Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

Versenyfutás a béke és a háború között Eisenhower útban van Tajvanra 1960-ban megkezdi az áramszol­gáltatást. 1965-ig több nagy atom­erőmű, épül az NDK-ban, ame­lyek majd a villamosenergia-ter- melés tekintélyes részét szolgál­tatják. A neves német atomkuta­tó, Manfred von Ardenne pro­fesszor az atomerő békés felhasz­nálását főfeladatként jelölte meg í -s kijelentene, hogy az NDK az , atcmkutatás és az atomerő békís j felhasználása terén előbbre van j mint a kontinens nyugateurópai ! országai, beleértve Nyugat-Német- | országot is. 1959 júliusában Strauss nyugat I német hadügyminiszter bejelentet­te, hogy a szövetségi hadsereg atcmfelfegyverzését határidő előtt, már 1960-ban befejezik. Az NDK munkásai nagy mozgalommal vá­laszoltak erre: 1959 október 7-ig, a köztáitaság születésnapjáig 10 nappal megelőzték tervüket. Alap­NATO támadó hadgyakorlat Nyugat-Németországban. káját akarják erkölcsi síkon le­győzni. 1961-ig a militarista nyu gatnémet kormány be akarja fe­jezni az új Wehrmacht atomfel­fegyverzését, és ezért eddig az időpontig az NDK túl akarja szárnyalni Nyugat-Németországot az anyagi jólét terén, hogy ezzel is bebizonyítsa a német munká­soknak Keleten és Nyugaton egy­aránt: ott élnek jobban, ahol a munkások uralkodnak és a szocia­lizmust építik. Tudvalévő, hogy Európa legna- gj obb uránelőfordulása az NDK területén van. Az NDK-ban ke­vés az elsődleges energiaforrás, azért rendkívül jelentős az atom­erő felhasználása villamosenergia termelésére. Berlin mellett már épül az első atomerőmű, s még Japán — a távol-keleti vulkán A négy fő sziget s mintegy ezer kisebb szigetből álló, keiv ken 370 000 km’-* területű 92 millió lakosú Japán fővárosában Tokió­ban, az utóbbi napokban elemi erővel tör fel a népi tiltakozás hatalmas hulláma, az uralmon lévő amerikai-barát Kisi miniszter- elnök személye és kormányának az agresszív katonai szerződése­ket képviselő politikája ellen. A japán nép harcos megmozdulásának első eredményeként a Kősi-kormány arra kényszerült, hogy elha'assza Eisenhower ame- nkai elnök Tokióba tervezett látogatását. Az NDK Központi Atomfizikai Intézete Drezda mellett. Nem véletlen, hogy az első német atomreaktort nem Nyugat-Német­országban, hanem az NDK-ban — Drezdában — építették fel. Az NDK gazdasági főfeladatának mély politikai jelentősége van: az anya­gi jólét emelésével az NDK dol­gozói Bonn fegyverkezési politi­jában véve az NDK nagyszerű gazdasági feladatának megoldása és a bonni atomfegyverkezás drá­mai versenyfutás a béke és a há­ború között. Az intézet manipulátortermében. Tokió, (MTI): Péntekre újabb tüntetések voltak várhatók a ja­pán fővárosban. Több diákszerve­zet, valamint a japán—amerikai katonai szerződés ellen küzdő ta­nács bejelentette, hogy nagy tö­megeket mozgósít, tüntet a kor­mány ellen és követeli a japán— amerikai katonai szerződés ha- .álytalanítását. A legtöbb egyetemen és diák- szervezetben tiltakozó gyűléseket tartottak pénteken reggel. A Reuter bizonyosra veszi, hogy Kisi napjai meg vannak szám­lálva, a miniszterelnök csak addig akar hivatalban ma­radni, amíg a japán—amerikai katonai szerződést jéglegesen tető alá nem hozta. A megfigyelők úgy vélik, hogy Kisi utóda valószínűleg kérni fog­ja a parlament feloszlatását és a választások kiírását. Az AP és a Reuter úgy tudja, hogy Kisi „bocsánatot akar Kérni’' Eisenhowertől azért, mert kény­telen volt lemondani az elnök to­kiói utazását. Olyan hírek is el­terjedtek, hogy Kisi személyesen megy el Okinavára, hogy talál­kozzék Eisenhowerrel, de az is le­hetséges, hőgy csak levélben fe­jezi ki sajnálkozását. A Japán Szocialista Párt csü­törtökön este nyilatkozatban álla­pította meg, hogy a Kisi-kormány az összeomlás küszöbén áll. A párt bejelentette, „megkét­szerezi erőfeszítéseit, hogy el­érje Kisi lemondását, a parla­ment feloszlatását és a japán­amerikai katonai szerződés ratifikálásának megakadályo­zását. Tajpej: Időközben Eisenhower elnök a Fülöp-szigetekről útban van Tajvan felé. Az elnököt elkí* seri útjára az egész 7. flotta. Az amerikai politikus eredetileg egy napot akart tölteni Tajvanon, da a tokiói utazás elhalasztása miatt lehetséges’, hogy a tajpeji láto­gatás tartamát meghosszabbítják. Vasárnap az elnök repülőgépen Dél-Koreában tesz látogatást a tervezettnél három nappal hama­rabb. Az AFP közlése szerint a dál- koreai kormány elutas'totta Eisen- howemek azt a kérését, hogy a látogatást 24 órával hosszabbítsák meg. hisi szelet vetett és vihart aratott A l'ravdsi ve/érciltl»** Moszkva, (TASZSZ): A Pravda vezércikkben foglakozik Eisen­hower japáni látogatásának elha­lasztásával. Kisiék és óceánon-túli barátaik szelet, vetettek, amikor megkísé­relték, hogy Eisenhower megér­kezésének idejére keresztül haj­szolják a reakciós amerikai-ja­pán katonai szerződést. A japá­nok milliói határozott nem-mel válaszoltak. Az egész országban fe’láneolt a harc. E hatalmas megmozdulásokban a nép nyilvánvalóan megmutatta akaratát. Kisi kormánya azonban nem vette figyelembe a nép kö­vetelését. Tokió utcáin a japán hazafiak vére ömlött. A néo tü~ reime végétért. A parlament fa­lainál lejátszódott véres esemé­nyek megmutatták, hogv a japán kormánynak — és úgyszintén Ei'enhowern^k — buknia kell. Az Fcwesf’Of Aüamnk vázétól saját agresszív politikájuk gyü­mölcsét aratják. A bábkormányok egymás után omlanak össze: a gyilkos Li Szín Mannak mene­külni kellett. A sötét Menderest letartóztatták. Előbb vagy utóbb Tajvan szigetéről is kidobják Csang Kaj-sek politikai hulláját és a Kisi-kormány is a csőd szé­lén áll. Kisiék és washingtoni támoga­tóik vereséget szenvedtek. Nép­1954-ben jelent meg az Európa- kiadónál a világirodalom klasszi- kusai-sorozat első kötete. Az Európa-könyvkiadó most el­készítette a sorozat ötéves tervét. Elsősorban a kritikai realizmus és haladó romantika mestereit, a ko­rábbi századok nagy alapműveit ellenes politikájuk kudarcát úgy akarják igazolni, hogy a „nem­zetközi kommunizmust” vádolják, ám ez egyáltalán nem új fogás. Hitler és Tozso annakidején szintén így cselekedett. Japán haladó erői — hangoz­tatja befejezésül a Pravda — nem akarnak új Hirosimát és Naga- szakit, s szilárdan harcolnak az ország újrafelfegyverzése, s a ren­dőr terror ellen. és a szocialista realizmus már klasszikusnak tekinthető alkotá­sait adják ki. A tervek szerint a teljes sorozat 165 művet tartal­maz majd, mintegy 180 kötetben, amelyek kiadása 1968-ban fejező­dik be. Évente körülbelül 12 mű jelenik meg a sorozatban. 165 mű 180 kötetben IJoii®1 E»su*;íf j:í n;il Olyan a gyár lakónegyede, mint egy szép üdülőhely. Évti­zedes fák, cserjék és virágágyak közt kockaalakú földszintes, és hosszú, emeletes házak ékes­kednek. Meglátszik a parkban, hogy a gyár dudája lefújta már a nappali műszakot; munkások sé’álnak és beszélgetnek, a pado­kon könyvet olvasnak, a fiata­lok labdáznak és a gyerekek játszanak szüleikkel. Az egyik szép kockaházban lakik a Szlávik házaspár. A csengetésre a konyhából elősie­tett a csinos fiatalasszony. Hab- keverő és egy tál van a kezé­ben. Gyorsan leteszi, igazít egyet fehér kötényén, és moso­lyogva jön ajtót nyitni. Talál­koztunk már néhányszor a labo­ratóriumban. Mindig a kísérle­tezésben elmélyülve dolgozott, ahányszor bepillantottam az új gyógyszerek „születésének” tit­kos műhelyébe. Ő a beosztott a férje mellett, aki fötechnolpnus a gyárban. Az ember vezeti a kísérletezést, viszont az aprólé­kosságokat rábízza hűséges élet- és munkatársára. „Na. így csi­náld Kicsi!” — hallottam nem eoyszer, ahogy mondta a. fele­ségét becézve Szlávik László. '— Itthon van Laci! — mond­ja a vidám ház'-’-szorv és sorolja.: — Rumli van most náluk, mert javítják a vízvezetéket... Azért van a kis „szanaszéjel- ség”. De majd Lacival rendet csinálunk!... Ö szokta a par­kettel- fényesíteni, a szőnyeget porolni. Közben keresztül vezet az egyik szobán, a másikon és a sarokszobában a sezlonon he­verve találjuk a csendes beszé­dű férjet. Kezében és körülötte könyv és sok jegyzet van. — Vizsgára készülök. — mondja, miután üdvözöltük egy­mást. — „Gólya" vagyok a köz- gazdasági egyetemen. Szüksé­gem van erre. Az ember sose’ tud eleget. A kisfiam jövőre megy iskolába, de máris azt mondja, hogy nem akar iskolá­ba járni. Azért mondja, mert itthon azt látja, hogy én és a feleségem is folyton tanulunk, és keveset játszunk vele, ha a gyárból hazajövünk. Azt gon­dolja. hogy „nem jó az a tanu­lás, ha mindig csak azt kell csi­nálni.” Na', majd kipótoljuk a játszást nyáron, ha túl leszünk a vizsgán ... Úgy beszél a szakmájáról, a vegyészet tudományáról, mint egy vérbeli meccsrejáró a fut- balmérkőzésről. Beszéde tele szakmai kifejezésekkel. így szokta meg. s felesége nagyon jól ménérti. . . De én csak a. szakmáját értő és érte rajongó -"-’•'észt látom és értem meg be­lőle. A közelmúltban több hetet Kínában töltött Szlávik László Ott volt szakmai tapasztalat cserén. Jó barátságot kötött egy fiatal vegyészmérnökkel. Az úti élményekről és kínai barátjáról mindig szívesen beszél az Al­kaloida vegyészeti gyár fiatal vegyésztekintélye. — Éppen most kaptam levelet Pekingből — újságolta. — Már harmadszor irt Hong Xan-Tien barátom! Mutatta a levelet. Angol nyel­ven leveleznek. — Azt írja, hogy jó lenne me- rint együtt tölteni pár hetet. Kirándulni mennénk a. he­gyekbe s megint készítenénk fényképeket a nevető Buddha szobornál. És a ten­gerre is mennénk a yachttal Nem felejtette el, hogy mikor ott voltam, pecsenyére sült a bőröm a tengeren ... Aztán meg a közös ismerősökről is ír a levelében, azokról a gyárak­ról, ahol voltunk. írja, hogy ő is kísérleteket végez, és jó ered­ménnyel. Kikéri a véleménye­met is. Majd válaszolok neki, hogy mi hogy dolgoztuk ki azt a módszert, amire ő kíváncsi... A levélcsomóban kotor, aztán fénykénen mutat: — Ez itt 6. Hosszú gyerek, mint én! Ez meg a felesége és a kislánya. Jópofák ugye?.., Nagyot kanyarit az emléke­zésben. és mikor távozom Szlá- vikéktól, szinte érzem annak a kínai teának az izét. aminek a szakszerű, sajátosan kínai elké­szítését is elmagyarázta. Nekem ez a beszélgetés fog mindig eszembe jutni, ha teáról lesz valahol szó, s őneki pedig Pe­king, a kínai tái, a városok, a jellegzetes kínai épületek, a kí­nai szokások és azok az embe­rek jutnak eszébe, akikhez a sok közös, népemlék és a ba­rátság szálai fűzik. n a * 71 t>

Next

/
Thumbnails
Contents