Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

Hruscsov elvtárs televíziós beszéde Bées. (MTI): N. Sz. Hruscsov csütörtökön délután háromnegyed 7-kor kezdte meg Bécsben tele­víziós és rádióbeszédét. A szov­jet miniszterelnök elöljáróban megelégedéssel nyilatkozott auszt­riai benyomásairól, és azokról a megbeszélésekről, amelyeket a vezető osztrák személyiségekkel — Schärf köztársasági elnökkel, Raab kancellárral, Pittermann alkancellárral, Gorbach-al az osztrák néppárt elnökével, vala­mint más vezető emberekkel, kü­lönböző pártok és társadalmi szervezetek képviselőivel — foly­tatott. — Sikerült sok oldalról meg­ismernünk az osztrák nép életét — mondotta a továbbiakban N. Sz. Hruscsov. — Láttuk az em­bereket a munkapad mellett, a parasztokat a földeken és beszél­getéseket folytathattunk a leg­időszerűbb és legéletbevágóbb kérdésekről, amelyek a dolgozó embereket nyilvánvalóan fog­lalkoztatják. — Alkalmam yolt látni Auszt­riát közvetlenül a háború vége után, láttam az elpusztult és di­dergő hideg Bécset. Az alatt a tizennégy esztendő alatt, amely azóta eltelt, hogy első ízben itt jártam, az oszt­rák nép sok mindent megvál­toztatott és tökéletesített. Ügy látszik, jól megy önöknél és mi szovjet emberek örülünk en­nek. De nem lennénk őszinte, ha nem mondanám meg önöknek, hogy — amint tapasztaltuk, — Ausztriában is vannak megoldat­lan problémák és Ausztriának is megvannak a maga nehézségei, meggyőződésünk, hogy ezt önök is jól tudják. — A semlegesség, amely az osztrák államot politikájá­ban vezérli, lehetővé teszi az önök népének, hogy az ország gazdasági és kulturális életét békeszerctő alapon fejlesszék, továbbá, hogy széleskörű gaz­dasági kapcsolatokat létesítse­nek a világ valamennyi or­szágával. E néhány nap alatt alkalmuns volt sok osztrákkal beszélni, sőt nemcsak beszélgetni, hanem vi­tatkozni is. Az is előfordult, hogy mi is, ők is megmaradtak néze­teik mellett. — Sok kérdést intéztek hoz­zánk arról, milyen az élet or­szágunkban, kérdések, amelyek jóhiszeműek voltak és jóindulatú kíváncsiság volt az alapjuk, de voltak olyan kérdések is, ame­lyekben gyanakvás, sőt éppen az volt érezhető, hogy ezeket a kérdéseket egy országunkkal szemben ellenséges propaganda hatása alatt intézték hozzánk. — Nyugaton sokan még ma is megpróbálgatják befeketí­teni és úgy beállítani a mi életünket, mintha a Szovjet­unió és a szovjet nép agresz- sziv volna, mintha idegen te­rületeket akarná meghó­dítani és akaratunkat, vala­mint rendszerünket másokra is rá akarnánk erőszakolni. — Maradjunk a tényéknél és a példáknál, ahogyan az értel­mes embereknél ez szokásos. Én elmondom önöknek életünk több­féle oldalát, azután ítéljenek önök maguk. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke ezután ismertette a Szovjetunió gazdasági, politi­kai. társadalmi helyzetét. Beszélt azokról a mélyreható változások­ról, amelyeket a szocialista szov­jet állam a forradalom után el­ért. Hosszabban fejtegette a kommunista társada'ini rend lényegét. Hruscsov elvtárs ezután így folytatta: — Mi békét akarunk, de nem könyörgünk érte. A Szovjet­unió jelenleg katonailag a leg­erősebb ország, s bár kato­nailag a legerősebb ország va­gyunk — és ez most általá­nosan elismert vitathatatlan tény — senki ellen sem vo­nulunk harcba és senkit sem fenyegetünk. Hruscsov ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a legutób­bi négy évben a Szovjetunió haderőit egyoldalúan 2 140 000 fővel csökkentette. A Szovjet­unió megszüntette külföldi kato­nai támaszpontjait, egyoldalúan beszüntette a nukleáris fegyver- kísérleteket és hajlandó mind­örökre lemondani az ilyen kísér­letezésekről, ha a nyugati hatal­mak szintén készek erre. — Mi a részleges leszereléstől kezdve az általános és teljes leszerelésig a leszerelés meg­valósításának legkülönbözőbb változatait javasoltuk — foly­tatta Hruscsov. — Ugyanak­kor minden alkalommal kife­jeztük készségünket, hogy eme intézkedések végrehajtá­sának biztosítására a lehető legmesszebbmenőbb és átfo­góbb nemzetközi ellenőrzést létesítsünk. — Sajnos, minden eddigi javas­latunk süket fülekre talált és el­utasításban részesült. A szovjet kormány békelépé­seit Hruscsov elvtárs ezzel indo­kolta: — Szükségesnek és elkerülhe­tetlennek tartjuk, hogy bizto­sítsuk a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését. Mi békés versenyt ajánlunk a ka­pitalista világnak, vagy ahogyan önök közül sekan kifejezni szere­tik magukat, békés konkur-ranciát javasolunk. Mi bizonyosak va- gyun jövőnkben. A szovjet miniszterelnök befe­jezésül kijelentette: — Kísérőim nevében és saját nevemben is teljes szívemből köszönetét mondok mindazoknak az osztrákoknak, akik szívélyes üdvözlő leveleket és táviratokat kü.dtek a szovjet népnek. Ausztriában sok jó és hű ba­rátunk van és az osztrák nép eltökélten akar küzdeni a népek békéjéért és barátsá­gáért. Hruscsov „Frieden und Freund­schaft!” (Béke és barátság), „Auf Wiedersehen!” (A viszontlátásra) — köszöntéssel búcsúzott a tele­vízió nézőitől és a rádió hallgatói­tól. * 35 (Folytatás az 1. oldalról.) Bécs. (MTI) Csütörtökön dél­előtt Kreisky külügyminiszter és Gromiko szovjet külügyminiszter között megbeszélések kezdődte«. A két külügyminiszter tárgyalá­sa csak előzetes megbeszélés, a tulajdonképpeni értekezlet ké­sőbb kezdődik a szövetségi kancellári hivatal kongresszus termében. 11 órakor összeült a gazdasá­gi kérdések tárgyalására kikül­dött munkabizottság. A bizottság ülésén szovjet részről résztvesz­nek Koszigin, a miniszterelnök első helyettese és Boriszov kül­kereskedelmi miniszterhelyettes, osztrák részről jelen voltak a tárgyalásokon Pittermann aikan- cellár, Bock kereskedelmi mi­niszter, Kreisky külügyminiszter és Heilingsetzer pénzügyminisz­ter. Azonkívül résztvettek a bi­zottság ülésén a két fél gazdasá­gi szakértői. Csehszlovákia a világméretű verseny fényében EGYRE SZEMBETŰNŐBBEN megmutatkoznak a szocialista társadalmi rend előnyei, ame­lyek közül különösen a Szovjet­unió technikai vívmányai a leg- jelntősebbek és nem véletlen, hogy döntő hatást gyakorolnak a világpolitkára. A polgári közgazdászok, tehát az amer,kaiak is, akik meg vol­tak győződve az Egyesült Álla­mok mindenhatóságáról, szemben találták magukat a jelenlegi té­nyekkel. El kellett ismerniök, hogy az USA jelenlegi legfonto­sabb feladata: a tudományos kutatásban utolérni a Szovjet­uniót. A Szovjetunió főként az atomenergia békés felhasználá- . sában, a rakétatechnikában és a világűrkutatásában hatalmas si­kereket ért el. A Szovjetunió egyes fontos ágazatokban ab­szolúte és relatíve is túlszár­nyalta az USA termelését. Igen meggyőzőek a szocialista orszá­gok ipari termelése terjedelmé­nek növekedéséről szó'ó adatok. 1921-ben a szocializmus ipari termelésének mindössze 0,5 szá­zalékát képezte, 1958-ban már 35 százalékot tett ki és 1963-ben már több mint 50 százalékra emelkedik. Ezek mérföldss ug­rások. JÓLLEHET A KAPITALIZ­MUSSAL folytatott versenyben a Szovjetunióé a döntő szerep, el lehet mondani, hogy nem kis szerepet játszik ebben a ver­senyben Csehszlovákia is. Igaz, Csehszlovákia nem tűzte ki cé­lul az USA utolérését és túl­szárnyalását az ipari termelés terjedelmében. Ezzel szemben Csehszlovákia nemcsak utoléri, de túl is szárnyalja a világ leg­fejlettebb kapitalista országait, beleszámítva az USA-t is az egy lakosra eső termelés és fo­gyasztás tekintetében. Franc a- ország például 1937-ben az egy lakosra eső villamosenergia,, acél- stb. gyártásában előzte meg Csehszlovákiát. Ma ezekben a mutatókban Csehszlovákia már túlszárnyalta ezt az országot. Hasonló a helyzet Nagy-Britan- niával is, amely az egy lakosra eső ipari termelésben szárnyalta túl Csehszlovákiát. Lényegesen megváltoztak a különbségek Csehszlovákia és az Egyesült Államok gazdasági színvonala között. Míg például 1937-ben a villamosenergia termelésben 1:4- hez és a cementtermelésben 1:2- hözvolt az arány, ma már el­tűnt és kiegyenlítődött a kü­lönbség. VILÁGOS, HOGY AZ IPARI TERMELÉS és a mezőgazdaság magas színvonala a dolgozók életszínvonalában is visszatükrö­ződik. Csehszlovákia már je­lenleg élenjáró helyet foglal el a háztartásoknak rádióvevő ké­szülékekkel, televíziókkal, mosó­gépekkel, hűtőszekrényekkel, stb- vel való felszerelése tekinteté­ben. A csehszlovák dolgozó 1958-ban átlagban több lisztet és tésztaféleségeket fogyasztott, mint Farnciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, az Egyesült Államok átlagpolgára Ami a szociális és egészségügyi gondolkodást illeti, minden ösz- szehasonlítás felesleges, mivel a kapitalista országokban hasonló lehetőségekről még csak nem is álmodhatnak. Egészében Csehszlovákia életszínvonala nagyjából megfelel a Német Szövetségi Köztársaság lakói életszínvonalának, míg Nagy- Britanniát és az Egyesült Álla­mokat nem érte utói. A népi demokratikus Csehszlovákia azonban a harmadik ötéves tervben ezen a téren is megfe­lelő- eredményre tesz szert: túl­szárnyalja Nagy-Britanniát és Az 1960 január 20-i és január 30-i szov­jet kísérleti óriásrakéták felbocsátásának folytatásaként — július 5-én a Szovjetunióból a Csendes-Óceánnak az alábbi földrajzi koor­dináták által meghatározott térségébe nehézra­kétát lőttek ki: északi földrajzi sz. nyugati földrajzi sz. 7 fok 5 perc 169 fok 9 perc 7 fok 53 perc 167 fok 33 perc 5 fok 26 perc 166 fok 15 perc 4 fok 38 perc* 167 fok 51 perc A szovjet tudósok és rakétatechnikusok na.gyszerű munkájának eredményeként az utol­só lépcsőfok nélküli nehézrakéta 13 ezer km út megtétele után a tervezett becsapódási kör­zetben, az előre megadott pont közvetlen kö­zelében érte el a vízfelszínt. Jelmagyarázat: 1. Az 1960 július 5— július 31 között kilőtt, illetve íelbocsátandó szovjet ne­hézrakéták becsapódási körzete. 2. Az 1960 ja­guárjában fellőtt szovjet óriásrakéták becsa- ■ jdási körzete. megközelíti az Egyesül Államo- kät. A NÉPI DEMOKRATIKUS CSEHSZLOVÁKIA, amely je­lenleg a világ hat legfejlettebb országa közé tartozik, a jövőben fokozatosan kifullasztja valal- mennyi kapitalista „konkurren- sét.” Ha a gépgyártás és az acél gyártást vesszük alapul, ami je­lenleg leginkább kifejezi egy- egy ország ipari színvonalát, 1965-ben, a következőképpen fest majd a helyzet: Csehszlo­vákia a harmadik ötévesterv teljesítése után az egy lakosra jutó acélgyártás tekintetében túlszárnyalja az Egyesült Álla­mokat és a Német Szövetségi Köztársaságot és minden való­színűség szerint utoléri a je­lenlegi csúcstartót — Belgiu­mot is. Az egy lakosra jutó villamosenergia termelésben va­lószínűleg utoléri az Egye­sült Államokat és Ausztriát. Az egy főre eső cemetgyártásban túlszárnyalja Ausztriát és Svéd­országot és valószínűleg utól- éri a Német Szövetségi Köz­társaságot. A harmadik ötéves terv teljesítése után a csehszlo­vák ipar 6-szor annyit termel majd mint a háború előtti ka­pitalista Csehszlovákia. VALAKI AZT MONDHATNÁ, hogy nemcsak Csehszlovákia ipari termelése fejlődik majd gyors ütemben, de a kapitalista országok ipari termelése sem topog majd egyhelyben. Ez ter­mészetes és helyénvaló dolog, jóllehet a kapitalista termelés hajója igen gyakran zátonyra szalad. Ami pedig teljesen re­ális, az nem egyéb, mint az 1950-től 1958-ig terjedő idő­szakra vonatkozó számítások. Ebben az időszakban Csehszlo­vákia ipari termelése évente átlagban 11,7 százalékkal emel­kedett, az Egyesült Államokban azonban csak 2,5 százalékkal. Nagy-Britanniában 3,4 száza­lékkal és Franciaországban 6.4 százalékkal lett magasabb. Csehszlovákia ipari termelése a harmadik ötéves tervben évente átlagban 10 százalékkal emelke­dik, mégpedig stagnálási és csökkenési veszély nélkül. A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA Városaink falvaink életéből. — A megye cipőellátottságáról. — Levelesládánkból. — Ahol a ta­nárok tanulnak. — Hírek. — A debreceni könyvtárosok tanfo­lyama. Az időjárás nem változik Várható időjárás pénteg estig: péltozó felhőzet, többfelé eső­vel, egy-két helyen zivatarral. Valamivel több napsütés. Mér­sékelt délnyugati délire forduló szél. A nappali felmelegedés az ország nyugati felében kissé fo­kozódik, máshol alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséglet pénteken 24—28 fok között. Ismét az osztrák fővárosban

Next

/
Thumbnails
Contents