Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

Lehel-e példakép az állami gazdaság ? fc állami gazdaságok fel- ul 10 Ilii adata: több ter- méket adni ,a népgazdaság szá­mára, minőségi magvakkal, te- !nyészállatokkal ellátni a mezőgaz­daságot, szakmai-politikai segítsé­get nyújtani a termelőszövetke­zeteknek. A mezőgazdaság szocia­lista átalakulásának jelenlegi sza­kaszában a fenti feladatok szám­bavételénél nem lehet fontossági sorrendet megállapítani; ugyanis ma a többtermelés, a termelőszö­vetkezetek anyagi, politikai és szakmai segítsége egyformán fon­tos, egymástól el nem választ­ható feladat. — Hogyan oldja meg mindezt a Hodászi Állami Gazda­ság? Képes-e olyan eredmények felmutatására, amelyek méltán elismerést válthatnak ki, lehet-e a jövő termelőszövetkezeti gazda­ságainak példaképe? A termelés, a többtermelés kér­dése igen sokrétű. Itt is, mint minden gazdaságban, elmúlt az az időszak, amikor a többterme­lésnél másodrendű kérdésként szerepelt: mibe kerül a termék előállítása? összefoglalóan jellem­zőként említhetjük meg, hogy a hodászi gazdaságban 1958-ban 2,3 millió forintos eredményromlás és tavaly már ötmillió forintos ered­ményjavulás volt. A két szám mögött ott találjuk a tervezés, a munkaszervezés, az anyag- és munkabérgazdálkodás és nem utolsó sorban a munkaszellem 1958 és 1959 közötti nagy különb­ségét. A munkatermelékenységi muta­tók — kenyérgabonánál 7.8, ta­karmánygabonánál 3.4, kukoricá­nál 7.9, almánál 15.0, burgonyánál 4.8 órát fordítottak egy mázsa termény előállítására — 1959. évi számai; azt mutatják, hogy a leg­több esetben előtte járnak a többi gazdaságnak, bár alatta marad­nak még jóval a legfejlettebb mezőgazdasági nagyüzemek átla­gának. De az eredmények azt is mútatják,. hogy pár év alatt meg­közelíthetik a legfejlettebb orszá­gok átlagát. FrifolfPC ..titkokat” árul el a; tlUCKlCS állattenyésztésben i: a termelékenységi mutató: az ita- 'tásos borjúnévelésben 66.0, a no­Hodászi tapasztalatok vendáknevelésben 36.8, a sőrehíz- lalásban 79.6 forint értéket állí­tottak elő tavaly egy órai ter­melőmunkával. Egy liter tej elő­állítására a tehenészetben 13 perc élőmunkát fordítanak, a tej ön­költsége 2.13 forint az idén (1958- ban 4 50 forintba került egy liter tej előállítása.) Tavaly csak kisebb mértékben, az idén igen súlyosan érinti a gazdaság eredményes előrehaladá­sát az alma terméskiesése. Az idén ez a kiesés 3£ millió forin­tot jelent. A gazdaságban a to­vábbi ésszerűsítések, a takarékos­ság folytán több, mint ötmillió forintos megtakarítást akarnak elérni. A fejlett agrotechnika al­kalmazása és a dolgozók versenye eredményeként a növénytermelés területén — az alma kivételével — mintegy 10—15 százalékos ho­zamgyarapodásra számítanak. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hegy a valóságosan megtermelt érték — az alma kiesése ellenere — megközelítse a tervezettet. Nyugodtan elmondhatjuk: a fentiekből sok jó következtetést vonhatnak le a termelőszövetke­zetek is. II UntléCTÍ Állami Gazdaság. IHIQQSSZI nak „hivatalosan” csak a jándi Előre Tsz-szel van kapcsolata. A gazdaság legfejlet­tebb, legöatudatosabb dolgozói az elmúlt tél folyamán Jándon segí­tettek a dolgozó parasztoknak, hogy megértsék és elfogadják az újat. De ott voltak Nyírkátán is, Aporligeten is és nagyon jó — nem hivatalos ‘-L-' kapcsolatban- vannak a kántorjánosi, hodászi. fábiánházi, jármi, mátészalkai termelőszövetkezetekkel is. Egé­szen természetes a gazdaság és a termelőszövetkezetek viszonyá­ban, hogy a tsz-ek permetező és egyéb munkagépeket kapnak köl­csön az állami gazdaságtól, gé­peiket megjavítják. Jándon pél­dául egy egész hónapig dolgozott a gazdaság szíjgyártója. Néhány megszorult termelőszövetkezetnek kö'csön szalmával segítettek. Az állami gazdaság is a roha­mos fejlődés útját járja. Állatál­lományát — elsősorban a szarvas- marhatenyésztésben — fokozato­san újítja fel saját szaporulatból. De ahol lehet, már most is hozzá­járulnak a termelőszövetkezetek állatállományának a gyarapításá­hoz. Tavaly 300 tenyésztésre al­kalmas kost adtak át s az idén is mintegy 100—120 darabot bo­csátanak a szövetkezetek rendel­kezésére. A termelőszövetkezetek szak­mai és politikai segítése két té­nyezőből tevődik össze: szakem­berátadás és szakmai tanácsadás A gazdaságból két év alatt tizen­két termelési és könyvviteli szak­ember ment el a termelőszövetke­zetekbe, vagy a t.sz-közigazgatás- ba. A termelőszövetkezetek veze­tői gyakorta felkeresik a gazda­ságot szaktanácsért s nincs a gazdaságban olyan vezető szak­ember, aki — elsősorban a jándi. de a többi közvetlen viszonyban lévő tsz-gazdaságban ne fordult volna meg már többször. A jándi termelőszövetkezetből nemrég egy huszonnégy . tagú küldöttség láto­gatta meg a gazdaságot s ami a tapasztalatokat illeti, nem men­tek háza üres tarsollyal. A gazda­ságbeliek a közeljövőben látogat­ják meg a jándiakat s a jándiak kukoricatörés előtt — nagyon iz­gatja őket a kapálás nélküli, vegyszeres gyomirtásban részesí­tett kukorica termelése — újra szét akarnak nézni a hodászi gazdaságban. II gazdaság fökertészének és a,.többi , szakvezetőnek az ;,a terve,, hogy az . elkövetkező-'tét"' fo­lyamán — az 1953-ashoz hason­lóan-— újra bekapcsolódnak a termelőszövetkezeti tagok téli szakmai oktatásába. Igen jónak, eredményesnek tartják a tapasz- talatótadás ilyen formáját. Nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy a Hodászi Állami Gazdaság a pár évvel ezelőtti mélypontról elindulva, nagy léptekkel halad előre a megkívánt úton és saját problémáinak fokozatos megoldá­sával egy időben minden tőle tel­hetőt megtesz a termelőszövetke­zeti gazdaságok fejlődése érdeké­ben. Samu András. „Támogatjuk a szocialista építést“ Ankéiot rendesett a papi békebizottság Tegnapelőtt — június 7-én a Hazafias Népfront megyei bizott­sága keretén belül működő pa­pi békebizottság rendezésében ankénton vettek részt Szabolcs- Szatmár protestáns papjai és ka­tolikus lelkészei. , A TIT Besse­nyei klubjában egész napos vita keretében beszélték meg az ál­lam és az egyház közötti vi­szony jelenlegi problémáit. A vezető: Csallány László, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal osz­tályvezetője volt. Az ankétem számos pap felszólalt és vala­mennyi hangsúlyozta, hogy tá­mogatják a szocialista építés munkáját, mert ezt becsületbeli* hazafias kötelességüknek tart­ják. Mikor? Mivel? Hogyan? Védekezzünk az almamoly ellen! Mind a nagyüzemi, mind a hazikertekben az almamoly az egyik legveszedelmesebb alma­kártevő. A védekezés elmulasz­tása üzemi és nemzetgazdasági szempontból egyaránt nagy vesz­teséget okozhat. Hogyan védekezzünk ellene7 Igen fontos a helyes időpont megválasztása Az idén az almamoly-rajzás csúcspontja (molyketrecben és fénycsapdában megfigyelve) V. 29—30-án volt. Figyelembevéve az időjárást, a kis hernyók meg­jelenése AT. 9-e körül várható. A permetezést tehat úgy alkal­mazzuk, hogy mielőtt a kis her­nyók berágnák magukat a gyü­mölcsbe a gyümölcs már be le­gyen vonva permetanyaggal.. Mivel permeiezzünk ? Ez a kérdés évről-évre min­dig nagyobb gontkjt okoz. Világ­szerte fokozódik az igény a gyü­mölcsön maradt psrmeíanyagok minimálisra való csökkentésével szemben. Nem exportálható az a gyümölcs, amelyiknél az ar­zén-szennyeződés 1 mg kg felett áll. Mindezeket figyelembevéve és a vonatkozó szabályok értel­mében az alábbiakat ajánljuk: Mészarzenátot nyári almánál C6ak az első permetezéshez, té­li almánál pedig az első és má­sodik permetezéshez szabad használni. Időben június hó 30- ig. Mészarzenáttal jó eredményt lehet elérni, azonban arra na­gyon vigyázni kell, hogy a szer ne ülepedjen le a permedében, mert könnyen perzselést okoz­hat. Mivel jelenleg az időjárás kedvez a varassdás fellépésének, ezért ajánlatos 0,5—0.7 százalékos bordóiléhez vagy 0,2 %-os Vitigran conc. tartalmú permetléhez, rézre ér­zékeny fajtáknál pedig 0,4 %-os DNRB-t tartalmazó permetléhez hl-ként 50—70 dkg. mészarzená­tot keverni. A permetezést 10— 14 naponként ismételjük meg. A harmadik és negyedik perme­tezéshez hl-ként 40 dkg. Perni- tet vagy 25—35 dkg. DDT pépei használjunk, lisztharmat — fer­tőzés esetén mészkénlébe kever­ve, varasodás veszélye esetén pedig bordóilável, vagy bordói- levet helyettesítő permedébe ke­verve alkalmazzuk. Nagy meleg­ben (25—28 fok felett) a perme­tezést — perzselés veszélye mi­att — kerüljük. A kémiai véde­kezést kj kell egészíteni a le­hullott gyümölcsök felszedésével [és megsemmisítésével, valamint [a molyfogó övék rendszeres ki- j cscréjésével. Filep Lajoi laborvezető Fegyelmezés és emberformálás Talán szokatlan a társítás, a két fogalom, a fegyelmezés és az emberformáló pártépítési ténykedés. összehozása. Látszat­ra valóban ez. A maga valósá­gaiban' azonban a kettővel együtt találkozunk. Nem úgy vetjük- e el a magot, hogy abból egész­séges termést kapjunk, s a . lét­rejött termésből nem igyek- szünk-e újra olyan vetőmagot nemesíteni, amely megőrzi és tovább tökéletesíti a vetemény jó tulajdonságait? Ha nem is egészen így áll ez az iménti kijelentésre, mégis helytálló a társítás. A mindennapok ezer és ezer példája bizonyítja: a pártfegyélem és a pártépítés összetartozó fogalmak,, a párt fegyelmi Tnunkája nem más, mint sokoldalú, elmélyült párt­építő, nevelő munka. Nem mondunk túlságosan újat, ha, megjegyezzük: e szor­goskodás nem jár minden si­ker nélkül. A párt „épülete” tisztább, egészségesebb, von­zóbb, mint korábban. Megtisz­tult a rárakódott portól. Ami pedig a tényleges állapotokat illeti, felénél is kevesebbre csökkent megyénk pártszerve­zeteiben a fegyelmi esetek szá­ma. Sok kommunista fogta fel eszével, ésszívével, hogy a pártfegyéiem fő követelménye. — a párttag alá van rendelve a pártszervezetnek, a kisebb­ség a többségnek, az alsóbb fórumok a felsőbbeknek,' az egész párt pedig a Központi Bizottságnak, illetve az orszá­gos kongresszusnak — a kom­munista élet normáinak betar­tása kiváló egyéníségformáló erő. Voltaképpen a pártfegye­lem neveli és védi az embert, de védi a pártot, a kommu­nista ' élcsapat becsületét, te­kintélyét is. A kommunista emberek igénylik a fegyelem normáit. Nem egy példáról tu­dunk, amikor egy-egy megté­vedt kommunista maga tárta fel hibáit, s kérte a pártot, hogy vonja őt felelősségre és segítsen helyrehozni a hibát. Semmi okunk azonban titkolni, hogy az örvendetesen javuló fe­gyelmi állapotok ellenére is fordulnak még elő komoly és kevésbé komoly természetű ki­lengések. Korábban egyes párt­tagok. sajnos, odáig jutottak, hogy a pártfegyelmin kívül ál- . lami felelősségrevonásra is sor kerti't. De megyénkben — mint ez jellemző egész pár­tunkra — ettől sem rettentünk meg, nem „sajnáltuk” törvé­nyes, bírói úton felelősségre vonni azokat, akik megsértet­ték törvényeinket. Elég sokat bántottak bennünket ellensé­geink, azt állítva, hogy ha kommunista vét a társadalom írott és íratlan törvényei e’len. azt nem; vagy kevésbé vonják felelősségre. Aki megfordul a tárgyalóíeremekben, akár mint népi ülnök, vagy mint szimpla érdeklődő, s^ern- és fültanúja lehet.' hogy e tekintetben sem ismerünk és nem is ismerhe­tünk kivételezést. Szerencsébe ma már egészen kis számú párttag kerül ilyen helyzetbe. Persze nem teljesen és nem mindenkinél eredményes a nevelés, esetenként egy-két em­ber így is belekerül nagyobb hibába. Sokkal inkább gondot okoznak azonban az italosok, akik túlzásba viszik a szóra­kozást, botrányt csapnak, rossz társaságba keverednek, családi és magánéletük erkölcsi köve­telményeit megszegik. Bizony ilyen esetek vannak. Mindeze­ket bonyolítja, hogy sokan jár­nak megyénkből messzi vidé­kekre dolgozni, s ez némileg lazítja az erkölcsi morált. A szatmári részen, — de másutt is — a „hagyományos” pálin- kázás, az ital ördöge viszi kí­sértésbe a férfinépet, s az it­teni pártszervezeteknek az egyik fő gor.día ez ellen küz­deni. Akadnak még fegyelem- sértések a párt helyes politi­kájának elferdítéséből is. (Lásd Nyírbátor, Nagykálló) vagy az intrikából, egymás jogtalan be- feketításáből. (Lásd Ura, vagy Myírlugos, Tivadar.) És sor kerül a felelősségre­vonásra. A pártszervezetek, a fegyelmi bizottságok gondosan megvizsgálják a körülménye­ket, a hibás egyéniségét. az alapos nevelcjellegű munka után kimondják a párt ítéle­tét, a f'z/elrrezt'téstől egészen a pártból való kizárásig. De talán nem is találó, hogy „íté­letet”, mert .a fegyelmi esetek tisztázását mindig a nevelés, az őszinte megbánásra és a jó út­ra való térítés kísérj. Nem a párt szellemében fogantak azok a határozatok, döntések, ame­lyek megtorlást, büntetést, ki- pellengérezést helyeznek kilá­tásba. Sajnos elvétve még erre is találhatnánk példát. Több­ségükben azonban emberséges alapon a párt szellemében szü­letnek a határozatok, önként kívánkozik ide a kérdés: vajon mi lenne, ha a fegyelemsérté­seket a legapröbbaktól a leg- nagyobbakig megpróbálnák megelőzni, elejét venni a dol­goknak? E téren a csengeti já­rásban a legkedvezőbb a hely­zet, de javulóban van a fe­hérgyarmati járásban is. Ez utóbbi helyen korábban sok­szor pusztán papírhatározatok­kal akarták megszilárdítani a fegyelmet, ma .azonban — igen helyesen — a megelőzést tart­ják célravezetőnek. Követendő, s egyben tanulság is :nem he­lyes halmozni az emberek hi­báit, s mikor azok összegyűl­nek „kitálalni”. Ilyen esetben nem a hiba. hanem az ember ellen, egymás ellen mennek a kommums*ák. - Sokkal jobb már a legkisébb ■ félrecsúszást is észrevenni, s már ekkor el­kezdeni a nevelést. Utószóként mé£* annyit: egy- egy fegyelmi után nem tehe- hetünk pontot a szóbeli, vagy írásbeli határozattal, még ak­kor sem, ha valakit ki kell zárni soraink közül. Vétenénk a párt ellen, ha úgy hinnénk, a párt véglegesen ítél. ha meg­fenyít valakit. Ebben az év­ben eddig 10 kommunistának töröltették a két évvel koráb­ban adott pártfegyelmijét. ,S köztük a volt csengeri községi párttitkárt, — akit iszákosság miatt zártak ki a pártból — visszavették, mert józan, be­csületes útra tért, ott a helye a kommunisták között. Véte­nénk az emberiesség ellen is, ha hagynánk elmerülni embe­reket, levennénk a kezünket ró­luk. Minden lehetőséget szük­séges megadni a hibák kijaví­tására. jóvátevésére. Semmi kétségünk afelől, hogy megyénk pártszervezeteinek nevelési módszere tovább fog javulni, különösen, ha a párt- alapszervezetek nem csupán a vezetőség dolgának tartják ha­nem az egész tagság közös ügye. érdeke lesz, s egy-egy helyi esetből alaposan levon­ják a tanulságot, megismerte­tik egymással a fegyelem kö­vetelményeit. Olykor éppen olyan okai is vannak a fegye­lemsértésnek. hogy a kommu­nisták egy része nem érti: mi is tulajdonképpen a pártfegye­lem? A pártfegyelem erősíté­sén munkálkodni minden, kom­munistának elsőrendű köteles­sége. hogy mind tökéletesebb legyen a párt egysége, fellé­pése. cselekvése, átütő ereje, szava és tekintélye. PAll Géza. 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents