Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-28 / 177. szám
Mindent géppel arattak a balsa! Petőfi Tsz-ben A tervezettnél 20 mázsával több krumplit termeltek holdanként Erdők“ a Tárosban — Solt ezer rózsáit» — Városliget a Bojtoson Elkészítették Nyíregyháza fásítási és parkosítási tervét Nagyon sokat hangoztatott és •vitathatatlan igazság az, hogy a mezőgazdaságban a nagyüzemi •gazdálkodás egyik legfontosabb (alapja a gépesítés. Természetesen (olcsóbb a termelés, minőségileg .jobb a munka, sok kézi munkaerő szabadul fel a gépesítéssel. i>A légtöbb téeszben nagyon jól ltudják mindezt, de mégsem megy a gépesítés egyik napról a másikra. Az aratásnál is érvényesek « gépi munkának a már említett •előnyei, általában nem is nagyon húzódoznak tőle a tsz-ek. Különösen nem féltek tőle a balsai Petőfi Tsz-ben: minden aratást kévekötő ara- tógéppel végeztek el. Meg is voltak a munkájával elégedve, nem volt rá semmi panasz. Nem mondhatták a tagok az aratás befejezésekor, hogy „mostmár szegre akaszhatjuk a kaszát”, mert le sem kelle't venni onnan. Az egyik legnehezebb mezei munkából, az aratásból csak a keresztberakás maradt nekik. Éppen ezért, mert az aratás nem vette igénybe a tagságot, végezhették a többi munkát is. Húsz hold borsót takarítottak be az aratás alatt, a héten már csépelik is. Hamarabb jövedelmező munka volt a burgonya ásása. Mindig jó volt itt a csíráztatott burgonyának a termése, de ilyenre nem számítottak az v idén. Harminc mázsát terveztek holdanként, de elérték az öt- venet is. Húsz holdat ültettek. Még nem ásták ki mindet és mégis 800 mázsát adtak már el. Természetesen ennek a terméstöbbletnek mutatkoznia kell majd a munkaegység értékében is, ugyanis a többi növények termése is meglesz legalább annyi, mint ameny- nyit terveztek, sőt néhány esetben több is. Az egyébként is szépen tervezett munkaegység — érték, a 42 forint valószínűleg több lesz az év végére. Az utolsó kaszavágás után Tiszaeszláron A végszóra akartam valamelyik tsz-be odaérni, dehát van úgy, hogy az ember elkésik. Elég későn értem Tiszaeszlárra a végszót és a nap járását tekintve is. Jónéhányan álldogáltak, beszélgettek a tanácsháza előtt; be sem kellett mennem a Győzelem Tsz. irodájába, kint találtam az agronómust és Meleg Miklós tsz-tagot is többek között. — Hogy állunk az utolsó kaszavágással? — tértem azonnal a lényegre. Az utolsó szónál már éreztem, hogy valami furcsát találtam 'kérdezni és szinte halkabbra akartam fogni a szót, de mar későn. Többen is azzal az arckifejezéssel fordultak felém, amiből csak azt olvashattam ki, hogy „honnan jött ez az ember, hogy ilyet kérdez?” — Hol vagyunk mi már attól! — mondtak nem kis hetykeséggel. — Talán már be is hordták és el is csépelték, hogy olyan régen volt — próbálom enyhítem a melléfogásomat és amint válaszukból kiderül, némi sikerrel. — No, hát azt éppen nem mondhatnánk. Sajnos, a hordást még meg sem tudtuk kezdeni, de a héten feltétlenül hozzálátunk. A tanácsháza előtt gyógyszer- tár építésébe kezdtek, itt is segítenek a téesz-tagok. Ilyen nagy munka után jut idő társadalmi munkára is. Itt ülünk le a lerakott alapokra az agronómussal és Meleg elvtárssal, hogy elbeszélgessünk a közös munkáról. — Mennyit arattak kézzel és mennyit géppel? — 678 hold volt az összes területünk és ebből csak hatvan holdat takarított be a kombájn, kézzel vágtuk le. Nem azért nem végzett többet a kombájn, mintha nem lettünk volna megelégedve vele, hanem egyszerűen azért, mert nem volt rá idő, levágta előle a kasza. — Mennyi idő alatt vágtak le több mint hatszáz holdat, ha versenyeztek a kombájnnal? — Nagyon rövid idő, hat nap alatt végzett vele 94 kasza, — válaszol az agronómus nem kis megelégedéssel. Versenyben a kombájnnal többit a Eser forintos aratás — Meleg elvtárs például menynyit vágott le? Hát egészen pontosan nem tudnám megmondani, de úgy 1000—1200 öl körül lehetett egy nap. Teljesen rendbe téve, keresztbe rakva. Kettesben arattunk az egyik szomszédommal, mert a feleségemnek kisbabája van, még nem segíthet. Ügy magyarázza, hogy segíteni kellett a kaszáláson kívül, nehogy azt gondoljam, hogy ö v,csak” 1200 ölet tud egy nap levágni. Nagy számítgatásba kezdünk, meg akarjuk állapítani, hogy Egyre kevesebb n _ És mindig ilyen nagy volt a munkakedv, mint az aratásnál? — Nem éppen. Különösen az elején nem nagyon törték magukat az emberek. Féltek a közös munkától, nem bíztak abban, hogy meg lehet élni belőle. Megvallom őszintén, egy kicsit én is így voltam vele.. — És most hogyan látják? — Most már nem kell senkit kötéllel húzni a munkába; megmutatkozott. ez az aratásnál is, de már jóval előbb, a kapálásnál mennyit keresett az aratás alatt. A munkaegység még könnyen megy, 14 körül jár, könyv nélkül is könnyű megállapítani. — 47 forint munkaegység-értékkel szorozva 658 forint. A prémium kiszámítása elég nehezen megy. A tervezett termésen felüli meny- nyiségnek felét kapják meg a tagok az aratás alatt teljesített munkaegység szerint. Kilenc mázsát terveztek holdanként, de 12 körül lesz. Végül, egyeztetve számításainkat, megállapítottuk, hogy ezer forinton feltétlenül felül keresett hat nap alatt. tár a hitetlenkedő sem volt baj. Elég, ha a munkaegységet említem. Amikor először említették a 47 forintot, csak mosolyogtak az emberek és legyintettek, hogy „jó lenne’”. Sokan még most is kételkednek, de már lehet látni a termést, össze lehet hasonlítani a tervvel. Szerintem meglesz a tervezett érték, — fejezi be Meleg elvtárs. Igaza is lesz, az aratás utáni legnagyobb munkából, a borsó betakarításából is reményen felül, munkaegységenként fél kiló borsót kaptak. Közismert, hogy Nyíregyháza szép ütemben fejlődik az utóbbi időben. Ez a fejlődés a közeljövő óvek városfejlesztése folyamán még nagyobb mérvűvé válik. A fejlődéshez tartozik, hogy újjászülessen a város növényzete, s a parkosítás is kövesse a város fejlődését. A megyei és városi tanács építési osztályai bizottságot alakítottak. A bizottság bejárta Nyíregyháza tereit, utcáit és megállapította, hogy fekvéséhez, helyzetéhez mérten eléggé szegényes a város zöldnövényzete. Ősszel kezdődik a nagy munka A bizottság tervet dolgozott ki Nyíregyháza zöldterületi rendezésére. A városfejlesztési tervvel párhuzamosan parkosítják a város utcáit, nagyarányú fásítást, cserjésítést hajtanak végre Nyíregyházán. A terv perspektivikus, tehát a teljes megvalósítás több évre szól. A munka ősszel tndul, amikor egyes kijelölt utcákon megkezdik a fásítást, cserjésítést. Elsősorban azok az utcák jönnek számításba, melyek a későbbi városrendezési szempontból véglegesek maradnak. A körültekintésre jellemző, hogy a TITÁSZ, a posta, a vízügyi szakemberek véleményét figyelembevéve kezdik a munkát, hogy az esetleges későbbi közművesítés miatt ne szenvedjenek kárt az utcák növényei. Megfelelő növények kellenek A város nagyarányú parkosításánál elsőrendű követelmény, hogy a város talaj- és klíma- adottságainak megfelelő növényzetet szerezzenek. Elsősorban hars, cziisthárs, cs egyéb nagylombú fák ültetését tervezik, továbbá olyan cserjesorok telepítését a széles utcákon — mint például a Kalinin és Zsdánov utcák — melyek az esztétikai hatás mellett porvédő szerepet töltenek be. A Budapesti Kertészeti Kutató Intézetet is megkeresték a megye vezető emberei, s az intézet messzemenő segítséget nyújtott városunk szépítéséhez. Különféle szárazságtűrő fafajták és virágok kísérletezését kezdik meg. Szaporítóanyagokat bocsátanak rendelkezésre, s megfelelő szaktanácsot nyújtanak. Itt kell megjegyezni, hogy — és ez híven kifejezi varosunk zöldövesítési tervének nagy jelentőségét — a Nyíregyházi Technikumban ősztől fogva dísznövénytermesztési tagozat indul, ahol az előbb említett kísét- leteket fogják a gyakorlatban hasznosítani. Sok növényre lesz szükség — „Erdő" a városban A város teljes zöldövesítéséhez igen sok növényre lesz szükség. Már az idén tízezer tő rózsát szaporítanak utcai kiültetésre. Ezek nagy része futó; Poliantha és parkrózsák lesznek. A nyírteleki faiskola és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum szintén részt vesznek a kívánt növényanyagok nagymérvű szaporításában. A város zöldövesítésénél fi gyelembe vették a Nyíregy! /.z&. uralkodó északi, északkeleti szél irányt, mely természetesen e por járás irányának is megíelrl S ezért a városban, s elsősorban az északkeleti részen parkerdők telepítését tervezik, hogy ily- módon lekössék a port, egészségesebbé tegyék a levegőt. Például a bujtosi részt — mely alacsony fekvése miatt építési tilalom alá esik — városligeti jellegű ligeterdős résszé szeretnék kiképezni. Egészségügyi szempontból különlegesen jelentős a. az elgondolás, mely szerint a piac környékét is teljesen fásítják, parkosítják. A lakosság sokat segíthet Nyíregyháza lakossága szereti a virágokat, szereti a szépet. Ezt bizonyítja a múlt évben megindult utcaparkosítás, melyet a lakók lakóházuk előtt hajtottak végre. A most ismertetett tervezet ennek a spontán kezdeményezésnek is központi jelleget akar adni, s az összhatás és gazdaságosság szempontjából irányítani akarja ezt. A város szépítése érdekében a bizottság segítséget kér a lakosságtól, hogy az utcák parkosításánál a talajmunkát majd végezzék el. A növényanyagot és megfelelő irányítást a város illetékesei ellenszolgáltatás nélkül biztosítják. S a lakosság igen sokat tehet majd — ha kialakult az utcák növényzete, — annak megőrzésében. Vigyázzon arra, hogy ne forduljanak elő olyan esetek, mint a közelmúltban, amikor a meglévő gyönyörű hársakat virágjukért ágastól együtt tördelték. S azokat, akik a növényeket pusztítják, azonnal jelentsék fel az illetékeseknek. fiz egészség és szérség érdekében Röviden és nagyon előzetesen ennyit Nyíregyháza zöldövesítési tervéről. A tervnek célja, hogy fejlődő . városunkat esztétikailag minél szebbé és egészségesebbé tegye, valóságos parkvárossá képezze ki Nyíregyházát. Meg kell jegyezni, hogy a terv második szakaszában Nyíregyháza után a járást székhelyek, termelőszövetkezeti központok, főmajorok parkosítása következik. Nagyszerű terv ez, mely otthonosabbá, vonzóbbá teszi megyénk székhelyét. S azt hisszük, a lakosság véleményével találkozunk, amikor arra kérjük az illetékeseket, hogy mindent kövessenek el a fentebb említett terv mielőbbi megvalósításáért, s minden bizonnyal nem fognak csalódni a lakosok segítő szándékában. (Bézi) Van állat, lesz bőven takarmány is Delel a kéki Búzakalász Termelőszövetkezet gulyája. A Hl darabból 30 a tehén, jelenleg 14 liter a fejési átlaguk és 11 liter az istállóátlag. Fürjes Jáncs técsz-elnök, Tóth Károly tanácselnök és •Schneider József agronómus gyönyörködnek a lábszarközé- pig érő misodvetesű silókukoricában. Erről a területről holdanként az idén már 8000 forintot hozott az újburgonya. s
