Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

MAI NAPLÓ I960 július 31, vasárnap. Névnap: OSZKÁR. Hétfőn: PÉTER, A NAP ESEMÉNYEI : Negyven éve nyilt meg ezen a napon az Angol Kommunista Párt alapító ülése. 1785-ben született Stahly Ig- nác, a pesti egyetem sebészta- nára. 1800-ban született Friedrich Wöhler német vegyész, aki fém­oxid redukálásával elsőnek állí­tott elő alumíniumot és 1828-ban a világon elsőnek szintetizált saervesvegyületet (karbamid). A HÉTFŐI NAP ESEMÉNYEI: Öt éve Genfben tárgyalások indultak a Kínai Népköztársaság Ős az Egyesült Államok képvise­lői között — nagyköveti színvo­nalon — a másik ország civil állampolgárainak kölcsönös ki­cseréléséről és a két országot érintő más kérdésekről. Harminchárom ét e alakult meg a kinai népi felszabadító hadsereg. 16 éve tört ki a varsói felke­lés. 1880-ban született Mazsita Ga- furi, a baskir irodalom megala­pozója és klasszikus művelője. * BÖKI KARTÁRS arról szeretne tájékozódni, hogy miért nem változatosabbak a nyír­egyházi mozik filmhíradói? Ha gyakrabban jár moziba, ugyanazt a híradót többször is láthatja. Pe­dig az újság a moziban is úgy jó, ha friss! ★ NEM PIHENNEK a nyári szünidőben sem a vásárosnamé- nyi színjátszók. 17-én Nyírtas­son, a szabadtéri színpadon, 24-én Barabáson mutatták be az Érdekházasság című vígjátékot. ■* TEGNAP HAJNALBAN indult el két autóbusszal az a népes kirándulócsoport, amely Szege­den a Szabadtéri Játékokra uta­zott. A résztvevők Balkány és Biri község dolgozói közül je­lentkeztek. ÖTVENHAT ÜJ PEDAGÓGUS kezdi meg működését az új tan­évben a megyében. Holnap a megyei tanács nagytermében tartják meg a fiatalok kihelye­zésének tanácskozását. Közöttük kilenc tanár, főiskolai végzett­séggel, a többiek gyakorló taní­tók. Nagyrészt a megyébe valók. Főként a fehérgyarmati, csenge- ri, vásárosnaményi és nyírbátori járásban várják munkájukat. * EGY HETES, BENTLAKÁSOS TANFOLYAM indul augusztus 8-án Nyíregyházán, a IV-es szá­mú általános iskolában, a me­gye összes általános iskoláinak igazgatói részére. A tanfolyamon a jövő tanév előkészítését be­szélik, vitatják meg, központi előadókkal. Elhelyezésük a város kollégiumaiban lesz. TŰT NEM MINDENNAPI HÁZAS­SÁG címmel zenés komédiát mutatnak be a debreceni Csoko­nai Színház művészei augusztus 7-én, a nyíregyházi színházban. ★ ŰJ LAP jelenik meg a közel­jövőben, Képes Magyarország címmel. Először augusztus 13-án, majd minden hónap 15-én jut el az olvasókhoz. Ebben magyar tájak, városok, idegenforgalmi érdekességek szerepelnek képek­ben és iräsbam „ . _ Jk z Adriát nem tették vélet­lenül a táskájukba? lünk az albán vámőr a tiranai lőgépbe... — így búcsúzott tő- Nem? Akkor fáradjanak a repü- repülőtéren... Fehértestű mada­runk, az IL.—18-as a levegőbe Páll Géza3. az albán emberek akarata. A „sasok” nem hagyták elorrozni a kincses hegyeket. — melyeknek ezernyi tükröt tart a tenger, ahol télen is tavasz van, — az Adria gyöngyét, Styipriját. Albánul Styiprija, magyarul Sasország. Az ösök keresztelték így, magukat tói. Ám jött más kényúr, Zogu király, később az olaszok, néme­tek... Kőszáli sasok, albán par­tizánok űzték el az idegen csiz­mákat, az orosz nép segítő jobb­jával, 1944 november 28-án. Iga­zán ez a kis ország azóta léleg­zik. Két netíg gyönyörködtünk a parti sétány homokszivárványá­ban, a majolika arcú üdülősor­ban, a durazzói plázsban. Bojong- tunk Duress, Kruja, Kavaja, Ti­rana utcáin. Láttunk nyaktörő he­gyi ösvényen, öszvér hátán ku­porgó Gülbaba-ruhás öregeket, félig fátyolozott, csitjanba bújt fiatal lányokat, fehér tyelese-vel, (arabformájú sapkával) ballagó hegyilakókat, égnek meredő me­cseteket, tarka, keleties bazárt, faekével szántó parasztot, szik­lákba kapaszkodó faházacskát... I Néha úgy tűnt: eltévedtünk, Na­Oket, a mai Albánia életit örö­kíti meg a zene nyelvén élté operájuk, a Mrika. Messziről indultak el az al­bán emberek, s lépten-nyomon kísért a múlt. A mostani évek évszázadokat érnek. Az Adria végre a „gyöngyhalászok?'■' ölébe hullatja gyöngyeit. Nem ad még Kánaánt, igaz, mélyre merülnek a. kincsekért a tenger gyermekei, de a közös asztal, ahol másfél- millió dolgos albán ül, nem üres. Es e kis nép nincs egyedül. A románok, az oroszok, a bulgárok, a csehek, a lengyelek, a kínaiak és a magyarok is mellettük áll­nak. Magyar munkások húskom­binátot, konzervgyárakat építet­tek a fővárosban, magyar kéz műve a neonvilágítás, a tengert járó csónakmotor, a kirakatban pompázó cipő. A duressi kikötő­ben pedig albán vasércet raknak emelkedett. Felhőszitán át még megpillantottuk a kékes-zöld köntösű Adriát, milliónyi titok őrzőjét. Madártávlatból is mél­tósággal villantotta ránk sma- ragdos tükrét, mint az ideérke- zéskor. Akkor is ilyennek láttuk. Nem mosolyodott el, nem is fod­rozta tarajos hullámait ijesztően. Szelíden nézett a szemünkbe. Mi, szárazföldi emberek, megbűvöl- ten álltunk a parton. Bámultuk a végtelen vízszőnyeget, majd al­bán barátaink dallamos szavaira észrevétlenül elindultunk a cso­dálatos szőnyegen. Egyszerre megremegett a ten­ger. A múlt ködéből hajók végte­Korcai panoráma pedig a sasok ivadékainak mond­ták. És a sasok ötszáz évig vias­kodtak a törökökkel. Számuk lassan parányira apadt, ritkította őket a malária, a feneketlen mo­csár, a földrengés. Félévezredig lengett itt a lófarkas zászló. A legendás Szkander bég — szob­ra mindenütt látható, kultusza csaknem az imádatig magaszto­sult — Hunyadi Jánossal is szö­vetkezett. Sajnos, közben Hunya­di meghalt, csak az emléke ma­radt meg a nemes szövetségnek, egészen napjainkig. Kruja váro­sában, égbeszökő hegyek ölén áll Szkander bég óriási lovas­szobra; albán kéz mintázta, Ma­Télen-nyáron zöldelő parkok Tirana modern városnegyedében len sokasága közeledett. Feltámadt az eltűnt világ. Római, török, gö­rög dereglyék, vitorlások, arrébb gőzösök, motorosok szelték a ha­bokat. Eldördültek az ágyúk. Egészen friss dátum röppent elénk: 1939... Az Adria vize ekkor is piroslott. A durazzói partoknál olasz hódítók támad­tak a kis országra. Muju Ulgina- ku, az albán föld fia harcolt a parti erődben, géppuskával.. A város tengerre néző főterén most is ott áll Muju Vlginaku. Szoborba öntve ... — Valóságos csoda, hogy ez a kis nép megmaradt... — mond­ta egyik utitársam a parti erőd fokán. Ketten is rábólintottunk. \Az, csoda. Holott jól tudtuk az ligazságot. Nem csoda ez, hanem gyarországon öntötték formába. Szkander bég álma 1912-ben vált valóra, csak ekkor szabadult meg Albánia a félhold árnyéká­Minisztériumi épület a fővárosban im Frasöri, Anton Zakó Csajupi, a nagy albán költők múltszázadi világában bojongunk. Hamar feleszméltünk! A hegyi utakon a szamár-, és öszvér-ka­raván mellett csillogótestű, autó­busz-karaván kígyózott, a faeke mellett aratógép, kombájn, a fá­tyolos minták között divatos, jól szabott ruhák virítottak, a fahá­zacskák szomszédságában tágas, nagy ablakszemű villák, utcaso­rok, a mecsetek mellett rádióan­tennák. Felfedeztük az évi 20 millió méter szövetet kibocsátó, automatizált tiranai textilkombi­nátot, a. Lenin, a Kari Marx vízierőmüveket, a Dajti-hegység lábánál húzódó filmstúdiót, a maláriát lehelő mocsarak helyén az ápolt cukorrépa-táblákat, a citrom, narancs, füge — ligeteket, 16 millió új gyümölcsfát, az öt­ezer hektáros szőlőt. Megismer­tük a szerény, emberséges kö­rülmények közt élő átlag-albánt. V V V W V r V VY'tVVV W VVW y> nr»! MOZIK MŰSORA BÉKE MOZI: Ellopták a hangomat. An§ol film víg játék. Előadások kezdete: fél 5, fél 7, fél 9 órakor. A tél kilences előadás jó idő esetén a Sztálin-téri Kert­moziban lesz. jöLSA MOZI: ungól. Üj román film. Előadások kezdete: 4. 6 es b órakor. GORKIJ MOZI: Sikoly az utcáról. Akik szeretetre vágynak. Díjnyertes angol film. Előadások kezdete: 4. 6 és 8 órakor; iOitiCZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Gyalog a mennyor­szágba. Magyar film. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. hajókra a magyar kohóknak... A tengerparton kis fehér do­bozt sodort elénk a szél. Rá se figyeltünk, csak az ismerős írás­ra: a Magyar Vöröskereszt aján­déka. Korcsán és környékén Chilével egyidőben rengett a föld... — Hungárisz sumir «—i hallottuk sokszor; a magyarok jók. Mi ráfeleltünk, albánszki sumir. Rokonszenv, közvetlenség fogadott bennünket, magyarokat, s úgy gondoltuk: a magyarokat kedvelik a legjobban a népes külföldi társaság közül. Meglehet, ugyanezt gondolták magukról az üdülőben az üdülösor többi lakói is. ; í Felhők felett búcsúztunk a ten­gertől, a kedves, barátságos em­berektől, Viron Kola vegyésztől, aki hazánkban végzett, két hétig a Sóstón is üdült. Nihat Shehu- tól, kísérőnktől, Albániától. Addió helyett így köszöntünk el: — Mir u pafshim Albánia «■* Viszontlátásra Albánia. KELETMAGYARORSZÁG a Magyar Szocialista Munkáspárt szaboics-üzatmár megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Bálint Lajos, kiadja: a Keletmagysrország Lap­kiadó Vállalat Felelős kiadó: ear kas PáL szerkesztőség: Nyíregyháza, Sztálin tér 21. rell 16-78, 16-71; 16-n. kiadonlvatal: Nyíregyháza, Zsdanov U. L Tel: 20-00. Kéziratot nem Ónunk dice, áa near adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. EldtUea- hetö a helyi postahivataloknál es kézbeaitőknéL szaDolcs-özatmar megyei Nyomda­ipari Vállalat, Nyíregyháza: Dózsa György Ui ti 14»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents