Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

Á nagyüzem győzelme a további előrehaladás kulcsa Az N/HS. lovait' ugratja ,,. Jól sikerüli a nagykállói lovasbemutató Barcxi Gyula elvtárs nyilatkozata Megyénk legnagyobb járása a nyíregyházi járás. Harminc­egy község, sok-sok tanyai település és közel 110 ezer ember sorsát segíti előre az óriási — 123 ezer holdnyi — szántóterület. Mert van a járás területén ugyan néhány gyár, viszont a la­kosság túlnyomó többségének a felszabadulás előtt is, jelenleg is a földművelés ad kenyeret. Természetes tehát, hogy akik e mezőgazdasági járás ügyeit intézik, gondjainak, bajainak meg­szüntetésén fáradoznak, legközvetlenebb feladatuknak tekintik a paraszti sors könnyítését, a mezőgazdaság gépesítését, a termés fokozását. S hogy e munka mennyire gyümölcsöző, azt a szá­mok mutatják legjobban. A járásban ma már négy , község — Beszterec, Nyírbogdány, Paszab és Szabolcs — lakossága válasz­totta a szövetkezeti életet és negyvenegy kisebb-nagyobb ter­melőszövetkezet hirdeti a holnap felé vezető út nagyszerűségét. Tovább kell lépni, ezt mindenki tudja. — Milyen lesz a jövő — ez itt a kérdések kérdése. A Z EMBERI BOLDOGULÁS FELTÉTELEINEK MEG­TEREMTÉSÉT tartjuk legfonto­sabb feladatunknak — ezeket mondja Barczi Gyula elvtárs, a járási pártbizottság titkára, a járás országgyűlési képviselője. *— A tennivaló a nyíregyházi járásban is, de az egesz me­gyében is, hogy általánosan el­érjük az országos színvonalat a művelődés, az egészségügy, a beruházások és a villamosítás terén. Ez a legfőbb cél. Mi na­gyon jól tudjuk, hogy ezek el­éréséhez különböző feltételek szükségesek. A megoldás kulcsa itt is a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A párt és a kor­mány — mindenki tapasztalhat­ja — lehetőséget ad a termelés növelésére, egyre több a beru­házás, a munkaalkalom, gyorsab­ban és jobban oldják meg az öregek problémáit. .— Mint pártmunkás és mint országgyűlési képviselő is sokat foglalkozom a meglévő problé­mákkal. Tudjuk, hogy az át- s»‘*vezés roppant nehéz munkát it nyel, amit rendkívül körülte­kintően kell végezni. Ismeretes, hogy a mi járásunk még nem szocialista járás. Az előkészítést viszont már évek óta megkezd­telepítéseket már eleve táblásán oldották meg. Nagy gonddal te­remtettük meg a kulturális fel­tételeket is. Az ellenforradalom után épültek a járás legszebb művelődési házai: Rákamazon, Ibrányban, Nagyhalászon. Vas- megyeren, s már a felvilágoso­dást szolgálják. Most Demecser- ben épül a művelődés háza. a közelmúltban Kemecsén nyitot­tak szélesvásznú mozit. Nagyon szépek az eredményeink az is­kolaépítés terén. Becsülendő, hogy az iskolépítést többé-ke- vésbé sikerült társadalmi üggyé tenni. Nagyon szép iskolát léte­sítettek Vencsellőn, Tímáron, Vasmegyeren, Kótajban, s még egy sor községben, az új taní­tási év megkezdésekor nyitják meg a nagyhalászi emeletes is­kolát is nevelői lakással. De el­mondhatjuk, hogy nincs olyan község a nyíregyházi járásban, ahol nem épült volna új iskola. Ehhez a kérdéshez tartozik a faluvillamosítás is. Ezen a téren sincs restellnivalónk. Űj hálóza­tot kapott Nyírszőlős, Nyírtura, Vasmegyer és Beszterec. sok községben bővítettük a hálóza­tot. Ezek a beruházások elsősor­ban a községek dolgozóinak kö­szönhetők. Mi felkaroltuk és se­gítettük ezeket a kezdeménye­zéseket, sok esetben javaslatok­kal éltünk. ttENKI SEM KÉTELKED­° HÉT ABBAN. HOGY NÁ­LUNK MINDEN AZ EMBERE­KÉRT TÖRTÉNIK, és ezért — a további fejlődés érdekében — kötelességünk rámutatni, hogy komolyan akadályozza előreha­ladásunkat az alacsony színvona­lon álló egyéni gazdálkodás. Ed­dig is sokat beszéltünk erről a járás dolgozóival. Igaz, ma még nem mindenki hiszi el, hogy ha a kis gazdaságokat a nagyüzem váltja fel, alapjaiban változik meg, javul a helyzet. Mi azt a tapasztalatot szűrtük le, hogy alaposabb felvilágosító munka szükséges. Az elmúlt ősszel mi adtunk segítséget Szatmárba, hogy a parasztság, megismerked­jen a tényekkel és a holnappal, most kapni fogunk onnan. Az azóta eltelt egy esztendő saját tapasztalatából mondja majd el a szatmári termelőszövetkezeti tag a nyíregyházi járás községeiben, mennyire igazak voltak érveink. Minden szövetkezeten kívül ál­ló családdal le fogunk ülni be­szélgetni ősszel. Hisszük, hogy a dolgozó parasztságot meggyőzzük pártunk igazáról, a nagyüzem szükségéről. A mi területünkön a nagyüzem fölényét állami gaz­daságaink és termelőszövetkeze­teink zöme már kézzelfoghatóan bizonyítja. Az egyénileg dolgo­zó parasztok ezt látják. De so­kan közülük a megindulás ne­hézségeitől félnek, attól, hogy j sokféle ember kerül össze, az esetleges megnemértéstőt. a hangoskodóktól. stb. Egy bizo­nyos réteg pedig attól, hogy ki­sebb lesz a jövedelme. Igaz, a termelőszövetkezetben mar nem lehet idegén munkaerőt alkal­mazni, nincs lehetőség a kizsák­mányolásra. Ezért néhányan j hangolnak a termelőszövetkeze- ; tek ellen, s mi ezzel számo- j lünk. De azt is tudjuk, hogy a többséget az értelem vezérli: többet. jobbat termelni, még szebbé tenni az emberek életét. Ez a mi fő törekvésünk, s en­nek az alapja a termelés nagy­arányú növelése lehet. Ettől függ az ütem: a villamosítás és a be­ruházások meggyorsítása, az egészségügyi és szociális helyzet javítása, még az iparosítás is. A NÉPI RENDSZER HÍVEI ÉS ELLENSÉGEI között most a termelőszövetkezeti fej­lesztés a fő ütközőpont. Mi is tudjuk és ők is tudják, hogy ettől függ a gyorsabb előreha­ladás. Mi e helyen is kijelent­jük, hogy nem engedünk az ál­láspontunkból. Tudjuk, hogy ez az egyedül helyes megoldás — fejezte be nyilatkozatát Barczi elvtárs. Kopka 1. Július 24-én — vasárnap — mozgalmas nap volt Nagykálló- ban. Az MHS meghívására ma­gasszínvonalú és pompás lovas- bemutatát tartott a dehre-vd lo­Kutyakiállítás les* Debrecenben ügyességi bemutatóval Augusztus 14-én Debrecenben, a Böszörményi út 54 szám alatt kutyakiállítást és ügyességi ver­senyt rendeznek, fajtiszta ku­tyák részvételével. Benevezési dij kutyánként 10 forint. Mjnden további kutya után 5 fori.'.t, és az alommal kiállított kutyák ki­állítási díja 20 forint. A hely­színen való benevezés 50 száza­lékkal olcsóbb. Az elbírálást nemzetközileg elismert szakértők végzik. A kiállítás napján nagyszabású lovasbemutató és akadályver­seny is lesz a helyszínen. Növeli az érdeklődést az is, hogy német juhászkutyákkal ügyességi bemu­tatót rendeznek. A kiállításon részt lehet venni minden fajta kutyával. Benevezési lapok Vígli Mihály Nyíregyháza, Bocskai út 4 szám alatti lakosnál kaphatók. vasszakosztály. — A bemutatón l’ozsga József hortobágyi csikós látványos lovasgyakorlata mel­lett még számos érdekes látni­valónak tapsolhatott a közönség. Nádasdi István, a másik horto­bágyi csikós. Tóth Emma, Tóth Sándor, Nemes Géza, Nagy Jó­zsef, Zápsbó István, Soltész Jó­zsef és Virágb Mihály, a deb­receni lovasszakosztály tagjai lovastornákkal szórakoztatták a megjelenteket. A nagyszabású versenyben részt vettek Nagy- kálló termelőszövetkezetei is. A közönség a sportverseny után kérte, hogy július 31-én újra ren­dezzék meg Nagykállóban a be­mutatót. A lovasszakosztály ve­zetősége a kérésnek helyt adott és az eseményre a régi sportpá­lyán kerül sor. A bemutatóról ugyanekkor televíziós felvétel is készül. Hogy került a csirkecomb a sörösüvegbe? Előfordul néha, hogy az ember nem képes bizonyos találóskérdé­sekre válaszolni. Nem esnek két­ségbe azonban ilyenkor az embe­rek, hanem ismerőseikhez fordul­nak segítségért. Azok aztán kita­lálják ... Én azonban hiába for­dultam segítségért barátomhoz a napokban Kemecsén. Senki sem tudta kitalálni, hogyan került csirkecomb egy palackozott sör­be, amit Kemecsén szolgáltak ki az egyik vendégnek, s szerencsé­re az felbontás előtt észrevette a váratlan „ajándékot”. 3.30 forintos üveg sörbe sér­tetlen csirkecomb-csontot tettek. Azt hittem, valamelyik kemecsei vendég viccelte meg az italboi- tost. Nem így volt azonban, mert az üveg sértetlen, rajta van tűk. Az új gyümölcs- és szőlo­JJj irodaház épül Nyíregyházán FORRÖ SÁNDOR. (Fotó: Márton, FÉNYSZÖV.) A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemvezető­ségének dolgozói jelenleg tartha­tatlan körülmények között végzik a munkájukat. Hosszú évek után most végre „búcsút mondhatnak” a Zsdánov utca eleji „gyufásdo- boz irodának”: a Víz utca 9—11 szám alatt már emelkedik az új irodaház. Összesen 12 helyiség­ből, fürdőből, zuhanyozóból és pihenőből tevődik majd ki az épület. Az idén több, mint egy­millió forintot építenek be, s mint a képen látható helyzet is mutatja: mostmár csak az építőkön múlik, hogy még ebben az évben lesz-c irodaházavató a Víz utcán? Képeink: Modern vonal, nagy' ablakok; — Belül már a vakolatsimító serényke­dik. (FÉNYSZÖV foto, Márton felv.) Versenyeznek a nagy káliói járás termelőszövetkezetei A nagykállói Petőfi tsz szo­cialista munkaversenyre hív+a ki a járás többi termelőszövetkeze­tét. A verseny célja, hogy a nö­vényápolási és betakarítási mun­kákat időben és jó minőségben végezzék el. A versenyfelhívást minden termelőszövetkezet elfo­gadta. A versenyben máris kitűnő eredményeket ért el az érpataki Alkotmány tsz: a kalászosok be- | takarítását július 10-re, elsőként j fejezte be. Ezt a jó eredményt I helyes munkaszervezéssel és a I tagság lelkes, odaadó munkájá- j val érték el. A nagy munkából a 1 családtagok, is kivették részüket. I Az aratással együtt elvégezték a I tarlóhántást is. A cséplési mun­kákat az esős idő ellenére már 80 százalékban elvégezték, saját munkaerővel. A tsz állami köte­lezettségét, a búzaföldadót a cséplőgép alól teljesítette. Az állattenyésztés terén szin­tén kiváló eredményekkel büsz­kélkedhetnek. Az állatállomány részére a takarmánybázist jelen­tős mennyiségű másodvetéssel biztosítják. Eredményeik elis­meréséül az érpataki Alkótmány nyerte a járási tanáGS .mezőgaz­dasági osztályának vándorzász- lgját, s ez további jó .munkára serkenti a tagságot. a teteje is és benne van a csirkecomb csontja is. Egyesek azt mondják, sörkészítés közben csirke került a sörgyár feldolgo­zó üzemrészébe, belcrepült a ser- tartályba, elkapta a „gépszíj”, összeaprította s így került palac­kozás közben az üvegbe. Mivel azonban a csonton egyáltalán nincs hús, így ez a feltételezés nem lehet igaz. De akkor hogyan történhetett? Mindenesetre akik tették úgy gondolták, hogy meg­oldották egyes sörkedvelők kí­vánságát: munka után nem keil hazamenni, a sörrel együtt benne a vacsorát is megkapják. Mivel azonban az ilyen vacsorára nem lágynak a fogyasztók, ezúttal is felhívjuk az illetékesek figyel­mét: kerüljék el az ilyen kelle­metlenségeket, (N. T.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents