Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-29 / 152. szám

Nem „csak“ az időjáráson műiik Szovjet vendégek f díváinkban Munkaaxervcsési problémák Zsurkon Az elmúlt hetek csapadékos döjárása nagymértékben meg- tehezítette több termelőszövet- :ezetben a növényápolási mun- :ák időben való elvégzését. Sú- yosbitotta a helyzetet a kötött alajú területeken az is, hogy a fetes — elsősorban a kukoricá­iéi — nem történt a legkedve- öbb időben s már az első ka- Jálások kezdetén beállt az esős dő. A termelőszövetkezeteknek íz adott körülmények között A Petőfi Tsz elnöke, Bori Ist­ván azt mondja, van elég raun- caerejük, lényegében a munka- égyelemmel sincs baj, de ki- ierül, hogy a kukorica területé­lek egy kisebb hányada — ti- jenkét hold — még az első ka- >álás előtt van s a második ka- Jálást most kezdték meg, job- ian mondva a lágy talajon nem udják folytatni. A Petőfiben valóban van ele­gendő munkaerő — normális vi- izonyok között. A növényterme­lésben dolgozó kiszisták és o ■násik brigád tagjai el tudnák átni a feladatokat. Azonban fel­vetődik egy másik kérdés: Miért nem vonták be nagyobb mér­cékben á családtagokat a nö­vény ápolásba'.' Mert eddig ele­nyésző az a munka, amit a saládtagok végeztek. Kézenfek­vő, hogy az ötven—hatvan nö­vénytermelő brigádtagra bízott még alaposabb szervezésre volt szükségük ahhoz, hogy aratásig megoldhassák a növényápolás te­rén jelentkező feladataikat. Zsurk termelőszövetkezeti köz­ségben a régi Petőfi és a ta­vasszal alakult Kossuth Tsz-ben is megvannak az időjárás-okoz- ta nehézségek. Viszont az is igaz, hogy egyik szövetkezetben sem használták ki azokat a meglévő lehetőségeket, amelyek rendelkezésükre állnak. területen a munkát sokkal gyor­sabban sikerült volna elvégezni — jobban ki tudták volna ját­szani az időjárást —, ha száz— százhúsz ember dolgozott volna. A családtagok biztosíthatták vol­na ezt a munkaerőt. Más vonatkozásban is baj van a munkaszervezéssel. Azt tartják, van munkaerejük s mégis azon tanakodnak, hogy a szerfás épü­leteket idegenekkel kellene megcsináltatni. Ez drága is és a saját munkaerő sincs kellően igénybevéve. Van egy szántó és egy univerzális erőgépük. Az univerzális traktor sokat segít­hetett volna a növényápolásban, de ezt a gépet egyáltalán nem alkalmazták ennél a fontos munkánál. Az aratásra való fel­készülés folyamatban van. Száz­húsz hold kalászosukat kézi erő­vel kívánják betakarítani. Ez a jégverés, megdőlés miatt érthető is. Azonban változtatni lehetni. ■ azon a tervükön, hogy tizenhat j kaszat állítanak be. Itt szintén az időjárást ..játszhatnék ki” a nagyobb erő bevetésével nem nyúlna el az aratás nyolc—tíz napra. Jó Itatása ran a premizálásnak A Kossuth Tsz-ben is nagy­jából ilyen a helyzet. Ebben a szövetkezetben nagyobb jelentő­sége van a családtagok segítsé­gének. A szénafélék betakarítá­sa elsősorban a családtagok és az idős emberek munkája volt. Amikor az idő engedi, naponta 120—130 ember dolgozik a nö­vényápolásban. A premizálás itt nagyobb hatást váltott ki a csa­ládtagok részéről, mint a Pető­fiben. A növénytermelő brigádok befejezték a burgonya töltögető kapálását, fogatos erővel elvé­gezték a kukorica első sorközi munkáját, azonban a kézi ka­pálást még nem fejezték be. Az aratáshoz 45—50 kaszás csoportra van szükségük, hogy a gép mellett a kézi betakarítás is gyors ütemben haladjon. A munka szervezése elég jó, na­gyon vigyáznak a munkaegység- gazdálkodásra. A fél év alatt az éves munkaegység-tervnek az egyharmadát sem használták fel. A tagok háztáji jószágának szánt szálastakarmányokat is munka­egység felhasználása nélkül ta­karítják be. Az elmúlt hónap nehézségei­ből sokat tanulhatnak a zsurki szövetkezetek. Elsősorban azt a tanulságot kel] levonniok — s mint a Kossuth Tsz agronómu- sa, Bogár László mondotta, meg is teszik —, hogy az adott kö­rülmények között megfelelően csoportosítsák az erőket s min­den épkézláb ember a legfon­tosabb feladat elvégzésére fogjon össze. Komoly hiba nincs, mert aka­rat van. Az eddigi lemaradást két—három nap alatt mindkét szövetkezetben behozhatják. A növények állapota a sok eső el­lenére is tűrhető s a két szö­vetkezet tagjai képesek arra, hogy a teljes aratási munkák kezdete előtt rendbetegyék a határt. S. A. Szükség ran a családtagok munkájára ígéret és intézkedés. •• Túl forró a tíz Sóstón Nemcsak fürödni járnak az emberek Sóstóra, hanem gyó-s gyulm is. A sóstói jódos-bromos, sós gyógyvíztől sok reumás beteg meggyógyult már. Vannak, akik csak mankóval tudtak a vízbe menni, s néhány hét elteltével már bot nélkül, vidáman járnak. Ezek az emberek a fedett für­dőbe járnak gyógyulni, mert ott hosszabb időt tartózkodhatnak és orvosi utasítás szerint közben- közben pihenhetnek. Harminchat fokosnál melegebb vízben nem tartózkodhatnak, mert az ennél főrróbb viz árt nekik. Érdekük­ben a városi tisztiorvos úgy ren­delkezett, hogy ebben a fürdő­ben 32—36 fokos legyen a víz. Azonban a fürdő személyzete ezt nem mindig tartja be. Gyakran kedveznek a 36 fokosnál forróbb vizet kedvelőknek, s emiatt a gyógyulni járó betegek sokat bosszankodnak. A fürdő vezetősége tud erről a problémáról. Megígérték, hogy figyelembe veszik a tisztiorvos utasítását és a betegek kérését. Mint más fürdőben lenni szokott, itt is kifüggesztik a táblát, hogy a víz 32—36 fokos és ellenőrizni fogják, hegy valóban annyi le­gyen. Ígéretüknek lassan két hete. Reméljük: intézkedésük nem fog tovább késni! gyarság ellen irányul. 2. kérdés: Ha a román had­sereg kiürítené a megyét, érez-e a polgárság magában feltétlenül annyi erőt, hogy a bolsevizmust feléledni ne en­gedj e? Válasz: Amíg törvényes ma­gyar kormány nem alakul s meg nem szervezi a vasfegyel- mű magyar hadsereget, úgy. hogy a magyar államhatalom tökéletesen megszilárdul. a megszállást szükségesnek tartja s kéri a megszállói csapatokat, hogy a polgárság megszerve- tésére minél előbb alkalmat és módot nyújtsanak. Mikecz István h. alispán, elnök, mint értekezlcti jegyző.” Ehhez a jegyzőkönyvhöz nem szükséges kommentár. Ám az idegen szuronyok vé­delme alatt a hatalomba visz- szamerészkedő urak e nyilat­kozat után sem érezték magu­kat biztonságban. Június 24-én Mikecz vezetésével küldöttséget menesztettek Nagyszebenbe, Aradra és Szegedre azzal a céllal, hogy meghosszabbítsák a megye megszállását. Aradon a küldöttség felkereste a fran­cia katonai missziót s a kül­döttség egyik tagja többek kö­zött a következőket mondot­ta: „— Kérjük a nagy francia nemzetnek nemesen gondolko­dó kélviselőit, hogy a magyar polgári társadalmat ne dobja oda a vörös terror martalé­kául. hanem illetékes helyen eszközölje ki azt, hogy mind­addig, amig a kivonulásra szánt román csapatok más en­tente csapatokkal nem pótol­hatók, az ott jelen lévő csa­patok visszatartassanak s amennyiben pótolhatók lesz­nek, francia csapatokkal pótol­tassanak”. (Idézet Szabolcs vár­megye alispánjának 7003 1920. K. számú jelentéséből. 2. oldal) Július 1-én a szabolcsi kül­döttség gróf Károlyi Gyula mi­niszterelnökkel. az ellenforradal­mi kormány fejével tárgyalt. Mi­kecz őt is kérte, járjon köz­be: „a vármegyét megszálló ro­mán csapatok vis:zatartása. esetleg azok felcserélésének ki­eszközlésére”. Károlyi így nyugtatta meg Mikeczéket: „— A megszálló csapatokra azt mondhatom, hogy már ed­dig is csaknem határozott ígé­retet kaptam, miszerint a meg­szállói csapatok helyeiken ma­radnak, nincs kizárva azonban, hogy a közeljövőben entente, esetleg színes csapatok váltják fel a jelenleg ott tartózkodó románokat”. A küldöttség hazatért és Mi­kecz lelkendezve számolt be az eredményről a megyei közgyű­lésen; „Utazásom célja volt főkép­pen az. hogy Szabolcs várme­gye közönségének nyugalmát biztosítsam és megszabadítsam attól az állandó rettegéstö’, mely a román inváziónál még százszorta . nyomasztóbb, sőt egyenesen elviselhetetlen vörös uralom visszatérése miatt a lei­keket fogva tartja... Biztos hírt hoztam a csapatoknak Szabolcs vármegye területén való vissza­tartásáról. Hiszem és remélem, hogy sikerült a vármegyében irányadó és velem együtt ér­ző közönségnek szilébe a meg­nyugvás balzsamát csepegtet­ni”. Nem véletlen, hogy ezeknek az iratoknak, dokumentumok­nak a nagyrésze a főispáni tit­kos levéltárban volt elrejtve. Nagyon kellemetlen lett volna, ha kiderül, hogy éppen azok adták el a haza függetlensé­gét önző. önös érdekekért, akik a legnagyobb nemzet’s-’íoü ko­kárdát tűzték a mellükre a j nyilvánosság előtt. Kellemetlen lett volna. ha a soviniszta mérgezőkről, a szomszéd népex' gyalázóiról kiderül, hogy ép-1 pen ők adták el Magyarorsza-1 get az idegen imperialista búr zseáziának.- ’ - ■ (Folytatjuk) A megyénkben járt szovjet pártmunkás delegáció tagjai töb­bek között megtekintették a Csengeri Állami Gazdaság és a Komlódtótfalui Két Vadas Testvér Tsz gyümölcsösét. Ellátogattak az Ópályi Tangazdaságba is, ahol nagy szeretet­tel fogadták a kedves vendégeket. (Hammel J.' felvételéi.) Ne hátráltassa és drágítsa az építést a Megyei Építőipari Vállalat gépészeti csoportja Tegnap délben telefonáltak a szerkesztőségbe a Báthori utcai építkezéstől. A munkavezető pa­naszkodott, hogy a Térképészeti Hivatalnak épülő emeletes iroda­ház építését vállalatuk gépészeti osztálya hátráltatja, és hanyagsá­guk drágítja az építési költséget. A helyszínen mutatta meg Szűcs elvtárs azt a szállító szalagot, amelyiket törötten hoztak a mun­kahelyre. A múlt hét csütörtökje óta nem javította ki a gépészeti csoport, holott azonnal jelentették a hibát. Többször is sürgették, de eredménytelenül. Az egy órai munkánál nem több javításra várás miatt, egy brigád a betont ötszöri karolással lapátolja a te­tőre. Ez többezer forinttal drágí­totta eddig az építést. A munkavezető elmondta, hogy a vállalat gépészeti csoportja más munkahelyekre is küldött hibás, használhatatlan gépeket. Nem törekszenek a gépek kijaví­tására. Hanyagságuk pazarlást, kárt okoz. Jó lenne, ha a Megyei Építő­ipari Vállalat vezetősége meg­vizsgálná a gépészeti osztály munkáját, hogy az osztály dolgo­zói ne hátráltassák és drágítsák tovább az építkezéseket. A Termény for jahni Zsúhellátó jelenít: Annyi zsákot 'tudunk adni, amennyire szükség íesz A Terményforgalmi Zsákellátó Vállalat megyei kirendeltségének vezetőjét, Mester Sándort keres­tük meg azzal a kérdéssel, hogy a vállalat hogyan készült fel az aratási és cséplési munkálatokra? Megyében a kalászosok betaka­rításához körülbelül 1 millió 300 ezer darab zsákra lesz szükség. Ez a mennyiség biztosítva van. Raktáron jelenleg 800 ezer darab zsák van, s a hiányzó ötszázezer darab is- rendelkezésre áll, csak­hogy azokat raktár hiányában rn-s p-é-v'L kir'ndf*’.t~4ge!.r>ek rak'áraiban helyezzék el, de szük­ség esetén azonnal elhozzak. Az Ígérkező jó termésre számítva, ha az említett zsákrpennyiség nem lesz elégendő, úgy’ pótlólag többet is tudnak majd biztosítani. Az aprómagvas termények — lucerna, lóhere, borsó — betaka­rításához előre.áthatolag 100 ezer darab különleges zsák szükséges, s ez a mennyiség is biztosítva van, valamint az őszi veíőburgonya felvásárlásához szükséges 180 ezer darab burgonyászsák is. A jelen napokban a vállalat a zsákok tisztítását, javítását, il­letve válogatását végzi. A javí­tást hat varrógépen végzik, me­lyek naponta 1500—1800 dárab zsákot javítanak meg. Az itt felsoroltak tehát «zt- bi­zonyítják, hogy a Zsákellátó Vál­lalat is alaposan felkészült a nyári nagy munkákra, s a termények betakarításához lesz elegendő mennyiségű zsák. %

Next

/
Thumbnails
Contents