Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

A szállítószalag tövében „Szenzáció nélküli44 riport egy vallomásról Ipitkeaés: téglahalmaz, mész­g, gépbúgás, A belvárosi kor­járókelője talán észrevétle- l hagyja a szokott képet, s ha megáll, akkor is csak a formálódó új lakótömb, a lakás miatt teszi. Mert milyen más érdekesség lehet egy ilyen épít­kezésen? róth György, a nyíregyházi ibadság téri építkezés „kubi- • különítményének” brigádve- 5je keresztbefonja pirosra t karját: „Űjságbavaló?” Er , erről a futószalagról írjon ami nagyon szépet. Mi kér- : ezt, a bujtosi téglaverő göd- : egykori szenvedői, akik gmenekültünk a korai vénü­kül, a megszakadástól... i többiek: Jancsurák, Kozma, gy, Zadubenszki meg Muzbek ogatnak. „Hála a demokrá- nak’. — így mondják, s ez an őszintén hangzik, hogy fe­légesse válik a további kér­dezősködés. Tóth István is kér­dezés nélkül sorjázza, hogy ott voltak ők már az Irodaház és a Békeház alapozásánál is, renge- teg földet kellett megmozgatni, de tessék: meg se látszik raj­tuk. Mert itt a gép, nem kell megfeszített inakkal kapaszkod­ni a talicska mögött. Igaz, amúgy többet fizettek egy köb­méterért. de a géppel mégiscsak jobban járnak: több köbméter, vastagabb boríték. Hogy meny­nyi? Ezernyolcszáz havonta. — Hát ezért írjon egy szép cikket erről á szalagról...” Amire nincsenek szavak mondják csak? Hiszen jobban ki tudja ezt fejezni a riporter... Emelkedés közben Valóban hiányoznak a szenzá­ciók az egyszerű építőmunkások életéből. De mégis olyan nagy megnyugvás ül az arcokon, ahogy az apróságok szóba jön­nek. A segítés, ha valamelyikük fáradt, a cigaretta-kínálás meg- pihenés közben, aztán a legény­emberek faggatása a „szívügyek­ről” s az otthoni gondok, örö­mök, tervek kölcsönös megtár- gyalgatása, ha már lekolompol- ták a műszakot... Most, a falak emelkedése közben a legtöbb­ször a közeli vasárnap a téma. Hogyisne, hiszen híre jött, hogy a központban nagy a készülődés már napok óta: azt akarják, hogy minden építőmunkás jól érezze magát kinn a Sóstón, a hagyományos ünnepnapon. (as) Az áj ehér lói Búzahalász V5z-hen is nagy gondot fordítanak a sertéstenyésztésre. Tenyészko- cák, hízók és fiatal süldők — összesen mintegy 90 darab — te­szik ki állományukat. A képen Nagy Mária sertésgondozó és Török Erzsi zöld lucernával eteti a malacokat. (Hammel József felvétele) íégyemeletes lakóház épül a os szívében, a Szabadság- té- , Persze, ezt már minden regyházi tudja, az újság is gírta. Csak ahogy elnézem ázs István kőműves brigád- ető messzibe néző tekintetét, hallom a nehezen megtalált, ggatott szavakat, már tudom, hogy maradt még valami meg" írnivaló. Figyeljék csak: — Nézze... ez itt, ez a mi örömünk. Ránkrogyhatott volna a két szomszédos épület, ott veszhettünk volna mindnyájan, ha nem jól csináljuk az aláfa­lazást. De... sikerült, méghozzá nem is akárhogyan... Az építőmunkás boldog ;ág Elsősorban maguknak okoznak kárt azok, akik húzódoznak a munkától Az őri közgyűlés tanulságai zengzetes ez a megfogalma- , hiszen Balázs István és ktársai — Gábriel János, Biri bor, - Hévner János és a töb- k — nem lelik arra a szót, igazit,- hogy mit jelent nekik aladnj egy-egy kész épület tt. Mert ott van például a 5suth utca elején az az (Foto: Kopka.) agyoncsodált, modern lakótömb. Főtt a fejük, nehezen birkóztak a csigalépcsős megoldással. És lám, áll a ház, már csipkefüg­gönyök diszlenek az ablakokon, estefelé benépesülnek az erké­lyek... Látni ezt, meg a többit, egyre többet, hogy közben elő­jönnek az emlékek... Hogy is Nemrégiben, az őri Petőfi ősz legutóbbi közgyűlésén sok olyan kérdés merült fel, amik nem csupán őri problémák, másutt is megtalálhatók. Nem nagyon fordul elő azonban álta­lában az őriek talán legsürgő­sebben megoldandó dolga, a ta­gok bevonása a közös munkába. Hiszen általában a családtagok bevonásáról beszélünk, nem pe­dig a tagokéról. Hisz család miért nem dolgozik? Mintegy húsz csalad még egy­általán nem vette ki a részét semmiféle közös munkából. Ha számukat összehasonlítjuk a kö­zös munkában rendszeresen részt­vevő tagokéval és családtagoké­val, azt. monhatnánk: „mit szá­mít az, hogy húsz család nem dolgozik, ha kétszázhúszan dol­goznak?” Ha csupán a szamokat néznénk, helytelen következte­tésre jutnánk. A téesz általában jól dolgo­zik és az őszi zárszámadáskor is minden bizonnyal az első között lesznek a járásban; erre mutat­nak az eddigi eredmények. Ve­tési tervüket maradéktalanul tel­jesítették. A húsz család mun­kája nélkül is kétszer kapáltak 100 hold burgonyát, 16 hold cu­kor- és 20 hold takarmányrépát kapáltak, egyeseitek, 45 hold do­hányt elültettek. A munka te­hát jól megy így is. Megnyug­tató a helyzet, ha az egy bri­gádtagra eső kapásterületet néz­zük is, körülbelül 3 hold jut egy tagra. Ennél a legtöbb helyen több jut. Mégis szükség van a húsz család munkájára is! fi tagság közbelép Legközelebbről magukat a nem dolgozókat érinti a dolog, bár­mennyi is legyen a „tartalék” ezeknél a családoknál. Túlságo­san későn fognak észoekapm; ha egész évben nem dolgoznak, ősszel nem kapnak semmit és jövőre — már ha dolgoznának is — csak ősszel kaphatnának. Hogy a téesz tagsága meny­nyire elítélj őket, arra elég bi­zonyíték a közgyűlésen elhangzott közbeszólásokból kettő. — Ók is azzal a ceruzával ír­ták alá a belépési nyilatkozatot* amelyikkel én, nekik ott a he­lyük, ahol nekem. — Tudjanak most is úgy dol­gozni, mint egyéni korukban. A közgyűlés óta a téesz veze­tősége -már ' felszólította a mun­kában részt nem vevő tagokat, hogy amennyiben egy napon be­lül nem veszik fel a munkát, munkaegység (már akinél van) és háztáji-megvonással . fogják büntetni őket — az alapszabály és a közgyűlés határozata értel­mében. E felszólítás helyességét és jogosságát senki sem vonhatja kétségbe, legfeljebb az ellen emelhet kifogást, hogy miért csak most került erre sor? Ha végzett is a téesz- és a párt­vezetőség felvilágosító munkát ezek között, az emberek között, — amint az „eredmény”“ is mu­tatja — keveset tettek. A meg­győzés mellett sokkal határozot­tabban és időben kellett volna az előírt szabályoknak megfe­lelően intézkedni. Feltétlenül so­kat rontott éz az egész közös­ség szellemében. Az egész prob­léma előreláthatólag rövidesen megoldódik, de egy nagyon fon­tos tanulságot kell levonnia a téesz vezetőségének és ez álta­lános tanulság: a felvilagceitö és meggyőző munka nem szűnik meg az átszervezéssel, sőt. in­kább fokozni kell. Hogy az egyé­ni paraszt nem válik szocialista gondolkodású emberré a belépé­si nyilatkozat aláírásával, azt ékesen bizonyítja a húsz család példája. A belépés után még hosszú az út a szocialista em­berré válásig és ezen az úton nem szabad magukra hagyni a tagokat. Segítő szóra, adott eset­ben határozott intézkedésekre mindig szükség van. Emléktáblát lepleztek le a 300 éves tiszadobi iskoláiban Kiállítás, egész napos ünnepség volt az évforduló alkalmával GÉSZ NAPOS ünnepséget ndeztek Tiszadopon vasárnap, :' általános iskola fennlé'ásá- ik 300. évfordulója alkalmá- >1. A jubiláris ünnepségen szevettek a minsztérium, a égy ej és járási tanács, vala- int a járást pártbizottság kép- selöii Eljöttek sokan az is- >la volt növendékei közül js. Az ünnepséget egy emlék- bla leleplezésével kezdték, nelyet az iskola falán he- eztek. el. Délelőtt tartottak egemlékezést, amelyet a mű­ködési házban közös ebéd, Hután kultúrműsor, követett. A műsoron felléptek az is- >la jelenlegi és sokan a volt Ivendákei közül is. Itt Bar- a Béla vezetésével Liszt ün- :Pi dalát, és népdalokat adott ő a - volt növendékekből, unkásokból és dolgozó pa­nziókból ez alkalomra alakí- tt felnőtt énekkar. Este táncmulatság zárta a napot. AZ ISKOLA HAT TANTER­MÉBEN, és a folyosón kiállítás nyílt. Az egyik teremben a községben gyűjtött néprajzi tár­gyakat, a másikban biológiai vo­natkozású gyűjteményt, a többi­ben matematikai, fizikai, ké­miai szemléltető eszközöket, gyermekrajzgyűjteményt állítot­tak ki. A folyosón kapott helyet, az úttörő fal, amelyen az iskola és a község története nyert feldolgozást, valamint 1 látható volt a nycmplvas í mozgalom eredményeként kiállított. Ta­nácsköztársaság tö; téneti és a felszabadulás emlékeit tarto­gató anyaggyűjtemény is. AZ ISKOLA LÉTEZÉSÉT bi­zonyító első feljegyzések sze­rint 1660-fcan már ott tanítás folyt. Az első tanító Karádi István volt. De még korábbi feljegyzésből, amely 1621-ben kelt, arra lehet következtetni, * hogy már előbb is tanított „is- « kolamester” a faluban. E fel- ♦ jegyzés felsorolja az iskolames- ♦ tar járandóságait, többek kö- • zott azt is említi, hogy a ha- | lastó jövedelme az iskolames- | téré. Ez az iskola szalmatetős, I egyszerű parasztház volt. 1370- f ben, 90 évvel ezelőtt építették J újjá, s azóta is, mint most, ♦ renoválták. ? A FALAI KÖZÖTT tanítók ne- ♦ vei fennmaradtak. Ismeretes, ♦ hogy közülük Rádi József és • Bódog Benjámin 49 ével tani- f toltak. Az iskola jelenlegi pe- I dagógusai közül is többen év- | tizedek óta élnek Tiszadobon. ♦ Az egykori kisiskola helyett * ma már több épületben folyis | a tanítás, s a még 1944-ben is { csak 11 tanerő helyett ma 21 } pedagógus foglalkozik a ter- 2 melöszövetkezeti község gyér- { mekeivei és ifjúságával. * Már szóvátettük, hogy a vá- sárosnaményi étterem köves he­lyiségét gázolajjal kenik. Nem tévedés: kenik, mint a gépet. S ezáltal, ha valaki véletlenül kényelembe helyezi magát az asztalnál, s nadrágja szá­ra az olajos kőhöz ér, az olaj felszívódik egészen a nadrág korcáig. Na de mit szá­mít a naményi étteremvezető­nek, ha valakinek a nadrágja teleszívódik olajjal! Elvégre „csak” az olyan vendég jár így, aki íigyclmo'.lcn s kényelmet keres még az étteremben is. Bírálatunk után azt reméltük, megváltozik a helyzet. Téved­tünk. A követ most is olajozzák mosás helyett. Ügy vélik, így „gazdaságosabb”? Lehet, mert mosni ugyanis naponta kellene. Olajozással egy hétig is megol­dottnak látják a takarítást. Ez azonban — enyhén szólva — felelőtlenség. A követ mosni, és nem olajozni kell! Különösen étteremben, ahol naponta több- százan megjelennek. A gázolaj rátapad a cipötalpra, onnan a hivatali, szobabcli szőnyegre ... padlóra, parkettára, s mindenü­vé, ahova olajos talpú cipővel lépnek. S mindez egyesek fele­lőtlensége, nemtörődömsége mi­att. Az étterem pincérei is pa­naszkodnak: a gázolajos kövön félnek, hogy elesnek, mert sí­kos, akár a banánhéj... S hi­ába kérik ők is vezetőiket, azok fiilük-bo(ját sem mozdítják. A t'sztiorvos is megtiltotta már az étterem kövének olajozását, de ezt sem veszik figyelembe. S mivel a jóindulatú figyelmezte­tésre és a tisztiorvos letiltására sem voltak hajlandók megszün­tetni az olajozást, felettes szer­vükhöz, a MESZÖV-hoz fordu­lunk: szerezzenek érvényt a tisztiorvosi rendeletnek vásáros- naményi éttermükben is! (N. T.) 3 A talicska virrasztói Hz emberek nevelése nem lebecsülendő dolog! Banánhéj helyett. ..

Next

/
Thumbnails
Contents