Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-15 / 140. szám

MA NAPLÓ I960, június 15, szerda. Névnap: JOLÁN. A NAP ESEMÉNYEI: 1845. június 15-én született Végh János zeneszerző. Negyven éve, 1920. június 15-én kezdődött meg a Nemzetközi Szállítómunkások Szakszervezeté­nek bojkottja Horthy Magyaror­szága ellen. Tíz évvel ezelőtt, ezen a napon kezdték meg működésüket ha­zánkban a helyi tanácsok. BÖKI KARTÁRS ÉSZREVETTE: hogy a 'Húsipari Vállalat Zsda- nov utcai üzletéből elvonta a nyershús és a húsz forintos kol­bász árusítását. — Kit akar ezzel büntetni? A boltot, avagy a vásárlókat!? MEGYEI TÜZOLTÖVERSENY LESZ június 19-én Vaján. A be­mutatón azok az önkéntes tűzoltó- csoportok, illetve csapatok szere­peinek, amelyek a járási verse­nyen jó eredményeket értek el. A nagyszabású találkozó lebo­nyolítása érdekében megalakult előkészítő bizottság meg a múlt hét végén megkezdte munkáját. (Tudósítónktól.) VÁLJUNK EL. A tervektől el­térően, június 18-án este nyolc órai kezdettel mutatják be köz­kívánatra a debreceni Csokonai Színház művészei Sartou: Váljunk el című 3 felvonásos zenés víg­játékát a nyíregyházi színházban. 19-én este pedig a Déryné Szín­ház vendégszerepei a szabadtérin. Dunajevszkij: Fehér akác című 3 felvonásos nagyoperettjével. 150 000 FORINT ELŐLEGET OSZTOTTAK ki június tizedikén a tiszaeszlári Győzelem Termelő- szövetkezet tagjainak. Egy telje­sített munkaegységre tíz forintot fizettek. ÚJSZERŰ CSAPADÉKMÉRŰT kapott a napokban a vajai álta­lános iskola. Az úttörők — Kató Lajos tanár vezetésével — elhatá­rozták, hogy egész évben mérik a csapadékot, s ezzel kapcsolatban rendszeresen feljegyzéseket is ké­szítenek. (Tudósítónktól.) SZOKÁSOS NAGY BÁLJÁT az idén is megrendezi Nyíregy­házán a Pedagógus Szakszervezet. Június 18-án fél kilenc órai kez­dettel tartják a sóstói szálló ter­meiben. A Pedagógus Szakszer­vezet erre az ünnepségre a me­gyében dolgozó összes pedagó­gust várja, családtagjaikkal, is­merőseikkel. TANÉVZÁRÓ ÜNNEPÉLYÉI tartja június tizenhetedikén dél­után 5 órai kezdettel a nyíregy­házi Állami Zeneiskola a József Attila Művelődési Ház nagyter­mében. Vikár Sándor igazgató ünnepi beszámolója után a ju­talmak kiosztására kerül sor, majd az iskola tanárai és névén­ekéi adnak műsort, SZOMBATON NYÍREGYHÁZÁN VENDÉGSZEREPEL A HÁZIIPARI SZÖVETKEZETEK NÉPI EGYÜTTESE Szombaton délután 3 és este 7 órai kezdettel a nyíregyházi Sza­badtéri Színpadon mutatja be műsorát a Népi Iparművészeti és Háziipari Szövetkezetek Országos Szövetségének népi együttese. Az együttes műsorában operaáriák, operettdalok, szavalatok, zenekari és énekkari számok, valamint táncképek váltják egymást. Megnyitás előtt Európa legnagyobb uszodája Moszkva, (MTI) : Megnyitás előtt áll Moszkvában Európa leg­nagyobb nyitott uszodája, ame­lyet a Moszkva folyó partján, a szovjet főváros központjában épí­tettek. A köralakú medence át­mérője 130 méter. A medence kö­zepén külön versenyzési célokra alkalmas úszó és műugró meden­cét építettek. A vizet külön szi­vattyúállomásokon szívják és nyomják a medencébe. Télen- nyáron egyaránt 26—27 fokra melegítik fel az uszoda vízét. Az új uszodát egyszerre kétezren ve­hetik igénybe. Pályázat fndnttiányos ismeretterjesztő cikkek írására Hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára a Természettudo­mányi Közlöny pályázatot hirdet magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő cikkek írására „Hogyan segíti a tudomány és a termelés kölcsönhatása népgazda­ságunk fejlődését” címmel. A pályázat feltételei: 1. A téma egyes kérdéseit il­lusztráló cikkeket várunk a ter­mészettudományok (fizika, kiber­netika, kémia, matematika, csilla­gászat, műszaki tudományok, földrajz, földtan, agrártudomány, biológia, egészségügy stb.) terü­letéről. Mit köszönhet erdőgazdaságunk a Szovjetuniónak ? Hasonló címmel tartott előadást a napokban Baktalóránthá- zán Barabás Attila erdészeti vezető a helyi erdészet dolgozóinak. Az alábbiakban —- Péter László tudósítása alapján — közread­juk az előadás néhány részletét, amelyek érdeklődésre tarthat­nak számot olvasóink körében. A 30-as évek elején a fiatal erdész-generáció egy csoportja már osztotta azt a nézetet — fő­leg Kaán Károly írásai alapján — hogy az erdők oktalan pusz­tításának csak az állami keze­lésbe, vagy tulajdonba való vé­tel vethet véget. A Horthy-rend- szerben ez lehetetlen volt, a felszabadulás adta meg rá a le­hetőséget. A földreform ered­ményeként a magánerdők aránya 45 százalékról 8-ra csökkent. A közbirtokosság! erdők teljesen állami kezelésbe kerültek. Faimportunk 73%-a szovjet la 1945 után lerombolt orszá­gunk újjáépítéséhez, majd az első 5 éves tervünkkel induló szocialista iparosításhoz sok fa­anyag kellett. Ma is jóval több fára van szükségünk, mint amennyit hazai erdőink adnak. Az állam évenként mintegy 700 millió deviza-forintot költ külföldi fára. 1959-ben például 563 ezer köbméter fát hoztunk be, amelynek 73 százalékát a Szovjetunió szállította. A papírgyártásnak a papírfát, a szénbányászatnak a bányafát, enyvezett lemezt, tűzifát túl­nyomórészt szintén a Szovjet­unióból kapunk. Hangsúlyozni kell, hogy a kapitalista orszá­goktól ugyanilyen feltételekkel nem kaphatunk fát, hiszen de- viza-szeeén v ország a miénk. Joggal mondhatjuk tehát, hogy az előnyös szovjet faimport nél­kül nem tudnánk ellátni építke­zéseinket, bútorgyárainkat, ipa­ri üzemeinket és a lakosságot. A szovjet tudomány és technika segítsége Régebben egyszerűen a ter­mészetes erdő összetételének utánzásával végeztük az erdősí­téseket. Ma a micsurini bioló­gia elveinek segítségével minő­ségileg jobb új erdőket telepí­tünk és növelni tudjuk az egy holdra eső évi fatermést ugyan­akkor megrövidíthetjük a fák kivágási korát is. Az erdőgazdasági technika terén is jelentős segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. A felszabadulás előtt az er­dei munkák gépesítését nálunk alig ismerték, csak 1949-ben in­dult meg az erdei gépesítés kí­sérleti jelleggel egyes munkák­ra vonatkozólag. Ebben az idő­ben a nyugati országokban is ez volt a helyzet. A Szovjetunióban viszont ekkor már tudományos módszerekkel megalapozott és egész műveletsorokra kiterjedő, üzemszerű gépi munka folyt az erdészetekben. A szovjet tapasz­talatok felhasználásával ettől az időtől kezdve nálunk is gyor­san elterjedt az erdei gépek használata. Villanymotoros láncfűrésze­ket. közelítő traktorokat. Tudod, hogy hogy van ... Az ember állítólag három és négy éves korában többet ta­nul, mint egész éle­tében. lehet ezen vi­tatkozni. Én azért azt tartom, hogy ke­vés ember áll meg a fejlődésben négy éves korában. Kivételek természetesen itt is vannak! Ami azon­ban az említett elv bősz védelmezőinek érveit illeti, abban már határozottan van valami, hogy úgy mondjam. Azt mond­ják ugyanis, hogy az ember akkor tanul meg beszélni, általá­ban természetesen az anyanyelvén, vagyis az anyja nyelvén. Hogy ez kinek meny- nyire sikerül, az más kérdés: valahogy mindenki megtanul, ha csak nem néma. A beszéd megtanulá­sával egyidejűleg megismerkedik a gyermek bizonyos fo­kig közvetlen kör­nyezetével, a külső világgal, a tárgyak, dolgok, fogalmak ne­veivel. Először akkor kez­dett gondolkodóba ejteni ez az elmé­let, amikor külföldre akartam utazni és mindenáron meg akar­tam tanulni az illető ország nyelvén. Csak hogy semmi áron sem ment. Nem és nem. Pedig nem egy­két hónappal az indu­lás előtt kezdtem el. ..Mennyivel köny- nyebben ment a nyelvtanulás gyer­mekkoromban” — só­hajtoztam. Ettől kezdve kezdtem tisz­teletben tartani az említett elvet, de még továbbra is azt hittem, hogy magya­rul tűrhetően tudok. Hanem már több mint egy éve ismer­kedem egy régóta ismert kifejezés ér­telmével, vagy in­kább értelmetlensé­gével, zagyvaságá- val és azóta már- már kezdek én is, ha nem is lelkes, de csüggedt híve lenni az említett elvnek. — Tudod. hogy hogy van... Hallot­tam már én ezt, mióta az eszemet tu­dom, kérdő formá­ban. és vagy tudtam, vagy nem tudtam, hogy hogy van. Azonban ebben a formájában, ahogv ma széltében-hosszá- ban használják, ér­telmében, sőt bosz- s-/antó. Magamból kikelve e;em neki egyeben kebelbará tómnak, amiért előző este nem jelent meg a megbeszél* ultioarti- nál. El lehet képzel­ni milyen dühös le­hettem. hiszen ennél h'u-zasz'óbb nincs. — Nézd. barátom az utolsó pillanatban ha­za kel’ett mennem, nedig nem felejtet­nem el. tudod, hogv hogy van. — mond­ta és látszott rajta, meg van győződve arról, hogv ténvleg tudom, hogy hogy van... G. B. csemeteültető gépeket és egyéb erdei gépeket kap­tunk a Szovjetunióból. A szovjet gépekkel együtt új munkaszervezési formák és mód­szerek honosodtak meg, pl. a komplex-brigád, a folyamatos termelés, a szállítható hosszban való faanyagmozgatás stb. Szov­jet tapasztalatok alapján alakí­tották ki az új erdőgazdasági bérrendszert, bértarifákat, a munkavédelmi előírásokat, stb. Ugyancsak szovjet tapasztala­tok alapján történt meg az er­dőgazdasági munkák szakosítása és központi szakmunkásképző is­kola felállítása, amelynek révén a legközelebbi években legalább 6000 szakmunkás nevelése válik lehetővé. Népi demokráciánk ma már biztosítani tudja, hogy az erdőgazdasági szakmunkások meg­felelő . körülmények között, kor­szerű eszközökkel végezhessék munkájukat az ország javára és ugyanakkor saját maguk is jó megélhetéshez juthassanak. 2. Pályaművek terjedelme 9—10 normál gépelt oldal lehet. A téma illusztrálására kívánatos 4—5 db kép. 3. A pályázaton folyóiratunk minden olvasója részt vehet. A pályázat jeligés. 4. A pályaművek beküldésének határideje: 1960, szeptember 15* (3 példányban.) A pályaműveket Társulatunk, a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat szakosztályainak közremű­ködésével Szerkesztő Bizottsá­gunk bírálja el és dönt azok ju­talmazásáról. A pályázaton a következő dí­jak kerülnek kiosztásra: I. díj 1000.— Ft, II. díj 750.— Ft, III. díj 500.— Ft. A pályázat díjnyertes cikkeit folyóiratunk leközli és megjele­néskor a közlésért járó honorá­riumot fizeti. Azokat a pályaműveket, ame­lyek jutalmazásban nem része­sültek ugyan, de Szerkesztő Bi­zottságunk közlésre javasol, folyó­iratunkban megjelentetjük es szerzőit a szokásos honorárium­ban részesítjük. A Természettudományi Közlöny Szerkesztő Bizottsága. Közg>űlés a zábouyi „Cj Élet“-beii Közgyűlést tartottak a záhonyi „Üj Élet” Termelőszövetkezet tagjai. A gyűlésen megvitatták a munkacsapatok és brigádok kö­zötti munkaverseny feltételeit és a győztesek részére értékes díjat tűztek ki. Ezenkívül beszámoltak az időszerű munkákról, az új or­vosi rendtartásról és új tagókat vettek fel. Kyíregyháza kill- és belterületén is védekezni keSI a burgonyabogár és a szövőlepke elten A városi tanács vb. mexófrasáasági osztályának közleménye Városunk kül- és belterületén nagyüzemi, egyéni és házikerti méretekben folyik a különféle nö­vények termelése. Nyíregyháza lakosságának is be kell kapcso­lódnia az országos méretű és je­lentőségű növényvédelmi mun­kákba, így szinte kivétel nélkül mindenkinek kötelessége a két legvesze­delmesebb növényi kártevő, a burgonyabogár és az amerikai fehér szövőlepke elleni haté­kony védekezés. Minden termelőnek saját és népgazdasági érdeke, ezen túl­menően kötelessége, hogy burgo­nya-, paradicsom- és paprika-ül­tetvényeit hetenként egyszer át­vizsgálja. A megtalált burgonya­bogarat, vagy lárváját összesfee- désük után pertóleummal vagy elégetéssel lehet megsemmisíteni. Nagyobb fertőzés esetén DDT tar­talmú permetezőszerrel védekez­hetünk. Permetezéshez 150—400 liter vízbe 1-evert 1—1,2 kilo­gramm 50 százalékos DDT per­metezőszert, vagy 1,5—1,7 kg Perintet kell alkalmazni. A DDT permetezőszer a város külterületén a tanácskiren- deltségek megbízottamál, a város belterületén az FMSZ Búza-téri raktárában díjmen­tesen áll a termelők rendel­kezésére. Az amerikai fehér szövőlepke mintegy 70—80 kultúr- és vadon élő növényünket károsítja. Két nemzedéke van. Az első nemze­dék hernyói máiustól júliusig, a másodiké júliustól szeptemberig károsítanak. A védekezést minden állampol­gár számára kormányrendelet fe­szi kötelezővé. Amint a jellegzetes hernyó­fészkek megjelennek, még mielőtt a hernyók azokból ki­másznának. szedjük le és sem­misítsük meg. A vegyi védekezés leghatásosabb időpontja, amikor a hernyók zö­mét- még fiatal korban lehet el­pusztítani. Jól bevált permetszer a „Holló 10” olajos idegméreg, melyből 100 liter vízhez 0,8 kilo­grammot keli adni. Mivel Nyíregyháza» export be­rakó állomások körzetében van, városunk minden egyes lakójára fokozott népgazdasági felelősség is hárul a szövőlepkementesség biztosítása érdekében. Hogy ezt elérjük, szükséges, hogy a város min­den lakója, foglalkozásra való tekintet nélkül, lakhelyen és munkahelye környékén min­den védekezési módot felhasz­nálva, még csirájában elfojtsa a mutatkozó fertőzést. A védőszerek beszerezhetők a növényvédőszerek árusítására ki-, jelölt vegyiragykereskedelmi bol­tokban és az imsz. elárusító he­lyein. A város külterületén a vá­rosi tanács az fmsz-szel karöltve, csekély díj ellenében biztosítja a szükséges permetező gépeket, belterületen pedig külön per­metező brigád áll a lakos­ság szolgálatára, amely meghatározott díjazás mel­lett végzi el az igényelt permete­zést. A nyíregyházi város! tanács vb. mezőgazdasági osztálya.

Next

/
Thumbnails
Contents