Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

Egyszerű eszköz - ;s eredmény A kisvárdai II. számú áitalá- '006 iskola felső tagozata kizá­rólag fiúgyermekekből tevődik 'össze. Négyszáznegyven 10—15 ■éves fiúval szemben gyakran mis módszereket kell alkalmaz- Ini a fegyelem biztosítására, mint leányokkal ugyanebben a korban. Sok gondot okozott, hogyan jlehetne minden gyermeket megszoktatni arra, hogy necsak annak a nevelőjének köszönjön, laki pillanatnyilag tanítja, ha­nem annak is, aki az első osz­tályban foglalkozott vele. A közösségek osztályokon be­liül kialakultak, de az egész is­kola közösségébe való tartozás tudata csak későbben alakult ki a gyermekben. Az iskola felső tagozata ré­szére egyensapkát rendszeresí­tettünk. Nem tettük kötelezővé, mert nem akartuk a szülőket megterhelni. A szülők haladó {felfogását dicséri, hogy elenyé­sző kivétellel mindnyájan be­szerezték gyermekük számára a sapkát. A kitűnő és jeles tanulókét, • jő tanuló egy piros gombot visel a köztársasági címer fölött, 'mely megkülönböztetést elveszí­teni senki nem akarja, hanem imegszerezni törekszik, S elértük azt, hogy a gyer­mek minden nevelőjének szíve­sen tiszteleg. Észrevehetőleg él­vezi azt, hogy az utcán figyel­őnek rá. Utcai magatartásuk megváltozott. Az Iskolából való távozás egy tömegben történik, uteánkint szakadoznak el egy­mástól. Még a mellékutakon is ’összetartozva haladnak haza. , A május elsejei felvonulás mutatta meg leginkább, hogy a négyszázegynéhány gyermek az Iskola nagy közösségébe bele­tartozónak érzi magát, példá­san, fegyelmezetten vonultak fel, érezték, hogy tetteik a kö­zös cél érdekében történnek. Egyéb pozitívumot is hozott az egyensapka. A gyermek töb­bet ad ruházkodására, hajvise­letére, önkéntelenül többet törő­dik a renddel. Amikor ezt megállapítjuk és közreadjuk^ nem hivalkodni szeretnénk, hanem segíteni azoknak, akik még hasonló problémával bíbelődnek. Az egyszerű eszközök alkal­mazása bevált. (ÉLES) Két nagy művész utolsó filmje ez. Gérard Philipe a film fősze­replőjének, Modigliani festőmű­vésznek alakjában, búcsúzott tő­lünk s a közelmúltban halt meg Jacques Becker, a film rendező­je is. Montparnasse a francia művész világ fellegvára. A macskaköves utcákon színestetejű, ódon házak között élt s alkotott Amadeo Modigliani festőművész. Az ő élete, szerelme, küzdelme eleve­nedik meg a filmen. Gérard Philipe ebben a film­jében is nagyot alkotott. Sajnos a forgatókönyv Modigliani életé­nek belső feszültségeit nem tud­ta a film nyelvén elmondani. Az izgalmas, szánalmas, rokon­szenves festőegyéniség, a nagy művész inkább csak külsődleges eszközökkel van ábrázolva, s Ge­rard Philipe zsenialitásának kö­szönhetjük, hogy Modigliani alak­ja mégis élőén, feledhetetlenül áll előttünk. Modigliani a filmen: inkább gyengeségeiben tévelygő ember, semmint a festő zseni, aki csodálatos szépségű képeivel minden időkre beírta nevét a művészettörténetbe. S mégis: ne­héz ezentúl a nagy festőt más­ként elképzelni, mint azt Gérard Philipe formázta meg, utolsó mű­vészi tetteként. K ülföldi ulturális híradó Velencében június 18-án nyílik meg és október 16-ig tart a XXX. képzőművészeti Hennáié. A kiál­lítás új alapszabályai szerint négy hivatalos díjat osztanak ki, egyenként kétmillió Ura összeg­ben. A díjakat két olasz művész és egy külföldi festő illetve szob­rász kaphatja. A keletberlini Deutsches Thea­ter április végén Bécsben ven­dégszerepeit. Az együttes a Ro- nacherben lépett fel, most a Szövetségi Köztársaságban foly­tatja turnéját. A baseli egyetem április 4-én ünnepelte fennállásának 500, év­fordulóját. A hivatalos ünnepsé­geket csak a záróvizsgák után. június 29—július 2 között ren-t dezik. Az ünnepségekre 500 bel­CSOMÓZÓBAN A házakon álmos ködök tanyáznak, csípi a fagy hegyes körme a fákat. Hűvös ostorral csapkodnak a szelek s néha bizony jól esik már a meleg. Meleg van a csomózó ban. parázsló. Izzik a lég ifjak, vének dalától. Forr a jókedv, van kacagás, van móka, élvezettel, vígan halad a munka. — Lányok, fiúk, nénik, bácsik, menyecskék nem lelnék tán, bármerre is keresnék ily megértő, összetartó családot, ennyi rendes, becsületes barátot. Fürge dalok ritmusára simulnak a levelek — a lányok meg pirulnak néha egyegy sikamlósabb tréfától, rózsaarcuk, mint a pipacs, úgy lángol. • S fut az idő közben, mint a gyorsvona* s viszi az itt eggyéolvadt sorsokat. Összeforrott sorsok, célok, életek — jó így együtt munkálkodni értetek... — Mára talán elég is lesz, emberek — szól valaki — a Hold már jól fent leV Igazad van — felel neki Nagy Jani — hadd maradjon holnapra is valami. Hazafelé baktatunk az estében s azt gondolom: — leírom, mert nem szégyen milyen jó, hogy köztük én is itt vagyok! — s irigykedve néznek rám a csillagok... Krecsmári László és külföldi vendég kapott meg­hívást. Frankfurtban megnyílt az első középeurópai „autós színház”. Mintegy 1100 gépkocsi fér el a színház nézőterén. Hasonló szín­ház Európában csak Rómában és Madridban van. Lucien Bornot francia tudós_ Kelet-Pakisztánban a Ganges ere­deténél rábukkant az eddig ki­haltnak vélt marma törzsre. A tudós szerint a törzs „paradicso­mi körülmények között” él. KÜLÖNÖSEN a kisebb köz­ségek pedagógusai vitáznak ar­ról, hogyan lehet legeredménye­sebben folytatni az atheista fel­világosítást. Néhány jó és sike­rületlen előadás áll a vita mö­gött, mint tapasztalat. A sikerületlenek egységesen mind azt mutatják, hogy az ismeretterjesztő előadásokat eze­ken a helyeken — tekintet nél­kül a helyi adottságokra, köz­ponti elgondolások alapján tar­tották meg. Sokszor nem is a nép nyelvén hangzottak el ezek az előadások, hanem valami fő­iskolás nyelvezeten, amit az egyszerű , dolgozó parasztembe­rek meg sem értettek. Illetve némely kitételét az előadás szövegének félreértették, s meg­bán tód tak érzelmükben. így például a fogantatásról szóló bibliai legenda tudományos cá­folásánál káromló szavaknak értették az idegen, körmönfont kifejezéseket. De magánál az előadások szervezésénél is meg­nyilvánult, hogy több helyen bátortalanul hívták a hallgató­ságot, mintha a szervezők fél­tek volna attól, hogy a vallá­sos érzelmű emberek megbán- tódnak. Dehát így nem is le­het jó ismeretterjesztést foly­tatni: ha olyan anyag áll ren­delkezésre, amely végered­ményben nem felel meg a he­lyi adottságoknak. A jó példák mutatnak rá, hogyan lehet eredményesen hinteni a tudo­mány komoly, cáfolhatatlan tu- dásmagvait. ma már az atomkor ismeretei' vei nem nehéz cáfolni. És i bizonyítást filmek, de más esz közök is segítik. Érdekes vita alakult ki pél dául az encsencsi egyik ilye: ismeretterjesztő előadáson a: élet keletkezésével kapcsolat ban. Itt is hiába beszéltek vol na a pedagógusok az egyszeri gondolkodású embereknek i nuklein savakról, s más, élőt tűk érthetetlen tudományos vo natkozásról. De a lunyikok vi lágűri rohanása, s egy elem tojás-elmélet (hogyn alakúi k a petéből a tojás, tojásból a ma dár) a hallgatóság jelentős ré szét meggyőzte. Ez is szemlél tetl, hogy meg kell választan a bizonyítás módszerét, asze rint, hogy a hallgatóság áita lános műveltsége milyen foko: áll. AZ ENCSENCSI példa, s még jónéhány tanúskodik: népünk nagy része megérett már arra, hogy elfogulatlanul fogadja a tényeket. Még a vallásos embe­rek zöme is szívesen elgondol­kodik, ha érthető, világos té­nyeket tár elébe a tudomány. Azok az ismeretterjesztő társa­dalmi munkások, akik bíznak az emberek többségének igazi tudásszomjában, és őszinte szán­dékuk arra irányul, hogy való­ban a tudomány módszereivel, a felvilágosult ember kialakítá­sáért küzdjenek, feltétlenül eredményhez jutnak. S kell is, hogy jussanak, hiszen a vallás misztikus, valótlan hiedelmeit MA MAR KITŰNŐ könvvel és tudományos, népszerű főivé iratok segítik a népművelő munkáiét. Kár. hogy községeink ben nincs ezeknek még olya népszerűsége, mint azt megér demelnék. mint amilyen nőt szerűség kellene ezeknek a k adványoknak. Egv sor antik!« rikális és atheista kőnw, elvan folyóirat-űr, minf a Univerzum, az Élet és Tud- mánv. sok helvre el sem jv T egolább minden köziér könyvtárnak mez kellene ezt két rendelnie (a járási köm-vtí rak természetesen rendelke; nek velük.) S a községi könyv tárakat rendszeresen pedagógv sok irányítják, akik részt vés' nek az ismeretterjesztésben i Megtalálni a közvetlen' har got a vallásos emberekhez, nem csak egy-egy ismeretté: jesztő előadás alkalmával: < az eredményesség első feltétel S nem közömbös, hogy a mi veltség ebben is lépést 'tartsc a technika, tudomány századi val. Mert űrrepülés és tülvilói élet — ez a két gondolat ne: fér össze, s hogy melyik megfogható valóság, azt m; mindenki láthatja. Csak az ne: látja, aki erőszakkal becsuk; a szemét. Ezeket a szemek kell felnyitni, — szép. munl ez a népművelőknek. ÚJ KÖNYV EK Georg Klaust Jezsuiták, Isten, Anyag Georg Klaus, a berlini Hum­boldt Egyetem professzora köny­vében G. A. Wetter nyugat-né­metországi jezsuita szerzetesnek a dialektikus materializmusról írt könyvét cáfolja meg. Wetter műve a marxizmus el­len folytatott elméleti keresztes­hadjárat egyik legfontosabb munkája. A jezsuita szerzetesnek torzításoktól és hamisításoktól hemzsegő könyve azt a módszert követi, hogy — a nagyobb hite­lesség látszata érdekében — a dialektikus materializmus filozó­fiájából egyes tételeket helyesnek ismer el, s ezekről ki akarja mu­tatni, hogy már Aquinói Tamás­nál megvoltak. Wetter írása a neotomizmus filozófiájának szel­lemében fogant. Georg Klaus nemcsak nagy­szabású polémiát folytat Wetter- rel, hanem — a marxista klasz- szikusok módszerét követve — vitairatát a dialektikus mate­rialista filozófia pozitív kifeítésé- vel párosítja. Így a legújabb ter­mészettudományos felfedezések és társadalmi események megvi­lágításában tárgyalja az anyag és a mozgás, a tér és idő kérdé­seit, a világban megnyilvánuló objektív dialektikát, a gondolko­dás és '—ígismerés dialektikus folyamatát. Bebizonyítja, hogy a katolikus egyház — és mai hivatalos filo­zófiája: a neotomizmus — nem­csak a társadalom, hanem egy­úttal a tudomány fejlődésének is ellensége. Wetterröl pedig kimu­tatja, hogy elméleti műve szoro­san összefonódott az Adenauer- rendszer reakciós, kommunista­faló tevékenységével. Georg Klaus könyve a magas színvonalú marxista filozófiai te­vékenység egyik jó példája. Si­kerét bizonyítja, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban már második kiadását érte meg, ezenkívül több népi demokra­tikus országban lefordították. A mű megértése a marxista filozófia és a természettudomá­nyok (relativitás-elmélet, kémia, atomfizika stb.) alapelemeinek ismeretét tételezi fel, ezért első­sorban a filozófiát behatóbban tanulmányozó olvasók (oktatók, természettudósok) köréhez szól. (Kb. 384 oldal, ára: kb. 32 Ft.) Iírireliov t Hányt a bibliáról J. Kriveljov abból a problémá­ból indult ki, hogy a Biblia ke­letkezésének, tartalmának és tör­téneti szerepének a kérdése sok embert foglalkoztat, és e kérd sek helyes megvilágítása lehet séget ad az ókori kelet és i egész ókori világ legfontosal ideológiai problémáinak megért sére. Ezért könyvében a Bibi tartalmával, keletkezésének pro lémáival, történelmi szerepév és a biblia-kritika történetév foglalkozik. A könyv ideológiai jelentősé abban áll, hogy egységbe fogú ja a Biblia tudományos kutat sának eddigi eredményeit és biblia-kutatások tudománya marxista elemzését adja. Szei beállítja a Biblia állítás; a történelemtudomány, az ai heológia és etnográfia. a ti mészettudományok és a materi lista történetszemlélet ered li­ny ei vei és tételeivel, s ezeknel tudományoknak az alapján sor dönti meg a bibliai tételek Hatalmas tényanyagra tárna; kodva bebizonyítja, hogy morx’zmi’s-’eoimzmusnak a v; lás keletkezésével, lényegével társadalmi szeredével kapcsol tos elvi megállaoításai. követkr teté'ri helyesek, a valóságn, megfelelőek. A könvy komoly segítséget az olvasóknak — hívőknek ateistáknak egyaránt — abbs hogy megértsék a bibliai lege dák valódi értékét a modem t dománv eredményeinek f-W ben, (442 oldal, ára: 28 .form*.' 6 Montparnasse 19 hasznosan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents