Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

A szorgalmas diák Szabolcs határában találkoztunk vele, a miskolci diákkal. Ax ottani gépipari technikum jó tanulója. Fazekas István dicséretet érdemel. Vakáció alatt szívesen segít szüleinek. Fazekasék termelőszövetkezeti tagok. Nagy fiukat a háztáji burgonyaföldön örökítettük meg: Irtja a burgonyabogarat. (Foto: Hammel) Aratási bemutatót tartanak Nyírmadán Az Állami Gazdaságok Igazg3- ága pontos tervvel készül az ilásra, hogy a nagy munkát igyénk állami gazdaságaiban >ben és jól bonyolítsák le. Az izgatóság a szemveszteség csök- ntése, valamint a komlex gépi aratás megszervezése érdekében valószínűleg a Nyírmadál Állami Gazdaságban aratási bemutatót szervez az állami gazdaságok szakemberei részére. A bemuta­tón a szalmalehúzástól kezdve a tarlóhántásig és tarlóvetésig min­dent bemutatnak. fiz oktatás új formáit rezelik be a« új tanévben a Kossuth gimnáziumban Gordeshodnali az Máriapcson Már megkezdődött a beíratás a Kossuth gimnázium első osz­tályába. Négy első osztály indul -az új tanévben, ezek közül kettő öt plusz egyes tanítási módszer­rel, kettő pedig új, szakgimnáziu­mi módszerrel kezdi szeptember­ben a foglalkozásokat. A Kísér­leti Közlekedési Gimnázium gép­kocsiszerelő tagozata, és a Kísér­leti Gépipari Gimnázium gépla­katos tagozata alkotja a két új ' osztályt. A szerződést már meg­kötötték a vállalatokkal, a gép- ; ipari osztály a mezőgazdasági gépjavító vállalatnál, a közlekedési osztály az 53-as autóközlekedési vállalatnál végzi majd gyakorlati munkáját. A szakgimnáziumi osz­tályok iránt nagy az érdeklődés. Az új rendszerű osztályok tan­anyaga változott, az első két év ben tanműhelymunka lesz heti két napon, a harmadik-negyedin évben heti 3 nap üzemi munka. A jelenlegi gimnáziumi anyagot jelentősen csökkentették, viszont bővült az anyag szakmai ismeret­tel, műszaki rajzzal, munüaegész- ségtannal, üzemgazdaságtannai, illetve au'-óviilamosságtannal. Rö- videbb lett az ókori, középkori történelem anyaga, a fizika, ké­mia egyrészét a szakmai ismere­tekben tanulják. Osztói minden osztály résztvesz a termelési gyakorlatokban. Az említett két szakgimnázíumi első osztályokon és a negyediken kí­vül a többi osztályok öt plusz egyesek lesznek, a negyedikben heti két óra üzemi gyakorlatot rendszeresítenek. A diákok nyári gyakorlatokon is r észtvesznek, szervezetten és egyénileg is. Az iskola korszerű műhellyel és több. mint félmillió forint értékű rak- I tárkészlettel rendelkezik. Az új iskolai évben még köze­lebb kerül tehát az elméleti ok­tatás a gyakorlati munkához a Kossuth gimnáziumban. Terv sze­rint a gyakorlati oktatás új for­máit kísérletképpen még más megyei iskolákban is bevezetik. A máriapócsi szociális otthon­ban 48 hozzátartozó nélküli férfi és 52 nő kapott elhelyezést, s ju­tott gondatlan, nyugodt öregkor­hoz. Az intézet másfél millió fo­rintos költségvetéssel gazdálkodik, s nagyrészben önellátó, saját ser­téstenyészete és kertészete van. Az intézetnek korszerűen be­rendezett orvosi rendelője is van, s az idősebbék szórakozását szép könyvtár, .társasjátékok, rádió, televíziós készülék biztosítja. Az intézet vezetői az esetleges pa­naszokat azonnal orvosolják. Mindez bizonyítja, hogy államunk messzemenően gondoskodik az elagott, magános öregekről is. Kovács Endre tudósító Aratási segítő brigádot alakítottak a líisvárdai Fémsseretvenyárúgrár fiatat fai Bár már teljes a készenlét me- gyeszerte az aratás megkezdésé­re. — a munka pvnrs és sikerei utóbbi megbeszélésükön elhatá­rozták az aratási segítőbrigád alakítását. Naev volt a kői'’«.­Hús* állami gazdas; szakmunkái Nemrégiben húsz állami gaz­dasági dolgozó kapta meg a gyü­mölcstermelő- és faiskolakeeeló gépüzemelő elnevezésű szakmun­kás oklevelet a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Technikumban. A vizsgázók a fehérgyarmati, ke- mecsei, tiszavasvári, nyírbogdá- nyi és nyírmadai állami gazda­ságban hetenként egy-két alka­lommal tartott tanfolyamán ké­szültek fel. Hogy milyen volt az Az Ó-, és Újszövetségben mos-untalan találunk intelme­iét, isteni parancsokat arra vo- íatkozóan, hogy a szolgának íogyan kell viselkednie. A Pél- iabeszédek könyve szerint (19. ■ész, 10. vers), nem illik a „szol­gához, hogy uralkodjék a feje- ielmeken”. A Szentírás sérthe- etfennek. örökkévalónak tartja ízt a gyalázatos rabszolgarend- izert, kizsákmányoló rendet, ímelyben a dolgozó ember csak gavonó barma urának. Mózes TI. könyve 25. részének 46. /ersében ezt olvashatjuk a ’abszolgákról: „És örökség tör­vényével hagyjátok maradéko- iokra és örökké bírjátok” őket. Az evangéliumok sem ítélik el seholsem a rabszolgaság ember­leien és igazságtalan intézmé­nyét. Sőt! Máté evangéliumá­ban (25. rész, 14—30 vers) ol­vashatunk a talentomokról szó­ló példabeszédről. A hosszú út­ra induló ember összehívta rab­szolgáit és átadta nekik a pén­zét megőrzésre. Az egyiknek többét, a másiknak kevesebbet adott, „kinek-kinek tulajdonsá­ga szerint”. Aztán szó van ar­ról, hogy mit tettek a rabszol­gák a pénzzel. Egy kivételével valamennyi gyarapította gaz­dája vagyonát, kereskedett, üz­letelt. Az egy szerencsétlen a földbe ásta, elrejtette a rábí­zott' pénzt, hogy el ne rabol­ják. A hazatérő uraság megdi­csérte rabszolgáit, kivéve az egyet, aki nem sokszorozta meg a pénzt. Megparancsolta, hogy ezt a rabszolgát vessék „a kül­ső sötétségre; ott leszen sírás és fogak csikorgatása.” Egyszó­val Jézus nemcsak azt követeli a rabszolgától, hogy hajtsa végre gazdája utasítását, hanem ennél többet: egész lelkével­szívével, minden tehetségével szolgálja urát, kizsákmányoló- ját! A Pál apostolnak tulajdoní­tott levelek sem feledkeznek meg arról, hogy isten paran­csát tolmácsolják a szolgáknak a keresztyén erkölcs szellemé­ben: „Szolgák! Mindenben en­gedelmeskedjetek testi uraitok­nak, nem szemre szolgálván, mint embereknek kedveskedők, hanem egyenes szívvel, félvén istent.” (Pál apostol levele a kolosszaiakhoz. 3. rész, 22. vers.) Vagy: ..Szolgák! Enge­delmeskedjetek testi uraitok­nak, félelemmel és rettegéssel, szívetek egyenességében, mini Krisztusnak.” (Pál apostol le­vele az efézusiakhoz 6. rész, 5. vers.) Egyszóval az elnyomók szolgálata egyenesen isten meg­másíthatatlan parancsolata. A Biblia a rabszolgatársada­lom évszázadai folyamán ala­kult ki és parancsolatai azért vonatkoznak a rabszolga társa­dalomra, mert szerzői nem is­mertek más társadalmi rend­szert. Ám ez nem akadályozta meg sohasem a papokat abban, hogy a feudalizmusban is a ki­zsákmányolás szentesítésére használják fel a Biblia tanítá­sait és fennen hirdessék: az el­nyomás rendszere az egyedüli üdvözítő társadalmi rendszer. Azt mondja erre néhány hí­vő: azám, de a Bibliában ta­lálunk olyan részeket is, ■ ame­lyek a gazdagok ellen szólanak. Hiszen a próféták könyvei ki­pellengérezik a gazdagokat, uzsorásokat, védelmükbe veszik a megsanyargatott szegényeket. Ezt mondja Izaiás a jövendölé­sek 5. részének 8. versében például: „Jaj nektek, kik ház­hoz házat ragasztotok és mező­höz mezőt foglaltok a hely véghatáráig. Vajon ti egyedül fogtok-e lakni a föld közepet­te?” Ismerjük, hogy Ábrahám kebelén a szegény Lázár ka­pott megnyugvást a túlvilágon, míg a gazdag ember a pokolba került. Ismeretes a tű fokával kapcsolatos példázat: azaz a gazdag embernek könnyebb a tű fokán keresztül bújni, mint a mennyországba jutni. Nos! A dolog lényege és a tanítás ravaszsága éppen ez: nem arra buzdítja a Biblia a szegényeket ,hogy keljenek íeJ a gazdagok ellen és a földi életben váltpztassanak a hely­zeten, hanem azt ígéri a szegé­nyeknek, hogy övék lesz a mennyek országa, a gazdagoké a pokol. Azaz, majd isten meg­bünteti a gazdagokat. Csak nyugalom és alázat! Robotol­junk engedelmesen, mert isten így rendelte — merthisz isten azokat szereti, akikre a földi életben szenvedést zúdít (Jó) —. a gazdagok majd megkapják is­tentől a büntetésüket. A vi­lágért se próbálják meg a sze­gények, hogy isten helyett ők maguk büntessék meg a gaz­dagokat! A világot isten te­remtette az ő kifürkészhetetlen akarata szerint s ezért mindenki legyen megelégedve a fennálló kizsákmányoló viszonyokkal. , (Folytatjuk) nők is voltak. Arra mutat ez: mezőgazdasági nagyüzemeinkben egyre több dolgozó jön rá arra, hogy nagyobb tudás kell a na­gyobb eredmények, a több ter­més eléréséhez. Egyre nő a me­zőgazdasági nagyüzemekben azoknak a munkáknak a száma, amelyeket csak szakképesítéssel rendelkezők végezhetnek. Lesz tehát bőven szükség a jövőben ilyen tanfolyamokra és a tanfo­lyamokat sikeresen elvégzőkre. Jól jövedelme Több mint kétszázezer forintot kapott eddig hízott sertésekért a csaholci Zalka Máté Tsz. A tsz-ben nagy gondot fordíta­nak az állatállomány növelésére, persze ezáltal az cgy-sgy munkaegységre eső jövedelem is jócskán emelkedik. Most is 55 sertésük van befogva hizlalásra, melyet szerződéses ala­pon fognak átadni az Állatforgalmi Vállalatnak. Dorogi felv. Ä

Next

/
Thumbnails
Contents