Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12 / 138. szám
tlléf pr»l9tér/9l tff ** • »!•*•*f FII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM. Ära 70 fillér I960. JÜNIUS 12, VASÁRNAV A holnap nagyszerű tervei: Sefejeződik a falu villamosítás — Bútorgyár, konzervgyár épül lyíregybózán — Húsz millióból rekonstruálják a húsüzemet — Kórház, csecsemőotthon, szociális otthon és közfürdő a megyeszékhelynek A megyei Lanacs vb. tervoeztá- sn mindig fontos, sürgős, de ist különösen nagy munkát vé- znek az osztály dolgozói. Pár- nk VII. kongresszusának útmu- ásait következetesen betartva, irányelveknek megfelelően, és megye helyzetét, adottságait és körülményeket ismerve készítik Bepillantás megyénk II. ötéves tervébe el a második ötéves tervjavaslatot Ez a munka megköveteli, hogy az osztály dolgozói minden nap megbeszéljék a feladatot, a problémákat. Tegnap éppen egy ilyen értekezlet után sikerült néhány percet beszélni Kocsis László elvtárssal, az osztály vezetőjével és bemi aujzonyauik A minap olvastam az újság- n, hogy a fűtőház nőbizott- ga a MÁV kultúrotthonban zmetikai bemutatót rendéit, az egészséges életmódhoz ikséges jóga légzésgyakorla- k bemutatójával egybekötve, laratlanul is arra gondoltam: ti, a fűtőház asszonyai is agyságos asszonyok” lettek, zmetika kell nekik, meg jó- , meg divat. Hiszen valami- r csak a nagyságos asszo- ok és kisasszonyok jártak •zmetikushoz, hogy munkát’ aságtól elpetyhüdt bőrüket, gy zülött éjszakák ráncait kozmetikus „szépséggé, báj- * varázsolja. Ugyancsak nagyot néztek Ina a nagyságák, ha a köz- etikushoz beállít egy fűtö- zi munkásnő, hogy a mun- ban, nélkülözésben koravént arcát rendbehozassa. Va- tzínűleg ki is kérték volna jguknak az „impertinenciát”, szén még a „proliszagtól” is ■óztak és jaj lett volna annak kozmetikusnak, aki ilyen pa- tnseket vállal. No de egy izmetikus sem volt ilyen ve- élynek kitéve, hiszen melyik unkásasszony tudta volna egfizetni a borsos kozmeti- li számlát? S ma már egészen termé- etes dolog az, hogy a fűtőház szonyai részére kozmetikai nácsadót tartanak, hogy munis és parasztlányokkal van le minden kozmetikai bolt fodrászüzlet, hogy rekordjaimat bonyolítanak le sabolcsban az illatszertárak, így az üzletekben valóságos rrsengés folyik o legdivato- .bb holmikért. Egyszer-kétszer hallottam ostanában néhány idősebb nber méltatlankodását: — Nézze meg ezeket a mai atalokat. Rúzs kell nekik, eg nylonblúz, meg francia azúr a... Igen, kell nekik. Kell, szük- \ges, hogy a parasztlány kozmetikussal tüntesse el arcáról napszítta szépiákét, hogy a munkáslány a legdivatosabb itélyi ruhában pompázzék a étvégi táncmulatságokon, a olgozó asszony friss dauerrel a ajában igyekezzék munkahelyére. Mert ők érdemlik meg azt is, hogy szépek legyenek, hogy divatosan járjanak, hogy tetsszenek mindenkinek. Megérdemlik, mert becsületesen élnek, megdolgoznak a szépségre szánt forintokért is, nem úgy, mint az egykori nagyságák, akik drága pénzen vett szépségüket is sokszor áruba bocsájtották. Ez talán fáj néhány embernek .Fáj, hogy a mi lányaink, a mi asszonyaink, a mi fiataljaink szépek és egészségesek. Napirenden van városainkban és falvainkban, üzemekben és falusi kultúr otthonokban a sok divatbemutató, háztartási tanácsadó, kozmetikai előadás. Minden ilyen rendezvénynek az a célja elsősorban, hogy a divatnak, ízlésnek megfelelően azokat is megtanítsa helyesen öltözködni, akik még nem szokták ezt meg, s rábírja őket a rendszeres szépségápolásra. Mert nem mindegy az, hogy sötét ruhához milyen színű nyakkendőt kötünk, az sem. hony kék szemhez milyen rúzs illik. Hagy szó ez, hogy erre már gondolhatunk, sőt nemcsak gondolhatunk, hanem gondolnunk is kell. Hiszen átvettük a hatalmat a nagyságák világától, értünk, dolgozó emberekért történik itt minden. Fáradságos, kütdelmes munkával hoztuk létre a Magyar Nép- köztársaságot vívmányaival, számtalan létesítményével. Egyre szebb ízlésesebb minden város és falu, természetes hát, hogy arra törekszünk: legyenek szebbek, divatosabban öltözöttek benne az emberek is. Eltűnnek életünkből sok mindennel együtt a szegény szagú régi rongyok, az agyonmosott kartonok, a koravén, elráncosodott arcok, hogy átadják helyüket a szépségnek, frisseségnek, fiatalságnak. S így van ez rendjén. Akiknek pedig ez fáj, várja csak buzgón vissza az intézők, csendőrök, méltóságák és nagyságák országát. Várja csak, amíg bírja szusszal, mi közben tovább szépülünk és fiatalodunk... Győri Illés György. pillantani megyénk készülő II. ötéves tervébe. Szeretjük tudni a jövőt, hogy mit hoznak a holnapok, a következő évek. örülni tudunk az életünket boldogító, környezetünket szépítő és gazdagító, a jólétünket kényelmünket szolgáló, és sok munkát adó terveknek. Kocsis elvtárs nagy vonalakban vázolta a készülő tervjavaslatot, melyet rövidesen a megyei tanács végrehajtó bizottsága hagy jóvá, aztán az ország felsőbb vezető szervei elé terjesztik. A második ötéves terv első éveiben a megye valamennyi községét villamosítani fogják. Nyíregyházán egy modern 600 férőhelyes mozit építenek. Több új üzem és gyár létesítése is a, tervben szerepel; többek közt egy 800 főt foglalkoztató nagy bútorgyár, konzervgyár és egyéb sok munkást foglalkoztató gyár. A jelenleginek többszörösére fejlesztik a mátészalkai faipari üzemet és a létszám is a jelenleginek többszöröse lesz. Korszerűsítik a nyomdaipari vállalatot. Fejlesztik a téglagyárakat. A nyíregyházi húsüzemet 20 millió forint költséggel rekonstruálják. A megyében több helyen létesítenek sütőipari üzemet. Valamennyi tanácsi kezelésben lévő fahidat vasbetonhíddá építik át Többmillió forintot fordítanak a kereskedelmi hálózat korszerűsítésére. Befejezik a fehérgyamati kórház építését. Több, mint száz ággyal bővítik a vásárosnaményi kórházat, és több, mint 200 ággyal a nyíregyházi kórházat. Nyíregyházán egy 300 ágyas új kórház építése van a tervben, továbbá új csecsemőotthon építése és 200 férőhelyes új szociális otthon építése. A megyében több gimnáziumot építenek. Százmillió forint körüli ösz- szeggel megoldják Nyíregyházán a csatornázást és a vízvezetékezést. Nyíregyházán új közfürdőt építenek. Csak örülni tudunk mindezeknek. Második ötéves tervünknek ez a nagy vonalakban tett felvázolása is mutatja, hogy tanácsunkon a párt és a kormányzat irányelveit követve dolgoznak megyénk további felvirágoztatásáért, az emberek még szebb és boldogabb életéért. Az emberek, akik örülni tudnak a célkitűzéseknek, rajta lesznek, hogy a legjobb tudással és szorgalommal a határidő előtt valósítsák majd meg a nagyszerű terveket. O. A. A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban megkezdték a Diacodon, az Oxycodon és a Narcatin tabletta gyártását, csomagolását és forgalombahozctalát. Ez évben hárommillió darab tablettát gyártanak. Már két tablettakészítő automata termel, egy munkáslány dolgozik két géppel. A Tiszavasvári Téglagyárban a nyári szezonban annyi nyerstéglát gyártanak és szárítanak, hogy a nagykapacitású , tégla- égeto kemencét a tél folyamán is üzemeltethessék. Lévai Júlia és Nagy Istvánné az utasításnak megfelelően rakják egymásra a nyerstéglákat, hogy gyorsan és tökéletesen száradjanak. Á megszáradt téglát „kazlakba rakják” és így tárolják télire. • (Foto: Hammel.) Közel egymilliós építkezés saját erőből a milotai Uj Élet Taz-ben Milotán, a tsz-községgé alakulás után egyik égető problémaként az vetődött fel, hogy kevés gz épület a közösbe kerülő jószág számára. A termelőszövetkezet vezetősége még a tavasz legelején elhatározta, hogy szót ért azokkal a tsz-tagokkal, akiknek az udvarán kihasználatlanul állnak a csűrök és pajták. Az épületeket megveszi s a bennük lévő faanyagot új istállók, növend.ékszállások, tisztátok építésére használja fel. Meg is vásároltak tíz ilyen épületet 250 ezer forintért (.ennyi az állam hozzájárulása a tsz-gazda- sás építkezéseihez). Az épületekből csak hármat bontottak el, a többit az idén még meghagyják, hogy ott dohányt szárítsanak. A három bontott épület anyagát a többi kitermelt fával együtt egyrészt már felhasználta az építő brigád, másrészt a többi épületnél hasznosítják majd a nyár folyamán. Egy hatvan férőhelyes növen- dékniarha-istállót már elkészítettek, a falak vakolását végzik. Egy másik. épületnél lerakták az I alapot. Az idén tető alá akarnak meg hozni egy százas sertéshizlaldát, háromszázas süldöszállást, hatvanas fiaztatót és egy nyolcvanas istállót — egyelőre a lovak, később ■szarvasmarhák részére. — Egy épületben akarják elhelyezni- a segédüzemeket: darálót,, kerékgyártóműhelyt stb. Az építkezéseket majdnem zökkenőmentesen, saját erőből, saját építőbrigádda) végzik s állami térvárat számítva, közel egymillió forint értékű épületet akarnak tető alá hozni. Van folyami kavicsuk is bőven a betonalapozáshoz, de a bökkenő ott van, hogy égetően szükségük lenne kétszáz mázsa cementre — de nem kapnak. Szükségletük elenyésző részét „cserekereskedelem” formájában fedezik akép- pen, hogy folyami kavicsot adnak cementért — de ez édeskevés. Ismert dolog, hogy az építőanyag tervszerinti elosztása, amikor az építkezések ilyen hallatlan méretekben folynak, nagyon fontos. De minden bizonnyal feltehető, hogy egyes gazdaságok, vagy intézmények raktároznak a szükségletüket meghaladó meny- nyiségű cementet. Ilyen esetben a felső szervek segíthetnének a? olyan nagy lendülettel fészket rakó termelőszövetkezeteken, mint amilyen a milotai Oj Élet Tsz is. Mi újság Tiszavasváriban?
