Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-06 / 158. szám
Ausztriai körúton (folytatás ax 1. oldalról.) Hruscsov a vendégek szakadatlan derültsége közepette kezét széttárva megjegyezte: na tessék. Pedig hajlandó lennék rögtön aláírni a megrendelést, mert a kommunista állja szavát. A szocialista azonban, mint látható, visszalépett. Pittermann ekkor a megrendelt áruk fizetési módjának tisztázatlanságával próbált válaszolni, de a harsogó nevetés és taps közepette szavait nem lehetett hallani. Csak iÄruscsovnak a zajt túlharsogó fcaagja hallatszott, amint egyebek között azt mondotta: ami a fizetés módját illeti, a Szovjetuniónak van mivel megfizetnie « vásárolt cikkeket. A munkás tisztában van azzal, hogy az életért és mindenért munkájával kell megfizetnie. Hruscsov ezután Linzben is megelégedésének adott kifejezést a szovjet—osztrák viszony alakulása felett. Űjabb derültség közepette hozzáfűzte: nem tudja, hogyan gondolkodik erről Raab kancellár, de a megelégedettségre minden okuk meglehet. Ami egyébként Ausztriát illeti, Hruscsov — egy pillanatra sem szűnő derültségtől kísérve — mosolyogva azt mondotta, ha osztrák lenne, nem tudja melyik pártnak lenne a tagja, de annyi bizonyos, hogy a szocialista párt tagja nem lenne. Igaz — fűzte hozzá — a néppárté sem. Félve attól, hogy a propaganda gyanújába kerül, nem árulja ugyan el .hogy most melyik párt tagja de annyit megmondhat, hogy ez a legjobb párt. Ekkor ismét pattogó, de tréfásra színezett szóváltás alakult ki Hruscsov és Pittermann között, aki megjegyezte: ez a legjobb párt Ausztriában a legkisebb párt. Hruscsov azzal riposztozott;’ hogy még a kommunista világ is csak egy harmad része az egésznek és ha Pittermann úgy véli, hogy a kisebb a jobb, akkor teljes egészében egyetért vele. Az Egyesült Osztrák Vas- és Acélművekben megtartott ebéd igen jó hangulatban ért véget és az óriási kombinát munkásainak ezrei, akik a hangosan beszélőn közvetítve az ebéden elhangzott minden szót hallhattak, óriási tapssal és éljenzéssel vettek búcsút a Wels felé útnak induló vendégtől. A szovjet kormányfő Welsben Hétfőn délután Hruscsov folytatta útját Ausztria tartományaidban. A szovjet kormányfő és kí- ! sérete Welsbe, a nagy mezőgazda- sági központba érkezett, ahol minden évben megrendezik az osztrák mezőgazdasági vásárokat. Wels lakói már jóval a szovjet vendégek érkezése előtt kivonultak az utcákra. A Raab kancellár kíséretében érkező Hruscsovot Hartmann osztrák mező- és erdőgazdasági minisz- '*er üdvözölte. Hruscsov ezután megtekintette «z állattenyésztési kutató intézettet, majd a szovjet kormányfőt ** intézet udvarára kalauzolták, ahoi léét piros-febér-piros kar- eealctgos á’.latápoló egy-egy gyö- ínyórúen fejlett fajbikát tartott jkötőféken. Az újságírókkal az intézet vezetői közölték, hogy a szürkét Kompoménak, a barnát pedig Gustlnak hívják. Mindkét jól megtermett állatot előzetesen ünneplőbe öltöztették, vagyis farkukat, nyakukat, fülüket pi- ros-fehér-piros szalagokkal díszítették fel, sőt izmos szügyüket is egy-egy széles piros-fehér-pi- ros színű szalaggal övezték. Hartmann mezőgazdasági miniszter itt elmondta, hogy az osztrák kormány ezt a két bikát adja ajándékba Hruscsov miniszterelnöknek. Hartmann miniszter ebből az alkalomból rövid beszédet mondott. Ebben megemlítette, hogy az utóbbi években Ausztria ilyen fajtájú apaállatokat nagy számban exportál a Szovjetunióba. Remélem, — mondottá — hogy ez az ajándék jelképezni fogja Ausztriának a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésre irányuló készségét. A protokoll törvényei kérlelhetetlenül .szinte szünetet sem •engedve máris tovább hajszolták /útvonalán a szovjet kormányfő i «utóbusz-oszlopát A híres és Wwftedvel bécsi „fehér egerek”, Ia fehér bőrsapkát, bőrkesztyűt és i bőrszíjazatot viselő fekete bőr- ruhás motoros rendőrök ezúttal vidéken vendégszereplő éle mintegy zsinóron húzva maga után a hosszú autóbuszoszlopot, rákanyarodott Salzkammergut Ischlbe, majd Salzburgba vezető festőién szép szerpentinjeire, amelyek három mélyzöld színű tó — a Traun, a Wolfgang, és a Fuschl-tó — körül kanyarognak. Ezen az arisztokratikusnak nevezhető és Ferenc József császár vadászatairól és üdüléseiről híres környéken is feltűnően sokan várták és üdvözölték a szovjet kormányfőt. A Traun tó partján fekvő ugyancsak festői és rendkívül előkelő Gmunden- ben a szó szoros értelmében zsúfolásig megtöltötték a kordon és a házfalak közötti utcarészeket a várakozók. Ugyanez volt a helyzet Enns- ben is, ahol szintén ezrek és ezrek álltak a városka utcáin várakozva és melegen üdvözölték Hruscsovot. Ischlben, Ferenc József egykori nyaralóhelyén a kastély parkjában fogadták a szovjet vendégeket, s alpesi rózsákból font csokrokkal köszöntötték őket. A gyönyörű ischli kastélyban igazi osztrák uzsonnával, habos- kávéval és csokoládés kuglóffal vendégelték meg a szovjet küldöttséget. Hruscsov elragadtatva dicsérte Raab kancellár és osztrák kísérői előtt Salzkammergut festői szépségű vidékét, amelyről kijelentette, hogy méltán világhírű, s érthető, hogy a külföldi nyaralók százezreit vonzza ide. Ischlből tovább vezetett a szovjet vendégek útja. A tavak között kanyargó szerpentinút elkalauzolta az autóbusz-oszlopot az ugyancsak sűrű erdőktől borított hegycsúcsok között a mélyzöld színű Fuschl-tó partján fekvő fuschli kastélyhoz. Klaus salzburgi tartományfőnök fogadta a szovjet kormányfőt és kíséretét. Hruscsov itt rövid pihenőt tartott. N. Sz. Hruscsov este 20 óra után érkezett Salzburgba és első útja Mozart szülőházához vezetett, a Gertreide-Gasse-ba. A hétfői program következő állomása a Salzburgi Ünnepi Játékok újonnan épült színházpalotája volt, amelynek megtekintése után Hruscsov részt vett a salzburgi tartományfőnök és a város polgármesterének tiszteletére adott fogadásán a híres salzburgi Residenz-ben. A fogadáson Klaus tartományfőnök mondott üdvözlő beszédet, majd Hruscsov emelkedett szólásra. s most magam is meggyőződhettem véleményének helyességéről. — Ez a salzburgi látogatás már azért is rokonszenves nekem, mert Salzburg a nagy Mozart szülővárosa, akinek életörömet sugárzó zenéjében az egész világ, az emberek milliói, közöttük a szovjet emberek is gyönyörködnek. — Teljes mértékben elismerjük Salzburgnak, mint a népek közötti kulturális kapcsolatok egyik európai központjának szerepét. Az itt rendezett zenei és színházi ünnepi játékok megérdemelt hírnevet vívtak ki maguknak és közismertek arról, hogy kiváló művészi teljesítmények nagyhatású seregszemléi. Hruscsov , a továbbiakban hangsúlyozta: — Együttérzünk az osztrák népnek azzal a törekvésével, hogy békében és szabadságban éljen. Az osztrák nép volt a hitlerista agresszió első áldozata és jól tudta, mit jelentenek a háború szörnyűségei. — Ausztria semlegesség)' politikája révén részese a békéért vívott harc és a békés együttélés nemes ügyének. — Úgy vélem — folytatta Hruscsov — Ausztria nem szemlélheti közömbösen azokat az eseményeket amelyek. Európában és különösen Nyugat-Németor- szágban történnek s nem lehet közömbös az iránt sem, hogyan alakul a továbbiakban a helyzet. Nem lehet rigyelmen kívül hagyni, hogy Ausztria közvetlen szomszédságában a re- vansista körök újabb erőre kapnak és egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. Még vannak egyesek, akik nem adták fel a „Nagy-Németország- nak” megteremtésére irányuló terveiket és nem akarnak beletörődni a független osztrák állam létezésébe. — Kérem ne értsék szavaimat olyan törekvésnek, mintha zavart akarnék kelteni Ausztria és Nyugat-Németország kapcsolataiban. — Bár a szovjet emberek többét szenvedtek a hitleristák uralma alatt, mint ’más országok népei, Németország iránti politikánkat nem arra építettük és most sem arra építjük, hogy ellenségeskedjünk a németekkel. Képünk nem haragtartó, és távol van tőle minden bosszúvágy. A német néppel éppenúgy mint minden más néppel, békében akarunk élni. A Szovjetunió rendkívül baráti kapcsolatokat teremtett a Német Demokratikus Köztársasággal, s ezeket a kapcsolatokat tovább szilárdítja és ápolja. Meg vagyunk győződve, hogy Nyugat-Németország és más európai népek kőzett igazán baráti kapcsolatok csak a re- vansizmusról és az agresszióról való teljes lemondás alapján lehetségesek. — Éppen ezért a szovjet kormány javasolta a Németországgal kötendő békeszerződés aláírá-» sát és ennek alapján a nyugat- berlini kérdés megoldását. Az általunk javasolt rendezés azt célozza; hogy végre eltüntessük a második világháború maradványait és megteremtsük az európai béke biztosításának reális alapjait. Ügy véljük, hogy ezt a problémát a legjobban úgy 'ehetne rendezni, ha ez a megoldás a nyugati hatalmakkal közösen megvitatott alapon nyugodnék. Mindazonáltal, ha a nyugati hatalmak ebbe ném egyeznek bele, az érdekelt államok kénytelenek lesznek békét kötni a Német Demokratikus Köztársasággal és levonni a minden ebből eredő konzekvenciát. — Hangsúlyozni szeretném, hogy a Szovjetunió és Ausztria között jószomszédi kapcsolatok alakultak ki. — Igen nagyra becsüljük Ausztria semlegességét és nem fogunk közömbösen viselkedni, ha valaki ezt a semlegességet megsértené. N. Sz. Hruscsov végezetül mégegyszer köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért és poharát a szovjet—osztrák barátságra, a salzburgi tartományi főnök, a salzburgi polgármester és minden jelenlévő egészségére ürítette. Hruscsov a fogadás után ismét helyetfoglalt „gördülő tanácstermében” és kíséretével együtt visszahajtatott a Fuschl-kaslély- ba, ahol az éjszakát töltötte. M tf f Bizalmas , Szaholcsvármfgye fö'ifpinja J FŐISPÁN/ pqmiEK TITKAI Jem-nOMvTomr/Al/ Tények és dokumentumok a szabolcsi-szatmári titkos levéltár anyagából 8. Hruscsov elvlúrs poliaiir köszöntője a salzburgi dísz lobiul ásón Beszédének elején kijelentette: I meglátogathattuk. Anasztasz Iva- Rendkívül örülünk annak a Inovics Mikojantól hallottam, lehetőségnek, hogy .városukat I hogy Salzburg igen szép város, 1921 februárjában csinos fiatalasszony kopogtatott a nyír- túrai körjegyző, Gonda Bála hiva'alának ajtaján. A kopaszodó, középkorú jegyző unatkozva piszkálgatta a körmét, az esti tarokkcsatánál járt már az esze. — Bújj be! — kiáltott szokása szerint, mert azt hitte, valamelyik paraszt kérezkedik. Amikor meglátta az asszonyt, az iparosféle jobböltözetűt, ak; fiatal volt és szépen gómbö- lyödő, gyorsan letet’e a papírvágó kést, beletúrt a hajába, és mohó öröm villant meg a szemében. Minden figyelmét lekötötte a látogató. — Kerüljön beljebb lelkem — biztatta a félszegen közeledő nőt — mi jaratban van minálunk? . A barátságos hang felbátorította az asszonykát. — Székelyből jövök tekintetes körjegyző út. A férjem kint van Amerikában, a gyermekemmel maradtam itthon, de most már mi is mehetüna- Útlevél kellene. Itt van rá a pénz, küldött az uram bőven, csak siessünk mar utána. A körjegyző felrántotta a szemöldökét. —• Hm... útlevél. •. Ügy tett, mintha erősen gondolkozna s közben az asszony szép csípőjét, domborodó mellét gusztálta. — Felírom a nevét! — mondta szigorúbban. — Kovács Istvánná. •. — Rendben van, Jöjjön visz- sza három nap múlva... nem, jöhet két nap múlva is... — Nagyon köszönöm tekintetes úr-.. Gonda legyintett. — Szóra sem érdemes az egész. Na, isten áldja! —Még kezet is nyújtott. Az asszony módfelett elcsodálkozott azon, hogy a rossz- hírű körjegyző ilyen jámbor és szívélyes ember. Reménykedve ment el hozza két nap múlva Gonda vakargatni kezdte a fejét. — Már beterjesztettem, de késik a válasz, valami baj lehet. •. Na. majd utánanézek, bízzon csak bennem lelkem. Jöjjön három nap múlva. — Jóindulatúan mosolygott. Három nap múlva beállított az asszony. A jegyző felállt az asztala mellűi. —■ Tényleg baj van A rendőrség akadékoskodik. — Jajistenem! — szaladt ki az ijedt kiáltás a fiatalasszony száján — nem csináltam én semmit az égvilágon. A jegyző melléje lépett, valósággal hozzádörzsólőzött. Fojtott hangon mondta, valósággal suttogta. — Ne féljen, elintézem. Magénak megteszem. Rátette a kézéi az asszony vállára s véletlenül lecsúsztatta. Az asszony elpirult, két-há- rom lépést hátrált— Köszönöm szépen... — rebegte és kiment a szobából. Az arca valósággal lángolt. Negyedszer hidegebb hangulatban fogadta az asszonyt a jegyző, legalábbis igy mutat'a. ötölt-hatolt, csűrte-cgavarta a dolgot. Kovácsné azt hitte, hogy pénzt akar- Felajánlotta. — Ne tessék haragudni., de szívesen megfizetném a fáradozásait, ha kgll. dollárt is adok... A jegyző felkapta a fejét, elöntötte a forrósáé. Hirteltn felállt és az asszony mellé lépett, megragadta a vállát. — Tudod mi kell nekem?! Te, te kellesz! Te gyönyörű boszorkány! Az asszony felsikoltott, hát- raugrott. kirántotta az ajtót és futott, mintha gyilkos üldözte volna. Ausztria legszebb tájain a
