Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

Kilenc író-olvasó találkozó Sokearen vettek réaat a könyvnapi ünnepségeken Jól szerepeltek kórusaink Községeink és falvaink dolgo­zó parasztsága már megszokta, hogy évről-évre rendszeresen ta­lálkozzon neves írókkal a könyv­napi ünnepségeken. Ez évben is így történt és megyénk kilenc községében jelentek meg írók, hogy beszéljenek a könyvről, és eszmecserét folytassanak olva­sóikkal, azokkal akiknek és akikről szólnak az írások. Az egyik legjelentősebb talál­kozó Kisvárdán volt, ahol Ber- kesi András — ismert regény­író — találkozott olvasóival. Többszázan jöttek össze a kul- túrházban, hogy meghallgassák beszédét, majd egymás után töb­ben is felszólaltak. Többek kö­zött arra kérték a regény íróját, hogy gyakrabban látogasson el hozzájuk — és más községekbe is, — hogy alapos tapasztalatok és élmé­nyek alapján a mai emberről, annak gond­jairól, őröméiről írje» re­gényt. Ugyancsak Berkes! András volt Mándokon és Kölesén is ahol a községek dolgozó parasztsága és a falvak vezetői nagy örömmel fogadták minden esetben. Csepeli Szabó Béla költő Ti- szavasváriban találkozott olva­sóival, ahol az ünnepi könyvhét megnyi­tója után egy versét szavalta eL Szűnni nem akaró tapssal kö­szönték meg a tiszavasváriak a nagyszerű élményt. Soltész István, író, a Hazafias Népfront megyei titkára Csen- gerben találkozott a dolgozó pa­rasztokkal, Sipkay Barna író, újságíró Balkányban, Győri Illés György költő, újságíró Baktaló- rántházán, Vásárosnaményban és Űjfehértón tartott ünnepi beszé­det a könyvhét alkalmával. Valamennyi találkozó egyaránt emlékezetes marad az író és olvasói számára, hiszen kölcsönösen segítik ezek a ta­lálkozások a barátság elmé­lyítését, a tapasztalatok gyűj­tését. Elősegítik ezen túl azt is, hogy egyre több ember kezébe kerül­jön a könyv. Hiszen egyedül í Mándokon közel Ki főz jobban, ízletesebben? Szakácsverseny Tiszavasváriban Ezt döntik el Borsod, Heves, Nógrád, Hajdú és Szabolcs legjobb fmsz-i szakácsainak versenyén, ahonnan a legjobbak az országos versenyre kerülnek. A hat napos versenyen — június 6-tól 11-ig — a legjobbak vetélkednek az ízletes ételek elkészítésének elsőségéért a ticzavas- vári fmsz éttermében. Érdekessége a versenynek az, hogy az étteremben lévő vende­gek megvásárolhatják a „verseny-számokat'’és beleszólhatnak: me­lyik ízlett a legjobban! Szombaton — 11-én este kerül sorra a legjobban elkészített ételek versenye, amikor a jó vacsora mellé fővárosi művészek — Kutassy Kati és Rádai László énekesek — szolgáltatnak műsort. ». M. Népszerű bolt a fehérgyarmati földművesszöveíkezet önkiválasztó konfek­ció-boltja, ahol naponta többszázan megfordulnak, hogy vá­logassanak a legújabb divatú, olcsó ruhák között. Az új bolt a megnyitás napján másfélszázezer forint forgalmat ért el és azóta is egyre emelkedik a forgalma. A napi átlagos forga­lom az új boltban mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint a régiben volt — ami ékesen bizonyítja: érdemes és kell is az új eladási formákkal foglalkozni. . . Dorogi M. felvétel«. kétezer forinttal több köny­vet adtak el a találkozó nap­ján, mint egyéb napokon. Mindezeken túl szövetkezeteink majdnem minden községben ér­dekessé és változatossá tették a könyvnapi ünnepségeket — könyvbálokat, hanglemezparádé- | kát és színvonalas kultúrműso- X rókát rendeztek, hogy ezzel is J meghittebbé, változatosabbá te- ? gyék az idei könyvhét ünnepsé- J geit. S ____________________________ X Soha nem táncoltak X és daloltak ennyien 1 megyénkben... TV agyszerű látványosságban t volt részük azoknak, akik i resztvettek a megyei ének- és t táncfesztiválon. Ez a sereg­szemle bebizonyította, hogy fia­talok és idősek egyaránt szere­tik a kultúrát és nagyszerű eredmények elérésére képesek. A földművesszövetkezeti kul- túrmunkások is kitettek ma­gukért ebben az évben. Egy emberként csatlakoztak a KISZ felhívásához és hazánk felsza­badulásának 15. évfordulóján .minden eddiginél nagyobb számban vettek részt a kultu­rális megmozdulásban. Már áp­rilis 4-én és május elsején is alig akadt olyan • jelentősebb község, ahol — ha önállóan nem is — de a termelőszövet­kezettel, vagy ti KISZ-szel kö­zösen ne adtak volna élvezetes és látványos műsort. A helyi, körzeti és járási be­mutatókon pedig több mint 50 fmsz-i csoport vett részt. Nem is lehetne itt most felsorolni mindazokat, akik lelkes, fá­radságot nem ismerő munká­val, hosszú estéken készültek a seregszemlére. Mégis külön ki kell emelnünk a nyírbátori színjátszókat, akik az országos bemutatón ériek el megérde­melt sikert Dobozy Szélvihar­jával. Meg kell dicsérnünk a fényeslitkei énekkari, akik To­kajban kaptak nagy tapsot és alig egy héttel utana már új­ra Nyíregyházán láthattuk őket. Sikeres volt a dögéi ének­kar fellépése és megérdemelt vastapssal jutalmazták az ökö- ritói „Fergeteges” tánezsoport tagjait, akik hosszú idő után, vagy nehézségek leküzdése árán léphetlek újra színpadra. Újjáéledt erre az időszakra a fehérgyarmati és nagyhalászt tánccsoport is és Nyíregyházán j kívül bemutatta új műsorát ] Debrecenben, is a mátészalkai j cigányegyüttes. ' Nagyszerű seregszemle, szín- • pompás látványosság volt eb- ; ben az évben a kultúrmunká- • sok fesztiválja. Elmondhat­juk, hogy még soha nem tán­colt és dalolt annyi jókedvű fiú és lány, idős és fiatal me­gyénkben, mint felszabadulá­sunk 15. évfordulójának kultu­rális seregszemléjén. A felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére rendezett seregszemléken nagy számban tevékenykedtek az fmsz-i kul- túrcsoportok is. A helyi bemutatókon, a körzeti és járási versenyeken sokszor jutalmazták tapssal a sikerült bemuta­tókat. Képünkön a fényeslitkei fmsz kórusát láthatjuk, akik a tokaji tájfesztiválon léptek fel nagy sikerrel. I szövetkezetek jövedelmezőbb gazdálkodásáért- Az fmsz-ek elmúlt évi mun­káját a gazdálkodás színvona­lának lényeges emelkedése jellemezte. Ez jut kifejezésre az fmsz-ek saját vagyonának az előző évhez viszonyított, 21,7 százalékos növekedésében. A saját vagyon növekedésé­nek legdöntőbb forrása a nye­reséges gazdálkodás. Az fmsz-ek 1959. évi nyereség- tervüket 45 százalékkal telje­sítették túl A nyereség-terv ilyen mértékű teljesítését ked­vezően segítette elő a kong­resszusi versenyvállalások tel­jesítése, illetve túlteljesítése, amelyek az áruforgalmi és termelési tervek túlteljesítésén kívül döntően a takarékos költséggazdálkodásra irányul­tak. Ennek hatására . a kiske­reskedelmi üzemág költség- színvonala a tervhez viszonyít­va 0,36 százalékkal, a vendég­látóipari üzemág költségszín­vonala 0,32 százalékkal csök­kent. Ez az egészséges fejlődés folytatódott ez évben is,, ami megmutatkozik az 1960. I. ne­gyedévi gazdasági eredmények­ben. A. kiskereskedelmi üzem­ág tervezett költségszínvonalá­hoz viszonyítva 0.65. a vendég- látóipari üzemágnál pedig 2 százalékos költségmegtakarítás jelentkezik. Az OFT 11/1959. számú ha­tározatának végrehajtásával ha­tékonyabbá vált az ellenőrzés és különösen sokat javult a választott vezetőség ellenőrző munkájának színvonala. Ennek kedvező hatása döntően a lel­tárhiányok csökkentésében je­lentkezik Az elért eredmények koránt­sem jelentik azt, hogy a gaz­dálkodás színvonalában az fmsz-ek már elérték a maxi­mális szintet, s az elért ered­mények már tovább nem fo­kozhatok. A gazdálkodásnak számos olyan területe van, ahol a lehetőségek még nin­csenek kiaknázva. Az áruforgalmi munka he­lyes szervezésével, megfelelő arualap biztosításával meg kell teremteni az áruforgalmi ’ér­vek teljesítésének es túlteljesí­tésének feltételeit, ami egyik leglényegesebb biztosítéka az eredménytervek teljesítésének. A költséggazdálkodáson bslül az ésszerű létszám és béríel- használás jelentős forrása lehet a költségmegtakarításnak. tJj munkaerő beállítása előtt mi­nimális követelményként kell érvényesíteni az előirt képesí­tést minden munkaterületen. A szövetkezet állományában vő, megfelelő képesítéssel n< rendelkező dolgozó esetéb kötelezően elő kell Imi a- szs képzettség megszerzését, megfelelő képesítéssel rend kező. dolgozók munkája tern lékenyebb, s így kevesebb 1 számmal elérhető a- kívánt g; dasági eredmény. A bérez rendszeren belül természetes magasabb besorolást kell b tosítani a szakképzettség rendelkező dolgozóknak, vábbi bérmegtakarítás érh el a halyenként jelentkező t zott létszám leépítésével. A szállítási költségek terű tén a boltok közötti telesle, árumozgatás megszüntetésé érhető el további köítsógm takarítás. A szállítási sruks letek felmérésével még k vizsgálni a saját szallitóeszl kihasználásának fokát, s hí bérfuvarozás igénybevétele g daságosabb, a saját szállít tevékenységet meg kell sz\ tetni. Javítási, karbantartási k< ségeknél nem szabad ésszer lenül takarékoskodni, mivel idejében el nem végzett kis vitások költségkihatása rö idő alatt hatványozott mérti ben jelentkezik. A kamatköltségek csokk tése elsősorban a saját vágj növelésével áll összeíüggésb melynek forrása a nyerésé; gazdálkodás, s a tagok ré jegy-befizetései. Különösen részjegy-befizetések terén \ még jelentős kiaknázatlan hetőség. E területen tapaszt ható visszaesés a szövetkeze munkájában. A jóváhagyott tervek fmsz-ek gazdálkodásának c; legfőbb mutatóit tartalmaz; tervutasítás-jelleggel, fmsz-eknek ezekre építve Is elkészíteni az üzemi részlett vet, amely részletesen határ za meg a tervidőszakban y rehajtandó gazdasági felada kát. E tervezési módszer i ■lődést jelent az fmsz-ek ten zést munkájában, mivel esi kent az utasitás-jelleggel adott mutatók • száma, lénye sen nagyobb lehetőséget bíz sít a belső tartalékok fettá sara, a helyi adottságok íig lembevételére. Az üzemi ré léttervek, s azok teljesítése r netközbeni folyamatos ellen zésének hozzá kell járulnia gazdasági vezetés szinvona nak emelkedéséhez, s a te utasításban megnatározott 1 főbb mutatók teljesítéséhez. B 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents