Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
fiiét prtlatir 1*1 ß Az ópá!yi tangazdaság KV1L ÉVFOLYAM, 144. SZÄM. Ára 70 fillér Legfőbb: a termelékenység Erről sokat beszélünk, de so- asem eleget. A mi országunkban minden í embert a szocializmus építőst szolgálja. Az állam minden svékenységének végső célja az, ogy az ember boldogulását, lüntelenül növekvő anyagi és uliurális szükségleteinek leg- Ijesebb kielégítését előmozdít- i. Ez a törekvés vezérli pár- inkat, mikor megjelöli a légibb termelési feladatokat. A VII. pártkongresszus is fi- felmeztetett, hogy a dolgozók irdítsanak fokozott gondot a rmelékenység emelésére és az íköltség csökkentésére, mert :ek a szocialista felhalmozás i az életszínvonal megszilár- tásának és emelésének döntő rrásai. Ez objektív szükség- erűség. Olyan gazdasági köve- Imény, melynek figyelmen vül hagyása egész gazdasági jlődésünkben zavarokat idéz- tt elő. Az ipartól követelmény eb- •n az évben, hogy a vállalatok galább 5 százalékkal teljesít- k túl termelékenységi tervü- :t. A megyei Statisztikai Hiva- 1 első negyedévi jelentéséből , tűnt ki, hogy megyei szinten ipari vállalatok 1959 első ne- edévi eredményéhez viszo- •itva 111,1 százalékra, az első gyedévi tervhez viszonyítva 1,4 százalékra teljesítették a rmeiékenységi tervet. Ez glo- ilis eredmény. Meg kell je- ezni, hogy a helyi ipar a ter- elékenység terén nem érte el kívánt színvonalat. Az ipar dolgozói a tervek tel- sítésében sok problémát meg- ianak. Valamennyi közül a ^átfogóbb és legégetőbb: a ter- slékenység. Ezzel a feladattal vállalatok nem foglalkoznak sgfelelően, annak ellenére, gy az első negyedévi globális edmény jónak mondható. A rmelékenység nagyobb arányú velése fokozná a termelést, okkentené az önköltséget, gyobb keresethez juttatná a unkásokat; hasznot hozna a pgazdaságnak, és hasznot zna az üzemek dolgozóinak. Vajon megmondják, megma- arázzák-e a munkásoknak az emekben, hogy ki-ki a maga •ületén hogyan járulhat hozzá termelékenység növeléséhez? jnos, ezt a fontos feladatot alában elmulasztják az üze- ;kben a vezetők. A termelé- nységet leginkább a gépesí- i fokozásával kívánják növel- Pedig az új gépek beállí- >a a termelésbe sokkal nehe- ob, mint azokat a feladatokat jesíteni, amelyek a termelé- nység növelése terén a ,,rej- ;t tartalékokat” tárják fel. óbbiak leleményességet, jó inkaszervezést, rendszeres el- íőrzést, a munkások kellő iktatását és nevelését igényUgyanazokkal az emberekkel, yanazokon a gépeken, ugyan- nyi idő alatt többet termelni, ezt kell megoldani. De hi- ;n ez természetes és mindenki re törekszik — mondhatja rki. A dolgozók igyekszenek lindent kivenni” a gépekből, igeredményben mindenki törekszik a magasabb termelékenységre, — mondják. A valóság azonban az, hogy a termelékenység emelkedését sok hiba akadályozza az üzemekben. Néha egy csavar miatt áll a gép, egy kis hiba miatt nem tudjáK a készterméket értékesítem, a dolgozók a szervezetlenség miatt munka nélkül állnak az üzemekben, a gépek hiányos karbantartása miatt sok idő esik ki a termelésből, a hiányzók is rontják a termelékenységi eredményt stb. A legkülönbözőbb problémákról van tehát szó. Kooperáció az üzemek közt, szerszámellátás, gépkarbantartás, munkafegyelem, minőség stb. Ha hiányzik egy csavar, egy készülék, ha felületes a karbantartó, ha foghíjas a műszak... az eredmény mindig ugyanaz: csökken a munka termelékenysége, ugyanannyi munkás, ugyanannyi géppel, ugyanannyi idő alatt kevesebbet termel. Ezek csak töredékei a sok hibának. Könnyű megérteni, hogy ha egy munkás egy gépen nem tíz, hanem tizenöt munkadarabot készít egy óra alatt, akkor egy- egy darabra jóval kevesebb költség esik. De ha rossz a munkás gépe, kevesebb lesz a termelés. A szakmai hozzáértés is befolyásolja a termelékenység alakulását. Ha például a nyíregyházi dohányfermentálóban a munkások a munkaidő alatt több világos dohányt válogatnak ki, nagyobb lesz a termelési érték. Más üzemekben is hasonló a helyzet: a jobb minőségű tennék többet ér. S e termelékenységet a termelési értékhez mérik! Különösen hozzájárul a termelékenység emeléséhez egy-egy okos műszaki intézkedés, mint például a nyíregyházi Textilruházati Ktsz- ben, ahol szalagrendszerű termelésre tértek át és ezzel a termelékenységet mintegy 20 százalékkal tudják növelni. Beszéljenek ezekről a dolgokról a termelés parancsnokai az üzemekben. Necsak általánosságban említsék meg egy-egy beszámolóban a termelékenységet. Megéri a fáradtságot és időt erről a kérdésről egy külön értekezletet tartani a műszaki dolgozókkal, aztán a műszakiaknak üzemrészenként a munkásokkal. Érdemes és szükséges is intézkedési tervet készíteni a termelékenység növe-^ lésére, mert ez csak javára lehet az ügynek. Második ötéves tervünk irányelvei szerint az iparban a termelékenységet 37—40 százalékkal növeljük. Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelésével akarjuk elérni, Már most meg lehet alapozni e nagy feladat sikeres teljesítését.. A siker azon is múlik, hogy milyen a felkészülés, és hogyan foglalkoznak ezzel a legfőbb feladattal ipari üzemein kben. Erre a választ híven tükrözik majd a következő negyedévek termelékenységi eredményei. Reméljük, hogy szép termelékenységi eredményekről tesznek majd jelentést a vállalatok. 1960. JÚNIUS 19, VASÁRNAP A növényápolás elősegítése és az aratási munka sikere jegyében KIsZ brigádokat alakita* nak meg'énk fiataljai Megyeszerte tapasztalható, hogy a KISZ szervezetek tagjai komoly gondot fordítanak a termelő munka eredményességére. Különösen jó jel, hogy a termelőszövetkezeti járásokban sorra alakulnak az ifjúsági segítőbrigádok. A nő vényápolás viszonylagos elmaradása és az aratás érkezése most még nagyobb lendületet adott ennek a mozgalomnak. A tisza- löki járásban például a közelmúltban hat ilyen segítő brigádot alakítottak a fiatalok s a kollektívák rögtön munkához láttak. mintaszép udvarán emelkedik ez az ezüstösen csillogó víz* tároló. Napokon belül üzembe helyezik és a korszerű istállókban „folyóvíz” teszi még korszerűbbé az állattenyésztés munkáját. Eodrész László tudósító felvétele. AZ ARATÁS „VIL1ÁJÁN“ 187 aratógép és 104 kombájn áll készenlétben — Sikeres harc várható a szemveszteség ellen 4z állami gazdaságok és gépállomások készenlétben Az aratás „villáján” vagyunk. Minden erőt összpontosítani kell arra, hogy az aratás megkezdésével az aratási, cséplési és betakarítási munkákat időben és jól el tudjuk végezni. A Gépállomások Igazgatóságán érdeklődésünkre elmóndották, hogy a megye tizenhat gépállomásán lázasan készülődnek az aratásra. A gépszemléket június tizenötödikével befejezték, s örvendetes dolog, hogy különösebb gépjavítási hibát egyetlen gépállomáson sem találtak a szemlebizottságok. Ez azt jelenti, hogy a gépállomá- J sok gépei készen állnak az ara- ; tásra. !! Az aratási munkák kezdetét a ■ fnegye gépállomásain 157 kéve- j! kötő aratógép 65 kombájn •! — ebből 20 darab újtipusú, szov- !| jet SZK—3-as gép — 698 csép- ; | lőgép, 455 kazalózógép és az itt ;; felsorolt gépek tartozékai várják. ; A kévék és a szemes termények ;; betakarítását 560 pótkocsi fogja ;; segíteni. I Traktorosodra nem lesz panasz !! A megye minden gépállomá- ! 1 sán meg vannak az alkatrészek '•! az esetleges géphibák kijavításá- j hoz. valamint megfelelő mennyi- ; ségű üzemanyag áll rendelkezés- ; re. A traktorosok erősen fogad- ;; koznak: az aratási és cséplési ;; munkálatok folyamán úgy dol- ;; goznak, hogy időben és jól vé- ;: gezzék el fontos munkájukat, s ; I azon igyekezzenek, hogy a szem- ;; veszteséget a minimálisra csök- :: kentsék. Az idei aratási és cséplési munkák fo'yamán a traktoro- ;; sokra n-m lesz okuk parasz; kodni a termelőszövetkezeteknek, ;; A gépállom -ok gépei nem áll- nak majd le. miután teljesítették ; a termelőszövetkezetekkel kötött • szerződésüket, hanem tovább fog- í nak dolgozni ott, ahol munkájuk- | ra legnagyobb szükség lesz. I A gápá'lomások Igazgatóságán * olyan tervezet is készült, mely szerint, ha a munkák és a helyzet megkívánja, úgy két- müszakos cséplési munkálatokat szerveznek a gépállomásokon. Viszont kérik a gépállomások a termelőszövetkezetek segítségét, hogy gondoskodjanak megfelelő kézierőről olyan helyeken, ahol a szél erősen megdöntötte a kalászosokat. Iz állami gazdaságok is felkészültek A megye állami gazdaságai és az igazgatóság pontos ütemtervet dolgozott ki, mely szerint felmérték az aratásra váró területeket, a várható termésmennyiséget a rendelkezésre álló gépi kapacitást. A megye állami gazdaságaiban 39 kombájnnal, 30 aratógéppel és 40 cséplőgéppel fogják lebonyolítani az aratást, illetve a cséplést. A zökkenőmentes betakarításhoz 71 vontató és 28 pár fogat szükséges, s ezzel szemben 75 vontatót 383 pár fogatot tudnak biztosítani. s ezek kisegítésére 176 Univerzál traktort. A gépszemléMindössze ötszáz hold szántó- | területe van a balsai Petőfi Ter- | melőszövetkezetnek és alig hat- j van főnyi tagsága. Ebből a két ; adatból arra lehetne következtet- ! ni, hogy valószínűleg elmaradnak a munkákkal, hiszen több mint nyolc hold jut egy tagra. Ha csak a tagkönyvesek dolgoznának, bizonyára lenne is valami alapja a következtetésnek, de a valóság1 ban csaknem háromszor annyian vesznek részt rendszeresen a munkában, mint amennyi a taglétszám. Az emberek szinte veszekednek a munkáért, hogy kinek jusson több, hiszen nemcsak a jó zárszámadás reménye öszket az állami gazdaságokban június 1—10-ig bonyolították le, ■ a gépek 92 százaléka ki volt javítva. A hiányzó 8 százalékot az aratás megkezdése előtt szintén időben ki fogják javítani. Segítség a tsz-eknek Az állami gazdaságok aratógépei és kombájnjai a saját területükön lévő munkák befejezése után, illetve ahogy munkájukat fokozatosan befejezik, azokban a közeli termelőszövetkezetben fognak segíteni, ahol a gépeli munkáját igénylik. A megye minden állami gazdaságában gondoskodnak a dolgozókról. Az üzemi konyhák, munkás- és brigádszállások felszereléseit kibővítik. Minden állami gazdaságot felszereltek — a dolgozók szórakotatása érdekében — rádióval, könyvekkel, s ahol kes- kenyfilm-vetítőgép van. ott hetenként kétezer-három szór előadást tartanak. Megyénk állami gazdaságai és gépállomásai dolgozóinak jelszava valóban ez: gyorsan és szemveszteség nélkül elvégezni a terménybetakarítást! tönzi őket — negyven forinton felül van a munkaegység-tervük — hanem az előleg-részesedés is, mert minden hónapban 13 forint előleget kapnak munkaegységenként. Ilyen munkakedv mellett nem is csoda, hogy a cukorrépájuk már háromszor megkapálták. A harmadik kapálás előtt pedig pétisót is szórtak rá. 57 hold kukoricájukat is megkapálták és most már a második kapáláshoz fognak. Szántóterületek csaknem a felén, 220 holdon termelnek burgonyát. Másodszor is megkapálták. Már harmadszor is megkapálták a cukorrépát a babaiak
