Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-14 / 139. szám
Ex-kis királyok “ nyomában Mi történt Túristvándiban a basáskodó vezetők leváltása után? lACO február 23-i lapunkban 030 „Akik visszaéltek a nép bizalmával” címmel megírtuk, hogy Tóth Sándor volt tanácselnök és Szeles Kálmán volt párttitkár — akik egyébként sógorok — hibát hibára halmoz-, tak Túristvándiban. „Egyeduralmat” csináltak, ketten „formálták” a község politikai, kulturális és gazdasági életét. Rokonaikat, ivócimbcráikat különböző tisztségekhez juttatták. — Klikkjük segítségével évekig erőszakkal, megtorlásokkal tartották magukat • felszínen. El- sorvásztottók a pártéletet, „kiküszöbölték” a bírálatot, rettegésben tartották a falubelieket. Évekig szinte semmit sem fejlődött Túristvándi a rossz vezetés miatt. Tóth és Szeles üzelmeit elnézték, sőt: gyakran támogatták egyes járási vezetők is. Mészáros Pálné, a leváltott járási párttitkár és Balogh József, az említett cikk megjelenése után leváltott járási tanácselnök — aki most mint tsz-elnök, becsületesen dolgozik — is tudott a sorozatos hibákról, azonban mindketten takargatták azokat. Cikkünk nyomán úiabb vizsgálatokat tartottak. Tóth Sándort és Szeles Kálmánt leváltották tisztségükből, és eltávolították a pártból. Mindezt a község dolgozói megnyugvással fogadták. Tíihh mint év el I UUII azóta. A tanács élére Vári elvtárs került, akit szeretnek a falubeliek. Párttitkárnak Virág Gusztávot választották, aki egyébként Szelesék basásko- dása idején is józanul értékelte s helyesen látta az elkövetett hibákat, kijavításukhoz azonban gyengének bizonyult. A pártszervezet nehezen indult el a helyes úton. Még a párttagok egy része is bizalmatlan volt a község és a pártszervezet élére került vezetők irányában. Előzőleg ugyanis sokszor megjárták már. A falubeliek kifejezték ugyan elismerésüket a két vezető leváltása al- kalmával, azonban kevésbé merték hallatni szavukat, mert attól féltek — és még most is vannak ilyenek, — hogy egyszer visszakerülnek Szelesék a község és a pártszervezet élére s akkor újra kezdődik az egész elölről. Becsületes munkával, és meggyőzéssel lehetett csak visz- szanyerni a párt iránti bizalmat. Nehéz, fárasztó s olykor az új vezetők kedvét szegő volt ez a munka. Emberről emberre menő agitáció kellett ahhoz, hogy a párttagok felemeljék szavukat a taggyűlésen, merjenek „nem”-et és „igen”t mondani, hozzászokjanak a bírálathoz, önbírálathoz s tevékeny részt vevői legyenek a községben folyó politikai, kulturális és gazdasági munkának. Lassan oldódott az elzárkózottság, eloszlott a bírálattól való félelem. Amikor meggyőződtek viszont, hogy a hasznos elgondolásokat, javaslatokat meghallgatják, és a legfontosabbakat valóra is váltják, fellendült a pártmunka. B tÚlon szövetkezeti köz- IGIGII ség lett Túristvándi is. Tóth Sándort és Széles ‘ Kálmánt azonban nem fogadta be a tsz. Korábban már tsz-tagok voltak, de bomlasztó tevékenységük miatt kizárták őket a tsz-ből. S amióta nincsenek a közösben, ott is megváltozott az. élet. Az ötvenegy kommunista valóban gazda a faluban. Javaslatukra bővítették az idén is 43 holddal a rizsíelepet, íétesítettek kétezer darabos vízi szárnyas-telepet, hizlalnak hetven darab sőrét, fejlesztik az ' állatállományt, termelnek elegendő takarmányt, (csak silókukoricából 52 holdat vetettek), s végeznek minden munkát idejében, jó minőségben, az egész község lakóinak dicséretére. — Már tíz .silógcdör is kész van, amit csak ősszel kívánnak megtölteni. A kommunisták közül senki nem akar jogtalan előnyökhöz jutni, mint tették ezt korábban egyesek. A legnehezebb feladatokat is örömmel vállalják, és teljesítik, mint idős Virág Bálint, akit pártmegbiza- tássál az állattenyésztésbe javasoltak és ott becsülettel teljesíti kötelességét. A kommunistáknak nincs ' mit szégyelriiük: tisztán, becsületesen állnak a közös élén, példásan dolgoznak. És követik őket a pártonkívü- liek. A falu apraja, nagyja — kivéve egy öreg bácsit és egy időközönként beteg tsz-tagot — becsületesen kiveszi részét a közös munkából. Azt mondják, ilyen szép, gondozott még nem volt a túristvándi határ, mint most. S ezt nagyban elősegítette az is, hogy a kommunisták nem húzták ki magukat a munka alól. fi pártszervezet sen foglalkozik a községet érintő politikai és gazdasági kérdésekkel. Segítettek a brigádok és munkacsapatok kialakításában, javasolták, hogy a területet osz- szák fel egyénekre. Figyelemmel kísérik, ■ milyen kérdések foglalkoztatják a szövetkezetieket, válaszolnak az elhangzott kérdésekre. Előfordul szóváltás is a termelőszövetkezetben, de nem azért, mert nem értik meg egymást, hanem azért, mert néha olyan sokan jelentkeznek munkára, hogy nem tudnak mindenkit foglalkoztatni. Ilyenkor aztán sokan hallatják szavukat, mindenki szeretne dolgozni. Dicséretes ez az igyekvés. S bizonyára meg is lesz a haszna. • A népnevelő kolléktíva tagjai a felvilágosító munka közben gyakran hivatkoznak arra, hogy az idén 33 forinttal fizetnek egy munkaegységet. S arra is, hogy az elmúlt évben is jól járt, aki szorgalmasan dolgozott. Bak Sándor is 7 mázsa hántolt rizst kapott a többi járandóságon kívül. S ha ezután is becsülettel dolgoznak, különösen a növény- ápolás idején, bizonyára az idén sem marad el a, megérdemelt jutalom. Kisgyűléseket, pártnapokat rendeznek, összejöveteleken, személyes beszélgetések alkalmával foglalkoznak a nőket, fiatalokat érintő kérdésekkel. A korábban alig tevékenykedő KISZ-szervezet kultúrcsoportja a közelmúltban első helyre került a járási kultúrversenyen. A tanács is jól dolgozik. A napokban vitatták meg összevont vezetőségi ülésen a község étéves tervét, amelynek elkészítésében nagy szerepe volt a tanácsnak. Építettek pártházat, járdá- sítanak, az' idén új iskolát építenek, fúrott kutat létesítenek.-Kicsinek tartják a kultúrházat is, szeretnék rövidesen egy nagyobbal kicserélni, a mostanit pedig bölcsődének, vagy napközi otthonnak felhasználni. A gazdasági megoldása" mellett törődnek a tudat, a gondolkodás formálásával is. Szá- montartják, hogy Tóth és Sze- 'es hogyan illeszkednek bele a község mégválíozott életébe. Bizonyára siókat gondolkoztak — volt idejük — á vezetésből: való eltávolításuk óta, szeretnének visszatérni a közösségbe. Vannak azonban olyan tapasztalatok,. amelyek arra intenek, hogy még most is óvatosak legyenek a község vezetői velük ,. szemben. Hibájukat ugyanis pem akarják belátni még most sem, pedig a szemük előtt született új élet a faluban. Olykor még az is előfordul, hogy - tsz-tagók- kal isznak, B, S. is ezért nem tudta megfelelően ellátni feladatát. A pártvezetőség azonban idejében kiragadta a most is kpcspiágó. egykori vezetők társaságából B. S.-t. Tóth Sándor és Szeles Kálmán leváltása után megváltozott a helyzet a faluban, örvendetes eredmények születtek. A legfontosabb, hogy az emberek nem félnek, nem fojtják magukba véleményüket. S a, közösség ereje bizonyára kedvező hatással- lesz a két meglévedtre is és nemsokára befogaják őket maguk közé. Azonban ez rajtuk is múlik! Nagy Tibor. „Sokai tanultunk, igyekszünk felzárkózni*.*“ Szálkái járási szövetkezeti parasztok látogatása a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetbe!! és az llona-tunvai tangazdaságban A Hazafias Népfront megyei bizottsága jólsikerült kirándulást rendezett vasárnap a vállaji, fá- biánházi, nyírcsaholyi, mérki szövetkezeti községek népfrontbizottsági vezetőinek. Elvitte őket a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetbe és a kertészeti technikum Ilona-tanyai szőlészetébe, gyümölcsösébe. A Dózsában az olcsón, házilag elkészített épületeket, az állattenyésztést, a szépen növekvő vetéseket nézték meg S azt a kukoricatermesztési módszert, amellyel száz mázsás átlagot érnek el 45z idén a Dózsa tagjai. Az Ilona-tanyai gazdaságban a modern szőlő- és gyümölcsmüvetést tanulmányozták — a szálvesszős metszési módszert, a helyes telepítési módot s a gyümölcsösben azt, hogy miképpen lehet helyes köztestermeléssel nyirkosán tartani a talajt. A vendégek nagy kedvvel kérdezősködtek, érdeklődtek. Kardos János, a vállaji községi népfrontbizottság elnöke végül így foglalta össze a látogatás tanulságait: — Sokat tanultunk. A Dózsában különösen a házilagos építkezéseket figyeltem s azt, hogy egyszerűen, olcsón csinálják. Mi is ezt az utat járjuk. Tetszett a kukorica is. Mi is megpróbáljuk, de ősszel, a betakarítás idején visszajövünk és megnézzük: tényleg sikerült e a száz mázsás átlagot elérni? Az Ilona-tanyán nemcsak a rizling esett jól, hanem tapasztalatokat szereztünk a termeléshez is. Mindenképpen igyekszünk felzárkózni az öreg tízéves gazdaságokhoz, mi fiatal szövetkezeti községek is. Biztos vagyok benne, hogy nemsokára hozzánk is eljöhetnek ezt-azt tanulmányozni Suszta elvtársék, a Dózsa tagsága. A kirándulás utolsó állomása Sóstó volt, fürdéssel, vidám sörözéssel. Több közszükségleti cikket gyártson az ipar! PÁRTUNK nem egyszer ráirányított* az , ipari vállalatok figyelmét, aközszükségleti cikkek gyártására. Ennek eredményeképpen a minisztériumok hozzájárultak több nagyvállalatnál a profil bővítéséhez, illetve megváltoztatásához. A helyiipari üzemekben is fellendült az ilyen cikkek termelése. Sok jó kezdeményezés, leleményesség, öntevékenység eredményeképpen szinte szemmelláthatóan több közszükségleti cikk került a boltokba, amiket az emberek régebben hiánycikként emlegettek. A kisvárdai Vulkánban átálltak a radiátorok és vízvezetékcsapok, armatúrák gyártására, mert ezekből nagy hiány volt és van a házak építésénél. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Nyíregyházán szintén megváltoztatta és hővítette profilját: a termelőszövetkezeteknek, gazdaságoknak gyártanak most szántó-vető eszközöket, burgo- nyaszqdőgépet, kalapácsos daralót, lakókocsikat és egyebeket, amik segítik és könnyítik a paraszti munkát, A megyében több kisipari szövetkezet is foglalkozni kezdett ekék, és mezőgaz- gazdasági szerszámok készitésé- vel. Nem volt elég fa-oszlop, hát megkezdték a vasbetonoszlopok gyártását a vállalatok és ktsz-ek is. Nagy sorbanállás volt a bútorüzleteknél, ezért az üzemekben és a kisipari szövetkezetekben bővítették a bútorgyártó részlegeket. A bútorgyártást' segíti a Nagyhalászban létesített pczdorjalemez üzem is. Ugyanott egy másik üzemet létesítettek, mely matracokat készít a kórházaknak, bölcsődéknek, intézeteknek és a boltoknak eladásra. BEBIZONYOSODOTT, hogy a gyorsan növekvő igényeket úgy lehet kieégiteni, ha ezt nem mellékes feladatnak tekintik az ipar vezetői. Sokat jelentenek a vállalatok kezdeményezései. Az o yanok, melyek a hiánycikkek gyártását és újabb közszükségleti cikkek gyártását segítik. Van rá’ példa több is, hogy menryi hasznos dolgöt lehéú'ké- szíteni pé dúul hulladékanyagokból. Ilyen kezdeményezes volt a Keletmagyarországi Faipari Vállaltnál a koporsógyártásnál adódó hulladékdeszkából gyümölcsösládákat, palántázó ládákat és többek közt sótartókat és a háziasszonyoknak nyújtófákat is készítenek. A széldeszkát felhasználják nádpalló-készítéshez, amire nagy szükség van az építkezéseknél. A lakosság megvásárolhatja ezeket, a vállalat viszont több munkást tud foglalkoztatni és nagyob bevételhez jut. Egy másik jó példaként említhetjük a mátészalkai Vegyesipari Vállalatot, ahol a hulladékfurnért összeenyvézik és vállfákat készítenek belőle. Kár, hogy ezek a kezdeményezések nem terjednek. Sőt. olyan jelenség tapasztalható, hogy kezdenek megint elfelejtkezni a közszükségleti cikkek gyártásának fontosságáról. „Babrás” munkának tartják a „nem nagy” iparcikkek készítését. Háttérbe szorítanak „filléres” munkákat és olyanok után kapkodnak, amiken sokat lehet keresni. Különösen tapasztalható a vonakodás az ipari üzemek részéről, ha cgy-egy iparcikkből kisebb mennyiséget és változatosat rendel a kereskedelem. Emiatt van megint egy egész sor közszükségleti cikkből hiány a boltokban. / A CSALÁDI HÁZAT építtetők képesek lennének több pénzt is fizetni tetőfedő cserépért, ajtókért és ablakokért, csakhogy hozzájussanak, mert szükségük van ezekre. Ismerjük ezt az igényt, mégsem teszünk meg mindent azért, hogy több cserepet gyártsank a vállalatok, s akár kisipari szövetkezetek is foglalkozzanak ezzel. Bútorhoz még csak hozzálehet jutni, rósz nincs már olyan sorbanállás erte, mint néhány éve volt. Ám szinte verekedés és veszekedés van egy-egy különálló bútordarabért, mert az • ipar csak komplett garnitúrákat szeret gyártani, illetve. , á kereskedelemnek így kényelmesebb azt eladni. Egy különálló ágyat, vagy például 2—3 darab széket nem lehet könnyen megvenni! Sokszor bosszankodnak még az emberek a hiányzó közszükségleti cikkek mialt. A napokban panaszkodtak édesanyák, hogy bejárták a város boltjait, de sehol nem kaptak klott- tornanadrágot, amire iskolás gyermeküknek szüksége volt a tornavizsgára. Megnéztük- a nagykereskedelmi vállatnál, hogy miért nincs belőle a boltokban. A raktárban se volt. Hanyagság miatt, . nert nem rendeltek! Pedig akármelyik ktsz pár ngp alatt többszázat tudna gyártani f De hasonló a helyzet a gyermekruhákkal is. Nincs választék színben és méretben, Szövetet lehet kapni a boltokban, készruhából viszont hiány van. Azért, mert a kereskedelem megrendelését nem veszik fel a vállaltok „kapacitás” híján. A vállalatok és ktsz-ek ugyanakkor munkát kérnek, de csak „nagyobbakat”, — gyermekholmit, (szandálokat is) csak „külön kérvényre” hajlandók gyártani. PANASZKODOTT a nyíregyházi Állami Áruház igazgatója, hogy régen hiánycikk a férfi és r.ői kerékpár, nincs elég mosógép, nincs porszívógép, padlókefélőgép, vilanycsillár, kávéfőző, zománcozott edényekből csak nagyméretűeket szállít a gyár, nincs rozsdamentes evőeszköz. A nők körében különösen nagy az igény kartonruhákra, de keveset gyártanak belőlük, ugyanakkor ugyanazt a ruhanyagot méterben szállítja a nagykereskedelem. Az emberek „zaklatják” a vasboltokat kerítésfonatért, s egy-egy tekercset kap a bolt, veszekszenek, hogy kié legyen belőle 5 méter stb. Ideje már egy közös értekezletet tartaniok az ipari vállalatok, a ktsz-ek és a kereskedelem vezetőinek, ahol megjavíthatják kapcsolatukat és intézkedéseket javasolnak a hiányzó közszükségleti cikkek pótlására, gyártására. Reméljük, hogy erre rövidesen sor kerül a megyei tanács vb. ipari és kereskedelmi osztálya közös rendezésében. o. Á, 2
