Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-26 / 175. szám

45 főhős hőségben Tanácsok és termelőszövetkezetek Tapasztalatok a baktalórántházi járás Márton Miklós kazánfűtő a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál 45 fokos melegben dolgozik. fi eyírbáteri járás legjtfcb ter<aaí£- szövelkezete az éatíiölyi tlessulh tsz A múlt év februárjában ala-| Három alkalommal osztottak kult az ömbölyi Kossuth Tsz s) előleget, összesen 195,710 forintot. már abban az évben a legjobb eredményt érte el a nyírbátori járás termelőszövetkezetei közül. 1959-ben 54,63 forint volt egy munkaegység értéke, amelynek összetétele is igen jó volt: 40 fo­rint készpénz és 14,63 természet­beni juttatás. A tsz 125 tagja szívvel-lélekkel dolgozik a közös érdekekért az 1 150 hold szántóval rendelkező közös gazdaságban. Július 18-án minden kalászost learattak, pe­dig ez nem volt kevés: 104 hold búza, 342 hold rozs, 103 kh őszi- árpa és 25 kh »b. Az 574 hold aratnivaióbóí 6S hold árpát vá­gott le a kombájn, a többit kéz­zel aratták le. A napi teljesít­mény 60—70 hold között volt. Tehát az ütem sem volt rossz. Az aratás nyomában megindult * tarlóhántás is, amelyből 20-ig 160 holdat végeztek el és 104 holdon a másodvetés is megtör­tént (Szudánifű, szegleteslednek, tarlórépa, édescirok, silókukori­ca.) A napokban természetbeni elő­legként 178 mázsa árpát adtak ki a tagoknak. Kapásnövényeik: 85 hold burgonya, 175 hold kuko­rica, 20 hold takarmányrépa, 80 hold hevesi, 20 hold szabolcsi dohány, 30 hold napraforgó. Utóbbi kivételével valamennyi kapást háromszor kapálták meg. A hordást az aratás befejezése után 2 nappal megkezdték. Ed­dig leadtak 19 darab hízómarhát 88 mázsa súlyban, amelyért 93,070 forintot kaptak. 13,5 mázsa gyap- jutervükkel szemben 19 mázsát nyírtak, amelyből 76,710 forint volt a bevételük. Van 35 anya­koca, 81 hízó, 100 malac, ami szintén jelentősen hozzájárul a jó zárszámadáshoz. Főbb vonásaiban is kitűnik, hogy a idén is számíthatnak a tavalyihoz hasonló jó zárszám­adásra. Sőt: a tagság úgy véli, még jobb lesz. Ezt magam is szívből kívánom. Kovács Endre Nyírbátor íj I«; téesz-közságekben el­AL Is mélyüllebb, elem­zőbb, sokrétűbb, tévékenyebb szervező, irányító és ellenőrző munka hárul a tanácsomra. Ez­úton kizárólag a községi taná­csok tapasztalataival és néhány feladatával foglalkozunk, mert ezen a téren több tisztázatlan, megoldásra váró probléma van. A jelenlegi tapogatózás, a konkrét segítés területeinek és módjainak • keresése azonban nem kizárólag és nem elsősor­ban a községi tanácsok hibája. Az új körülmények új formá­kat és' módszereket, alaposabb és sokrétűbb felkészültséget követelnek községi tanácsaink­tól, melyhez időre van szüksé­gük. A baktálórántházi járásban ez év januárjában három köz­ség: Ör, Besenyőd és Nyírkércs parasztsága, választotta a nagy­üzemi gazdálkodás útját. Jól­lehet a három tanacs tavaly elkészítette tervét arra az eset­re, ha téesz-közsággé alakul­nak, de ezek a tervek- szak­mai gyengéik, a megfelelő kö­rültekintés, felkészültség és előrelátás hiánya miatt nem adtak eleg konkrét váiaszt egy-egy község politikai, gaz­dasági, kulturális és kommuná­lis feladatai megvalósításának hogyanjára, mikéntjére. 17 f»^WSÍklegnagyobb prob" mi léma, amivel a községi tanácsok jelenleg szemben találják magukat: a kommunális feladaton megva­lósítása. Állami beruházás az említett három községben nincs, és a községfejlesztési alap — sajnos — nem elegen­dő az ugrásszerűen megnöve­kedett igények kielégítésére. Jellemző például, hogy Nyír­kércs egész évi községíejle.r'íé- si alapja mindössze 29 ezer fo­rint. Egvelóre a legjobb meg­oldásnak az látszik, hogy össz­hangban a népgazdasági terv­vel — alapozva á helyi aröfor­liároin Isz-Uözségéből rásokra — a tanácsok készít­sék e» ötéves távlati kózságfej- lesztesi terveikét. Ezt szcies körben tudatosítva . kérném a lakosság segítségét a tervek ütemterv szerinti tel.,esitésahez. Bizonyos eredmények maris vannak. A hárem közságoen a tagok között sol: a nő. Besenyő­dön állandó, Nyírkéresen es Őrben ídeny-napközio’.i honok működnek, s ilyenformán a növényápolási és nyári mező­gazdasági munkákban \7. asszo­nyok előtt nincsenek akadá­lyok. ftezvetleniii - «5 e három községben nehaz;te!te a tanácsok munkáját az, hogy a lakosság és a tanacsiagsag érdeklődése a termelőszövetke­zet felé fordult, és ügyeik megoldásának fórumát kizáró­lag a tsz vezetőségében, illet­ve a közgyűlésben látták. A tanács iránt átmenetileg kevés érdeklődést mutattak. A vb-k apparátusai igyekeztek ugyan megoldani a tsz-ek megszilár­dításéval kapcsolatban rájuk háruló feladatokat, de munká­juk alapját nem a választó't szervek határozatai képezték. Az utóbbi hónapokban e téren is javulás tapasztalható. A ta­nácsok es a végrehajtó bizott­ságok rendszeresen megtárgyal­ták a tsz-ek megszilárdításav;.l kapcsolatos teendőket. De raj- nos, csak általánosságban. A megszilárdítás lényeges teltéte­le az, hogy a szövetkezetek vezetési, gazdasági, szociális, kulturális, egy-egy üzemszel vég­zési, növénytermelési, állatte­nyésztési, stb. problémáját ne globálisan, felületesen, hanem konkrétan és elemzöen vitassa meg a tanácsülés. Hiszen csak így születhetnek jó natároza- tok. E téren is van már nemi előrehaladás. Az őri tanács harmadik negyedévi munkater­vében szeiepel például a ta­karmánytermesztés, az állatte­nyésztés és az őszi mezőgazda­sági munkák konkret megiar- gyalása. A nyírkéresi tanács a fiatalok falun maradásának kérdését, az őszi kalászosom ve­tésterületének előkészítését tűz­te napirendjére. Változásra ezen a területen csak akkor lehet számítani, ha a mezőgaz­dasági állandó bizottságokat megerősítik kívülálló szakem­berekkel es az á. b.-k betöltik ellenőrző, javaslattevő és véle­ményező szerepüket. Természe­tesen az is szükséges, hogy a felettes szervek az eddiginél többet törődjenek a tanácsülé­sek előkészítésével és jobban készüljenek fel azomra. fi tapasztalatok "1 zolják, hogy a tanácsok első­sorban felvilágosító, másodsor­ban az adminisztratív esz-tótok alkalmazásával sokat tenet.nek a munkafegyelem megszilárdí­tásáért. Besenyődön a községi tanács korábban nem sokat tö­rődött ezzel. Szerencsére a ta- nácstagsag az államba Lai.mi szerv határozata nétkü: is meg­felelő nevelő munkát végzett, a tagság között, s 'ey a mun­kák során különösebb fennaka­dás nem vdt. Ellenben annál furcsább eset történt a közel­múltban Őrben. A Pethő és Deme családok nem a téesz- ben dolgoztak, hanem a szom­szédos községek haláramon fe­les bérletben. Tegyük hozzá: szerződéskötés néluül! (Infor­mációm időpontjában a tanacs még nem tett megfelelő intéz­kedést, jóllehet tudott erről és törvényszabta feladata lett vol­na, hogy megakadályozza) fi három helyzetének felmérése hosszú és körültekintő munkát igé­nyelt és kíván a jövőben is. A megjelent kormányrende.et so­kat segített e probléma meg­oldásában. Sajnos az Országos Nyugdíj Intézet — nem tudni miért, — még néhány nyugdíj- kérelmet nem bírált felül. Az arra jogosultak többsége azon­ban mans rendszeresen meg­kapja az őket megillető járule­kot. Az is örvendetes ;elenség> hogy a termelőszövetkezeti községekben a tagság nem zár­kózik el a háztáji föld. a fold- járadék, a szociális atapbíi az idősebbeknek történő juttatások és könnyebb munkába való ál­lításuk elöl. Természetes azon­ban, hogy a végrehajtó bizott­ságoknak már most te! kell készülniük, hogy a földj íra­dák kifizetését és a szociális alap felhasználását ellenőriz­zék. Ilyenirányú felvilágosító ■ munkával elkerülhetik a ké­sőbbi esetleges félreértéseket és felesleges vitákat. U Inmnpsi munka megja- 81 KŰSiCtbai múlásához a tsz községekben az is szükséges, hogy a tanácstagok és az állan­dó bizottságok megfelelően in­formálva legyenek, ismerjék működési területük j igszabé­lyait és rendszeresen vegyenek részt a tanácsüléseken. Tartsák meg a tanácstagi fogadóórákav, beszámolókat és az étidig'né! több segítséget kapjanak első­sorban a végrehajtó bizottsá­gok függetlenített tagjaitól. Péter László Bankliasztal és kilátások A jövő, a holnap egy kis da­rabkájával találkoztam a közel­múltban Kisvárdán. A meghívó csak annyit árult el, hogy a helybeli cipészek szövetkezete tízesztendős jubileumot tart, — de az, egyszerű munkásemberek szavaiból, az arcokra ült öröm­ből ennél sokkal több tűnt ki. Sok ember előtt, áll még a kér­dés: mf lesz a kisiparosság hol­napjával? Uj világunk formáló­dása közben hol is találhatja meg boldogulását a ma még magániparos ember? Két rajz igazsága Szándékosan mellőzöm most a jubileumi ünnepség „forgató- könyvének” lemásolását, — in­kább. legyen itt egy kis érde­kességcsokor. A nagy kuitúrház színpadán két rajz adta az egész dekorációt. Az egyiken lámpavilág alatt, rozoga bankli- asztalnál görnyedt a „suszter” a kopöttalpú cipő fölé, — a má­sikon szépvonalú munkásruhás emberek formázták a sorozat- gyártásban készülő új cipőket, s a munkatermet modern fény­cső világította be... Aztán Kassai András elnök ünnepi előadását jegyezget'em. Tíz évvel ezelőtt csak a nagy reménytelenség volt a közösbe csoportosult cipészek egyetlen „vagyona”. Nyolc kisvárdai fneslerember szánta el magát az új útra, s ki tudná megmonda­ni, hányszor vámolta lelkesedé­süket az elkeseredés. Volt idő, hogy a kezdeti alacsony munka­bért is csak szükségeladásból tudták borítékolni. Baj volt az egyetértéssel, nehéz volt meg­szokni a közöst... Merre vezetett az út? De a jubileumi ünnepségen résztvevő, és még ma is dol­gozó veteránok nem adták fel a küzdelmet. Gyűlt a szövetke­zet vagyona, tisztességesebb bért tudtak fizetni a tagoknak, s az évek értékes ajándékokkal íródtak be a ktsz krónikájába. Pedig közben vezetóségcserék követték egymást. Hat évvel ezelőtt született meg a szak­mai dicsőséget hozó első győ­zelem. Kiváló szövetkezet lett a kisvárdai cipészek közössége. Hozzáláttak az üzem nagyobbi- tásához is, s közben újabb ta­goknak adtak biztos megélhetési lehetőséget. Kiállításokon, nyil­vános szerepléseken vettek részt, s hírük országos viszony­latban is tisztes helyre került. Versenyeken szerzett díjak ve­zették be a jelenlegi helyzetet: a szövetkezet 42 tagja országos megrendelések teljesítésén szor­goskodik. Ki járt jobban? Kétségtelen, hogy a magán­iparosok napjainkban még je­lentős szerepet töltenek be a la- . kosság szolgálatában és anyagi­lag is jól járnak. A szóban lé­lj j erőgép lép működésbe a TI TÁSZ-nál A megtakarítás egyenlő a nyíregyházi fakásak szükséglétévé! vő szövetkezet dicséretes mun­káját tükröző termelési szám­halmaz helyett mégis álljon itt most más. Az, hogy a tíz év alatt az átlagkereset 1648 forint­ig „ugrott”, amihez még nem árt tekintetbe venni a „tizen­harmadik havi fizetést”. Az utóbbi években a szövetkezet hét tagja épített új, összkomfor­tos házat. Évről-évre egyre töb­ben utaztak az ország festői környezetű helyéire, „filléres” üdülésre. Ha megszorult vala­melyik munkásember, akkor se­gített a közösség. Többezer fo­rintra rúg az alkalmi segély összege. Ha esküvő van, nem sáfárkodik szerényen a közös­ség, az elhalálozott tagot saját halottjának tekinti a szövetke- j zet... Kezdetben egy rozoga j helyiség jelentette az üzemet, —1 ma már többszázezer forintot érő modern üzemházuk van a 1 k'sz dolgozóinak. Megszüntették] a bankliasztalnál való étkezést, | és a kultúrára, a szépre vágyó! szövetkezeti tagoknak is meg- ] adták a lehetőséget. Sok forró, sikert ért már el a szövetkezet férfi énekkara. Valaki azt mondta a jubile­umi ünnepségen: ..Itt a helye, a jövője minden kisiparosnak”. Érződött, hogy nem a jubileumi kitüntetések, pénzjutalmak ha­tása, hanem az őszinteség, a meggyőződés-indítottá kijelentés volt ez ... —angyal— Már megtartotta próbaüzeme-1 lését az az új gép, amelyet augusztus elsejétől helyeznek ál­landó üzembe a TITÁSZ nyír­egyházi erőművénél. Az ellennyo­másos turbina olyan speciális gépezet, amely lehetővé teszi, hogy a működéséhez hasznáit gőzt nem kell lecsapni, hanen. mint gőzt, további felhasználás­ra vezethetik el. A TITÁSZ a dohányfermentá­lónak fejleszt gőzt, közvetlen fel- hasznáásra. Ezt a gőzmennyisé- get ez ideig kizárólag csak arra a célra fejlesztették, s ez renge­teg tüzelőanyag elhasználását is jelentette. Az ellennycmásos tur­bina bevezetésével ezt a gőz- mennyiséget tudják énergiafej­lesztésre is hasznesítani. A megta­karítás nyilvánvaló. Mintegy napi 10 ezer kilowattóra áramöt termelhet a turbina segítségével' az üzem, olyan áramot, amit úgy is felfoghatnánk: eddig a semmibe veszett. Ez az áram­mennyiség bőven elég Nyíregy­háza város lakásai világítási és háztartási áramszükségletének fedezésére, ha a turbinát teljesen kihasználják. Évente több, mint egymillió forint pénzbeli megta­karítást jelent az új gép üzem­behelyezése. Az ellennyomásos turbinák al­kalmazásával egyébként megold­ható a kislakások táv-gőzfűté­se is. 2

Next

/
Thumbnails
Contents