Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

F°g- és szájápolás Az arc szépségének lényeges kiegészítője a szép száj és a fe­héren csillogó jogsor. A csinos arc is sokat veszít értékéből, ha ■ Jógák gondozatlanok, vágy ha a lehelet nem üde. De egészségi szempontból is rendkívül fontos, hogy fogainkat épségben tartsuk. A száj és a fogak ápolásánál elsősorban arra kell ügyelnünk, hogy a fogak között rekedt étel­maradékot eltávolitsuk. Fogain­kat minden étkezés után tisztít­suk meg fogkefével, vagy leg­alábbis öblítsük ki szánkat. A fog romlása néha különösebb fájdalom nélkül következik be. Ezért fogainkat — akár fájnak, akár nem — rendszeresen elle­nőriztessük és kezeltessük. He­lyes, ha ügyelünk fogaink szép­ségére márcsak azért is, mert a rossz fogak sokszor komoly ba­jokat idézhetnek elő. A fájós fo­gak megnehezítik a rágást, a fel­vett táplálékot a gyomor nem tudja jól megemészteni, gyomor- és bélzavarok állhatnak elő. Nem ritka az ajak szárazsága és repedezettsége, ami nemcsak kellemetlen, de komoly szépség­hiba is. Ezt az érzékenybűrűek- nél az időjárás szélsőségei, kü­lönböző vegyianyagok, dohány, fűszeres ételek, vagy bacillusok okozhatják. Gyógyítására lanolin tartalmú kenőcsöket használjunk. „fiele első évszázadában“ nem használt szemüveget A közelmúltban ünnepelte 101-ik születésnapját Mathilde Drenikow a holsteini Burgban. A szép kort megért asszony a cso­dálkozó riportereknek elmondot­ta, hogy élete első évszázadában nem volt szüksége szemüvegre. A világ legértékesebb loga Anna Seche kisasszony egymil­lió lira kártérítést követel Róma legnagyobb kekszgyárától. A sig- norina ennyire értékeli kitört fo­gát. Teázás közben kekszet evett, s közben apró kavicsra harapott. Seche kisasszonynak azért ilyen „drága” a foga, mert az olasz te­levízió bemondónője. — Legközeleb nem fog tilosban át járni. • — Doktor úr, az uram megbete­gedett, Süket... — néha órákig beszélek hozzá, s 6 nem hallja'... <— Asszonyom, az ön ura nem beteg.,, Ez egy adottság! • Meddig bírja as emberi szerveset az éhezést ? Párizsi tudósok hosszas klinikai vizsgálatok után megállapí­tották, hogy az emberi szervezet legfeljebb négy hétig bírja az éhezést és a szomjazást. A megfigyelések szerint az éhező az el­ső két nap alatt testsúlyának 9 százalékát veszti el, a harmadik napon 5, a következő napokon pedig átlag másfél százalékot fogy. A szomjúság az első nap a legkínzóbb. A test hőmérséklete ké­sőbb 35—34 fokra hül le, a pulzus percenként mindössze 30 —40- et ver. Az éhezés időtartama alatt a szervezet tartalékait elfo­gyasztja, ezek elsősorban a májban találhatók cukor formájában. A legfőbb tartalékok a zsírszövetek, ha ezek elfogynak, bekö­vetkezik a halál. Elegáns délutáni shan- (inigruha; imprimé ru­ha; csíkos nyakkendőse­lyem ruha különleges gallérmegoldással; tiszta- selyem délutáni ruh«. Rejtvény Mit láttok? Kössétek össze a számokat egytől negyvennyolcig, majd meg­látjátok, ml van a képen. — Azt rendelte az orvos, hogy naponta két órát töltsék a sport­pályán. « Fiatal házasok egymás között: «*-' Mondd, Dezsőkéin, hogy tudtál eddig nélkülem élni? — édes. ■. — Sokkal olcsóbban, drágám. sokkal olcsóbban .. < * Vízszintes: 1, Ma­gyar tavaink egyike. 6. Férfinév. 7. A su- mirokkal rokon nép. 8. Szovjet tó. 11. ÉFERI. 13. A sérü­lésbe. 16. Való hely­zet, s.. állás, 18. JS. 19. OERVE. 21. Latin de. 22. Vágó fegyver. 24. Évszak. 26, Sűrűn fás. 28. Szovjet tó, ne­gyedik kockában 2 betű, 29, Oroszul ful­lánk- 30, Román pénz. 32. Péksütemény. Függőleges: 1. Vég­telen bakteri 2. Dél­ben eszik, visszafele. 3. Latin -ig 4. Sportág. 5. Nusi tulajdona. 7. Szovjet tó névelővel. 9. Végte­len kártevő! 10. Végetlen: Noszty riu. 12. Magyar országi to. 14. Sas keverve., 15. Magyar folyó. 17. NAS. 20. Idegen férfinév. 23. Hul­lámossá tesz. 25. Vajon adat? 27. Elárusít visszafele, 31, Kiejtett mássalhangzó. Beküldendő: vízszintes 1, 8, 28 és függőleges 7, 12. Könyvjutalomban részesült: Vi­téz Géza Nyíregyháza, Tűzoltó u. 20. és Kiss Loránd Nyíregyháza. Bathori u. 26. (Helyes szöveg: Aj­tó, üzent, óramű, tütü, üsző, teve.) NÉGYZETES TERÍTŐ Anyaga 100-as horgolócérna és 10-es horgolótű. 1. sor; 10 láncszemet összekapcso­lunk. 2. sor: 24 kétráhajtásos pálca. 3. sor: 12 ötláncszemből álló ív, rö­vidpálcával leöltve az előző *or min­den második pálcájába. 4. sor: 9 láncszemes Ivek, rövidpálcával leölt­ve az előző sor Ivének közepébe 5. sor; az előző sor ivének 4 láncsze­mét egy pálcának tekintve, utána az előző sor 9 lánszemes ivébe 11 kétrá­hajtásos pálcát horgolunk. Utolsó pál­cának Ismét az előző sor ívéből ve­szünk 4 láncszemet, majd öt lánc­szemmel átmegyünk a következő Ív­hez, s elkészítjük a 13-as pálcacso­portot. Négy ilyen pálcacsoportunk lesz, 6. sor: a négyszög minden ödaián j db lyukat horgolunk kétrá­hajtásos pálcával; 4 láncszemmel, A sarkoknál s láncszemmel visszaöltünk ugyanoda. 7. sor: minden második lyukba 3 kétráhajtásos pálca, kö­zöttük S láncszem. A saroklyukba a két pálcacsoport között szintén » láncszem 8. sor: egyráhajtásos pál­ca, közöttük 2 láncszem. Az előző sor minden pálcacsoportjára 1 Ilyen lyuk, a lyukba. pedig 2. a sarokra S. A 9. és 10. sor azonos a 8-kal. Az egyes négyzeteket rövidpálcával hor­goljuk össze úgy, hogy a saroknál 3 kislyukat szabádon hagyunk. A térítőt tetszés szerinti nagyság­ban készíthetjük. Szélére az alábbi csipke kerül: 1. sor: kétráhajtásos pálca, közöl­tük 3 láncszem Minden négyzetre 13 Ilyen lyukat készí­tünk. 2. sor: az előzd sor minden második lyukába 3 db háromri- hajtásos pálca, közötte , - 3 láncszem, 3 sor: 3 egy­ráhajtásos pálca, az elő­ző sor lyukába,, a pál­cákra pedig 4 láncsze­mes lyuk. 4. sor: azonos a második sorral, S sor; azonos az első • sorral. « 6 sor: 8 láncszemes ívet horgolunk rövidpálcával leöltve az előző sor min­den második lyukába, 7. és 8. sor; 8 láncszemes ívek, 9. sor: rövidpálcá­val körüihorgoljuk az iveket, minden ív köze­pére egy négyláncsze- mes pu,«. keiül. A HADIÁRAT Hideg zuhany tehát minden nyafogás nélkül megevett egy tá­nyér kását, és tejet is ivott hozzá. Édesanyja nadrágot varrt neki, Al­ka pedig leült a padlóra és fából kardot faragott magának. Munka köz­ben katonai menetindu­lókat tanultak, mert olyan nótával, mint a „Fenyő nőtt az erőd­ben”, bizony nem jut messzire az ember. így azután nap nap után telt el, míg előké­szítették Atkát a hosszú útra. Nadrágokat, inge­ket, lobogókat varrtak, meleg harisnyákat, kesz­tyűket kötöttek s csak fakardból, puskából meg dobból már két darab lógott a falon. És az ilyen tartalék egyáltalán nem fölösleges, mert a csata hevében a kari élete rövidebb, mint a lovasé. Alka már régen útnak indulhatott volna, de közben beköszöntött a kemény tél. Ilyen fagy­ban persze könnyű do­log megfázni, náthát kapni és Alka türelmet­lenül várta a meleg na­pocskát. Végre megjött a ta­vasz. De alighogy sze- delözködni kezdett, meg­szólalt a csengő — s kisvártatva betoppant a hadjáraioói megtért édesapa. Arca barna volt, széltől cserzett, aj- ka cserepes, de kék sze­me igen vidáman csillo­gott. Édesapa megölelte és megcsókolta a fiát. Az anya boldogan köszön­tötte győztesen hazatérő férjét. Az apa azután szemlét tartott Alka harci felszerelésén. Mo­solyogva megparancsolta Alkának, hogy tartsa a legnagyobb rendben fegyvereit, meg a harci felszerelését, mert sok nehéz küzdelem áll még előttünk ezen a földön. & (Gajdar meséje.) Éjszaka behívót hozoti egy vöröskatona. Haj­nalban, amikor még Al­ka aludt, édesapja meg­csókolta és elment a há­borúba. Alka reggel nagyon haragudott, mert nem keltették fel, s azon- nyomban kijelentette, hogy ő is el akar menni a háborúba. Talán még kiabált és sírt is volna, de. édesannya egészen váratlanul beleegyezett, hogy ö is hadrakeljen. A nagy útra azonban erőt kell gyűjteni. Alka

Next

/
Thumbnails
Contents