Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

Szocialista brigád- mozgalom as SíDh-ban <2. oldal) ★ A napfény városában (3. oldal) f }r*1*t4rl*I f XVII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Ara 50 fillér 9 lőporos hordát a tenger fenekére vatfük! (4—5 oldal.) ★ Feljövőben van-e a szabolcsi labdarúgás? (III.) (4. oldal) 1960. JÚLIUS 7, SZERD.í Újabb gépeket kapott a Mátészalkai Vegyesipari Vállalat Március óta termelnek a má­tészalkai Vegyesipari Vállalat új, nagy fűrésztelepén. Eddig 30 ezer köbméter fát dolgoztak fel. Az év végéig még további 60 ezer köbmétert fognak feldolgozni. Két műszakban már négyszáz munkás termel. Bányafát szab­nak szabvány szerinti méretre és egy- nagyteljesítményű gatterral deszkát fűrészelnek a fenyőfa­rönkökből. Újabb gattert állíta­nak üzembe. Kérgelőgépet és más import gépeket kaptak, amik se­gítségével közel kétszeresére tud­ják növelni a termelést. A nyíregyházi járásban is végétért az aratás Júlis 25-én, hétfőn az egész nyíregyházi járásban véget ért az aratás, a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák egyaránt befejezték a gabona betakarításának első részét. A tarlóhántás és a másodvetés jó ütemben halad. A termelőszövetkezetek pél­dául a tervezett másodvetésű növények felét már elvetették. A rakamazi Szikra Tsz-ben a tarlókukoricát meg is kapálták, a tiszanagyfalusi Új Életben és a buji Táncsicsban szépen sorol a nyári vetésű burgonya. Teljes erővel folyik a hordás munkája is. A cséplésnek 25-re tervezett teljes megindítását ugyan meg­gátolta az esőzés, de amint lehet, azonal megindulnak járásszerte a cséplőgépek. Űjfehértón, Vencsellőn és más községekben az egyéni gazdák utcák szerint behordták a csépelni való terményt, a termelőszövetkezetek minden szükséges előkészületet megtet­tek azért, hogy a közös szérűn folyamatosan, szemveszteség nél­kül és gyorsan elcsépeljenek. Általános az elhatározás atekintet- ben, hogy az időjárási nehézségek ellenére is végezzenek a csépléssel legkésőbb augusztus 20-ig. 140 ezer darab zöldpaprikát fogyaszt a megye naponta — Megjelent a sárgadinnye — Elsőosztályú alma „fillérekért* A hiánycikkekről Mi újság a megye zöldségellátásában? Köztudomású, hegy a szeszélyes időjárás ellenére sem volt eddig különösebb baj a megye zöldség­ellátásával. A felvásárlók áldo­zatos munkájának eredménye­ként úgyszólván majdnem min­den primőráru jelen volt me­gyénk piacain. Az utóbbi napok­ban azonban tapasztalható, hogy a „zöldségkatalógusban üres ' ab­lakok” mutatkoznak. Vaskó Bá­lát, a MÉK Értékesítési Kiren­deltségének vezetőjét kértük meg: tájékoztassa olvasóinkat a jelenlegi helyzetről, Miért vannak hiánycikkek ? — Tény, hogy a koranyári zöldségfélékből már nincs ele­gendő mennyiség — válaszolta. — Sajncs a fejes és a kelkáposz­ta, valamim a karfiol kerai ter­méséből nyert mennyiség elfo­gyott és a későbbi, tehát az ösz- eleji termés még csak pár hét múlva jelentkezik. Ennek elle­nére a lehető legtöbbet tesszük a még meglevő készletek felku­tatására és naponta 70—80 má­zsát szerzünk be a társmegyék­től. Ezután arról szereztünk tudo­mást, hogy a hiánycikkeket a felfutóban lévő zöldpaprikával próbálják pótolni, mixel ez több- irányban felhasználható. Nivekvö kérésiéi — csökkenő ár A káposzta „eltűnésekor” fe­lére csökkent a paerika ára. A korábbi 16 forint helyett mind­össze 3 forintba került a primőr­nek számítható áru Kilója. Azó­ta további ársüllyedés tapasztal­ható: a növekvő kereslet ellené­re 7, illetve 5 forint lett a pap­rika kilója. Bár az esős időjá­rás megnehezíti a paprikaszüre- tet, naponta 70 mázsa tehát kö­zel 140 ezer darab paprika jut el a megye piacau-a, zöldség­boltjaiba. A „zöldoánya” tovább­ra is Nyíregyháza, Tiszavasvari es Tiszátok. — Az említett árukon kívül paradicsomból, uborkából, zöld­babból, íőzőtökből, vegyes zöld­ségből elegendő mennyiséget tudunk eljuttatni szaküzleteink- be, piaci standjainkra. Mi* er kezdődik a dinnyeszezen? örömmel vették a vásárlók, hogy pár napja kapható a sár­gadinnye is a nyíregyházi pia­con. Megtudtuk, hogy a nyírder- zsi Új Élet, valamint a vencsel- lői Kossuth Tsz tagjai, szakem­berei az idén a hevesi dinnye- termelőkkel egyidöben indították útnak első szállítmányukat. így nem kellett messzi vidékről szál­lítani a sárgadinnyét. Julius 26-án már 600 kilogramm sár­gadinnye került a nyíregyházi boltokba — 7 forintos áron, A felhozatal állandóan nő és —. mint megtudtuk — a közeljövő­ben hamarosan 2—3 ferint lesz a sárgadinnye kilója. — S hogy mikor lesz itt az igazi dinnyeszezon? Elképzelé­seink szerint, ha a napfény sem lesz mostoha a dinnyeföldekhez, akkor már augusztus 10. körül lékelhetjük a görögdinnyét is. GyümiHcsfiöi még feleslegünk is van Szép a gyümölcsválaszték a piacokon. Szabolcs-Szatmár me­gye nem érezte a szokatlan idő­járás hátrányait: az eddig „di­vatos” cseresznyéből és meggy­ből például más megyékbe és külföldre is irányítóiunk. Mál­na és eper is elegendő mennyi­ségben áll a vásárlók rendelke­zésére. Különösen örvendetes vi­szont, hogy a nyári alma az idén jól termett. A korábbi évekhez hasonlítva példátlanul alacsony az alma ára. Az elsőesztályú nyári alma kilóját jelenleg 3 forintért lehet megvásárolni, s az alig gyengébb minőségű má­sodosztályú kilója e.- alatt van. Még örvendetesebb, hogy továb­bi javulásra van kilátás. — angyal — Járási első lett Jármi a nagy nyári munkákban Befejezték az aratást és tariúhántást, uj eg kezdődött a cséplés Jármiban a tanács mezőgazda- sági állandó bizottságának javas­latára három nappal korábban kezdték meg az aratást, mint ahogy terveznék. Határjárás köz­ben ugyanis ratalaltak egy érett táblára, ahol már el lehetett kezdeni az aratást. Sok minden között ez is hozzájárult ahhoz, hogy nyolc nap alatt elvégezték a kalászosok betakarítását, ami­nek munkájában élenjártak és példát mutattak a tanácstagok. Az aratás végeztével jókedvű ünnepet rendeztek a jármiak. Meghívták a mátészalkai vas­utas zenekart, a gyümölcstermelő brigád saját költségén még népi zenekart is hozatott és tizenkét szakács készítette a finom va­csorát az ünneplő háromszáz csa­ládnak. Még aratáskor úgy döntöttek: amint lehet, azonnal megkezdik a tarlóhántást, amit már el is végeztek. Folyik náluk a másod­vetés is. Major József téesz-elnök javaslatára — aki korábbam fő- agronómus volt a Serneválnál, mintegy ötven holdon takar­mánykáposztát is vetettek, an­nak dacára, hogy káposzta még sohasem volt másodvetés a falu­ban. A cséplőgépek mellé a szövet­kezet gondoskodott cséplőmunká­sokról, akik már dologhoz is lát­tak. A próbacséplésnél ötven má­zsa terményt már zsákokba eresztettek: a termésátlag jónak ígérkezik. A pártszervezet és a tanács se­gítségével, a jármiak nagy szor­galmával elérték, hogy a község első lett a járásban a nagy nyárt munkák során. Legyen mielőbb a cséplőgépeké a szó 1 A legfrissebb jelentések sze­rint a homokos talajú járások­ban szórványosan, a kötöttebb földeken még nagyobb foltok­ban van ara'atlan kalászos. Az egész megye területén az arat­ni való terület mintegy 10 000 katasztrális holdra tehető. Tíz­ezer hold aratás még komoly feladat, bár ez a terület 5 százalékát sem éri el a 224 000 kát. holdat kitevő kalászosnak a tanácsi területen, amelyből 110 000 hold esik a megye ter­melőszövetkezeteire. A még hátralévő aratási munkában legalább olyan nagy igyekezet és szervezettség szük­séges, mint amilyen megyénk parasztságát — különösen a szövetkezeti aratókat — jelle­mezte az elmúlt hetekben. Ezt annál inkább hangsúlyozni kell, mert az új szövetkezeti tagok közül sokan most elsőízben vettek rész ebben a számukra újat jelentő, közös munkában s tegyük hozzá: az időjárás ál­tal gátolt nehéz helyzetben. Szombaton például egyetlen napon 30—40. sőt Tiszaszal- kán 67 mm csapadékot mér­tek. Ez azt jelenti, hogy a vi­zes gabonát aratni, hordani, tarlót hántani, másodvetést vé­gezni csak napok múltán lehet a felázott talajon. Éppen ezért nagy fontossága van annak, hogy a szervezettség ne lazul­jon, a lelkesedés ne lohadjon, hanem legyünk állandóan ké­szen a munka továbbfolytatásá­ra. A kénytelenül adódott mun­kaszünetben célszerű gondosan átvizsgálni a szerszámokat, a gépeket, elvégezni a kínálkozó javításokat és pótlásokat. Szá- rilgassuk a gabona-kévéket, ké­szüljünk elő a hordás folyta­tására és az eddig csupán szór­ványos cséplések nagyméretű megindítására. Egyesek szerint korai még a cséplés általános megindításá­ról beszélni. Ám nem egy köz­ségben — főleg a Demecseri Gépállomás és a Nagyhalászi Gépállomás körzetében — már a múlt héten is folyt a cséplés. Igaz, hogy zömmel próbacséplés volt, s főleg őszi árpát csépel­tek. Az is való, hogy a hordás még a homokos szabolcsi ré­szen sem fejeződött be s a hét eleji esős, hűvös napokon még nem száradhatott fel kel­lően a termény. Mindezek elle­nére a cséplés megindításáról időszerű dolog beszélni, hiszen jól elökészülni a nyári nagy munkák második szakaszára — senki sem tagadhatja — nem lehet haszontalan dolog. Külön­bözik-e ez a szakasz az előbbi­től? A munka sajátosságaiban természetesen vannak különb­ségek, de a fő cél mindkettő­nél ugyanaz: minél kevesebb szemveszteséggel, minél koráb­ban befejezni a termés beta­karítását! A kévébe, keresztbe, asztagba rakott gabona nagy­részt már védve van a külön­böző kártényezőktől, de végér­vényesen csak a magtárakban lesz biztonságban a szemter­més, vagy amint a nép na­gyon szépen vallja: az élet. Ebben a szakaszban tehát semmivel sem csökken az em­berek és a gépek jó munká­jának fontossága. A gépállomá­sok az aratás idején is nagy szerepet töltöttek be a kenyér­csatában. 85 gabonakombájn, 157 aratógép dolgozott és mint­egy 17 000 kát. hold gabonát arattak le (s csépeltek el rész­ben) a termelőszövetkezeteknek. Az aratás gyors befejezése ér­dekében a szabolcsi részről gé­peket irányítottak át a kötött földekre s csak az időjárás mi­att kénytelenek vesztegelni, vár­ni a bevetésre. A felső szervek helyes intézkedéseket dolgozlak ki és javaslatokat tettek a ter­melőszövetkezeteknek, miként is dolgozzanak most, hogy a kény­szerű kiesést mielőbb behozzák. Javasolták például, hogy a ke­reszteket ne távoli szérűkre, hanem a nagy táblák szélére, megfelelő helyre hordják. Gon­doskodjanak minél több szállí­tóeszközről, hogy egyidejűleg asztagról is és kocsiról is csé­pelhessenek. Nagy fontossága van a folyamatos munka meg­szervezésének, hogy a gépek ne álljanak le egy pillanatra sem feleslegesen. Legyen ele­gendő számú ember a gépek mellett. S amint a gépállomá­sok erre rendelkezést kaptak — biztosítsák a kettős műszakok beállítását. Sok helyen úgy ezeket, mint a cséplőcsapato­kat mér szervezik. Előrelátha­tólag néhány helyen — főleg egyéniek-lakta területeken — munkacsapatok szervezése he­lyett kalákában végzik el a cséplést a hagyományoknak megfelelően. A cséplés — beleértve a hor­dást is — az aratáshoz hasonló mennyiségű munkaerőt kíván. Ebből köve', kérik, hogy a falusi pártszervezeteknek, a KISZ- nek, a tanácstagoknak és a nép­nevelőknek továbbra is jelen­tős politikai munkát kell vé­gezniük. Az aratás befejezté­vel nem szűnik meg a munka­erő-gond. Szükség van arra, hogy az aratásban helytállók a cséplés idején is állják meg a sarat. A cséplési versenyek megszervezésére, a győztesek jutalmazására a megyei útmuta­tás alapján ne sajnáljanak lé­péseket tenni a gépállomások, a termelőszövetkezetek és a ta­nácsok, mert a 2—500 forintos cél jutalom a gépállomásokon, a különféle prémium és ver­senydíj a tsz-cséplőcsapatok számára, helyes munkaszerve­zés mellett bizonyára elősegíti a cséplés veszteségmentes, gyors elvégzését. A normák túlteljesítésének jutalmazása nem kidobott pénz, ez már az aratás és egyéb munkák ide­jén is nyilvánvalóvá vált. A próbacsépíésck tanúsága sze­rint a termés általában jónak mondható s nem kétséges, hogy szövetkezeti nagyüzemeink fö lénye ismét bebizonyosodik. A cséplőgépek kijavítva és bevetésre készen állnak. De ne feledjük, hogy a gép önmagá­ban holt anyag, sok múlik az embereken. Az időjárás nem korlátlan úr már rajtunk. Az emberek áldozatos szorgalmán és fáradozásán dől el végül is a kenyércsata sikere. Zajtai Antai

Next

/
Thumbnails
Contents