Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
„A jövőt szolgálni: minden tanulmány és kutatás végcélja66 Dr. Merényi Oszkár az irodalomtudomány kandidátusa leit HÉTFŐN DÉLUTÁN a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó üléstermében egy értekezés nyilvános vitája után dr. Merényi Oszkár, a Nyíregyházi Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagozatának igazgatója elnyerte „az irodalomtudomány kandidátusa” című tudományos fokozatot. A magas akadémiai képesítéssel a tudományos minősítő bizottság elsősorban Berzsenyi Dániel életével és műveivel foglalkozó' munkásságát ismerte el. Ezek a művek a következők: Berzsenyi Dániel összes költői művei az MTA kiadásában, Berzsenyi verseinek ős-szövegei, a költő kiadatlan és ismeretlen levelei, Berzsenyi prózai művei az MTA kiadásában, a költő életrajza, összes művei a Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában, Berzsenyi emlékkönyv és az MTA- nak 1959-ben benyújtott kétkötetes 'Berzsenyi monográfia. Az Akadémia ugyanakkor kifejezésre juttatta elismerését a szerző harmincéves irodalomtörténeti munkájáért. Az olvasó megkérdezheti: milyen más témákkal foglalkozik még dr. Merényi Oszkár? A válasz: a magyar irodalom fejlődését, a haladó magyar irodalomkritika főbb képviselőinek életét és munkásságát (Bessenyei, Kölcsey) a magyar romantikus lírát, az irodalom és a társadalom összefüggését kutató tanulmányok is foglalkoztatták a szerzőt. Minden remény megvan ax-ra, hogy a Berzsenyi monográfia is rövid időn beiül kiadásra kerül. Ezenkívül még 1960-bán kiadja az Akadémia a Kölcsey Ferenc életét és műveit ismertető, eddig kiadatlan és ismeretlen dokumentumokat, továbbá a Bessenyei György ismeretlen periratairól szóló könyvet. Ezenkívül ugyancsak sajtó alatt van a Berzsenyi Dániel életéhez és műveihez tartozó ismeretlen és kiadatlan dokumentumok kötete. A SZERZŐ TUDOMÁNYOS MÜVEI elsősorban a reformkor, s az ezt közvetlenül megelőző kor irodalmával foglalkoznak. mivel a szocialista irodalomtudománynak az is feladata, hogy a klasszikusainkban meglévő haladó értékeket felszínre hozzák. Merényi, érdeklődése azonban nagymértékben irányul a jelen irodalmára is. Felszabadulásunk utáni irodalmunkban az iskolában való tanítása tartalmi és módszertani problémáiról több alkalommal előtex-- jesztett-tanulmányait é? javaslatait a Művelődési Minisztérium elismeréssel fogadta. A szerző tehát a múlt kutatása közben is éppúgy, mint a jelen problémáinak kimunkálásakor egv- úttal a jövő feladatait tartja szem előtt, hisz végeredményben minden tanulmánynak és kutatásnak ezt a végcélt kell szolgálni. Ezt a célt szolgálja, hogy a Berzsenyi Dániellel, Bessenyei Györggyel és Kölcsey Ferenccel foglalkozó munkái megjelenése után a nyíregyházi irodalmár elsősorban a mai magyar irodalom problémáival és annak a szocialista kultúra keretében betöltött és betöltendő hivatásával akar foglalkozni. Vidéki kutató nagyon nehéz körülmények között dolgozott a múltban. A Magyar Tudományos Akadémiának ez a megbecsülése azt is jelenti egyúttal, hogy fokozott segítséget nyújt tudományos életünk vezetősége a tudományok vidéki művelőinek is. S hogy Merényi Oszkár él ezzel a lehetőséggel, arra szép példa, ahogy maga ismerteti terveit. — MUNKÁSSÁGOM MAGVÄT a Berzsenyi disszertáció képezi, amely először mutat rá azokra a haladó tényezőkre, amelyek e nagy költő életművét jellemzik mind amellett, hogy korának gondolkodása egyéb tekintetben is — tehát haladást gátló tényezőivel — megtalálható a munkásságában. Az új és a régi harcának izgató problémája az, ami egy ilyen nagy klasszikus író műveinek igazi tartalmat és érdekességet ad. Az újság a műben éppen az, hogy az ii'odalom és társadalom elszakadhatatlan kapcsolataira mutat rá. A magányosan élő költőről kiderült, hogy nagyon sok, eddig ismeretlen szál fűzte kora társadalmához és szembefordult sok tekintetben a kor elmaradott, reakciós gondolkozásával. A magyar reformkorszak előzményei a XVIII. század-végi, a francia forradalommal összefüggő hatásokra vezethetők vissza, és ezek eszmei kimunkálása volt műÉgr enyíló ablak Cj magyar film, Dayka Margit Kossuth-díjas kiváló művész főszereplésével. A film az ifjúság erkölcsi kérdéseivel foglalkozik. A napjainkban játszódó érdekes történet két fiatal főszereplőjét főiskolai hallgatók: Németh Lajos cs Sztankay . t \ István alakítják. . vem egyik fő célkitűzése. Világossá vált, hogy a társadalmi fejlődés kényszerítő hatása alatt az ii'cdaloniban a haladó elemek olyan íróknál is jelentkeztek. akiknek nehéz volt áttörni az elszigeteltség, s az ezzel együttjáró elmaradottság korlátáit. A RÉGI, NAGY MAGYAR ÍRÖK műveinek megismerése igazolja a szocialista irodalomtudománynak azt a felfogását, hogy minden nagy írónk, költőnk valamiképpen a haladást szolgálta. Ezt igazolják az én kutatásaim is. Nagy szeretettel dolgoetam disszertációmon, mert annak anyagát sok fáradsággal, nekem magamnak kellett kiásnom sokszor régi könyvtárak és levéltárak anyagából, úgy, hogy. annak minden sora egyúttal élményt is jelent számomra. A legnagyobb élmény, hogy ezzel segítettem felmutatni a múlt igazi értékeit, mert ezeknek a szocialista kultúrába való beillesztése, feldolgozása immár halaszthatatlan feladat. Érdemes volt dolgozni, mert az elismerés a jól végzett munka tudatát erősíti. Hozzá teszem még, hogy pedagógiai és közéleti munkásságomat soha sem választottam el tudományos működésemtől. Az iskola, a társadalom és a tudomány ugyanis elválaszthatatlan összefüggésben vannak egymással, az egyik cél előmenetele a másik kettő fejlődését is szolgálja. (Kopka János.) Győri Illés György: ' ' kopogó bakancsok Kopogó bakancsok, dobogó szívek, fegyverek, emberek, katonák várják a parancsot. Zászlókat visznek és vonul a század meg tovább. És vonul a század kemény sorokban, míg újabb parancsot ad a hon. Hol búgnak a gyárak, utcára dobban a fegyveres munkáshatalom. Megindul e gárda a jobb világhoz, vérszínű zászlója a remény. A munka világa erőt sugároz a Holnap bimbózó peremén. Ha jönne a Tegnap, fegyver dörögné, hogy nem lesz a tőke úr Soha, hogy cselédre nem csap minálunk többé az intéző, csendőr ostora. A csillagos főkön, tüzes szemekben a kor tündöklő fénye ragyog. A proletárösztön fegyelmezetten előre viszi e századot. Hol kalászok érnek, s zúgnak a gépek, értelmet, hitet, ízt ad a föld, s míg szállnak az évek, dobbanó léptek, a munkásosztály ritmusa döng... Má jusi köszön tő Köszöntelek új nap ragyogása, melyben életünk friss dala kél. Köszöntelek fáknak dús virága, köszöntelek táncos tavaszi széi. Köszöntelek apák útján járó csillogó szemű szép ifjúság, köszöntőm fellegekbe szálló nótáitoknak ritmusát. Köszöntelek hosszú harcos évek győzedelmes nagy bizonylata, köszöntelek zsongó szabad élet kitárult színes távlata. Köszöntelek vörös zászlótenger alatt vonuló nagy sereg, acél öklű milliónyi ember — Szabad Május 1 köszöntelek. Török László. Felszabadult- népünk kulturális élete a számok tükrében Rendkívül érdekes kötet hagyta el a napokban a sajtót. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó három és íélszáz oldalon mutatja be — a felszabadulás óta először — azokat a statisztikai adatokat, amelyek híven tükrözik azt a hatalmas kulturális fellendülést, amelynek dolgozó népünk részese lehet (Magyarország művelődési viszonyai 1945—1958). A kötetet a Központi Statisztikai Hivatal Kultúrstati'sztikai Osztálya állította össze. Ne gondoljuk azonban azt, hogy egyszerű számhalmazt kapunk a vaskos könyvben, ellenkezőleg, a kimutatások szinte alárendelt szerepet játszanak, tisztán csak dokumentációs erejük van .ugyanakkor a világosan és tömören megfogalmazott elemzések, magyarázatok lépnek előtérbe és világosítanak fel az egyes területek állásáról, helyzetéről, a másfél évtized alatt megtett nagy útról. Felszabadulás utáni életünk egyik jellemző tünete, hogy mind gyakrabban szeretünk számokban gondolkozni. A hároméves, ötéves tervek mutatói egyre inkább érdeklik a más területen dolgozókat is, a termésjelentések, termelési eredmények számadatait már mind figyelmesebben olvassuk el a kongresszusi beszámolókban, adatszolgáltató jelentésekben. Salát háztartásunkban is mindinkább magunk Is tervszerűen, számszerű elgondolások alapján végezzük beruházásainkat, háztartásunk feilesztését. Ebből az is következik: ahhoz is hozzászokunk. hogy a számokból, az adatokból olvasni is megtanulhassunk. És meg kell mondani, hogy szívesen olvassuk, jóleső érzéssel elemezhetjük ezeket az adatokat. A tizenhatodik szabad május elsején örömmel tekinthetünk. vissza a megtett út tekintélyes szakaszára, s a tapasztalt eredmények további munkára ösztönöznek minden becsületes dolgozót, jóérzésű olvasót. A könyv két nagy részre oszlik. Az első, rövidebb rész -az oktatási területek eredményeivel foglalkozik. Az óvodai intézményektől az egyetemek és főiskolák adtaiig, a tanulóképzéstől a gyermekvédelem helyzetének ismertetéséig megannyi adat bizonyítja azt a hatalmas áldozat-sorozatot, amelyet pártunk és kormányunk, egész dolgozó népünk hoz a kulturális fel- emelkedés érdekében. A második, terjedelmesebb rész a népművelés és a sport eredményeinek számadatait közli. Dolgozó népünk tanulási kedvének általánosságát egy könyvkiadási adat is igazolja: öt és félszer annyi tankönyv jelent meg 1958-ban, mint 1933- ban. Megtudjuk azt is, hogy Nyíregyháza nagy írójának, Krúdynak művei a felszabadulás után 226 ezer példányban jelentek meg, s megyénk nagy büszkesége, Móricz Zsigmond művei jelentek meg a legnagyobb példáhy számban: kis híján kétmillió kötetben. És ehhez hozzá kell vetni Móricz közismert panaszait, amikor a könyvnapok forgalmának elenyésző számáról írt 1940-ben, amikor Nyíregyházán volt eset. hogy egyetlen könyve kelt el a harmincas években. Krúdy meg szinte éhen halt, annyira nem tudott megélni remekműveinek „jövedelméből.” Ugyanakkor sok tanulságos figyelmeztetést is tartalmaz ez a szép könyv. így például: míg országos átlagban 1000 lakosra egy évben átlag 340 múzeumés kiállításlátogatás jut, addig megyénkben ez a szám a sorrendben utolsóelőtti; 42. Sza- bolcs-Szatmár megyében 1000 lakosból csak 29 jut el egy évben egyszer hangversenyre, míg az országos átlag 109. Még a színházlátogatásban is nagy a lemaradásunk: csak mindén tizedik emberre jut évi egy színházlátogatás — reméljük ez a szám nem marad sokáig ilyen alacsony. Kitűnik az összeállításokból az is, hogy a mozielőadások száma ugyan elég nagy (1958-ban közel 40 ezer), ugyanakkor azonban a látogatottság már kedvezőtlenebb aránystó- mot mutat — s ennek az az egyetlen oka. hogy aránylag kicsik a mozik, elsősorban Nyíregyházáit. Örvendetes azonban, hogy az általános tömegknUu- rális előadások száma és tálo- natottscoa jóval az országos átj lag •fölött van, ami bizonyítja a TIT és a néoművelési szer- v''1- munkájának eredményességét. A színházakról szóló fejezet kimutatásaiban még Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár megye térkép-részén nem találunk színházat jelző barna karikát. Az adatokat 1958-ban zárták le. Dolgozó népünk munkájának újabb eredménye a nemrég megnyílt nyíregyházi Móricz Zsigmond színház. S bizunk abban, hogy ez a létesítmény megyénk általános kuturális színvonalát is emelni fogja, s a legközelebbi kötet, amely országunk művelődési viszonyait ís- ismerteti, a múltban sokat szidott, analfabétizmustól és babonától sötétedő Szabolcs-Szat- márnak újabb és még határozottabb kulturális előrelépését, fejlődését, haladását tükrözheti majd. (Vff 9
