Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-22 / 146. szám
* K özöa ügy ünk a szövetkezeti vagyonvédelem gazdasági és szakszervezeti vezetőknek együtt kell dolgozniuk Sxaksxer vezetünk megyei tanáeskosáaríról A közelmúltban jöttek össze szakszervezetünk megyei küldöttei hogy megvitassák a mozgalom munkájának eredményeit és hibáit. A küldöttgyűlés volt hivatott megválasztani az új megyei bizottságot, és az országos küldötteket. Természetesen, a vita során hallatták hangjukat a szövetkezetek dolgozóinak küldöttei is. Felszólalt Acél Béla elvtárs, a MÉSZÖV Igazgatóság elnöke. Acél elvtárs többek közt elmondotta, hogy a szövetkezeti dolgozók nemcsak gazdasági és politikái munkájukban crtek el jelentős eredményt az elmúlt három évben — s különösen 1959-ben — hanem kulturális téren is. Tevékenyen résztvesznek a mező- gazdaság szocialista átszervezésében, a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításában, s ugyanakkor a tavalyi nyolc és félmillió forint megtakarítás után, — ez év első három hónapjában — közel két millió forintot takarítottak meg a költségek csökkentésével a felszabadulási versenyben. Többet törődnek a vevőkkel, tisztábbak az egységek; Az elért sikerek a pártszervezetek, a gazdasági és szak- szervezeti vezetők együttes munkájának gyümölcsei. Jutalmul „Kiváló Földművesszövetkezet'’ címet, vándorzászlót és elismerést kaptak és kapnak a jövőben is. A dolgozó parasztság tömeges belépésével új helyzetben kell dolgozniuk a szövetkezeteknek a téesz községekben. Minden erejükkel segíteniük kell a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulását, vállaljanak részt a téesz tagság politikai és kulturális nevelésében. Jelentősen változott a helyzet a felvásárlás terén is. A MÉK Központ veszi át a téeszek tömegáruit, viszont a szövetkezeteknek annál tevékenyebben kell dolgozniuk a téesz tagok által felkínált termékek átvételéért, s .a még egyénileg gazdálkodók feleslegeinek felvásárlásáért. A szövetkezeti szerveknek kilenc százalékkal kell több terméket átvenniük, mint a múlt esztendőben. A szövetkezetek szakszervezeti szervei ismerjék a gazdasági vezetés előtt álló feladatokat és mozgósítsák a tagságot ezek megoldására, A felszabadulási versenyfelajánlások. teljesítése mellett törődjenek a tagok politikai, szakmai és általános műveltségének fokozásával is. S az a jó szak- szervezeti vezető, aki nemcsak beszél minderről, hanem tetteivel példát is mutat. Hiszen ez a tisztségükkel járó kötelesség is. Csehszlovák iába és az NDK-ba ttxallít tifburgonyát Tiszahercel A BERCELI HATART is felüdítette a júniusi eső. Meggyorsította a növények fejlődését. Nagy szükség van most minden szorgos kézre, hogy a dudva el ne nyomja a kultúrnövényt. Azonban a kapálás mellett más gondjuk is akadt a termelőknek. Szedni kell az újburgonyét, mert most fizetik meg a legjobban. A Pújról Bérceire vezető kövesut két oldalán is burgonyát szednek. Megismerkedtünk itt ifjú Nagy Jánosékkal. Ney- gyedmagukkal ássák és szedik a krumplit — Sok gumó van egy-egy bokor alatt, csak nagyon aprók! — Bizony, jöhetett volna előbb is az eső — így vélekedik egy idősebb ember, a fiatal gazdának, vagy feleségének apja. — Mert a föld jó és a bogaraktól is sikerült megmenteni. Higgyék el — mutat a bokrokra — mindegyiket külön-külön beporoztuk. MEGNÉZEGETÜNK TÖBB BOKROT, de hírmondónak sem találunk bogarat. A szomszédokén sem. Szóba kerül, hogy hétszáz öl a területük. SzáHárom forinh és a becsület A szövetkezet kiskereskedelmi osztályvezetőjével a falú megnyitásra váró legelső 'önkiszolgáló üzletét mustrálgatjuk. Az áruk még nincsenek a „lakkokban” és a „gondolákon”. Odaképzelem a vevőket, amint félénken rakosgatják a vennivalót kosarukba. Félszemmel pedig körülnéznek a nagyvárosoknak diszére váló boltban. Az osztályvezetővel madarat lehetne fogatni. Feltételezem, hogy a szövetkezett tagság nem hagyja jó szó nélkül e kedves ajándékot. Közben kopognak az ajtón. Egy asszony jön be. Azt hisszük, körül akar nézni az új boltban. De nem. Kosárjából egy szandált húz elő. — Látják ezt? — kérdi. S aztán mintha önmagának felene: — Férfi szandál. Csak hogy leszakadt a csatja... Visszavittem a boltosnak hogy cserélje ki, vagy varrat- tassa meg. És tudják, mit tett? Összeszi- do't... Becsületemre mondom, hogy a vételnél csak a ballábast mutatja meg. Így vittem haza. Szóval igazságot keresek ... — Nézze — jut szóhoz az osztályvezető — nehéz lenne eldönteni, ki szakította le a csatot. Inkább amondó vagyok, legyen szíves átvinni a cipész Ktsz-hez és kifizetjük a költségét. . Ha akarja, ki is cserélhetem. Az asszonyka enged a mérgéből, le- csendesül és az előbbi tanácsot fogadj i meg. Mikor kilépünk a boltból, már jön is lelkendezve: — Csak három forintba került — újságolja. — Papírt hozott róla? — kérdi az osztályvezető. — Nem kell arról — így az asszony — Többet ér nekem a jó szó. Bár a többi szövetkezeti dolgozó se fukarkodna vele. Higyjék meg, jobban ragaszkodnánk a szövetkezetünkhöz ! Köszön és elmegy. Igen. Ez az asszony kitárta a tagok szívének kapuját, csak be kell, nézni. És meglátni azt, hogy még nem minden, ha egy szövetkezet gazdaságilag a megye legjobb szövetkezetei közé tatozik ... Hogy melyik szövetkezetről szól e történet? Az esemény szereplői biztosan magukra ismernek. Mert akinek inge, az vegye magára. V. Gy. molgatnj kezdünk és úgy vél" jük, hogy közel négy és félezer forintot lapnak e darabka földről. S ha hozzávesszük a második termést, elmondhatjuk, jó hasznot hoz a föld! Mert száznapos kukoricával és csa- lamádéval ' szokták bevetni. Dolgozni hagyjuk őket. A szövetkezet várja a burgonyát, nekik meg kell a pénz. Különben az állomáson sorban állnak a szekerek, mire odaérünk. Megtudjuk, hogy a szövetkezet már a harmadik vagon burgonyát küldi el Csehszlovákiába és mind több a kínálat. Sok gazda leszerződte az újkrumplit és azt köteles is átvenni a szövetkezet. Hiszen ezek a termelők őszi krumpli értékesítésére Is szerződést kötöttek. Hudák László, a szövetkezet elnöke mondja el: — Eddig csak Csehszlovákiába szállítottunk, de a mai naptól küldhetünk a Német Demokratikus Köztársaságba is. S ha már másfél kiló megterem egy négyszögölön, érdemes felszedni. De ennél jóval több van. Több termelő a három-négy kilót is eléri, s a szövetkezet korábban kilónként, három, s most két forint nyolcvan fillért fizet. A KÖZSÉGBEN KÖZEL HÉTSZÁZ HOLD krumpli van. S ennek több mint egyharmada csíráztatott újburgonya. Tehát van miből szedni. A termelők szeretnék eladni az aprót is, de „nem árt” az az állataiknak. Inkább nagyobb gonddal kellene ügyelniük a fehér és piros export zsákokra, mert ha a vagonban az ellenőrző szervek egy burgonyabogarat is megtalálnak, a falut kizárják az exportálásból. S ez nemcsak a termelőknek és a szövetkezetnek okozna kárt. hanem népgazdaságunknak is. A burgonya expox-iálása közös ügy és mindent el kell követni nemcsak a bsreelieknek, hanem minden exportáló községnek, hogy minél előbb és minél több keljen útra a külföldi országokba. Népgazdaságunkban fontos szerepet töltenek be a földmű- vesszövetkezetek. Mozgalmunk sokféle feladatának megoldása a szövetkezetek valamennyi tagjára és dolgozójára jelentős kötelezettségeket ró. Az utóbbi esztendőkben — különösképpen tavaly — jelentős eredményeket értek el szövetkezeteink. Sikereiket tovább növelték az esztendő eddig eltelt hónapjaiban. örvendetesen javult a társadalmi tulajdon védelme is. Az első negyedév-ben például 13 százalékkal volt kevesebb a leltárhiány, mint az előző esztendő azonos időszakában. Helyes ez is .hiszen a közösség értékeinek védelme, és többek között a leltárhiány csökkenése az egész szövetkezeti tagság és valamennvj alkalmazott egyik legfontosabb teendője. A szövetkezeti tagok, elsősorban a választott és hivatali vezetők az áruk, a forintok és a berendezések védelme mellett egyre inkább törődnek az épületek megóvásával is. Tervszerűbb, rendszeresebb és széleskörű lett az ellenőrzés. Egyre nő a társadalmi ellenőrök száma és mind többen vetik papírra észrevételeiket, tapasztalataikat. Nemcsak azért, mert igaz az a közmondás, hogy „a szó elröppen, az írás megmarad”, hanem azért is, mert az írásos feljegyzések alapján könnyebb utánanézni a dolgoknak. A szövetkezeti értékek kezelői általában megbízható, becsületes emberek. így is tekint rájuk a szövetkezeti tagság, a falu lakossága. A szövetkezeti dolgozók nemcsak a forgalmi tervek teljesítésével, hanem a rájuk bízott vagyontárgyak kezelésével, védelmével is törődnek. Jó példa erre a nyírbátori, a nagyvarsányi és a nyírteleki szövetkezet, amelyek nemrég kapták meg a „Kiváló Földművesszövetkezet” címet, és ebben az esztendőben is tovább igyekszenek öregbíteni a saját maguk és az egész mozgalom jóhírét. Ha a szövetkezetekben r. akadályozzák meg idejében károkat, és az előfordult hi kát nem számolják fel, biz* később sok nehézséggel 1 majd megküzdenlök. Meg szerte sokat beszélnek péld a kállósemjéni szövetkezetről, sajnos, már esztendők óta. Az mert még mindig nem akad ott olyan választott és hiva li vezetők, akik határozott tézkedésekkel végleg felszárr ták volna a hanyag értékke lést, megakadályozták volna lopást és más súlyos rendé nességeket. Közöttük péld az olyant is, hogy egyszeri elhordták a szövetkezeti éj létről a cserepet. Kemény \ arra, hogy a jelenlegi veze helyrehozzák majd Kállóse jenben a dolgokat. Azzal is törődni kell, h< a pultok és a felvásárlási m legek mellett dolgozók is mi kevesebb súlycsonkítást köv serek el sőt: ezeknek egysz s mindenkorra meg kell szí niük. Ugvanígv annak is, he jogtalanul minőségi és met nyiségi levonásokat végezzen eeves felvásárlók. Nemrégib például a gacsályi áruház ét tarpai vasműszaki bolt veze jét érték árdrágításon. A l mécséi vasműszaki üzlet ve: tőjét pedig az áruk hanyag 1 zelése miatt kellett leváltam A szövetkezeti boltokb egyre terjed a nemes mozi lom a „szocialista brigád”-c elnyeréséért. Ennek egyik ere ménve. hogy egyre többen : rekszenek a leltárhiány me szüntetésére és a közösség s gvonának védelmére. A gaza sági és szakszervezeti vezeté nek nem szabad sajnálnia a f radságot e mozgalom népsz rűsítésétől és attól, bogv mi: több dolgozót csatlakozás ösztönözzenek. A jó gazdasá vezetés a jó eredményeké tükröződik. A siker a válás tott és hivatali vezetők, val mint a szövetkezeti alkalm zottak közös munkájának gy- mölcse. a tagság pedig hath tós támogatást adhat a felad tok végrehajtásához. Ha min* ez megvan, az eredmény ne marad el. Farkas Ferenc ellenőrzési osztályvezet Önkiszolgáló élelmiszerüzlet lesz Bujon Hetek óta nagy a sürgés forgás a buji szövetkezet volt nagyboltja körül. Az ablakok, ajtók tárva-nyitva és az épületet állványok fogják közre. Nem egyszerű tatarozásról van szó. A megye egyik legtágasabb üzletét közfallal kettéosztották és az egyik részében önkiszolgáló élelmiszerboltot akarnak berendezni. A másikban pedig textil- vas- és üvegáru kap helyet. Az épület átalakítása mintegy' százezer forintba kerül majd. De megéri, mert két korszerű üzletben vásárolhatnak a vevők. A régi boltban átlag hétszázezer forint értékű áruban válogathattak a falu dolgozói, s a bolt forgalma mégsem érte el az átlag kétszázezer forintot. Főleg azért, mert a négy eladó nem győzte kiszolgálni az élelPénzválló automata Az automata útján való kiszolgálás annyira elterjedt, hogy az USA-ban évente kétmilliárd dollár értékben - vásárolnak cigarettát, szendvicset, cukrot, csokoládét, de bélyeget és sok egyebet is automatából. Az 1933-ben alapított National Rejectors Inc. cég most bemutatott egy új találmányt, amely három másodperc alatt dollár bankjegyet vált aprópénzre. Egy másik gép a „Flex-O-Mac” vásárlásánál árú ellenében minden fajta címletet elfogad és a visszajáró pénzt hiánytalanul kiszolgáltatja. miszerre várakozókat. Gyakra tizenöt-húsz percet, sőt több ide is kellett várniuk. Az önkiszo gáló bolt megnyitásával ezmej szűnik. A vásárlóknak már ot hon el kell dönteniük, mit akai nak venni. A polcokon leszne az áruk és vehetnek, amennyi s amit akarnak. S egyszeri- íöbb vevő is kiszolgálhatja ön magát. A vezetőség előbb húzódozol az üzlet kettészakításától és kii Ionosén az önkiszolgáló bolttó: Azonban szétnéztek Kótajban é úgy döntöttek, ha ott megsze rették és bevált, nőiért ne len ne jó Bujon is? A tagok sen gondolkodtak másként és má- közel ötezer forint részjegyérté két jegyeztek az építkezés hoz zájárulásaként. „Evés közbei jön meg az étvágy” — tartji a közmondás. S valahogy lg* jártak a bujiak is. Mert ma mái arról beszélnek, hogy a nyároi még egy cukrászdát is akamal nyitni. A faluban négy bolt van Hogy az építkezés miatt a dől gozóknak ne kelljen sokat járkálniuk, az árusítás a „főboltban” sem szünetel. .Egy helyiséget rendeztek be és itt minden élelmiszert, de más mindennapi cikket is szintén beszerezhetnek, 4