Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

Vltéf •tr•••</««•** XVII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM. Ára 70 fillér I960. JÚLIUS 10, VASÁRNAP Önköltségcsökkentés — olcsóbb árak Az iparcikkek ára nagymér­tékben függ az önköltségüktől. Ebből következik, hogy a párt és kormány csalt akkor csök­kentheti a közszükségleti cik­kek fogyasztói árát és emelheti az életszínvonalat, ha ennek fel­tételeit az önköltség csökkenté­sével megteremtettük. Megala­pozott fogyasztói árleszállítás csak a termelési és forgalmi költségek rendszeres csökken­tése alapján hajtható végre. Második ötéves tervünk irány­elveiben célul tűztük ki az ön­költség 12—14 százalékos csök­kentését. Erre megvan a lehető­ség. Pártunk nem egyszer fel­hívta a figyelmet arra, hogy az önköltség csökkentése a szocia­lizmus építésének egyik legfon­tosabb tartaléka. Vállalataink­nál az anyagtakarékosság, a munka termelékenységének nö­velése, a termelés jobb meg­szervezése, a kiadások szigorú ellenőrzése nyomán csökken­nek a termelés költségei és egyre több megtakarítás halmo­zódik fel. A megtakarítás egy- részét a vállalatok maguk hasz­nálhatják fel beruházásra, forgó­eszközeik kiegészítésére, na­gyobb részben pedig az állam pénztárába, a költségvetésbe gyűlik össze. Ez hozzájárul ah­hoz az összeghez, amiből álla­munk tervünk alkotásait építi. Hozzájárul népgazdaságunk fej­lesztéséhez, dolgozó népünk anyagi és kulturális színvona­lának emeléséhez, így lesznek tehát az önköltségcsökkentésből gyárak, iskolák, színházak, la­kások. Így válik az ipar fel­halmozása népgazdaságunk to­vábbi fejlődésének és az élet- színvonal emelésének egyik leg­jelentősebb emelőjévé. Vannak emberek, akik figyel­men kívül hagyják az életszín­vonal és az önköltségcsökken­tés, a takarékosság közötti szo­ros kapcsolatot. Valójában min­den pazarlás, az állami vagyon tékozlása és elherdálása a leg­közvetlenebbül sérti az üzem es a dolgozó érdekeit, lassítja az életszínvonal emelkedést. Az önköltség alakulásában í,sűrítve” megmutatkoznak az üzem munkájának eredményei és hiányosságai. Tudják ezt a vállalatoknál és nem kis izga­lommal várják, hogy a negyed­évi és félévi vállalati mérlegek elkészüljenek. A mérleg meg­mutatja, hogyan gazdálkodott, takarékoskodott a vállalat, mi­lyen mértékben csökkentette a termelési költségeket. Az ön­költség emelkedése, vagy csök­kentése megmutatja, hogy gaz­dálkodtak az anyaggal, a munka­erővel és ütemes volt-e a ter­melés. A 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál és a Dohányfermentáló Válla­latnál az év elején elkészítet­ték a takarékossági, önköltség- csökkentési tervet. A mélyépí­tők a munka jó megszervezésé­vel, az építésvezetőségek szá­mának csökkentésével, erősebb műszaki osztály kialakításával, és azzal, hogy a gépek kihasz­nálására ütemtervet készítettek, megvalósították a központi be­ton- és vasszerelés-készítő, va­lamint az ács telepet. 1960-ban több mint 200 fizikai dolgozó munkáját és összesen 20 millió forintot takarítanak meg. Nagy gondot fordítanak az anyagtaka­rékosságra. A vállalatnál a szál­lításoknál a törések és selejte- ződések egy százalékos csökken­tésével 700 ezer forintot tudnak megtakarítani. Az önköltség csökkentésének egyik legfontosabb tényezője az anyagtakarékosság, hiszen az ipar termelési értékének csak­nem kétharmada az anyagkölt­ség. Ahol az anyagfelhasználás normáit helyesen állapították meg, és betartják a normákat, ott nincs baj. Természetesen nem sokra megyünk az olyan önköltségcsökkentőkkel, akik a fogyasztók és az állam érdekeit rontó „anyagtakarékossággal” igyekeznek feladatukat teljesí­teni. A többi között fontos té­nyező a munka termelékenysé­gének emelése, a munkaidő jó kihasználása, a szilárd bérfe­gyelem, — ami jelentősen hoz­zájárul az önköltség csökkenté­séhez. Az önköltségcsökkentés ered­ményeit fontos feladat állan­dóan és pontosan figyelni és nyilvántartani. Érdemes gon­doskodni a termékek költségei­nek alapos elemzéséről, a pon­tos utókalkulációról. Érdemes összehasonlítani a termék költ­ségét az előző időszak adataival! Az olyan számvitel keveset ér, amely a termékek önköltségét csak globálisan képes nyilván­tartani. Ügy lehetetlen nyomon követni, hogy emelkedik, vagy csökken az egyes termékek ön­költsége. Mindez fontos feladatot ró a számviteli és statisztikai dol­gozókra, akik ezekben a napokban nagyon igénybe vannak véve e munkálatoknál. A feladat azon­ban nem jelenti azt, hogy kizáró­lag rájuk tartozik az önköltség- csökkentés. Helytelen, ha a mű­szakiak az önköltségcsökkentést adminisztratív feladatnak, a könyvelők feladatának tekin­tik, — mint ahogy van ilyen példa a Megyei Építőipari Vál­lalatnál és másutt. Az önkölt­ség nem az irodákban csökken­het, hanem elsősorban az üzem­ben, a termelésben. S az ön­költségcsökkentés terve mindig élettelen papiros marad, amíg konkrétan, műszaki utasítások formájában meg nem határoz­zák minden egyes üzemrész, műhely és a dolgozók felada­tát. Erről jó lenne a soronlévő termelési értekezleteken részle­tesebben beszélni a dolgozók­kal. Pártunk VII. kongresszusa is behatóan foglalkozott az önkölt­ségcsökkentés kérdésével. A 12—14 százalékos önköltségcsök­kentési terv nagy feladat elé állítja a vállalatokat. Megvan­nak a terv végrehajtásának le­hetőségei. Ezeket a lehetősége­ket az üzemek dolgozóinak kell felkutatni. Kifizették az iskolai takarékbélyegeket Az 1959—60-as tanévben me­gyénk területén 99.663 iskolai tanuló összesen 3 millió 700 ezer forint értékű iskolai takarék­bélyeget vásárolt. Az OTP a kö­zelmúlt napokban beváltotta a takarékbélyegeket, kifizette az is­kolai tanulóknak megtakarított forintjaikat. Nyíregyházi képeslap Kossuth tér Hammel József felvétele KÉTMILLIÓS HELYREÁLLÍTÁSI MUNKA Robbantják a töltést Hu ka max és Tokaj között — 7000 köbméter földet mozgat meg 13 nap alatt a Kordélyos Vállalat Rakamaz és Tokaj között me­redek támfalú a töltés. A föld, amiből valamikor a .költést készí­tették, megcsúszott és ezért élet- veszélyessé vált a két helység között a Tisza partján a közle­kedés. A Kordélyos Vállalat kapott megbízást arra, hogy a veszélyt megszüntesse: a megcsúszott töl­tést kirobbantják, a földet kiter­melik és erős, biztos új töltést építenek. A munkához 7000 köbméter földet kell a vállalat dolgozóinak kitermelniük, méghozzá az ösz- szes munkálatokat 13 nap alatt be kell fejezni. A napi buszfor­galom Rakamaz és Tokaj között 35 000 forintba kerül, ezért kell úgy igyekezni. A töltés újjáépítésének költsé­ge mintegy két millió forint 230 ember és 150 ló dolgozik éjjel nappal, sőt még vasárnap is, hogy a vállalt időre befejezzék a töltés helyreállítását. Az éjsza­kai munkához külön agregátor­ral világítják meg a munkahelyet. A dolgozók részére sátortábort építenek a munkahely közelében. Hétfőn reggel 6 órakor az utol­só vonat után darukkal emelik ki a vasúti vágányokat. A tokaji kőbánya robbantói 200 lyukat fúrnak, megtöltik robbantóanyag­gal, s hétfőn 8 és 9 óra között egyszerre robbantják az egészet: a régi töltés a levegőbe repül. A környéken megtettek minden szükséges elővigyázatossági in­tézkedést, hogy a robbanás kárt ne tehessen a környező épületek-i ben, az emberekben. 13 nap múlva Rakamaz és To­kaj között új töltésen közieked» hetünk... A jövő héten befejezik az aratást a kéki Búzakalász Tsz-ben A kéki Búzakalász Tsz 890 hol­don gazdálkodik, összesen 270 hold kalászos várt aratásra az idén. Ebből 10 hold tavasziárpát és 35 hold ősziárpát idejében le­arattak. A nyolcvan hold búzából 10 és a 120 hold rozsból 80 hol­dat arattak le péntek estig. Egy aratógép is dolgozik a szövetke­zetben, mely eddig 42 holdat vá­gott le. A szövetkezet kaszásaira egyenként 8 hold kalászos terület learatása jutott. A közös beliek nagy lendülettel láttak az ara­táshoz. Serkentett az is, hogy munkájukat premizálják. Búzából 10, rozsból 8 mázsa a termési tervük holdanként. A terméstöbb­let 25 százalékát természetben megkapják. Az aratásban a kommunisták élenjárnak. Kozák András párt­titkár, Tóth Mihály, Verbai Jó­zsef, Ignéczi Mihály, Czaga Péter és a többiek becsülettel dolgoz­Ax aratási versenyben 605 holddal több gabona betakarítását vállalták terven felül a nyírbátori traktorosok A júniusvégi párttaggyűlésen Tóth János, a Nyírbátori Gépállo­más aratógépvezetője versenyre hívta a gépállomás dolgozóit a gabonabetakarítás meggyositá- sa érdekében. Egy aratógépnek a gépállomási terv szerint 140 hol­dat kell levágni, Tóth János 200 hold aratására tett válla'ást. A taggyűlés óta a többi hét aratógépvezető is csatlakozott a felhíváshoz. A nyolc aratógép­kezelő 515 hold terven felüli te­rület learatását vállalta. Szilágyi Sándor kombájnvezető 160 hold levágása helyett 250 holdat vál­lalt, így a gépállomás összes túl- teljesítési vállalása 605 holdat tesz ki, ez több mint négy arató­gép normája. nak. Lakatos Dezső, Kodák And­rás és a szövetkezet többi tagjai egyemberként követik őket az aratásban. Közben nyüvik a 40 hold borsót is, amelynek 90 szá­zalékát péntek estig betakarítot­ták. A borsót hétfőn csépelik. Fürjes János tsz elnök és néhány tsz tag a napokban arról tanács­kozott, hogy az aratás időben való befejezése érdekében újabb pre­mizálási rendszert vezetnek be, s jutalmazzák a legjobb kaszáso­kat, illetve aratóbrigádokat. Ez­által elérik, hogy az aratást július 14-re, csütörtökre befejezik. Százötvenöt lakás szépül meg Nyíregyházán a harmadik negyedévben Mit mutat az első félév? — Sortatarozás sikerrel — Augusztus­ban a Vö] Fiatalodik, szépül Nyíregyháza. Különösen az utóbbi egy esztendő alatt tapasztalhattuk, hogy az Ingatlankezelő Vállalat megsok­szorozott igyekezettel végzi a vá­ros „külalakjának” tisztítását. A belvárosban egy egész sor na­gyobb épületet öltöztettek új ru­hába 1959 második felében, — s most, 1980-ban majdcsak minden forintot a lakóházak megóvása érdekében használnak fel. Az idén 4 millió 200 ezer forintot fordítanak a nyíregyházi állami épületek tatarozására. Annak el­lenére, hogy az elmúlt félévben ■öshadsereg útja „szé ebből csak másfélmilliót használ­tak fel, kedvező a helyzet. Tudott dolog, hogy az első negyedév — a téli időszak miatt — holtszezon volt, csak a kései fagyok múltá­val láthattak munkához az ingat­lankezelő dolgozói. Június végéig 28 darab épület külső tatarozást végezték el a megyeszékhelyen, Ezáltal 135 la­kás fiatalodott meg. Érdemes fel­figyelni arra, hogy a sortatarozás reményen felüli sikerrel járt. A korábbi nagyméretű szállítás és előkészület kiküszöbölésével a félév alatt 5 ingatlan felújítási költségét takarították meg, pltkezik“ Jelenleg a Kalinin utcán meg­kezdett sortatarozás utolsó simí­tásait végzik el, majd Julius vé­gén a Vöröshadsereg útjára „ván­dorol” az állványerdő. Augusztus hónap folyamán 12, több lakást magába foglaló állami épületet újítanak fel a város egyik leg­szebb utcáján. A harmadik negyedévben egyébként 25 ingatlan keretében 155 lakás külsejét hozzák rendbe az Ingatlankezelő Vállalat építő« brigádjának dolgozói. Ennek na­gyobb része a már említett Vörös­hadsereg útjára, valamint á Gu- szev-iakótelepre esik.

Next

/
Thumbnails
Contents