Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-29 / 152. szám

Az aratás sikeréért Másodszor osztaiuk 12 torint előleget a székelyi Buz a kai ász Tsz-ben és más fontos feladatokat sem. Ha kárbavész a megtermelt ta­karmány, ez olyan hiba, mintha a termény oeregne és menne tönkre. A Demecseri Gépállo­más szakemberei most alakítot­tak át egy rendsodrót, hogy a helybeli Dimitrov Tsz negyven holdas borsótábláját géppel nyíl­jék fel. Ebben a tsz-ben ugyanis sok a munka, kevés a munkás­kéz s a gépallomásbeliek ezzel is segítenek. A legtöbb helyen már szam­bavették, hogy milyen nagyságú terület vár aratásra, mennyit segítenek a . gépek s mennyi kézikaszásra van szükség. Ahol ezt a felmérést még nem végez ték el, haladéktalanul pótolják a mulasztást. Vnt irányzattal találkozunk •*** manapság. Vannak, akik mindent a. gépállomástól várnak, az aratást. is, gépekkel szeretnék elvégezni, ami helyes és jogos igény. Ismeretes azon­ban, hogy a szövetkezeti mozga­lom nagyarányú s a vártnál is jelentősebb növekedése miatt nem lehetett kellő s megfelelő gépekkél ellátni a mezőgazda­ságot. Ezért az aratást me­gyékben'csak 27, százalékig le­hetett gépesíteni, bár megyénk­ben több mint harminc­ezer holdat aratnak géppel - és ez azt jelenti, hogy gépenként 50 százalékkal kéll többet aratni, mint tavaly. Érthető tehát, hogy miért, nem lehet minden táblát géppel aratni. Ugyanakkor szembe kéll szállni azzal a né­zettel, hogy „tavaly nem dolgo­zott jól a ; gép,. mö$t learatunk kézzel'’.; Előfordul. Ugyanis, hogy technikai hiba miatt kiesik a termelésből rövid időre néhány aratógép, kombájn, de ez nem jelenti azt, hogy minden gép rossz s mellőzzek azokat. Azt is mondják egyesek: „Eddig is learattunk gépek nélkül, most meg.eszünk nélkülük”. Rit­kán hallunk ilyet, mégis szól­nunk keil ellene, s a kételkedők­nek is be lehet bizonyítani a gépi aratás előnyeit. Tolón még soha nem volt luiuel olyan jelentősége a szövetkezeti családtagok mun­kába való bevonásának, mint most, hiszen a szövetkezeti ka­lászosoknak alig több, mint egy­negyedét aratják géppel. Szé­kelyben a 130 hold kalászosból hatvanat aratógéppel vágnak le. A megmaradt hetvén holdra ti­zenöt kaszást állítanak munká­ba. A negyvenöt aratót azonban huszonkét asszony is segíti majd ebéd után. Helyes, ha a pártszervezetek gondolnak a korábbi években jól bevált módszerek felújításá­ra. Emlékszem, Székelyben né­hány évvel korábban vörös sar­kot létesítettek a búzatáblán Rádiót," vitték' magúkkal az ara­tók s’■ ebédszünetben szórakoz­tak. 'Verseny táblát létesítettek s‘ ott a helyszínen, ara'ás köz­ben’ írták’ a ~ legjobbak nevét a tálára s került a restek neve a versenytábla alsó kockáiba. I Máshol az ifjúsági brigádok tet­tek nagy. szolgálatot. A Deme-1 cseri Dimitrov Tsz-ben egy 13 fős ifjúsági brigádot hoz‘ak lét-j re s mar kukorica termesztésit versenyben is szép eredménye- J két értek el. Most az aratás­ban segítenek majd. A falusi KISZ szervezet tagjai az. idő- j sebbeknek segítenek majd az ^ aratásban. Nyírbogdányban [ nemcsak az aratókat, hanem az ebédhordókat is gépkocsival szállítják a távolabbi táblákra, hogy ezáltal is időt nyerjenek s 'az ebédhordók is segíthesse­nek. Érderriés ezeket megszívlel­ni, s ahol lehet meg is valósí­tani. 0 demecser.ko“2 tettek. Az egyénileg dolgozó pa- | rasztok kezelésében 1519 hold kalászos van. Nem mindegy, mi­kor kezdik, mikor és hogyan fejezik be az- aratást. Kiszámí­tották, hogy hat mázsás átlag­terméssel s az esetleges késle­kedéssel bekövetkezhető csupán 2 százalékos szemveszteséggel egyetlen nap kétszáz mázsa veszteség érné a falut. Két na­pi veszteség már kétszáz ember évi szükségletét biztosítaná. Késlekedés esetén azonban a szemveszteség 4 százalékra is emelkedhet, • s • így két nap alatt nyolcszáz mázsa, kenyérgabona hullana el. A demecseri gaz­dák, megszívlelve a népnevelők tanácsait, idejében láttak mun­kához s 'becsülettel végzik az aratást. Érdemes máshol is ér­velni a számokkal. Legfpntosabb a személyes pél­damutatás. A kommunistáktól azonban többet várnak. Azt, hogy lelkesítő, szervezői legye­nek a . nagy . munkának; hogy idejében zsákba kerüljön min­den szem termény. N. T. A székelyi Búzakalás'z tsz-ben nagy gondot fordítanak az állat- tenyésztésre. Jelenleg 180 darab sertés van a közösben,' amelyből 20 anyakoca, 80 darab malac s a többi süldő. Hetvennégy darab sertésre kötö'tek hizlalási szerző­dést, s egyenként 104 kilós súly­ban kívánják értékesíteni. Har­minchat darab sőrét is hizlal­nak. A növekvő állatállomány is hozzájárult ahhoz, hogy az idén már másodszor oszthatnak előleget. ' Korábban 12 forintot osztottak minden munkaegységre, most újra 12 forint előleggel ked­veskednek munkaegységenként. Kurucz József 291, Kurucz Sán­dor 141, ifjú Lóczi János ' 250 munkaegységet teljesítettek már 'az idén. Nem lesz ritka az olyan tsz tag, aki most háromezer fo­rint előleget kap. fl munka és a művelődés élenjárói Példái mutatnak a székei}! kiszisia fiatalok SOKAT HALLATTAK MÄR MAGUKRÓL a székelyi fiata­lok. Az elmúlt években az ara­tási munkákban is élenjártak, bi­zonyára most sem szégyenkez­nek majd. Bizonyítja ezt, hogy a helybeli Búzakalász tsz veze­tősége most is számít a fiatalok munkájára. A kiszisták közül többen kaszát fognak, a lányok markot szednek, kévét kötnek. Huszár István; Kurucz Sándor, Szilágyi János és a többi ka­szások már készítik afatófelsze- relésüket, hogy idejében kezd­jék az árpa, majd a búza és a rozs aratását. A MUNKÁBAN ÉLENJÁRÓ FIATALOK a kultúrmunkából is alaposan kiveszik részüket! Legutóbb a „Bújócska” című háromfelvonásos színdarabbal arattak nagy sikert nemcsak Székelyben, hanem a szomszé­dos községben is. Rarnocsahá- zan például szívesen várják ókét máskor is. A közelmultoan megrendezett járási kultúrverse- nyen pedig az első helyre kerül­tek az említett színdarabbal. Ugyanitt Daróczi Erzsébet tsz tag nyerte el a szavalási ver­senyben az elsőséget -a „Külvá­rosi hajnal” című verssel.-Ezért kívül az' „Egy gondolat bánt engem” és a „Szeptember vé­gén” című Petőfi verseket sza­valta még. Az . Oklevelet nyert szavaló KISZ tag a közeljövő­ben a megyei kultúrversenyen is fellép. MOST KLUBESTEK MEG­RENDEZÉSÉT TERVEZIK. Szőke Sándor KISZ titkár, ne­velő fáradtságot nem ismerve dolgozik, hogy minél eredmé­nyesebb legyen á fiatalok neve­lése. Segítik munkájában a töb­bi nevelők és fiatalok is. Kézi­munka szakkört szerveznek, új­ságok, folyóiratok, könyvek fel­olvasását tervezik. „Hogyan vi­selkedjünk” címmel Adamócz- ki Julia nevelő tart előadáso­kat, felolvasásokat, ezzel is ne­velve a fiatalokat, lányokat, fiú­kat. Hanglemezparádé is volt már"" szervezetükben, s időkö­zönként táncmulatságot is ren­deznek. TÁRSADALMI MUNKÁT IS SZÍVESEN VÉGEZNEK a KISZ tage’*. Legutóbb a sport­pálya építésénél „tettek ki ma­gukért” a fiatalok. Persze a KISZ titkár is ott volt velük s a nevelői munka elvégzése után ő is egyengette a pályát. Legjobban kitűntek á pálya­építésben Forgács András, Ke­rekes József, Lipták Ferenc* Szőke Sándor (nevelő, KISZ tit­kár), és Bódi Gábi. Sorolhat­nánk tovább a fiatalok nevét, de ez is bizonyítja: a székelyi fiatalok magukénak érzik nem­csak a sportot és a szórakozást, hanem a pályaépítési feladato­kat is. Munkájukhoz, sok segít­séget kapnak a pártszervezettől, bár Kertész János elvtárstól több segítséget várnak a fiata­lok. Szikszaí elvtárs, a járási tanács dolgozója is sokat együtt van a fiatalokkal, s nem csak társasjátékokra tanítja őket,, ha­nem hasznos tanácsokkal, is el­látja a székelyieket. 500 pár férfi szandál terven felül Hz nappal előbb teljesítette exporiiervéi a nyíregyházi cipész ktss Megkezdődött;":?: sinák, zúgnánk, aratógépek zaka­tolnak, kézikaszák suhognak, marokszedők, kévekötők haj- longanak a dús kalászú táblá­kon. Sok tízezer hold vár ara­tásra, behordásra, cséplésre me­gyénkben. Máskor is alaposan igénybevette ez a munka a gép­állomásiakat, a szövetkezetbeLe- ket, a felvásárlókat és másokat, akik segítenek abban, hogy a gabona raktárba jusson. Most azonban alapos felkészülést es munkát igényel, hogy a közös útra*, lépett, a nagyüzemmel is­merkedők zökkenőmentesen tel­jesíthessék kötelességüket az aratás, cséplés sikeréért. Sokán azt mondják: „dolgo­zunk, nincs időnk politizálni, agitáció nélkül is befejezzük az aratást”. Igaz, növényápoláskor, aratás idején kevés idő jut a szántó-vető embernek gyűlésre járni, szónoklatokat hallgatni. Mégis azoknak van igazuk, akik elismerik és igénylik, szüksé­gesnek tartják a pártszervezetek szervéző és irányító munkáját az aratás, behprdas, cséplés ide­jén is, A kaláka-rendszer, az egymás segiteSe, az összefogás ‘ hasznos az egyéni gazdák munkájában is. Most megsokszorozódott en­nek jelentősége, megnőtt szük­ségszerűsége, A szövetkezetek tagjainak nagyrésze kisebb-na- gyobb csoportokban együtt dol­gozik. E2t a lehetőséget helye­sen gyümölcsöztethetik a part­szervezetek, Heiyenkéní elbizako­dottság. Lebecsülik a mostani első nagy közösségi aratás je­lentőséget, Józan megítélésre, az elvégzésre váró feladatok reá­lis értékelésére van szükség. Megfontolás nélkül nem lehet helyes következtetéseket levonni s jó javaslatokat tenni. A kom­munisták legyenek élenjárói an­nak, hogy aratás előtt befejez­zék a növényápolást. Megyénk gépállomásai június 20-ig több mint huszonháromezer holdon végeztek növényápolást, ezután is sokat segítenek még. Az el­múlt évhez viszonyítva a gép­állomások az idén 40 százalék­kal több növényápolást végez­nek. A jelentős mértékű növe­kedés ellenére sem kielégítő azonban a növényápolás gépesí­tése. F.zért a gépállomások, a termelőszövetkezetek fokozott figyelmet ' fordítsanak a kapá­lásra. Minden percet kihasznál­va , serénykedjenek, hogy a búza és a rozs aratása előtt megszabaduljanak a vetemények a gyomtól. Nem lehet elhanya­golni a takarmánybetakarítást A nyíregyházi cipész ktsz-nek a második negyedév folyamán 3000 pár ölasz fazonú fekete férfi félcipőt kellett készíteni a Né­met Demokratikus Köztársaság megrendelésére. A terv szerint június 25-ig kellett volna ezt a munkát befejezni, s ezzel szem­ben június 15-re végezték el. Ez a tíznapos időnyereség azt ered­ményezte, hogy a ktsz dolgozói terven felül ötszáz pár férfi szan­dált tudtak készíteni a belföldi kereskedelem számára. A következő, harmadik negyed­évre is elkészítették az export­terveket, melyek szerint ' Len­gyelország megrendelésére 4000 pár olasz fazonú fekete férfi fél­cipőt kell a ktsz-nek elkészíteni i szeptember 25-ig. Ez ezer párral j több, mint a második negyed- j évi terv volt, de a ktsz dolgozói és vezetői nem ijednek meg a j többletmunkától, s bíznak abban, j hogy munkaá' szervezéssel sikere-j sen eleget tudnak tenni kötelezett- j ségüknek. A harmadik negyedév folyamán egyébként a BELKER megrendelésére is dolgoznak, s mintegy 2400 pár női félcipőt, ille ve szandált készítenek. A ktsz egyébként részt vesz a K1SZÖV által augusztusban Nyír- ! egyházán megrendezendő kiállí- j táson, ahol a legújabb férfi és i női cipőfazonokat fogják bemu- I tatni. i íme néhány dokumentum a megyei urak állítólagos haza- fiságáról. A Mikeczek, Ben- csek, Gedlyak nem csináltak mást a megyében, mint- orszá­gosan Horthyék, . Bethlenék, Károlyiék. Az - Utóbbiak Bécs- ben kilincseltek az angol- francia nagyburzsuáziánál fegyveres, segítségért a magyar nép ellen, az előbbiek Nyír­egyházán, Aradon, Nagyszeben­ben,' Szegeden tették ugyan­ezt. Idegein fegyveres hatal­makhoz mentek. . koldulni, hq&> hatalmukat és vagyonukat mentsék/ „Inkább idegen meg­szállás, mint a nép hatalma! Inkább vesszen Magyarorszag függetlensége, mint a mi- va­gyonunk!” -— ez volt a jelsza- vuk. Olvassuk el az alabbi jegy­zőkönyvet,: „Jegyzőkönyv. Készült Nyíregyházán, 1919. évi május hó -3-án a Szabolcs vármegye ,alispánjánál meg­tartott értekezleten. Jelen voltak: Mikecz István, Gqduly Henrik, Énekes János, Ruttkay Gyula, Mikecz Dezső, dr. Kovách Elek, Rimaszom- bathy Géza, dr. Dohnál József. Murányi László, dr. Vietórisz József, dr. Bencs Kálmán, Vi­rányi Sándor, dr. Szesztay Zol­tán, dr. Gergelyffy Endre és dr. Borbély Sándor. Mikecz István h. alispán elő­adja, hogy a mai nap folya­mán egy angol misszió érke­zik Nyíregyházára, amely több kérdést szándékozik hozzá, mint a vármegye első tisztvi­selőjéhez intézni. Az e kérdé­sekre adandó válaszok megbe­szélése képezi az értekezlet tárgyát. Kéri a megjelent ura­kat, hogy a válaszok szövegé­re nézve megállapodni szíves­kedjenek. 1. kérdés: Helyesnek és a cél érdekében álfának talál­ják-e a román hadsereg azon ténykedését, hogy a bolseviz- mus letörése végett Szabolcs vármegyét megszállotta? Többek hozzászólása után a válasz a következőkben álla­píttatott meg: Szabolcs vármegye közönsége hazafias fájdalommal bár, , de az adott nehéz és felette sú­lyos helyzet folytán megnyug­vással veszi tudomásul - á ro­mán királyi hadsereg azon ténykedését, hogy a bolseviz- mus letörése végett Szabolcs vármegye területét megszállot­ta s reméli és hiszi, hogy ez a megszállás tistián a fenti célból történt és nem a ma­2 M ff f Bizalmas, SzaWcSvárrregve lői*piri» jf F0ISPANf pomiEKTITKAI Tények és dokumentumok a szabolcsi-szatmári főispáni titkos levéltár anyagából r 2. „Szabolcs vármegye közönsége a megszállást szükségesnek tartja...“ Közreadják: HARSFALVI PÉTER és SOLTÉSZ ISTVÄN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents