Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-17 / 142. szám
A iékei könyvtárban Művelődő gyártulajdonosok Minya Márta a jékei tanács dolgozója, KISZ-tag. Szívesen segít a fiataloknak az olvasnivaló kiválasztásában. Szabad idejében maga is örömmel lapozgat a községi könyvtár szép- irodalmi könyveiben. Hammel József felvétele. ttj -különbség van a régi és Hll a mai Merföldi Józssl között? Az, hogy az egykori csak lakatos lehetett a gyárban, m:g a mostani az üzem „szeme’ , lelkiismerete, tervelőadó és párt- ti kár . .. Ha a munkásoktól korcsoportonként megkérdeznék, Kit tisztelnek benne, a vele egytvá- súak biztosan a régi, szolid .a- katosinast említenék első helyen, de büszkén szólnának erről a másikról is. így járna a kíváncsiskodó, ha Gergely Ferenc után érdeklődne. „Feri bácsi a mi főtechnológusunk veit.” Ö ül most a munkások bizalmából a Demecseri Burgonyakeményítő Gyár igazgatói székében, Perlaki Gyuszi, a főmérnök pedig nemcsak a demecseri futballcsapat kapujára vigyáz, hanem az üzem termelésére is. Legnagyobb gonddal azonban az emberek bizalmát őrzik mind- hái-man. Nem tekintélyt akartak kivívni maguknak, hanem megbecsülést. S ha nem is dicsekedhetnek ezzel, mégis észrevehető. Igen, r lert együtt dolgoztak érte a gyár munkásaival. Ha Feri bácsi családot megy látogatni, munkatársként fogadják. Ha az örökmozgó, szinte minden nap az üzemet járó MérC^thi.ryyaraiatL „aranyásók“ Helyzetkép a község két termelőszövelkezetftiől Amikor legutóbb ott jártam, csendes volt a délelőtt. Nyáridó- ben' ismert dolog ez, hiszen a szépülő határnak nagy a varázsa ilyenkor. A sürgős munka, meg a kedvet hozó reménykedés minden épkézláb embert kicsalogat a kenyeret, az életet jelentő földekre. Falujáró embernek sokat mond ez a júniusi falucsend. Ha a kertek mögött felnehezkedő Nap már csak csukott kiskapukat, küszöbön vigyázó házőrzőket talál, akkor — hiszen a közmondás is így tartja — aranyat találni- ment el-a falu. Izgalmas kérdés: sikerül-e a kincskeresés? Talán szerencsétlen áz „aranyásóskodás” — megfogalmazás, de tény, hogy amikor. Fehérgyarmat népe kiszegezte a táblát a falu végére, amely az egyöntetű elhatározást, a nagyüzemi út választását árulja el, akkor a gondolatokon a jobban élés utáni vágy lett úrrá. Közel féléve már ... Kis várakozás után végre leülhettem a faluvezetökkel, őszinte, I meggondolt beszélgetésre. Az embereket, a körülményeket jól ismerő, a lehetőségeket, a kilátásokat állandóan szem előtt tartó vezetők véleményét írom most .le ide. Következésképp: 4200 hold termőföldön a felszabadulás óta, de különösen az utóbbi esztendőkben jómódban éltek meg a szorgos gyarmati parasztemberek. A jövőért érzett felelősség diktálta a nagyüzem választását s most arra kell feleletet találni, hogy helyes volt-e a döntés, mit nyújt az új gazdálkodási mód első' éve s mire lehet következtetni. U—20 százalékkal magasabb búzatermés Szinte biztosra vehető, hogy a termelőszövetkezeti község lakosságának bőven lesz kenyere az idén. Szemmel látható tény, hogy hosszú idő óta nem volt olyan szép a vetemény, — különösen a gabonaféle — mint most. Gecse Antal tanácselnök és helyettese, Kovács Zsigmond örömmel újságolta, hogy búzából az idén, a nagyüzemi gazdálkodás első esztendejében 15—20 százalékkal magasabb lesz a termésátlag, mint a legutóbbi „egyéni • évben”. Pedig akkor sem volt rossz. Igaz, 1959- ben is jobban termett a közösbelieké, de a falu nagyrésze kis- parcellás volt. A faluátlag így több, mint egy mázsával lesz nagyobb a tavalyinál. 25 százalékkal nagyobb a burgonya vetésterülete Két. termelőszövetkezetet alakították a fehérgyarmatiak az év elején, vagyishogy a meglévő Győzhetetlen Brigád mellé a kis- gyarmati részen hívták életre. az Űj Életet. Az igyekezetben ennek ellenére közös az egyetértés. A növényápolási munkákat idejében végezték, és nagyobb’ felelősséggel. Érthető is, hiszen a területet családokra osztották ki s a parasztbecsület bizonyítása mellett fontos tényezővé vált a jobb munka utáni nagyobb boldogulási lehetőség. A falu határában 25 százalékkal nőtt a burgonya 'vetésterülete aé előző évhez képest, s dicséretes az az igyekezet, ame'lyel többet akarnak termelni, mint bármikor. A burgo- nyabegár elleni védekezésre is idejében gondoltak. déses árutermelés példanélküli 1960-ban. „\ehány villával** nagyobb porcto Kár lenne a jó jelenségek árnyékában elkendőzni a mindenki által ismert problémákat. Hiszen az útkeresés, a- kezdeti- idő sok- sok nehézséggel járt. Fehérgyarmaton is rengeteg kellemetlen percet okozott a háztáji föld problémája, s az, hogy az új tagok még csak tapogatóztak az első időkben. Az állatállomány, mint az egyik legjobb jövedelmi forrás felvirágoztatása, sok tennivalóval járt és jár. A tagoknál elhelyezett állatok takarmányozása közben megtörténik, hogy egyesek figyelmen kívül hagyják a közösség érdekeit. A friss takarmányadag hazaszállításakor megesik, hogy egyesek „néhány villával” többet porcicznák a szekérderék'oa. Újra a közmondást dézzük: sok kicsi sokra megy és előállhat olyan kényelmetlen helyzet, hogy idő előtt feletetik az évi takarmányt. Bár az Új Élet-nél voltak helytelen nézetek a háztájiban való állattartás körül, a vitás kérdéseket brigádgyűléseken, többszöri beszélgetésen tisztázták. Kecsegtető eredményekre van kilátás e téren is. mert mind a két termelőszövetkezetnél nagyobb gondot fordítanak a másedvetásre, a takarmánybázis biztosítására. Mire is jó ez a „szürke” felsorolás? Ügy igaz, helytelen volna már most. kinyilatkoztatni, hogy a tervezett jövedelem, a munkaegység forintértéke meglesz, vagy esetleg terven felüli eredményt is elérhelnek. De jó ez a sorjázás arra, hogy tisztán láthassa.-;: a ermelöszövetkezeti mozgalom első, valóban „orsdöntő évében nemhiába leli a Nap a fehérgyarmati embereket a szökülő búzamezőkön, a friss-zöld vetemények sorai között. Már mindkét szövetkezetben volt elolegosztás, az emberek tapasztalhatták .hogy sajá: maguk boldogulására tortánk minden. Az előbb említett számadatok mellé nem nehéz odaillsszteni a szorzójelet, és kimutatni, miből mennyit jövedelmezhet a falu. S ha ez megvan, akkor tűn'k csal; ki. hogy érdemes hinni, bízni a közösség akaratában. Angyal S. Rizstelep és öntözéses kertészet De a jövedelem növelésében nemcsak, ennek van döntő szerepe. ’Okosan határoztak, amikor a rizstermelés fellendítése mellett kardoskodtak. Jelenleg a két szövetkezetnek 180 holdnyi rizstelepe van, a termés szépnek ígérkezik s a falu örömmel veszi, hogy a gépállomás kitűnő agronó- musa, Fábián Bertalan percnyi szünet nélkül -'fáradozik a rizstermelés teljes sikeréért. Aztán ott van a másik pénzforrás, a Győzhetetlen Brigád kertészete. Tob. éve kihasználatlanul állt a nagy összeggel megépített óntózocsa- torr.a, s most, az egész falu döntése, az új tagok belépése után nyolcvan holdra emelték a „Mi- csurin-kertíszetet . Fehérgyarmat gazdasági életében eddig döntő súllyal szerepelt az aprómagter- melés. Jelenleg e téren is jó kilátások vannak, hiszen a szerzőföldi tanácsot ad a fiatal lakatosoknak, szeretette) fogadják a tapasztalt szakitól, á párttitkái- tól. S ha Perlaki Gyusziról megtudják, hogy sikeres újítást végzett, vagy egy nehéz labdát kifogott s ezzel győzött a csapat, egyaránt örül öreg, fiatal. 0 "., „y vezetők, akik venz- .17 Oíl zák a munkásokat. Példájukat követik. S ez a titka annak, hogy új emberek formálódnak az üzemben, s a kommunisták hatással tudnak lenni a pártonkívüliekre is. Tavaly töitént. Megvizsgálta a párt vezetőség a munkások képzettségéi, isKolai végzettségét, s javasolta a taggyűlésén, hogy azok a kisebb beosztásban dolgozó vezetők végezzék el a/nyolc altalánost, akiknek ez hiányzik. Nem ment könnyen. De amikor megtudták, hogy a vezetőségi tagok is jelentkeztek, egymás után iratkoztak be a többiek is. Minden pártvezetőségi tag tanult. Iskolapadba ült munka után Bilecz -Károly, Csadek András, Makiári Sándor és Va- senszky István. Pedig közülük néhányan már túl vannak a negyvenen. — En is beiratkoztam a köz- gazdasági technikumba — ma- gyárázza a párttitkár. Dptljn Mérföldi elvtársnak I wUly már van hasonló képesítése. Ennek lett az eredménye, hogy a gyárból nyolc „öregdiáknak” van már bizonyítványa a nyolc általános iskoláról, s többen most végzik a hetediket, nyolcadikat. Nem cél nélkül neveli a párttagokat, a munkásokat a pártszervezet, öt művezető vesz részt a műszaki továbbképzésben, köztük három kommunista. Méhész Ferenc villanyszerelő a technikum II. osztályát végzi, Kovács Margit raktári munkáslány élelmiszer- ipari technikumba jár, s négy fiatal a közgazdaságiba. Tanul az igazgató, a főmérnök. Nagy haszria van ennek. Ma már a munkások nemcsak érzik, hanem tudják is, hogy a gyár az övék, s felelősséget éreznek továbbfejlődése iránt... Szükségessé vált egy új vasúti hídmérleg építése, amely nagy összegbe került volna. Mivel a gyárnak jól képzett munkasgárdája van, így saját maguk készítik el. — Szakkörökoen jól tudjak, milyen nagy munka egy új ioncserélő berendezés elkeszitese. Nos, a üemecseri munkások ezt is maguk végzik el, es ennek nyomán még olcsóbbá teszik a termelést Uj szivattyúkat, gépeket gyártanak az üzem részére. De nem ritka, amikor levélben, vagy te- leionon körnek segítséget tőlük a többi gyárak. Ok gyártottak az ászári keményítőgyár részére ioncserélő berendezést, s jól ismerik Szabó Lászlót, Jover Istvánt, Langveil Ernőt és a többieket a pécsi és a budapesti ke- ményítugyórakban is. Ilyen haszon származik a munkásösszefogás javára abból a tevékenységből, melyet a pártszervezet v„gez a szabolcsi gyárban, a dolgozók neveléséért. Sännt csodálatos ezek után, RClII hogy a gyár munkáséinak szélesedik a látóköre, s olyan dolgokra is felfigyelnek. amelyek befolyásolják a termelés, a termelékenység és az önköltség alakulását. Amióta a pártszervezet oly nagy gondot fordít az emberek nevelésére, és képzettségük növelésére,^ megszaporodtak az újítások. Az országban ez az üzem az egy'ídüli, ahol a Chinoin, az Egyesült Gyógyszergyár és a Hajdúsági Gyógyszergyár részére készítik az oly fontos dexsztrozét. Perlaki Gyula főmérnök addig kísérletezett, míg sikerült a dexsztroze melléktermékét újból hasznosítani és így növelni a termelést. Újítását már elfogadták és alkalmazzák. Ifjú Hajnal Antal a rázószitáknál alkalmazott újításával növelte a termelékenységet, s a szükséges alkatrészt már gyártja is az üzem. örvendetes^ hogy elsősorban azok a dolgozók újítanak, akik részt- vesznek a tanfolyamokon, s az iskolai tanulásban. Bizonyítja ez azt, hogy a magasabb képzettségű munkás többre képes, ■s ha a dolgozók műveltségi színvonalát egy gyárban általában növelik, jo hatással van az a termelékenység és az önköltség alakulására. |1q sok minden másra is. FiU*» gyelmességre, felelősség- érzetre neveli a munkásokat. Az első negyedév végén a szörp- es cukorüzem lemaradt a termelésben, mert egy bepárló gép (40 éves!) tönkrement. Egy hétig tartott a kicserélése. Ebből következtettek a munkások arra, hogy a másikat is idejében jó lesz kicserélni, nehogy az is ’termeléskiesést okozzon. A karbantartó részleg kommunistáinak kezdeményezésére dologhoz is láttak, s a vállalt három nap helyett kettő alatt végezték el az üst cseréjét, melyben különösen kiváló munkát végezte« Bilecz Károly és Lancsák József párttagok. Ezzel azonban még nem tudták volna behozni az elmaradást. Szükséges volt az, hogy minden dolgozó érezze a felelősséget. A gyár napi cukor- termék-termelése egy vagon. S bizony a kiesés idején csaK hathét főzést tudtak végezni. Utána a munkások összefogásának volt köszönhető, hogy elérték a r.api 12—13 főzést is, s így túlteljesítették a negyedéves tervet. Nem nagy, de fontos üzem a Demecseri Burgonyakeményítö Gyár. Ebben az évöen a terv szerint 2400 vagon burgonya feldolgozása vár rájuk. A teljesítés érdekében mindent elkövet a gyár kollektívája. A pártszervezet és vezetősége pedig úgy neveli a kommunistákat, a gyár minden dolgozóját, hogy képessé tegye a legjobb eredmények elérésére. Nem ritka a gyárban a családok baráti összejövetele egy-egy este, melyet kellemesen töltenek el. Ez még közelebb hozza egymáshoz a munkásokat és a vezetőket. A gondos párt- titkár, Mérföldi elvtárs pedig — aki minden nap látja az üzem egész munkáját — azonnal szól, ha hibát észlel. S ilyenkor ösz- szeül a vezetőség, hogy orvosolja a bajt. Ennek, a munkásösz- szefogásnak s a bizalomnak köszönhető. hogy a kommun’sta vezetők példáján újtípusú, szocialista szellemű munkások nevelődnek a demecseri üzemben. Farkas Kálmán. Jubileumi illetményt űzettek ki a nyírbátori malomban Ba aton Sándor, a nyírbátori malom kiváló dolgozója, huszonöt év óta megszakítás nélkül do gozik a malomiparban. A negyed- százados jó munka elismeréseként Balaton Sándort a közelmúlt napokban jubileumi illetmény címén egyhavi fizetésének megfelelő pénzösszeggel, 1360 forinttal jutalmazták meg. A megjutalmazott dolgozó a meghatottságtól és az örömtől csillogó szemmel vette át a jutalmat és fpgadalmat tett, hogy továbbra is kiváló munkával fogja meghálálni az elismerést. Kovács Endre tudósító. 2
