Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-24 / 148. szám
ttléf pr«f*t4rf*4 XVII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM. Ára 50 fillér Az állami gazdaságokban aratás előtt befejezik a kukorica második kézi kapálását is I960. JÚNIUS 24, PÉNTEK 25 tées* khZ szervezete az aratásra készül Az aratásra az állami gazdaságokban — a legutóbbi becslés szerint — három-négy nap múlva sor kerül. A kombájnok ekkor kezdik meg a munkát. Aratás előtt sok tennivaló van még a gazdaságokban. Be kell fejezniük a burgonya második töltö- getését, amit eddig kétezer holdon végeztek el. Végefelé járnak a szénaféléik kaszálásának, betakarításának is. A burgonyabogár elleni védekezést másodszorra is megkezdték s a jó munka azt eredményezte, hogy alig akad bogár a gazdaságok burgonyaföldjein és lényegében nem lesznek befolyással az idei termésre. A kukoricánál kétszer végezték el a gépi kapálást, egyszer a kézi művelést s az aratásig be akarják fejezni a második kézi kapálást a gazdaságokban. A mátészalkai járásban az év elején 1222 KISZ tagot tartottak nyilván, ma ez a szám 1935-re emelkedett, s megalakultak 25 termelőszövetkezetben a tsz KISZ-szervezetek. A héten kibővített alapszervezeti titkári értekezleten foglalkoznak a politikai oktatás előkészítésével, valamint vitát rendeznek „az ifjúság szerepe a nyári aratási és növényápolási munkákban” címmel. Az értekezleten mintegy 40 KISZ! titkár és 30 meghívott jelenlé-1 téré számítanak. Másfélmilliós fervteljesítés a háziipari szövetkezetnél Elszállítás elölt A tiszaberceli vasútállomáson átvételkor gondosan válogatják, s minősítés után vagonírozzák az újburgonyát. Labbanc János termelővel együtt örül a szép árunak Elek József, a MÉK ellenőre. (Hammel felv.) Májusban 1 millió 515 ezerforintos terv teljesítést értek el a Nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Termelőszövetkezet dolgozói. A timári, szabolcsi, nyíregyházi, tiszadadai, ibrányj vesszőfonórészleg, a paszabi és a cigándi népművészeti szövő, a vásárosnaményi, tarpai, szatmár- esekei, nyíregyházi hímző, valamint a kötő, lányka-szoknyavar- ró, hímzett bébi fiú nadrágvarró, hímzett bébi és lánykaruha, perzsaszőnyegszövő, kötélfonó és szolgáltató részleg munkásai májusban az előző havi termeléshez viszonyítva 2—300 ezer forint értékű áruval termeltek többet. A szövetkezet boltja májusban 141 ezer forint értékű árut hozott forgalomba, mely 95 százalékig saját termelvény bői tevődött össze. 24 órás műszak megszervezésével időben leszállították a népművészeti exportcikkeket. A harmadik negyedévben 150 ezer liter üveg beí'onására, 10 ezer darab fali virágtartókosárra, 3 ezer gazdasági kosárra, 2500 ballonkosárfedőre, 30 négyzetméter perzsaszőnyegre, 2 ezer pár export fang kesztyűre, 200 ezer forint értékű gyermek és felnőtt kötöttárura, 80 ezer forint értékű beregi keresztszemes hímzésre, 200 pár norvégkesztyűre, 2 ' ezer' lánykaruhára, 8 ezer darab lányka blúzra, kétezer iskolaköpenyre, 10 ezer bébi- fiúnadrágra és számos készítményre fogadtak el megrendeléseket. 1 200 köbméter siló befogadására alkalmas aroksilót építettek az olcsvaiak Az utóbbi időben elég gyakran akadályozta a mezei munkát az eső. így volt ez a Szamos mentén, Olcsván is, pedig lett volna mit kapálni, annál is inkább, mert ilyen időben nemcsak a kultúrnövény, hanem a gyom is jobban igyekszik kifelé a földből, rohamosan nő. Kapálni azonban nem tudtak, valami egyéb tennivaló után kellett nézni, mert nem akartak olyan sok „szentheverdelnapot” tartani. Akadt is munka, lehetett szaporítani a munkaegységet. Rájöttek arra, hogy az ároksiló sokkal előnyösebb ,mint a betonsiló. Elöszöris jóval olcsóbb, nem kell hozzá anyag, házilag könnyebben elkészíthető. Nem lényegtelen szempont azonban az sem, hogy sokkal könnyebben meg lehet oldani a taposást is, a szállítást is vontatóval, ha úgy. készítik el, végül pedig a takarmányozás, illetve elszállítás is egyszerűbb. Dologhoz láttak az esőzés miatt tétlen emberek és a napokban már be is fejezték nyolc ároksiló építését. Térfogatuk ösz- szesen 1200 köbméter. Megkezdték a silózást is, zabos bükkönyből 170 köbméter takarmánykeverék silót készítettek. Gondoskodik a téesz a háztáji állatok takarmányozásáról is, a Kraszna és a Szamos töltésén hat kilométert kaszálnak a napokban és az egész szénát a háztáji állattal rendelkező tagok között osztják szét. Természetesen a takarmány értékét levonják munkaegységükből. 70 diák szorgoskodik a kántorjánosi és a nyírkátai szövetkezetekben A napokban 70 diák érkezett a Mátészalkai Esze Tamás általános gimnáziumból a kántorjá- nosi és a nyírkátai termelőszövetkezetbe. A középiskolai KISZ fiatalok szerződést kötöttek a termelőszövetkezetekkel, naponta hat órát dolgoznak a földeken, mintegy két hétig. A keresetet közös célokra költik. A középiskolai fiatalok itt élnek szervezeti életet, hetenként közös rendezvényen találkoznak a termelőszövetkezeti kiszistákkal. Különösen sokat jelent a segítség a gyengén működő kántorjánosi KISZ-alapszervezetnek. A múlt évben 12 ezer munkaórát dolgoztak a község fejlesztéséért a mátészalkai gimnázium fiataljai. Tavaly 101, jelenleg 240 tagja van a középiskolai KISZ szervezetnek. Tablót is készítenek a nyári munkáról. A segítőbrigádok megszervezését a pedagógusok végezték. Fodor Ilona, Ko- rompai Sándor most is kint vannak Kántorjánosiban és Nyír vasváriban. II tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolata: ez a legtöbb tanulság Román mezőgazdasági szakemberek jártak megyénkben Májusban tette közzé a Román Munkáspárt kongresszusi téziseit, amelyekben körvonalazta az elkövetkező hatéves terv feladatait és a 15 éves távlati tervet. A terv szerint a Román Népköztársaság népgazdasága hatalmas lépést tesz előre a szocializmus építésének útján. A nagyjelentőségű iparosítás mellett célul tűzték ki a mezőgazdaság terméshozamainak nagyarányú növelését. A hatéves terv időszakában nyolcvan százalékkal kívánják növelni a mezőgazdasági termelés hozamait. Ez hatalmas szervező munkát, az agrotechnika forradalmi változását kívánja meg. A téziseket még javában vitatták a népköztársaság dolgozói, amikor a mezőgazdasági szakemberek már hozzá is láttak az alapok széleskörű lerakásához. Hazánkba is ellátogattak román mezőgazdasági szakemberek: tanulmányozni a termelés módszereit, hogy a tapasztalatokat felhasználva járuljanak hozzá a nagy tervek valóraváltásához. Megyénkben Ionescu Emil, az odobesti Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa és Kirvai László, a Penészlek- Omboly vonalával határos £r- mihályfalvi Állami Gazdaság főmérnöke a homoki gazdálkodás módszereit, eddigi eredményeit tanulmányozta. Itt-tartózodásuk alatt a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet vendégei voltak. A nyírségi kutatók bemutatták vendégeiknek a homoki kísérleti eredményeket. Megtekintették a kisvárdai burgonyanemesítő, a gyulatanyai csillagfürtnemesítő, az újfehértói gyümölcsnemesítő gazdaságokat, tanulmányozták a Westsik-féle és a legújabb homoki vetésforgórendszereket, majd a gyakorlatban ismerkedtek meg a kísérleti intézet és a dolgozó parasztság összefogását fényesen igazoló öm- bölyi és penészleki eredményekkel. Tanulságos látogatás a kísérleti telepeken Kérdéseinkre a következőket mondották el az ittjárt szakemberek: — A homoki gazdálkodás magyarországi eredményei — különösen a nyírségi ■— igen érdekelnek bennünket. A román mező- gazdaságban mintegy 35 ezer hektár gyenge minőségű homok van s ennek tekintélyes része a határmenti vidéken terül el. A ho- mekhasznesítás megoldása egyik igen égető feladatunk. A mi homokjainkon az elmúlt időkben a monokultúrás szőlőtermelés került előtérbe. A nyírségi tapasztalatok is meggyőztek arról, hogy az egyoldalú gazdálkodás nem i biztonságos, rá kell térnünk a különféla növénykultúrák megfelelő arányának megteremtésére. Az itt látottak, hallottak, a meg- i ismert dokumentum:k meggyőztek arról, hogy ez az út járható. Majd részleteiben elmondották a kísérleti telepeken szerzett tapasztalataikat. Gyulatanyán a '784-es és a 911-es csillagíürt termelési eredményei váltottak ki nagy elismerést részükről. Kisvárdán a burgonyanemesítés eredményei mellett a homoki lucerna kiváló eredményei lepték meg a ^vendégeket. — Teichmann Vilmos bácsi homoki lucernája annyira a szívünkhöz nőtt — mondották tréfásan — hogy nem tudunk ellenállni a szíves kínálásnak és a kísértésnek s elfogadtunk egy ta- sak magmintát. fl penészleki „csoda“ Megyei tartózkodásuk utolsó napján munkatársunk is elkísérte őket a penészleki és ömbölyi látogatásra. A vendégeket Penészleken a község vezetői és a dolgozó parasztok kísérték el arra a területre, ahol a kutató intézet — a legsilányabb homokot kiválasztva — tavaly ősszel megkezdte az okszerű homoki gazdálkodás kísérleteit. A község vezetői elmondották, hogy mindnyájan mosolyogva fogadták a kísérleti intézet kezdeményezését: egyáltalán nem hittek viszonylagos sikerben sem. S „csoda” történt! A libák es mas aprójószágok legelőjén, amelyet már az erdőgazdaságnak akartak átadni, az alkalmazott agrotechnika következtében két méteres szárakon 10—12 centiméteres rozskalászokat lenget a szél, hetven-nyolevan mázsát ígér a kisvárdai rózsa burgonya s gyökeret vert a sívó homokon az Ajtai-íele kukorica, szépen díszük a virágba- borult csillagfürt. A valóban hihetetlennek tűnő eredmények megörökítésére gyakran villant a fényképezőgép: a román szakemberek ezzel is dokumentálni akarják a látottakat. Ömböly termelőszövetkezeti községben is volt látnivaló. Az ősszel, a sok parcellából kialakított táblákon a kísérleti gazdaság javaslata szerint alkalmazzák az agrotechnikát, aminek eredménye a 20—22 mázsát ígérő őszí árpa, a 14—15 mázsát ígérő őszi és a többi szépen fejlődő növények. Meglepte a látogatókat, hogy a dolgozó parasztok mennyire tájékozottak s milyen tudományos alapossággal végzik a tennivalókat az elméleti szakemberek útmutatásai szerint. — Sok lenne a mondanivalónk — szóltak búcsúzáskor — s az illetékes helyeken majd el is mondjuk. — Szakfolyóiratokból ismertük már korábban az itteni eredményeket — mondotta Kirvai László főmérnök — s már két éve megkezdtük a csillagíürtös homokjavítást és az én gazdaságomban tavaly telepítettünk húsz hektáron Jonathán almát is, azonban az eddigi ismereteinket a látottak messze felülmúlták. A gyakorlati tapasztalatokon túlmenően azt a legfőbb tanulságot visszük magunkkal, hogy itt a kutatók és a gyakorlati gazdák kapcsolata nagyon jó, a termelők ismerik, alkalmazzák a kísérleti eredményeket, a kutatók pedig — mint mondani szokás — igen szoros kapcsolatot tartanak az élettel.
