Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-02 / 155. szám

RÓMA, 1960. MA NAPLÓ A NAP ESEMÉNYEI: 1960, július 3, vasárnap. Névnap: KORNÉL. 130 éve született Schenek Ist­ván kémikus Selmecbányái fő­iskolai tanár, aki Farbaky Ist­vánnal az első használható akku­mulátort készítette. 115 éve született Szinnyei Merse Pál festőművész. 55 éve halt meg E. Reclus fran­cia geográfus és utazó. 42 éve a munkás, paraszt és vöröskatona küldöttei szovjetjei­nek V. összoroszországi kongresz- szusa elfogadta az első szovjet al­kotmányt. 4 tiszavirágzás iieni hozott szerencsét a halászoknak Tiszavirágzáskor van a halászok j „szüretje”. Az idei „szüret” azon- ! ban meglehetősen rosszul sike- I fült. Múlt héten volt a Tiszán a j tiszavirágzás, azonban a rossz idő a két méteres áradás, a za- | varos víz miatt kevés halat fog- | haltak halászaink. Szerencsére azért a halellátás­sal mégsincs probléma: a szövet­kezet Dózsa utcai halcsarnokában végre elegendő mennyiségben kaphatók a lefínomabb halfaj­ták. Még' néhány hét, és elindul út­jára Görögországból, Olimpiai városkából a staféta, hogy az „olimpiai lángot” Rómába vigye. Néhány hét még, és a római olimpiai stadionban megkezdő­dik a világ legjobb sportolóinak békés seregszemléje és nemes ve­I. kilép az ultramodern épület csil­logó előcsarnokából, rögtön egy rendkívüli látvány ragadja meg a figyelmét. A modern pályaud­varral szemben a többezeréves múlt monumentális emlékei álla­nak; Diocletianus császár fürdői. Rómában egyébként a legnagyobb SOKI KARTÁRS KIRÁNDULÁSI PROBLÉMÁJA Hideg lehet, jég eshet! Kirándulni hogy menjek? Derült nap lesz? Vagy felhő? Nagykabát kell? Esernyő? •k MA DÉLELŐTT 10 órakor nyí­lik meg Nyíregyházán a József Attila Művelődési Házban az Or­szágos Légoltalmi Vándorkiállítás. ★ MA ESTE a nyíregyházi szín­házban Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem c. darabját adja elő a Miskolci Nemzeti Színház 8 órai kezdettel. ★ ÚJÍTÁSI HÓNAP kezdődött a nyíregyházi dohányfermentáló gyárban, a Tejipari Vállalatnál és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. A fermentálóban máris 18 újítási javaslatot adtak be a dolgozók, a Tejipari Vállalatnál 5 javaslatot, a Mezőgazdasági Gépjavítóban 14 újítási javaslat­ból kilencet elfogadtak, ami kö­zel 200 ezer forint megtakarítást jelent. ★ ÖTSZÁZEZER forintot adott a tanács 1959-ben a vállalatoknak a dolgozók munkavédelmi, szociá­lis- és kulturális ellátásának se­gítésére. 1960-ban a megyei ta­nács vb. további jelentős összeget fordít erre a célra. ★ 4,5 MILLIÓ FORINT összegű vállalást tettek a megyénk terü­letén működő építőipari vállala­tok dolgozói. A 6. számú Mély­építő Vállalat a termelékenység növelésével és anyagtakarékosság­gal egymillió 800 ezer forintot, a Megyei Építőipari Vállalat egy­millió 640 ezer forintot, az Építő- és Szerelő Vállalt 990 ezer forintot takarít meg 1960- ban. ★ JÓ MUNKÁÉRT MINISZTERI DICSÉRETET kapott Maleczki Mihály kőművesbrigádja, aki a Nyíregyházi Építőipari Ktsz-ben dolgozik. A Nyíregyházi Benczúr Gyula Diákotthon átalakítási és tatarozási munkálatait kiváló mi­nőségben végezték el, s ezért pénzügyminisztei dicséretet kap­tak. KÖZEL KÉTMILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ MEZŐGAZDASÁGI gé­pet gyártottak az elmúlt fél év­ben terven felül a mezőgazdasági gépjavítóban dolgozó brigádok. A Palsák-brigád 11 darab burgonya­szedőt, a Sándor-brigád 40 darab kalapácsos darálót, a Bede-bri- cád 50 darab gabonafúvót, a Kerekes-brigád 20 darab gabona- ■zívót készített terven felül. Repülőgépről permetezték a burgonyát Nyírteleken A Nyírteleki Kísérleti Gazda­ságban és a termelőszövetkezetek­ben a burgonyabogár elleni védő­szert repülőgépről szórják. Már az első rajzás idején is igénybe­vették a repülőgépet, s mivel ez a módszer bevált, gyors és olcsó, most a második rajzás elleni vé­dekezést is repülőgéppel végezték, többszáz holdon. ÍOO eser forintot hozott eddig u csússárssátlási tsz kertészete Jól gazdálkodnak a császárszál­lási Üj Alkotmány termelőszö­vetkezet tagjai. Ebben az eszten­dőben eddig mintegy százezer fo­rintot árultak a tsz 16 holdas kertészetéből, többek között ká­posztát, karfiolt, hagymát. Ezzel az összeggel a termelőszövetkezet évi tervének egyötödét teljesítet­te. Róma télkedése az olimpiai aranyérme­kért. Az olasz építészek és mun­kások befejezték az új stadionok és egyéb sportlétesítmények, va­lamint az „olimpiai falu” építési munkáit, az összes mérkőzésre hónapokkal ezelőtt elkelt minden jegy és a sokezer külföldi túrista minden ágyat elfoglalt a szállo­dákban az olimpiai játékok idő­tartamára. Róma városa felké­szült a sok külföldi vendég foga­dására. Róma páratlan történelmi múlt­jának köszönheti, hogy két évez­red építészeti, szobrászati, festé­szeti és egyéb művészeti emlékeit őrzi falai között, amelyek birto­kában évente a világ műbarátai- nak, tudósainak, vándorainak és túristáinak nagy seregét vonzza magához. Ha a külföldi túrista megérke­zik a Termini-pályaudvarra és Vissza az őskorba! élményt a múlt és a jelen külö­nös kontrasztja jelenti. A régi római előkelőségek kocsijai vág­tattak, most a modern autóúton a Lancia, az Alfa Romeo és a Fiat autógyárak szép vonalú ko­csijai robognak szédületes sebes­séggel. Ez a vad iram aztán olyan sok áldozatot követel, hogy napjainkban Olaszország legtöbb áldozatot követelő „járványos betegsége”: az autóbaleset. Esténként a város fénybe öl­tözik és ilyenkor a cosca-cola meg találod II. Vjstor Emanual hátai* más emlékművét, és az út vé* gén a Colosseum romjait. A Co* losseum építését Vespasianus császár időszámításunk saerint 72-be kezdte el, majd halála után fia, Titus fejezte be 80-ban. A Colosseumban 50 000 ember néz­hette végig a különböző cirkusá játékokat. Meg kell nézned az Angyalvárat, azaz Hadrianus császár emlékművét a Tiberis iobbpartján, mely kezdetben a császárok temetkezési helyéül szolgált, majd hosszú ideig erő­dítményül használták, 590-ben pe* dig a pápák birtokába került. És aztán sorra következnek: a vi­lághírű Szent Péter templom, a Vesta templom, a Diadalkapu, az emlékoszlopok és a császári fó­rumok, amelyek még így, romo­sán is megkapó szépségűek. A világhírű műemlékek szom­szédságában találhatjuk a régi .területeket, a Trastevere-t, a Via Giulia-t és a Campo di Friori-t, melyeknek jórészt ötszáz éves, régi épületei, szűk sikátorai nagy szegénységet takarnak. A külföldi látogatók részére mindez érde­kes, az ottlakók számára kevésbé. A „festői”, öreg házak nagyon elhanyagoltak és piszkosak. Sok- gyermekes munkáscsaládok lak­nak itt egy, vagy kétszobás, kicsi lakásokban, ahol tatarozás reno­válás talán kétszáz éve volt utol­jára. Egy másik olyan hely, amit a külföldiek a már említett műem­lékek melleit feltétlenül meglá­togatnak, Róma városának több­száz ragyogó szökőkútja közül a Elegáns sötétbe vág­tam magam és el­mentem — a XIX-ik századba. Ugyanis a hölgyek körülöttem nagyanyáik bő szok­nyáiba öltöztek, a férfiak pedig olyan eugos cipőt húztak hogy a hajam is égnek állt a huzat­ban. Arról nem is beszélve, hogy ne­kem csak egy fél szék jutott, mert jobboldalomon egy ágas-bogas krinolin terpeszkedett másfél széknyi távolságban. Még hálát adhattam a divatnak, hogy bal­oldalamra egy kes­keny malaclopó kö­peny került, mert ha oda is egy fodortö­meg jut, hát bizony két szék közül ma­gam is a régiségbe kerülök. Napsütéses, vidám nyári délutánon gond­talanul sétáltam, kö­rülöttem zajlott a város forgataga, s egyszeresük elébem- toppan jóismerősöm — egy hálóingben és méltatlankodva fity­málta sportos apacs- ingemet: Róma szívében, a Cavour ytcán. az autógyárak reklámjai igen frivolnak hatnak az erős reflek­torfénnyel megvilágított antik műemlékek mellett. A külföldi túrista bármerre sétál a város­ban, mindenütt műemlékekbe üt­közik. A' császári fórumok útján legimpozánsabb; a Fontana di Trevi. A hagyomány ugyanis azt tartja, hogy aki a kútba egy pénzdarabot dob be, háttal for­dulva a kútnak, az visszatér Ró­mába. (H. S.) (Tudósítónktól.) Sokat esik. Rohamosan nőttek a kapásnövények, de elszaporo­dott a gyom is. A termelőszö­vetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok alig bírnak megbir­kózni a felgyülemlett munká­val. Nagyon felfér nekik a se­gítség. Megyénk hatezer földműves- vesszövetkezeti dolgozója nem nézi tétlenül a téesz-tagok erő­feszítéseit. A vásárosnaményi földművesszövetkezet dolgozói például nyolcvanan segítettek ka­pálni a gyürei téesznek. Az apagyi szövetkezet dolgozói nyolc hold kukorica teljes megműve­lését vállalták el községükben a téesznek s becsülettel teljesítik ígéretüket. Itt az aratás ideje, s a terme­lőszövetkezeti tagok most első­sorban ezzel a feladattal foglal­koznak. A kapálás háttérbe szo­rul. Nyírgyulajban is aratni kell a téesznek, s munkaerejüket erre összpontosítják. A földművesszö­vetkezeti tagok pedig kapálással segítenek a téesznek. öt napja járnak a kukoricát és a burgo­nyát kapálni. Nyírbogáton is kapálással segítik a téeszt a föld­művesszövetkezet dolgozói. A földművesszövetkezetieknek arra is van gondjuk, hogy semmi hiba ne legyen az áru­ellátásban. A lakosság kívánsá­gára korábban nyitják a bolto­kat és olyan időpontban árusíta­nak, amikor az embereknek job­ban van idejük vásárolni. II» — Hogy te milyen maradi vagy!... Láttam hivatalnok­nőt rokokóban, disz­pécsert bidermayer- ben, agronómusnőt talpig reneszánszban. De mi lesz, ha ez így megy tovább? Az ember kimegy az utcára, s mind­járt hitelezőjébe top­pan, aki párduckaca- gánnyal és furkós- üottal felszerelve ér- ueKÍodik hogytétünk felöl. S amikor átke- iünk a tilosban, meg- zendül a harsona, s teljes lovagi pánccl- zaloan, vaskesztyüvel ragad meg az ala- oardos közlekedési rendőr, majd mehe­tünk a henteshez nyereg alatt puhíta­ni a tízóraira való téliszalámit. S így megy ez egészen az őskorig, túl az özön- viccen, nyakig a pa­radicsomba. S mi lesz, ha majd a fü­gefalevél divatja is elavul? Ádámkosztümök minden méretben a szülészeten! ov■ i■ gy­Tévedések elkerü­lése végett közlöm, hogy békén hagyom a paleontológiát, an­tropológiát, frenoló- giát, archeológiát, meg az összes onoló- giát. Büntetőjogi fe­lelősségem tudatában kijelentem, hogy nagyrabecsülöm de­rék tudósainkat, akik a régiségeket boga­rásszák, de azt is megmondom kere­ken, hogy a régisé­gek szenvedélyes ku­tatását csak a tudo­mányos embereknél tartom megbocsájt- hatónak. Mert az még rend­ben van, hogy asz- szonyaink naphosszat a divatlapokat tanul­mányozzák. Ez he­lyes, végre megen­gedhetik maguknak, hogy öltözködjenek. De a baj a hogyan­nál van! Egészen idáig tisz­teltem a divatot. Ha csíkos nyakkendő jár­ta, hát felkötöttem, ha csokor, hát fel- csokortam. Ami azon­ban sok, az sok! A minap színház­előadásra készültem. Kapálással segítik a téeszeket a földművesszövetkezetek dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents