban a proletárdikta­túra megteremtésével megszűn­tek a nőket hátrányos helyzet­be juttató körülmények. Foko­zódott közéleti tevékenységük, egyre nagyobb szerepet vállal­nak az egyenjogúságot helyen­ként gátló körülmények meg­szüntetésében, a békeharcban, a család- és gyermekvédelem­ben, a fiatalság szocialista szel­lemben való nevelésében, s nem utolsó sorban a termelésben. Egyre többen elismerik a nők munkájának társadalmi tévé. kenységének jelentőségét. Nö­vekszik az irántuk tanúsított bizalom, szélesedik befolyásuk az élet minden területén. So­kat tesznek a párt politikájá­nak megismertetéséért, egyre több lányt, asszonyt vonnak be a párt és a kormány előtt álló feladatok megvalósításába. A nőtanácsok szervezeti kereteinek megszüntetése és a mozgalom­Te vagy a. legény../' Féléves eredmények Tyúkodon KI hitte volna? Az egyik tyukodi magyar így emlékezik vissza: — A tava­sam hat téeszcsét akartunk, mert azt mondtuk: ennyi népet az Isten se fog össze. Pláne a tyukodit! A vége az lett, hogy egybevettük a község határát. Eddig nem akartam megmon­dani, de most kijelentem. Egy fikarcnyit sem hittünk abban, hogy sikerülni fog. Most, pár hónap után azt mondom, hogy húsz éve nem láttam ilyen szép takarmányt ebben a határban, mint ebben az esztendőben. — Mert az Isten is a mi pár­tunkra állt — mondja egy má­sik idős ember félig komolyan, félig tréfálkozva. És ebben sok igazság van — a maga módján. A szövetkezet vezetősége — szakítva a régi szokással és kihasználva, a kedvező, esőmen­tes tavaszt — a lápon igen ko­rán megkezdte a földek szán­tatását. Március közepén húsz traktor hasogatta a tyúkodi ko- tut, s a hónap végén már föld­ben volt a tavaszi kalászos, a magkender, a cukorrépa, májd idejében földbe került a napra­forgó, burgonya és kukorica is. — Emberemlékezet óta elő­ször az idén nem kellett meg­ismételni a vetéseket a cukor­répánál, magkendernél — mond­ja Viszlai Sándor, a Kossuth Tsz elnöke. — Korán vetettünk, nem pusztított el semmit a bo­gár. Járjuk a hat és félezer hol­das tyukodi határt. Valiig érő kukorica, embert bújtató nap­raforgó és kender, viruló bur­gonya, sárguló gabonák minde­nütt- S a méretek nem akár­milyenek! Igaz, a gabonák még szétparcellázzák a területet, de közel nyolcszáz hold a kuko­rica, négyszázat meghaladja a magkender, a napraforgó, fél­ezren felül van a burgonya, s kétszáz hold körül a ' cukorré­pa, majdnem kétezer hold a kalászos. És valóban olyan a határ, hogy „rossz szemnek kár ránézni.” — Pedig nálunk is voltak ne- , hézségek — mondja a tsz párt­titkára, Páka Ferenc. — A községben működő tavalyi há­rom szövetkezetben összesen száz tag volt. Szegónyparasztok. Tavasszal a község 923 családja a Kossuthban egyesült, s az újak zöme középparaszt — még­hozzá lápi gazdák. Napirenden voltak a bizal- matlankodó csatározások. A ré­giek féltették, amijük volt, az újak, a középparasztok, kevés bizalommal voltak. A vezetőség arányos megválasztása, az új belépők vagyontárgyainak fo­lyamatos kifizetése csökkentet­te a súrlódásokat. S a hirtelen jött tavaszi, majd növényápo­lási munkák aztán háttérbe szorítottak mindent. A megala­kult brigádok egymást meg­előzve, versengve végezték a vetést, kezdték a kapálást. Ki­mondatlanul is beférkőzik az emberek tudatéba: a széthúzás csak ront. az Összefogás mind­nyájunk javát szolgálja. A brigádok sem „kaptafa" szerint dolgoznak. Vannak, akik a terület egyénekre való bon­tása mellett álltak ki, mások munkacsapat-kötelékben dol­goznak. —. Nem számít — mondogat­ják-. — Az a fontos, hogy min­den módszer a legjobb munkát eredményezte. Nihcs elmaradás a növényápolásban, Lenne is csak ilyen valamelyik brigád­ban! A többiek kiszekíroznák őket még a határból is. A versengés eredményezte, hogy a termelőszövetkezetben a kender minden munkája befe­jeződött, a burgonyánál már a gazoló kapálást végzik, két ka­pálást kapott a napraforgó; töb­bet, ha akarnának sem tudná­nak vele törődni, mert közé sem mehetnek, ol.van fejlett. A cukorrépa negyedik és a kukorica második kapálása az aratásig be lesz fejezve. Igen, mert a lápon még csak most sárgul a kalász s majd ti­zediké után kezdi a kasza „megkóstolni” az őszi árpát. Az aratás sem fog nagy gondot okozni a szövetkezetbelieknek. A gépállomás ide jutó összes erejét lekötötték, de így is ma­rad kézi erőre közel másfélezer hold. Ehhez 140 kaszapárt vá­logattak össze. Az aratást előre­lendíti majd a premizálás, amit alkalmazni fognak náluk is. Az emberek mindjobban meg­találják helyüket a nagy kö­zösségben. Az eddigi munká­juk nyomán fakadt szép ered­mények és kilátások még na­gyobb odaadásra búzdít'ják őket a munkában. Nagy gazdasági nevelő erő az is, hogy kétha- vonként rendszeresen kapnak előleget a tagok. Minden koráb­bi hitetlenkedésük ellenére lát­ják: már az első évben sem fognak csalódni. Annak ellené­re. hogy az állattenyésztésük az idén még nem közelíti meg a kívánt mértéket, a növényter­melés többlethozamai kedve­zően formálják majd az egy munkaegységre jutó jövedel­met. harmincnyolc helyett leg­alább negyven forintot várnak­S. A. mai "aló felcserélése nagyobb lehetőségeket nyitott meg a nők között végzett munkára. A mezőgazdaság szocialista szektorainak gyarapodása meg­nyitotta az utat a munka to­vábbi javításához, de ugyanak­kor több nehézség is adódott. A szövetkezeti községekben több lehetőség van az asszonyok munkába való bevonására, ne­velésükre. A mezőgazdasági ter­melés növelése és a szövetkezeti gazdálkodás túlsúlyba juttatása nem lehetséges a nők részvétele nélkül. A nagyüzemi keretek megteremtése önmagában azon­ban rém elegendő a többterme­léshez. Nagyobb tudást, hozzá­értést kíván a fejlett agro- és zootechnika. a gépek alkalma­zása, amiben egyre nagyobb szerepet vállalnak a nők, s ezért szükséges tanulniuk. El­érhető-, hogy az ezüstkalászos tanfolyamok hallgatóinak mint­egy 20—30 százaléka nő legyen. A különböző szaktanfolyamok — borjú- és baromfinevelés, tej­kezelés stb. — bő lehető éget biztosítanak. Célszerű, ha az ilyen munkahelyeken csak nő­ket foglalkoztatnak. Sok gond anyákra, felesegekre és mint dolgozókra. Sokan azt mond­ják: nincs idő tanulásra, mű­velődésre. Sok igazság van eb­ben. Ha azt akarjuk, hogy a nők közül egyre többen és jobban kapcsolódjanak be a köz­életi tevékenységbe és részesei legyenek a mindennapos ter­melő munkának, meg kell szün­tetni egy sor nehezítő körül­ményt. Egyre több napköziott­hon, bölcsőde szükséges. Me­gyénkben kedvezően alakult ezen a téren a helyzet. Nem­csak a nőtanácsokra hárult ez a feladat. Társadalmi üggyé vált, s a tanácsok, pártszerve­zetek sokat segítettek a terme­lőszövetkezeti községekben nap­köziotthonok, bölcsődék létesí­tésében, bővítésében­Sok helyen a termelőszövet­kezetek. tagjai vigyáznak a gyerekekre, munkaegységért. Anyagilag is segítenek a szö­vetkezetek: tejet, vajat, burgo­nyát, húst, s más fontos, nél­külözhetetlen élelmiszert bo- csájtanak a napköziotthonok, bölcsődék rendelkezésére. He­lyenként mutatkozik azonban elzárkózás, mint Nagykállóban, ahol az iskolát a vizsgák után sem szívesen bocsájtják a gye­rekek rendelkezésére. Helyes, ha gyermekmegőrző­ket létesítenek idősebb szövet­kezeti asszonyok felügyeleté­vel. Ahol szükséges, a kultúr- otthonokat is célszerű igénybe venni a nagy munkák idején a gyermekek elhelyezése ér­dekében. Nehézségek is adódnak a nők között végzett munka köz­ben. A szövetkezeti községek­ben felmerül a kérdés: hogyan teljesítik az előírt kötelessége­ket magános, egyedüli nők? Nyolcvan munkaegységet köte­lező teljesíteni, ami nem okoz nehézséget. Betakarításra meg­szerzik a 80 munkaegységet és mivel a háztáji betakarítások­kal több gond van, mint ta­vasszal és nyáron, • ősszel többet hiányoznak a közösből. Ez vi­szont a közös munka rovására megjc Mit lehet tenni? Ez a kérdés megoldásra vár. Hodá- szon a magános nők fél rész területet is vállalhattak, amely­nek gondozása nem okoz ne­hézséget. Pyómnff községben az állat- OEaüílla tenyésztésben is foglalkoztatják a nőket. Külö­nösen a baromfitenyésztésben állják meg helyüket. Tiszatele- ken a Vörös Október Tsz-ben ezer darab libát nevel Kocs- már Jánosné, a lánya és Sán­dor József né. A sertéstenyész­tésben viszont jó munkát vé- ■ géz Sándor Margit- A hodászí Béke Tsz-ben Kosa Sándornó végzi dicséretesen munkáját a szarvasmarhatenyésztésben. —< Most is 10 literen felüli a fe- jési átlag. A szamostatárfalvi Ady Tsz baromfinevelési kez­deményezése országos vissz­hangra, s követésre talált. A komlódtótfalusi asszonyok a ház körül neveltek csirkét a közös részére. Ezek a példák igazolják: ahol az asszonyokat, lányokat megfelelő munkával bízzák meg, ez eredményre, ve­zet. Előfordul azonban, hogy a nők erejét, tudását meghala­dó feladatokkal bízzák meg őket. A tiszadobi Táncsics Tsz- ben azért hagyta ott a tehené­szetet Labancz Józsefné, mart nem győzte a rábízott tehenek gondozását, fejősét. S mondjuk meg őszintén: ha tizenöt húsz darab tehén etetését, fejését bízzák egy nőre, nem is cso­da, ha otthagyja. Csak olyan feladatokkal bízzák meg a nő­ket, amiket teljesíthetnek. A gépesítés fokozásával jobban megállják majd helyüket, s ezért az állattenyésztés gépesí­tésére is nagyobb gondot kell fordítani. A pártonkívüli nőkkel szem­ben néhol bizalmatlanság mu­tatkozik. Helyenként az öntelt­ség, elbizakodottság jelei mu­tatkoznak. Kifejezésre jut ez abban Is, hogy nem szívesen barátkoznak, dolgoznak a pár- tonkívüH asszonyokkal a kom­munista nők. Mindent egyedül szeretnének megoldani, azon­ban sokszor nem bírnak meg a feladatokkal- Egyesek funkció­halmozókká válnak, ami veszé­lyes, gyengítheti a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Tapasztalható türelmetlenség is. „Kinézik” maguk közül azokat, akik csak alkalomadtán vesz­nek részt a nők által rendezett összejöveteleken. Megyénkben a nők között végzett politikai munka. Ennek ellenére kevés kommunista nő van megyénk­ben. Ezen úgy lehet javítani, ha több nőt vonnak be a nő- mozgalomban, s a legjobbakat tagjelöltté nevelik. Ezáltal is sokat segíthetnek, hogy minde­nütt érvényesüljenek a szocia­lista együttélés szabályai. Most együtt dolgoznak volt kis és középparaszt, kulák és nincs­telen parasztasszonyok a kö­zösben. Közöttük voltak ellent­mondások, most azonban meg­van a lehetősége, hogy egymást megbecsülve, kölcsönösen tisz­telve, ezeket megszüntessék és ezáltal is erősítsék a szövetke­zet egységét. Ehhez adjanak' segítséget nőtanácsaink, mert a pártszervezetek mellett elsősor­ban rajtuk múlik, hogyan áll­nak helyt a falu asszonyai az élet minden területén. Nagy Tibor. Benzin helyett — napsugár Róma környékén a maga ne­mében egyedülálló autó látható. Az ember azt hinné, valami özönvízelőtti kocsi, pedig állító­lag — a jövő autója- A kocsi lapos tetejére 10.000 hőelemet szereltek, ezek a napsugarakból merítik az energiát és így táp­lálják az „elektromot|il” akku­mulátorait és villanymotorját. 4

Next

/
Thumbnails
Contents