Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

KÖZLEMÉNY Hruscsov és Raul Castro találkozójáról Uj konzervgyár épül Nyíregyházán MOSZKVA, (TASZSZ): Moszk­vában közleményt adtak ki Hruscsov elvtárs és Raul Castro ;találkozójáról. A közlemény sze­rint Raul Castro, a kubai fegy­veres erők minisztere eszmecse­rét folytatott Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével a szovjet—kubai vi­szonyról, valamint más időszerű nemzetközi kérdésről. Hruscsov megerősítette: a Szovjetunió minden eszközt fel­használ, hogy megakadályozza az Egyesült Államok fegyveres in­tervencióját a Kubai Köztársa­ság ellen. — Szilárd meggyőződé­sünk, — jelentette ki Hrus­csov — hogy államaink, né­peink baráti kapcsolatai, amelyiek alapja a be nem avatkozás, a teljes egyenjo­gúság és a kölcsönös megbe­csülés, mind jobban fognak erősödni és fejlődni. Raul Castro hangsúlyozta: megingathatatlan és gránitszi­lárd a kubai népnek az az el­tökéltsége, hogy folytatja harcát szabadságának, függetlenségének, a kubai forradalom minden vív­mányának megvédéséért. Hruscsov a szovjet kormány és a szovjet nép nevében forró támogatásáról biztosította a ku­bai nép nemes harcát. — A szocialista tábor orszá­gainak ereje ma oly nagy, — mondotta Hruscsov elvtárs — és gazdasági hatalmuk oly jelentős, hogy teljesen magukra vállal­hatják Kuba ellátását mindazok­kal a számára szükséges cikkek­kel, amelyeket most megtagad tőle az Egyesült Államok és né­hány más tőkés állam. A Szov­jetunió kormánya — mutatott rá Hruscsov — kész elvállalni a kőolaj és más cikkek szállítását olyan mennyiségben — kubai cikkekért cserébe. — amely tel­jesen kielégíti Kuba szükségle­teit. Hruscsov elvtárs annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a latin amerikai országok kormányainak szá- molniok kell népeik szilárd akaratával és nem szabad résztvenniök az amerikai monopóliumok és militaris­ták Kuba-ellenes sötét ter­veinek végrehajtásában. A Kuba körül kialakult nem­zetközi helyzetről folytatódott eszmecsere során kitértek az Egyesült Államok kormányának arra a nyilatkozatára, amely szerint, mint ez az amerikai kül- j ügyminisztérium júüus 14-i nyi­latkozatában állt, az Egyesült Államok Kuba-ellenes fegyveres agressziójának veszélye illuzóri­kus, vagyis nem létezik. Az egész világközvélemeny úgy ér­tékelte ezt a nyilatkozatot, — mondja a közlemény — mint az Egyesült Államok olyan értelmű kötelezettségvállalását, hogy nem hajt végre intervenciót Ku­ba ellen. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az ilyesféle nyilatkozatok KELETMAG YARORSZÁG A Magyar Szocialista Munltaspár Szabó les-Szatmar megyei Bizcmaet is a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Balint Lajos. Kiadja: a Keletmatrvsrorszag Lap kiadd vállalat, relelős kiadó: tat kas Pál. Szerkesztőséé: Nvtregy naza. =?tSUt tér als Teli i«-n>. 16-11. 16-7*. Kiaaonlvatai: Nvtregvbaza. Zsaanov u. v. Telt s#-eo. (Kéziratot oem Ónunk meg, és ueír adunk vissza.) Teneszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a belvi oosta hivataloknál es kézbesítőknek szaoolcs-szatmar megyei Njromda- j Ipart Vállalat Nyíregyháza, D&za j György o. I» nem oszlatják el a kubai nép és más népek aggodalmát és nem jelentenek biztosítékot a Kubai Köztársaság békés fejlő­dése és nemzeti szuverénítása ellen irányuló merényletekkel szemben. Az utóbbi idők eseményei azt tanúsítják, hogy az Egye­sült Államok bizonyos körei nem mondtak le a Kubába való fegyveres betörés ter­veiről. Raul Castro miniszter ismét meghívta Hruscsovot, tegyen hi­vatalos látogatást a Kubai Köz­társaságban. Hruscsov elvtárs megerősítette a meghívás elfo­gadását és leszögezte, hogy erre az utazásra sor kerül. A Szovjetunió Minisztertaná­csénak elnöke ismét meghívta Fidel Castrót, Kuba miniszter- elnökét, látogasson el a Szovjet­unióba. Mint a közlemény rámutat, Hruscsov és Raul Castro eszme­cseréjét a teljes kölcsönös meg­értés és a szívélyes barátság légköre jellemezte. Az eszmecserében Anasztasz Mikojan is résztvett. Újabb lömegtüntelés * Rhodéziában Salisbury, (MTI): Rhodéziában szerdán többezer tömeg tünte­tett a rendőri önkény ellen. Az AFP közlése szerint a szerdán elkezdődött tüntetések csütörtö­kön folytatódtak, s több mint 20 ezer afrikai tüntető menetben el­indult a dél-rhodéziai miniszter­elnök hivatali székhelye felé. A rendőrség durván a tüntetőkre támadt. A rhodéziai hadügyminisztéri­um szolgálattételre rendelte be a hadsereg tartalékos katonáit. Burmái küldöttség utazott Pekingbe a burmai-kínai határkérdések megtárgyalására Peking, (TASZSZ): Mint az Új Kínai hírügynökség jelenti, csü­törtökön Aung Gi dandártábor­nok vezérkari íőnökhelyettes vezetésével burmai küldöttség utazott Fekingbe, hogy résztve- gyen a kínai-brumai határkérdé- 1 sekkel foglalkozó vegyesbizottság i második ülésszakán. A konzervipar ötéves tervéből Az Élelmezésügyi Minisztéri­umban megkezdődött az iparági ötéves tervjavaslatok elbírálása. Megvitatták többek között a konzervipar ötéves tervét, ame­lyet a várható fogyasztási igény növekedésének figyelembevételé­vel készítettek el. Az egész ipar­ág termelése az ötéves tervben mintegy 50 százalékkal emelke­dik. Az ötéves terv tárgyalása során az ipar vezetői megvizsgálták a gyárak telepítési helyzetét is. Megállapították, hogy a jelenlegi konzervgyárak az ország terüle­tének mintegy 20 százalékára, fő­leg a Duna—Tisza közére, vagy közvetlen környékére koncentrá­lódnak. Az ország más tájain, például a keleti részen, igen elő­nyösen fejleszthető az öntözéses gazdálkodás, megfelelő a munka- erő-elátottsága is, ezért célszerű­nek látszik új gyár építése és a meglévő kisüzemek bővítése is Az ötéves tervben Nyíregyhá­zán új, korszerű konzervgyárat építenek, Berettyóújfalun, Póste- leken és Makón ,pedig már meg­lévő kisüzemeket bővitenek. Az ipar megfelelőn készül a csomagolás korszerűsítésére is. fi Biztonsági Tanács csütörtök hajnali ülésén megkezdte a kongói kérdés vitáját New York, (MTI): A Biztonsá­gi Tanács csütörtökön, magyar idő szerint 02,15 órakor kezdte meg a vitát a kongói helyzetről. Hammarksjöld ENSZ-főtitkár előterjesztette írásbeli jelentését a kongói eseményekről. Hammarksjöld után felszó­lalt Kanza kongói küldött, Wigny belga küldött, majd Kuznyecov szovjet, küldött. — A szovjet kormány — mon­dotta többek között Kuznyecov — osztja a kongói vezetőknek azt a nézetét, hogy Belgium ag­ressziója veszélyezteti a nemzet­közi békét. Az ENSZ kötelessé­ge, hogy felemelje szavát a gyar­matosítók bűnei ellen és meg­védje Kongót. — Utalva Ham­marksjöld kijelentéseire, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai ne küldjenek csapatokat Kongó­A világ első miniszterelnöknője Uanduraiiaike özvegye alakít kormányt Ceylonban A Szri Lanka szabadság párt nagy választási győzelme Colombo. (MTI): A szerdán tartott általános választásokon abszolút győzelmet aratott a Szri Lanka szabadság párt, Sz,e- nanajake ideiglenes miniszterel­nök pártja, az Egyesült Nemzeti Párt súlyos vereséget szenvedett. A UPI jelentése szerint a vá­lasztásokon a Szri Lanka szabad­ság párt 75 mandátumhoz jutott. A ceyloni törvények szerint az a párt, amely a választásokon győzött és kormányt alakít, to­vábbi hattal növelheti képvise­lői számát. Ezzel a Szri Lanka szabadság párt mandátumainak száma 81-re emelkedik a 156 ta­gú képviselőházban. Tekintettel arra, hogy a pártot támogatja a Ceyloni Kommunista Párt és három másik baloldali párt is, az új kormány a parlamentben összesen 106 képviselői sza­vazatra számíthat. Mint az AP jelenti, Szirimavo Bandaranaike asszonyt, a szep­temberben meggyilkolt minisz­terelnök 44 éves özvegyét, a Szri Lanka szabadságpárt elnökét Sir Oliver Gunetilleke főkormányzó csütörtökön reggel megbízta az új kormány megalakításával. Szirimava Bandaranaike asz- szony a világ első miniszterel- röknője, megkezdte kormányala­kítási tárgyalásait. Az AP jelen­tése szerint pártjának győzelme után rövid nyilatkozatot adott. Közölte, hogy mindenekelőtt államosítják a brit, kanadai, az indiai és a ceyloni tulajdonban lévő biztosító társaságokat, ké­sőbb pedig sor kerül a mint­egy 75 százalékban angolok által birtokolt tea- és gu­miültetvények államosításá­ra is. ba, Kuznyecov követelte, von­ják azonnal vissza a Leo- poldvillebe küldött ameri­kai katonákat. Kijelentette, ha Kongóba foly­tatódik a belga agresszió, akkor hatékonyabb intézkedéseket kell tenni mind az ENSZ-ben, mind pedig a Kongóval rokonszenvező, békeszerető' államok részéről. Kuznyecov ezután előter­jesztette a Szovjetunió ha­tározati javaslatát, amely követeli, hogy a belga csa­patokat három napon belül vonják ki Kongóból, vala­mint felhívja az ENSZ tag­államait, tartsák tiszteletben a Kongói Köztársaság terüle­ti sérthetetlenségét. A csütörtök hajnali ülésen utol­sónak Cabot Lodge amerikai kül­dött szólalt fel. A kongói vitát csütörtök este folytatták. A ravasz Robinson rjaniel Defoe halhatatlan regényének hőse egy ha­jótörés után lakatlan szigetre került. Később, mint ismeretes, melléje szegődött Péntek. Robinson és Péntek nappal kecskéket fejtek és nyírtak, es­ténként pedig megnézték a he­lyi majmok műkedvelő együt­tesének előadásait. ÁPalában nem éltek rosszul, saját kezük­kel teremtettek meg a civili­zációt a puszta szigeten. Robinson mégis folyton azon törte a fejét, hogyan hagyhatná el a szigetet, önként nem akart volna megtelepedni ott. Egyébként ezt nem szemre­hányásképpen mondom Robin­sonról. A szemrehányás igaz­ságtalan és ostoba dolog lenne. Csak azért említettem gyer­mekkori olvasmányunk kedvenc hősét, hogy összehasonítást te­hessenek a mai robinsonokkal. Ma már egyszerűbben lehet­nek robinsonokká az emberek, méghozzá teljesen önkényesen. Legalábbis Angliában ez a helyzet. Ma már teljesen felesleges még hajótöréssel is bajlódni. A gentleman fogja a csekköny- vet, felteszi keménykalapját és elmegy a rrtegfelelő irodába. — Mit parancsol, Sír! Iria: Leonrid Lenes — Szeretnék egy kis szige­tet vásárolni. Ötven mérföld- nyíre legyen a parttól. — Kérem, Sír. Itt a prospek­tus. Figyelmébe ajánljuk ezt a kis szigetet: az alakja is na­gyon megfelelő, ráadásul egy részét erdő borítja. — Nem nagyon nyirkos? — Dehogy, Sír! Állandóan süt a nap. — És mennyibe kerül? — Tízezer fontsterling, Sír! — Akkor megegyezhetünk ... Sok jómódú angol, akit elíá­rasztott a városi élet nyüzsgése, kis szigetet vásárol, ahová ma­gával viszi feleségét, gyerme­keit, autóját, néhány Pénteket szakácsnak, dajkának és szoba­lánynak. Ám, az igazat szólva, nem­csak a városi élet zaja idegesí­ti ezeket a robinsonokat. Olga Franklin újságírónő, a Daily Mail című lapban beszá­mol a Herma-szigeten, a „Her­ma királynál” tett látogatásá­ról. Így nevezik a sziget tu­lajdonosát, Peter Wood nyugal­mazott angol őrnagyot. Amint kiderült, ez a modern Robinson nem állatbörbe öltö­zik, hanem elegáns tweed öl­tönyben jár. Fején divatos ka­lap, Mr. Wood az eredetiség kedvéért szakállt növesztett, amit gondosan ápol. Peter Wood többszobás „kunyhóját” gyönyörű, modern bútorokkal rendezte be. Minde­nütt szőnyegek. Az ujságirónő képzeletét kü­lönösen megragadta a mai Ro­binson konyhája, — a krómo­zott fém és a villamos háztar­tási gépek birodalma. Az is kiderült, hogy a mo­dern Robinson — elsősorban gazdag üzletember. Évi forgal­ma 70 000 fontsterling. Szál­lodája, kocsmája, emléktárgya­kat árusító boltja, motorcsó­nakjai vannak a szigeten. A gazdag jövedelmű új Ro­binson négy év alatt teremtet­te meg a szigeten péntekéinek kezemunkájóval a saját villany- teleppel és telefonközponttal ellátott kényelmes fészket. Az ujságirónő egy természe­tes és logikus kérdést tett fel „Herma királynak”. — Mr. Wood, megérte-e ma­gának, hogy átköltözzék ide és ezen a csendes szigeten ilyen szerteágazó kereskedelmet fej­lesszen ki? Hiszen ott, a nagy szigeteken is megtehetné ezt... „Herma király” ravaszan hu­nyorított és igy válaszolt; — Elsősorban azért telpedtem át ide, mert ez a sziget min­den atombomba hatókörén kí­vül esik. Itt nem kell agódd- nom magam és családom miatt! Tehát, ha jobban megnézzük, a modern Robinson — primi­tiv erkölcsi érzékű, közönséges burzsoá. Jelszava: utánnam az özönvíz! Csináljanak az embe­rek, amit akarnak, pusztulja­nak el az atombombától — 6 elrejtőzik a kis szigeten. A „hidegháború” zajában pedig szépen megtörni a zsebeit is. Pedig nem ártana, ha Peter Wood nyugalmazott őrnagy a kereskedelmi tevékenység, az emléktárgyak árusítása mellett arra is szakítana egy kis időt, hogy olvasson valamit a mai bombákról és rakétákról. Ha a nukleáris háború réme kibújik barlangjából, minden­kit és mindenütt elér. Ha az ember nem akarja, hogy a sárkány elpusztítsa, húzza ki a fogait. Ha az em­ber fél az atombombától — kö­vetelje betiltását. Ha valaki tisztességes embernek tartja magát, vegyen részt a békéért vívott nemzetközi küzdelemben. Senki előtt sincs zárva az út. Természetesen a modern Ro­binsonok előtt sem. Mert a tiszteletreméltó Mr. Wood csakis így tudhatja biz­tonságban a szigeten magát és családját. De még az üzletét is!

Next

/
Thumbnails
Contents