Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

„Amire büszkék vagyuak44 Jó eredmények a Tiszavasvári Petőfi Tsz-ben Képrejtvény 16 Amüw büszkék vagyunk — így kezdték eredményeik bemu­tatását a Tiszavasvári Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. A nagy gazdasági udvaron is folyt a munka, pedig a határban van az igazi területe a java-munká" nak. Sovány földön átlag 15 mázsa búza Hetven holdas búzatáblán ring az élet Tizenöt-tizenhat mázsa búzát várnak itt átlagosan egy hold földről, ami nem volna büszkéi kedésre méltó, ha az' elő- vetemény két éven át nem ku­korica lett volna. A kukorica jól kihasználta a földet, de a tóesz gondoskodott róla, hogy maradjon a búzának is „táplá­léka.” Sok kukoricaszárt beszán- tottak a földbe, s holdanként 160 kiló szuperfoszfátot és 160 kg pétisót is adtak. 125 kiló vető­magot tettek ebbe a megmun­kált földbe, sürűsorú vetéssel, hét és fél centire. Most is igen szép már a búza, fejlett, egész­séges, nagy szalmaszilárdságú. Sonkasertés, vagy anyakoca? 150 darab sonkasertés hízik a téesznél, hét hónaposak, 60—6ő kg a súlyuk. Szerződésre nevelik őket, de a szakemberek, amint Vasárnap felavatták az ország első skeet-lövő pályáját Szabolcsi győzelem az első országos versenyen Ismerős már hazánkban a koronglövészet. Ez abból áll — nagyjából, — hogy a versenyző előtt előre, jobbra, vagy balra váratlanul előbukkanó korongot kell eltalálni, mely korongokat egy, a föld színével egyenlő helyiségből dobnak ki. Megyénk versenyzői is szép eredményeket értek már el ebben a sportág­ban. A koronglövészet ikertest­vére, a skeet-lövészet is egyre nagyobb teret hódít elsősorban Csehszlovákiában, Lengyelország­ban és a Szovjetunióban. Ha­zánkban eddig még nem volt skeet-lövő pálya és verseny. A Magyar Vadászok Országos Szö­vetsége ezért Mátraházán meg­építtette az ország első skeet- lövő pályáját, s vasárnap ren­dezték meg hazánkban az első skeet-lövő országos bajnokságot. A skeet-lövészet abból áll, hogy a versenyzők egy 2 és 4 méter magas koronglövő áll­ványból váratlanul előbukkanó korongot igyekeznek eltalálni. Mivel azonban félkör alakban állnak fel a versenyzők a két dobógép mögött, így teljesen tá­volodó és szembe jövő korongot is el kell találniuk. A legérde­kesebb, hogy egyszerre — több alkalommal is — két darab ko­rongot dobnak a lőálláson lévő versenyzőnek, s egy-egy lövéssel kell találni, amíg a rendes ko­ronglövő pályán minden korong­ra kettőt lőhetnek. A nagy ér­deklődéssel kísért első országos meghívásos skeet-lövő versenyen felvonultak az ország legjobb koronglövői közül mintegy negy­venen. Mivel azonban teljesen ismeretlen ez a lövészet ha­zánkban, s eddig lehetőség sem volt rendszeres edzésre ilyen pályán, meglepően nehéz helyzet elé kerültek a versenyzők. Hu­szonöt korongból Nagy Tibor új­ságíró (Szabolcs) tizenöt találat­tal az első helyre került. Utána Turbin József (Mátrafüred) 14 Póka János (Mátrafüred) 13 ta­lálattal következtek. A versenyzők többsége 10 találatnál kevesebbet ért el, azonban ez egyáltalán nem csök­kentette a versenyzők érdeklő­dését, mert ezért is ugyancsak latba kellett vetni minden tu­dást. A versenyen jelenlévő Ke­lemen György és Mátyás Ferenc. MAVOSZ képviselő, s más szakemberek is az egész magyar sportlövészet fejlesztése, s támo­gatása reményében nyújtották át az értékes díjakat, s tettek ígé­retet e nemes, a koronglövé­szetnél is nagyobb tudást, lőképes- séget igénylő sport fejlesztésére, támogatására. Nevéhez méltó módon akar dolgozni a nyírbátori JKfSZ szervezet (Tudósítónktól) Különösen az utóbbi időben dolgozik jól a nyírbátori KISZ- szervezet. Ehhez hozzá járult az is, hogy a június 10-i taggyűlésen újjáválasztották és jól dolgozó fiatalokkal egészítették ki a „ve­zérkart”. örvendetes az is, hogy jobban foglalkoznak a KISZ-en kívüli fiatalokkal. Ezen a tag­gyűlésen is tizenöt fiú és lány kapta meg a piros tagsági köny­vecskét. Azokat pedig, akik jó munkát végeztek, jelvényekkel és oklevelekkel jutalmazták meg. Fontos határozatot fogadott el a fiatalság ezen a taggyűlésen. Ügy döntöttek, hogy július 9-én névadó ünnepséget rendeznek, s szervezetüket Ságvári Endréről nevezik el. A magyar ifjúság egyik nagy hősének nevéhez mél­tón akarnak még jobb munkát végezni. A tagság együttesen vesz részt a byrgonyabogár-írtá- sában, s e célból brigádot szer­veznek. A fiatalok javaslatára döntött úgy a KISZ-taggy ülés, hogy önálló KISZ-zenekart, foto- szakkört szerveznek, és megala­kítják a kultúrcsoportot is. Kovács Endre MOZIK M ÜSORA BÉKE MOZI: A nagy családok. Magyarul beszelő francia film, a pénz hatalmasairól. Előadások kezdete: -fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. A fél kilences előadást jó idő esetén a Sztálin téri kertmozi- ban tartják meg. DÖZSA MOZI: Mi ketten egyedül. Olasz film vígjáték, „Oké Néró’ főszereplőivel. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor, GORKIJ MOZI: A kör. Házasság... Hűtlenség,.; Csehszlovák film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HAZt MegCSaUtva az íteleí- napig. Különös történet a határ mentén. Német film. Előadások kezdete: fél 0 és fél 8 órakor, meglátták a kitűnő állományt, azt javasolták, hogy a legszeb­bek közül ne kerüljenek leva- I gásra a kocák, hanem hagyják! meg őket továbbszaporításra, i így mintegy hatvan állatot hagy- j nak meg mag-kocának, s átad­ják a többi termelőszövetkezet­nek. Egy éves állományú, három­tól öt és fél mázsa súlyig 52 hi'zóbikát is nevelnek: Hás a vízben is van Nagyon jól sikerült a halastó — ez is büszkeség. Csak az idén telepítették a halakat, ötvenkét mázsa apróságot és 34 darab ik- ráshaiat. De őszre az ötvennégy mázsa halból szerény számítás­sal is több mint háromszáz má­zsa hal lesz. Ez, ha levonjuk az eredeti állományt, legalább 250 mázsa súlygyarapodást jelent, s ha az értékből levonjuk a „ta­karmány” ráfordított értékét, két-háromszázezer forint tiszta jö­vedelem mutatkozik a halasta­von. Ezért pedig érdemes volt dolgozni! Igen szép a cukorrépa, a mag­hozó répa, és az őszi búza is. A kép történelmi múltunk egyik emlékezetes esemejiyel (kiemelkedő hősét) örökíti meg, A megfejtőknek részletesen meg kell írni a fenti esemény mikor, hol történt, milyen tör­ténelmi eseményt ábrázol a kép. A megfejtés a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség Szaboles-Szatmár megyei elnöksége (nevelési osztály), Nyíregyháza, Szabadság tér 1. címére kül­dendő. A rejtvénypályázat 18 számozott képből áli. melyeket keddi és pénteki számainkban találnak meg az olvasók. Az értékes díjakról már korábban beszámoltunk. A megye 82 legjobb önkéntes tüzoltócsapata vetélkedett vasárnap Vaján (Tudósítónktól) A néhány héttel ezelőtt lezajlott kulturális seregszemle és a sport- bemutató som mozgatott meg ek­kora tömeget Vaján, mint vasár­nap a megyei tűzoltóverseny. A megye nyolcvankét legjobb önkéntes tűzoltó alakulata mérte össze erejét. A község és a szom­szédos falvak érdeklődő közön­sége mintegy ezerkétszáz férfi, női és gyermek tűzoltó versenyé­nek lehetett tanúja. A résztvevők reggel nyolc órakor sorakoztak fel a sportpályán. A jelentéstétel, az osztályparancsnok üdvözlő szavai után a község párttitkára üdvözölte a versenyzőket és a vendégeket, majd a megyei ta­nács részéről Kollonay Béla el­nökhelyettes tartott ünnepi beszé­det. Ezután a vajai általános isko­lások sportbemutatója követke­zett. Ez idő alatt a csapatok fel­készültek a versenyre, ennek ke­retében a kocsi-, mozdony és lajt- fecskendők szerelésére. A résztvevő csapatok a ver­seny folyamán igen jó felké­szültségről tettek tanúságot. A legnagyobb pontszámot Gáva község versenyzői ér­ték el. Férfi-, fiú- és leányversenyzőik a kocsifecskendő szerelésében tűn­tek ki, és első helyre kerültek a mozdonyfecskendők szerelésében is. A gávaiak négy versenyszam- ban fogják képviselni megyénket a Debrecenben tartandó ország­részi versenyben. Gáva négyszeres győzelmén kí­vül — egyéb számokban — meg számos község csapata ért el első helyezést. Mint például Tisza- csécse, Sényö, Papos, Üjfehértó, Beszterec, Pátrcha, Porcsalma, Nagykálló és Nyírbátor. A versenyszámok után az ál­lami tűzoltóság ügyességi gyakor­lata következett, majd bemutat­ták a közönségnek, hogyan na szabad viselkedni cséplés alka mával a gép körül, és milyen v- széljms a gondatlan cigarettázó A nagyszabású tűzoltóbemuta végén került sor a díjak kioszt: sara. A legjobb csapatokat verseny­számonként 1000—2000 fo­rinttal jutalmazták. Jó hangulatban ért véget a mi gyei önkéntes tűzoltók verseny A hangulat a számukra rendez? ebéd során még növekedett. Reméljük, a legjobb szabóié: csapatok a debreceni országrés: versenyen is megállják a bolyt két. Molnár Mátrái Pálma és babér A nyíregyházi Városgazdálko­dási Vállalat részlegének dolgozói szorgosan munkálkodnak a vá­ros parkosításán. 160 cserép muskátlit ültetnek ki a Kossuth téri parkba, s mint­egy 1000 begónia, 400 szalvia. 2000 vegyes virágpalánta ülteté­sét is befejezték a város központi terén. Külön érdekessége a térnek a többféle trópusi örökzöld: a a Kossuth téren babér, fikusz és a két nagy pá ma, melyek a téren „nyaralnak s télire melegházba kerülnek. A többi parkokban jelenleg füvet kaszálják, a gyöngy ka v csőt terítik széjjel és pótolják hiányokat a régebbi ágyakbai Minden szombaton takarítják parkokat, s minden hajijaiba ezentúl locsolókocsi végzi az qsj szes park öntözését. ; A falunkban volt egy pap is, aki ugyancsak hozzátartozott a kártyás asztaltársasághoz, és ezért nagy népszerűségre tett szert. Már mint az urak előtt. Az urak: a főjegyző, a kántor- tanító, g Hangya vezetője, meg Rigó úr, akinek ismeretlen állá­sa volt a városban, s a faluban hatvan hold földje, nevet is ed- | falc a kövérkés, villogó szemű I papnak: Ku-kuc, Szeretett hal- j kan felkacagni, ha valaki „ be­kapta a horgot” a kártyán. Csak egy hiba volt: pénzben nem ját­szottak Ku-kuccal. Az bűn. Húsvét volt, vagy azon a tá­jon történhetett, hogy erősen lopták Ku-kuc tyúkjainak to­jásait■ Ki lopta? Sose derült ki De a pap gyanakodott min­denkire, s már alig köszöni vissza a szomszédainak. Énekes koldus járta akkor a falut, A nyakában nehéz vas- kereszt, amit szakálla, szürke összeragadt, piszkos szakálla félig eltakart. Szent énekeké* énekelt rekedt, fáradt hangon s kapott ezt-azt a tarisznyájába. Éjszakánként a falu végén, egy végtelen szegény ember kertje cÁtíjámlia végében aludt, egy ölnyi szal­mán, amit a szomszédtól külön erre a célra kapott. Egy nap betévedt a paphoz is. A nagy, láncos kutya élesen ugatta, de valahogy megszelí­dült, talán a szagtól, ami a lyuktól huzatos ruhából áradt. Az énekes koldús, csakúgy, mint másutt, rákezdett a zsolozsmákra, amígnem a pap kiállt a geren­dára, hunyorgó szemmel, bosz- szúsan. Későn feküdt le az éj­jel, álmos volt még nagyon. Ingujjra rántotta fel a feke­tét, úgy támaszkodott a pár­kányhoz. A szakállas énekes. amint megismerte a ház gazdáját, hogy pap az, abbahagyta az éneket Pár lépést tett előre. — Atyámfia! Pár fillérrel se- gélj engem... A pap vörösre gyulladt a ha­ragtól. — Atyádfia neked a poloska. Takarodj kifelé! — Egy ural szolgálunk, uram1 A gazda ingerült hangjára élesen felüvöltött a kutya. A pao odanézett, s lerohant a lép­csőn. — Majd megtanítalak én tis2 teletre! Kifelé innen, míg t nem eresztem a kutyát.,.-4z öreg énekes vizenyős sze me kerekre nyílt, tompult agyi ban ködleni kezdett, hogy ba lesz, ha nem siet. Megfordult de pár lépés után újra asa megállt. Rég nem érzett sérel met, de most az is előbukkan valahonnan, az értelem mélyé ről. — Egy urat dicsérünk, uránt Kedves atyámfia! Egy mozdulat, s a kutya elő ugrott. Mi irtózva szaladtunk el t kerítéstől, pedig különös baji nem esett mégsem az öreg em bernek, csak a karját szorítotti magához, amit pirosra festett i vér. s hallottuk, a pap hangját amint ijedten hívja a kutyát Aztán hallottuk, hogy este me sélte az esetet a kártyapartinál — Megmondtam neki, hogt takarodjon ... mit csináljak? A fene se gondolta ... — Kemény gyerek vagy, ko mám! — röhögtek neki az urak és vigasztalóén verték a vállát 4

Next

/
Thumbnails
Contents