Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

Munkában a család

Tízezer résztvevő, 691 művészeti csoport a „Felszabadulási Kulturális Szemlén“

97 fiiunk elvtárssal sze- Bt CíHUh retnénk beszélni — dugja be a fejét a porcsalmai Rákóczi Tsz irodájának ajtaján egy új tag, Kovács József. Látja ugyan, hogy bent van Erdős elvtárs, de nem lép be, úgy látszik, négyszemközt szeretne vele beszélni, valami nagyon bizalmas ügyben. Az. elnök barátságos hívására aztán bejön:

— Hallottam, hogy csordást keresnek a háztáji marhákhoz. Megbeszéltem otthon a családdal ; elvállalnám a feleségemmel- Nem tudom, van-e már jelentkező? Alkalmasnak találnának-e engem az elnök elvtársik? — fejezi be mondóká- ját a tavaly még középparaszt Kovács József és várakozva tekint az elnökre.

— Még nem jelentkezett senki. Mi nagyon örülnénk neki, ha ilyen hozzáértő ember vállalná el. Én természetesen nem

dönthetek egyedül, holnap este majd megbeszéljük a vezetőséggel, de úgy gondolom, nem lesz senkinek sem kifogása ellene.

I

un|nQ7 teljesen megnyug- Talu9£ tatja, megköny- nyebbülve forgatja kezében a sapkáját és már arról beszél, hogyan fog a felesége segíteni a kihajlásban, az őrzésben.

—; Olyan jó, hogy az elnök elvtárs megszervezte ezt a napközit! Beadjuk a két gyereket, az asszony pedig nyugodtan jöhet velem dolgozni.

— Nem én szerveztem azt — mondja az elnök mosolyogva — én csak azt intéztem el, hogy elsősorban azoknak a tsz családoknak a gyerekeit vegyék fel, ahonnan mindkét szülő dolgozni jár.

— Szóval, holnapután reggel jövök megtudni a dolgot.

— No, azt sem hittem volna, hogy az egyik volt középparaszt fog jelentkezni, — fordult hozzám az elnök. -Olyan lenézett munka volt ez mindig, hogy még álmában sem gondolt volna egy paraszt se arra, hogy elvállalja. Igaz, a közösben egészen más a helyzet, már a fizetés jelzi, menynyire megbecsült munka ez nálunk. Egy szarvasmarha után 3 munkaegységet kap. Lesz vagy 120 darab. Általában csak hat hónapig kell kihajtani. Kovács is csinált előbb egy kis számvetést. Kiszámította, hogy 420 munkaegységet keres a családjával.- Van elés h"y

m nden gyereknek? — kérdezem.

— Jelenleg még legalább harminc gyereket hídnak felvenni a két napközibe, de ha több lesz az ;igény, tudunk épületet biztosítani még egy napközinek.

— A gyerekek felől tehát nyugodtan dolgozhatnak az asszonyok?

— Én biztos vagyok behne, hogy fognak is. Az asszonyok is, és a tagkönyvvel nem rendelkező fiatalok is. Legjobb biztosíték erre a kapás terület felosztása a tagok között.

— Mikor és hogyan tervezik a felosztást?

— Maid csak akkor osztjuk fel, ha már időszerűvé válik a kapálás. Először megkérdezzük az öregebbeket és a csökkent munkaképességűeket. mennyit vállalnak, aztán a fiatalabbak- tól. hog^ ki akar lényegesen többet vállalni. Az ezen felül megmaradó területet fogjuk aztán egyenlően felosztani.

— De hogy biztosítja a felosztás a családtagok bekapcsolódását?

Ilonunn egyszerűen. Ha ncaUf Ull IStják a családtagok, hogy sok. kapálni valója van a családfőnek, segítenek minden meggyőzés nélkül is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem foglalkozunk a családtagok meggyőzésével. Legutóbb párttaggyűlésen is tárgyaltuk a dolgot.

— Hány besegítőre számítanak?

— Hozzávetőlegesen 120 főre.

Lesz is szükség rájuk, egy növénytermelési brigádtagra 4 hold kapás jut. Remélem jó hatással lesz a munkakedvre a premizálás is. A terven felüli

termés 25 százalékát lisztjük ki.

Koncz Piroska nővérével és apjával lakik együtt. Az otthoni teendőket inkább a nővére szokta ellátni. P.roska csaknem olyan rendsge. esen iái dolgozni, mint az , apja. Tavaly is körülbelül annyit keresett, mint. o.

— Az. idén hány munkaegységre számít?,

__fytmífj meglátjuk, mennyi

!ri£l|ti sikerül, eddig 46-ot teljesítettem,. t— válaszolja mosolyogva, Már . közel jár ahhoz a korhoz, amikor tagkönyves lehet.

Nagy Gyula bácsi már többi mint 60 éves, nem nagyon van kibékülve a fiatalokkal, sok panasza van rájuk, de lánj'á- ra, Emmára nem szól egy szót sem. Nem is natyon szólhat, hiszen már tavaly is dolgozni járt vele, pedig még gyermek.

— Tavaly még nagyon kíméltem, nem is aratott, de az idén már fog — bólint szeretettel lánya felé.

így van ez a legtöbb házban Porosaimén. Együtt dolgozik a család a tsz-ben. — Gál —

Megalakult as új népfrontbisottsúg Fehérgyarmaton

Országos színjátszó fesztivál Xrí regvházán

dulási Kulturális Szemle megyei döntője több járási székhelyen. Az ének-, zene-, tánc megyei döntő e hó végén Nyíregyházán lesz.

A Felszabadulási Kulturális Szemle keretében városunkban tartják az Országos Műkedvelő Színjátszó Fesztivált is. A fesztivál előadásai május 14-én és 15- en, május 21-én és 22-én valamint május 28-án' és 29-én lesznek a Moncz Zsigmond Színházban,, a József Attila és Móricz Zsigmond Művelődési Házakban. Mindhárom helyen este 7 órakor kezdődnek az előadások. A fesztivál műsora igen változatos. ízelítőül: május 14-én a soproni Vasas színjátszó művészegyüttes „A lampionok ünnepe” c. színdarabot mutatja be a Móricz Zsigmond Szín- házban, melyet a fesztivó] ünné- pélyes megnyitása előz meg. Május 15-én ugyancsak a Móricz Zsigmond Színházban a Veszprém megyei színjátszó-rendezői stúdió hallgatói Kállai István ..Kötéltánc” c. darabját mutatják be. Sorrakerülnek még Dobofey „Szélvihar”, Gerencséry Miklós: „Ke- rekeskut,” Darvas: „Kormos ég” c. darabjai.

A KISZ Központi Bizottsága hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére ..Felszabadulási Kulturális Szemlét” hirdetett. A KISZ felhívása szép eredményeket hozott megyénkben is A megye területén mintegy 691 művészeti csoport nevezett be színdarabokkal, népitáncokkal, bábjátékokkal, énekkari számokkal. A csoportokban tevékenykedő fiatalok és felnőttek száma eléri a 10 ezer főt.

Három és félezer fiatal

az olvasóniozgalomban

Külön szeretném megemlíteni a József Attila olvasómozgalo'm eredményeit. Megyénkben e mozgalomba mintegy 3500 munkás, paraszt és középiskolás fiatal kapcsolódott be. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a KISZ szervezetek fiataljai szívesen kapcsolódtak az olvasó mozgalomba és nem csekély azoknak száma, akik az aranyfokozat eléréséért neveztek be.

Napjainkban folyik a FelszabaA járási kultúiház nagytermében mintegy háromszáz—háromszázötven ember vészfvétele mellett került sor a községi nép- fronlbzottság újjáválasztó nagygyűlésére. Elnöki beszámolójában, Selmeczy János emlékeztetett a h,elyi népfront-mozgalom eredményeire:

— A járdák kilométerei, a villanyhálózat bővítése, új kutak létesítése, tanteremépítés, a Vörösmarty utcában végrehajtott útépítés — mind-mind azt bizonyítja, hogy áz összefogás és áldozatkészség meghozza a gyümölcsét. A gyönyörű Kossuth park, a kultúrház építésénél végzett sok-sok társadalmi munka szintén felemelő érzéssel tölthet el bennünket. Nem kevés szerepe volt az elvégzett munkákban a népfrontbizottságnak, a

népfront-mozgalom lelkes tagjainak és a népfront által javasolt tanácstagságnak, akik szívükön viselik községük érdekeit — mondotta, majd vázolta a soron- következő idők legfontosabb feladatait':

— Azzal a ténnyel, hogy termelőszövetkezeti község lettünk, még nem lehetünk megelégedve. Az új népfrontbizottságnak legfontosabb feladata lesz. hogy erősítse a termelőszövetkezeteket, szervezze az ismeretterjesztő előadásokat és társadalmi munkákat, formálja a közösségi szellemet, segítse az új embertípus kialakítását.

A hozzászólások után a nagygyűlés megválasztotta a hetvenkilenc tagú új népfrontbizottságot és a járási küldötteket.

Az országos legjobbak

\\íre'»vh;>7n K

A színdarabokat az ország legjobb műkedvelő színjátszó csoportjai mutatják be. így a csongrádi művelődési ház, a baranya- szentlőrinci szövetkezeti színpad, a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár kultúrházának csoportja, a tatabányai Bányász Művész- együttes. Az országos találkozón megyénket a nyírbátori FMSZ színjátszói képviselik. A fesztivált előkészítő operatív bizottság e nagy eseményre úgy készült fel. hogy a városunkba érkező kultúrcsoportok jól érezzék magukat és a bemutatott darabjaikkal is hozzájáruljanak felszabadulásunk 15. évfordulója méltó megünnepléséhez.

Tóth Péter, KISZ MB

Jól működő pártcsoportokat í

Hónapok óta sok szó esik a tsz párffeoportok létrehozásáról. Nem véletlenül. Jó pártmunka csak ott lehet, ahol életrehívják és foglalkoztatják a pártcsoportokat. Ahol megalakultak és dolgoznak, javul a gazdasági munka, jobban foglalkoznak az emberekkel. Ló- nyán például tizenkét pártcsoport alakult. Segítették az építkezést, a mezei munkákat, foglalkoznak a tsz tagok nevelésével. Hiba lenne azonban belenyugodni a jelenlegi helyzetbe. Az átszervezés óta közel félév telt el. Mégsem jutottunk kellően előre. Számos helyen meg sem alakították, lebecsülik a pártcsoportok jelentőségét.

Ahol nincs pártcsoport, nem lehet eredményesen összefogni, irányítani a pártmunkát, nincs helyhez, időhöz, személyekhez kötött megbízás, nincs mit szá- monkémi. Pedig sok lehetőség nyílt a pártcsoportok munkájára, a kislétszámú pártszervezetek erősítésére. Nem élnek azonban kellően ezekkel a lehetőségekkel. A kállósemjéni tsz-ben sem tartják fontosnak a pártsejtek létrehozását. „így is összefogjuk a kommunistákat”— mondja a pártttkár. Látszólag igen. A valóságban azonban hiányos a vezetőség irányító munkája. Azt mondják, mindenkinek van pártmunkája. Azzal bíztak meg két-két párttagot, hegy tíznaponként segítsék az állattenyésztést. Mivel azonban hol a brigádvezető. hol a tsz-elnök előtt adnak számot, ahol jelen van a párt- t!*kár is, aligha lehet ezt pártmunkának tekinteni. Ha két pártcsoportot alakítanának — egyet a növény- és gyümölcs- termelésben, egyet pedig az állattenyésztésben —, több lehetőség adódna a konkrét pártmunkára.

Sok párttitkár azt mondja: „Mindenkinek van pártmunkája. Dolgozlak a tömegszervezetekben, a növényápolásban, az építkezésnél, az állattenyésztésben és máshol”. Arról azonban keveset tudnak, hogy milyen pártmunkát végeznek. Belenyugodnak, hogy néhány kommunista valamelyik tömegszervezetnek is tagja s ezt egyben pártmunkának is elfogadják. A tömegszervezeti tagság azonban önmagában nem jelent páitmunkát! Csak akkor végeznek pártmunkás ha ott konkrét tevékenységet fejtenek ki. Rozsályban érdemes lenne megvizsgálni a nőtanácsban és az ifjúsági szövetségben, hogy miért tartózkodnak a vitáktól, a közéleti tevékenységtől? Az okokat elemezve bizonyára segíthetnének.

Ugyanitt hasznos lenne megvitatni: miért nincs megfelelő

bírálat és önbírálat a tsz-ben?

Sok helyen a pártcsopcrtok szervezeti kialakításával sem törődnek. Van, ahol névsort állítanak össze s ezzel befejezettnek tekintik a pártcsoportok megalakítását. Máshol taggyűlésen olvassák fel a pártsejtek tagjainak névsorát, választják meg a pártcsoportvezetőket. Előfordult olyan eset is,- hogy mindezt pártvezetőségi ülésen döntötték el, mint Lónyán. Ritkán előfordul az is. hogy a párttitkár egyedül jelöli ki a pártcsoportvezetőket. Ezek a „módszerek” sértik a pártdemokráciát, a párt szervezeti szabályzatát. A pártcsoportokat ugyanis külön erre a célra rendezett összejövetelen lehet kialakítani, ahol a párt- csoporthoz tartozó kommuns- ták vesznek részt. Itt választják meg a pártcsoportvezetőket is. Csak úgy éreznek munkájukért felelősséget a pártsejtek, ha demokratikusan, véleményük. javaslataik figyelem- bevételével történik mindez. Másként sokan azt sem tudják, van-e szövetkezetükben, pártcsoport s ők egyáltalán tagiai-e annak?

A pártcsoportok önállóan határozzák meg, hogy mikor üléseznek és mit tűznek napirendre. A kommunstákat nem a pártvezetőség, hanem a párt- csepoftvézéto bízza meg feladatokkal. cki együtt dolgo^’k. °yakran egy utcában is lakik a hozzá tartozókkal. Az egy munkahelyen dolgozók jobban ismeri^ egymás öröme t, gondjait, a munkához, a közöshöz való viszonyukat. Ismerik a pártonkivül eket. az őket foglalkoztak kérdésekét s ezek megoldásának módját.

A partcsoportok megalakításának elmulasztásáért nemcsak a termelőszövetkezeti pártszervezetek. hanem a járási part- bizottságok is felelősek. Engedték, hogy hónapokig halogassák ennek a fontos feladatnak a megvalósítását. A megyei pártbizottság és a járási párt- bizottságok által megbízott aktívák sem fordítottak kellő gondot erre. A pártmunkások gyakran megfordulnak a községekben, mégis elsiklanak ilyen fontos feladatok mellett. A kislétszámú pártszervezetek erősítéséért sem tettek meg mindent. A tuzsért Rákóczi Tsz-ben 5 párttag van. De csak hárman dolgoznak a közel ezer holdas, több mint háromszáz családot foglalkoztató közösben. Kishódoson és még sok községben hasonló a helyzet. Számos helyen té! óta nem volt tag- és tagjelöltfelvétel, pedig sok becsületes, bizalomra érdemes tsz-tag méltó erre.

Egyes helyeken nem tesznek különbséget gazdasági és politikai munka között. A gazdasági tevékenységet is pártmunkának vélik. Hiányosan ismerik a pártcsopcrtok szerepét, feladatait is. Pedig sok a tennivaló. Első helyen a termelés segítségét, a példamutatást említjük. Lehet-c azonban az emberek nevelése nélkül eredményeket elérni, harom-négyszaz szövetkezeti tag között eredményes politikai munkát végezni 3—4 tagú pártszervezetnek? Sikerülhet-e jó) a taggyűlés, ha a pártcsoport helyett a ksbíróval és csupán meghívóval szervezik” Végezhetnek-e pártmunkát a kommunisták, a tömegszervezetek tagjai, ha nincs megbízásuk’ Tudják-e a kommunisták, hogy mit kell tenniük a tömegszervezetekben, ha erről nem beszélnek velük? Segíthetik-e a nők, a fiatalok helyzetét, ha nem ismerik örömeiket, gondjaikat? Hogyan becsüljék a közöst a pártonkívü- liek, ha a kommunisták sem tartják ezt fontosnak? Feltű- nő-e. ha egyesek kocsmáznak, ha egyes párttagok is ezt teszik? Miről beszéljenek a népnevelők. ha nem foglalkoznak velük? Megszűnnek-e a nézet- eltérések a közösben, ha a pártcsoportok nem küzdenek ellene? Mernek-e bírálni — Fü- lesden és másutt — a szövetkezet tagjai, ha a párttitkár így nyilatkozik: „Nincs jogod bírálni a pártvezetőséget, mert ez intrikához vezet”. Taníthatnak-e a kommunisták, ha saját portájukon sem tudnak rendet tartam? Kétségtelen nem!

Ezek a jelenségek sok helyen megtalálhatók. Van mit tenni a pártcsoportoknak. A szövetkezeti pártszerve*etek és a járási pártbizottságok is érezze- nek nagyobb felelősséget a pártcsc portok megalakításáért és munkájáért.

Na ov Tibor

2