Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-14 / 113. szám
Új ué«ylanleriues iskola épült Ököritóíülpösön Sok problémát okozott úgy a nevelőknek, mint a tanulóknak a tanteremhiány a múlt esztendőkben ököritófüiposön. Most ez megoldódott, hisz az új tanévben ksípott a község egy modern négy tantermes, szertárakkal, nevelői lakással ellátott iskolát, mely több mint másfélmillió forint beruházással épült. Ököritófüiposön ezzel 13 tanteremben folyik most már a tanítás. A következő tanévben már bevezetik a tanulók politechnikai oktatását is s a napokban várják az ehhez szükséges több mint 18 ezer forint értékű felszerelést. ,-----------------------------------\--------------------------Hétszáz hold kalászosban végezték vegyszeres gyomirtást az állami gazdaságok Az állami gazdaságok jó ütemben végzik a tavaszi munkákat. Közvetlenül befejezés előtt áll a kukorica és silókukorica vetése. Nyolcszáz hold kukoricánál alkalmaztak vegyszeres gyomirtást. A kukoricának nagyobb részét szemenként! sorvetéssel, a többit négyzetesen tették földbe. A gazdaságokban megkezdték a cukorrépa egyelését, a lucerna kaszálását, s a Tiszavasvári Állami Gazdaságban befejezték a 130 hold rizs vetését. A szárba szökő búzában hétszáz holdon végeztek vegyszeres gyomirtást. Három hónap alatt 53 tagjelöltet és 21 tagot vettek fel a csengeri járás pár tszer vezetel be n Elengedhetetlenül fontos, hogy 3 termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésével együtt, tovább erősítsék a pártszervezeteket is, mert csak így tudják ellátni politikai nevelő és irányító munkájukat. Nem közömbös tehát a pártépítés a termelőszövetkezeti járásokban. A csengeri járás 25 téesz pártszervezetében 1960 első három hónapjában eddig 53 tagjelöltet és 21 tagot vettek fel a legkiválóbban dolgozó pártonkívüliek közül. Ez általában jó eredmény, csak az a hiba, hogy míg a csengeri Lenin Tsz pártszervezete 15, a komlódtót- falui 8 és a szamossályi 7 tagot és tagjelöltet vett fel, addig a hermánszegi Dózsa és a számos- becsi téeszben egyáltalán nem erősítették új tagokkal és tagjelöltekkel a pártszervezeteket, holott erre meglett volna a lehető- J ség is. De ezt követelte volna az I is, hogy ezeken a helyeken eléggé kis létszámmal rendelkeznek a pártszervezetek. Ü£v délután a „második64 emberrel — Az elnököt keresem. — Az iskolában van. — Valami megbeszélést tartanak? — Hát, affélét — mondja mosolyogva Szabó Márton, a tuzsé- ri Rákóczi Tsz elnökhelyettese —, csak most egyenlőségi alapon. __ 77? — Tudja, most vizsgázik a Balázs. A hetedik általánosból... ünct márértern> s eggye1 WUÄ1 111(11 több ok lenne rá. hogy megismerkedjek Révész Balázzsal, a fiatal, harminchárom éves elnökkel. De az ilyen „tanácskozást” nem illik megzavarni. Az egyik járási vezető említette Tuzséron, a Rákóczi Tsz- ben akad gond is bőven, de a vezetőség — úgy látszik, — meg tud birkózni a feladatokkal. Az elnökhelyettessel való beszélgetésbe — amit a „fogadószobában”, egy kis nyárikonyha- félében tartunk — Révész V. Bertalan is bekapcsolódik, s mindjárt itt kezd gombolyodni a gondolat fonala. Elmondják, hogy a tavaszon két szövetkezet álakult a faluban. A nép egyiic része a régi Béke Csillagához csatlakozott, a többiek újat alakítottak: a Rákóczit. Az új téesz, mármint az övék, még egy irodát sem tudott biztosítani. Ezt úgy használják bérben egy másik helyiséggel. — Karikacsapásszerű gyorsasággal történt itt az átalakulás — mondja Szabó Márton. — A környező 'községek már mindenütt forrtak, s azt gondoltuk, nincsen itt semmi helye a várakozásnak. Meghívtuk a járási tanács elnökét, mondja el, hogy is néz ki ez az egész — és egykét nap alatt át is estünk rajta. Az biztos, hogy ez volt az egészben a legkönnyebb. ___ B7 PsQÍi gombóc az ala H£ v'wil kuló gyűlése jelentkezett. Jó, nagyon jó le volna, ha az egész falu együv tartozik. Ez kevesebb adminiszt rációval, jobb építkezési lehető ségekkel, munkaszervezéssel járt volna. A munkaerőkérdést is egyszerűbben lehetett volna megoldani. Ugyanis, a régi szövetkezetben sok a vasutas-feleség, a mi szövetkezetünk meg jobban a törzsökös földművelőkből áll.'De nem ment, mert a mieink féltek a rég; adósságtól, amazok valahogy lenézték egy kicsit az újakat, mondván: mi már öreg szövetkezetbeliek vagyunk. Szóval, hát így lett. Éppen nem nagy baj, meg különben is majdcsak kiforrja magát. Az idén mindenesetre úgy néz ki a dolog, hogy versenyt fut a két szövetkezet... Van így is, a fél községgel is elég gond. A vezetőség még megalakulás előtt felvetette, hogy jó lenne Zetort vásárolni. Majdnem köztiltakozással fogadták a javaslatot. A Zetor árának a felét mégis összehozták — a tavalyi, egyéni almaeladásból — s úgy fordult, hogy most a vezetőséget sürgetik: Mikor jön már a Zetorhoz pótkocsi? Űqv va'mnrt, elsőosztályosok az iskolában — szól közbe a brigádvezető. Ahány, any- nyiféle, s kemény kéz kell ahhoz, hogy egyformán tanuljuk meg a betűvetést. — A tervtárgyaló gyűlésen is úgy voltunk — veszi át a szót ismét az elnökhelyettes —, hogy mindenki a negyvennégy forint harminc fillért jegyezte meg legjobban, . amit egy egységu- terveztünk., Amikor meg a prémiumról, előlegosztásról beszéltünk,, hát kinevettek bennünket., „Ugyan, ne nagyítsatok — mondották — úgyse lesz ab ból semmi.” — Mégiscsak leit. Márciust'--, áprilisra már osztottunk előle get. Magyarázgatjuk a premiza lást és a tagok is érdeklődne.» iránta — jobban mint korábban. Ügy gondoltuk, hogy a tervezett feletti termés lelet a Hogyan segítjük elő a nevelők fejlődését a baktalóránthásí járásban ? \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT művelődési politikájának irányelvei hangoztatják, hogy a szocializmus teljes győzelmének harmadik alapvető belső feltétele: az emberek gondolkodásának szocialista átformálása. Az átformálásban tekintélyes szerep és feladat hárul a nevelőkre is. Neveléstani, osztályozó és ellenőrző értekezleteken tapasztaltam, a nevelők túlnyomó .többségében megvan az őszinte jószándék arra, hogy elsősorban önmaguk gondolk - zását, tudatát formálják, alakítsák és ezzel váljanak szocialista emberekké, nevelőkké. Igen, de hogyan? Milyen is például a szocialista ember? Mi jellemzi a szocialista embert? Miért és miben magasabb rendű a szocialista erkölcs a valláserkölcsnél? Ilyen es hasonló kérdések és gondolatok voltak leolvashatók az arcokról. Csak egyes feladatok elvégzése után, vagy előtte hallanak olyan kijelentéseket, hogy pl. ..Az órára való jó felkészüléssel is igyekezett beb’izonyítan1, hogy híve a szocializmusnak”, vagy „Magatartásában fejlődés mutatkozik,. mer' már nem jár templomba”, avagy: „Kartársak, igyekezzünk jól felkészülni és jól mozgósítani a szülőket (ei - re és erre az ünrepélvre vagy felvonulásra), hogy ezzel is megtagoknak adjuk. Mert úgy számítjuk, hogy átmeneti idő ez a mostani. Ami a legfőbb, a többtermelés, azt igyekezzük megvat lósítani, azzal pedig, hogy a prémium ötven százalékos, nem a régit hozzuk vissza, hanem a termelésben való érdekeltséget fokozzuk. A tag többet termel, több jut neki, a fölösleget meg úgyis eladja majd, nem viszi Tiszát rekeszteni... — A babbal is úgy járunk el hogy az összes termés fele a tagé lesz. Megjött hozzá a tagok kedve, s úgy nekilendültek, hogy a kukoricavetés nyolcvan százalékába tesznek paszuly köztest. Hír atltlilli intézkedéseknek D£ CIKI!“! meglett a foganatja. A terület egyénekre való osztása azt eredményezte, hogy már a vetéseknél is ott dolgoztak a családtagok ä földeken. A vetőmaggal sem volt különösebb baj. A burgonyát összeadták és a fölösleges készletből ötvenhatvan vagonnal szállítottak a ! felvásárló helyre.. A vezetőség ezekben a napokban értékeli a közösbe kerülő szarvasmarhát A legelővel bajban vannak, mert a régi, beregi „prériken az ottani téesz-községek is minden hold legelőt igénybe vesznek. A tuzsériak pedig ott szoktak mindig legelőt bérelni. — Szerencsénk — mondták befejezésül — hogy Révész B i- »azs, az elnökünk egyenes, nem részrehajló ember, sem apró, sem nagyobb dolgokban. A múltkor is, amikor nagyon szo- itiott a szántás, vetés, a fogätes munka, saját rokonának, Ke- .^szlapjánuK megmondta, ami- .»ur az fogatot kért, hogy „ttea közös az első, ma- ua megolauatja'most a dolgát ...asként is.” — Jó az, amikor az emberek ilyesmit latnak, hallanak... 6. A. mutassuk: hívei vagyunk szocalizmusnak”. — Igen, ez mind igaz. de ezek csa« részfeladatok, így még f.em látja világosan a nevelő, hogy mi a/ előtte álló feladat, » nem látja és nem tudja, hogy az említetteknek milyen összefüggése van a szocializmussá, és hogy ő e feladat sikeres végrehajtásával tulajdonképper miért is közelítette meg, mennyiben szolgálta elsősorban önmagában a szocialista ember jellemét.- jellemvonását. CAJNOS, AZ IGAZGATÓK MINŐSÍTÉSE sem segíti elő egy-egy nevelő szocialista jellemű fejlődését olyan mértékben, ahogyan az már igazán kívánatos lennt Miért? Azért, mert a minősítést legtöbbször a „jóakarat” látszatáért és azért készítik el. mert van ilyen is, ilyennek is lennie kell, és a kartárs meg ne sértődjön! Ezek a „jószándékú”- igazgatók pedig nem is gondolják, hogy milyen rosszat tesznek nemcsak a nevelőknek, de önmaguknak is, sőt szocialista nevelésügyünknek! Ugyanis a minősítés egyik főcélja nemcsak a nevelő munkájának reális értékelése, • hanem szocialista fejlődésének és szocialista jellemvonásainak kialakítása is! Ezt tudva és látva, elhatároztam, hogy járásunk igazgatói előtt beszélni fogok néhány kívánatos főbb jellemvonásról, s így az eszmei beállítottságról (harc az elvtelenség ellen!), a szocialista hazafiságról, a kollektivizmusról, a szocialista humanizmusról, vaiamnt ilyen kérdésekről: kommunista viszony a munkához, kötelesség és felelősségtudat, a nehézségek leküzdése, kezdeményező készség, szerénység, vidámság, önbizalom, optimizmus. Majd arra kértük igazgatóinkat, hogy a hallottakat ismertessék a nevelőkkel, s mona- ják meg nekik, hogy a jövőben fejlődésüket ilyen szempontból kívánják segíteni. es fogják munkájukat értékelni is. Felhívtuk figyelmüket olyan könyvek olvasásara is, amelyek tanulmányozása elősegíti példákon keresztül is a szocialista jellem k.alakítását. (Pl. B. M. Tyeplov: Pszichológia, és más művekre.) \ JÁRÁSI ELŐADÓI MUN- KAKÓZÖSSÉGGEL karöltve olyan ismeretterjesztő és TIT előadásokat javasoltunk a községi művelődési tanácsoknak, amelyek elősegíthetik a szocialista jellemvonások megismerését. Az elhangzott előadások nemcsak szép példákon és gyakorlaton keresztül mutatták be pl. „a kommunista v szony a munkához” jellemvonást, hanem összehasonlítást tettek arra is, hogyan nézte és „értékelte” a munkát és a munkást a többé vissza nem kívánt múlt. Nagyobb létszámú nevelőtestületeinknek pl. Apagy, Vaja, Nyirmada, Óíehértó községekben több olyan előadást tartottunk, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy segítsék nevelőink politikai, világnézet, gondolkodási szocialista átformálását. Befejezésül felvetődik a kér- dé , hogy van-e ilyen irányú tői ekvésünknek valamelyes eredménye? Van. Ezeket röviden a köd'elkczökben összegezhetem: T Igazgatóink zöme már a félévkor és a háromnegyedévi ellenőrző értekezleteken a szocialista ember főbb jellemvonásainak figyelembe vételével mondott munkájukról véleményt, s megjelölte azt is, hogy ki-ki mely területen mutat fejlődést, és miben, mely területen kell változnia. 2 örvendetes fejlődés mutatkozik a kötelesség- és a felelősségtudatban. Öröm hallani azokat a jószándéku törekvéseket és áldozatvállalásokat, amelyek célja, hogy minél kisebb legyen a tanulók bukási százaléka. S ezt nem liberálisan akarják megoldani, hanem segítő munkával. Q A vallásos előítéletek leküzdésére való törekvésre egyre több jel mutat. Nem kevés, sőt egyre több az olyan nevelők száma, akik olyan írásokat tanulmányoznak, mint P. M. Fedoszejév: A marxizmus- leninizmus a vallásról és a vallásos előítéletek leküzdéséről, vagy P. Kolonyickij—F. ülésesük: A vallás a tudomány tükrében 4 Számos helyen, így pl, Ramocsaházán, Nyírmadán, Apagyon, Leveleken á nevelők feljegyezték vázlatfüzeteikbe a szocialista ember jellemvonásait azzal, hogy tanításaik során természetesen a kornak, a tárgynak és tananyagnak megfelelően azokar a nevelési célokat és lehetőségeket domborítsák ki, mélyítsék el, amelyek a szocialista jellemvonásokat fejlesztik és erősítik. Különösen tapasztaható ez osztályfőnöki órákon. 5 .Égyre gyakrabban lehettünk fültanúi olyan vitáknak, amelyekről eddig nem igen volt szó, s ami feltétlenül a meggyőzéshez és a tudat átformálásához vezet. Ilyen témakörök, kérdések; a vallás keletkezése, az élet kialakulása, az öröklés problémája, az abszolút és relatív igazság értelmezése stb. (y Nevelőink egyre többet olvassák a tudományos folyóiratokat. Keresik a tudományos és érdekes cikkeket a „Valóság”, a „Természettudományi Közlöny”, az „Élet és Tudomány”, a „Pedagógiai Szemlé”-ben és más folyó Tatokban. 'Y Tudjuk azt is, hogy annál nagyobb segítséget tudnak nyújtani igazgatóink nevelőtestületeinknek, minél tapasztaltabbak. Minden rendelkezésünkre álló lehetőséget biztosítunk a cél érdekében, így pl. lehetővé tesszük számukra. hogy meglátogathassanak más iskolákat és részt vegyenek más nevelőtestületek értekezletén, ahol . megfigyeléseket végezhetnek. Ezeket aztán a saját nevelőtestületükben is hasznosíthatják. Tudjuk, hogy nevelőink csalt' akkor végezhetnek eredményes oktató-nevelőmunkát, ha minden nevelőtestületünk politikailag, világnézetileg és pedagógiailag egységes lesz. Ezért az egységes nevelőtestületek kialakítását helyes irányítással és segítéssel. a nevelők nevelésével elő kell segítenünk. Albert Antal tanulmányi felügyelő, Baktalórántháw» •r
