Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

A kereskedelem ügyében A kulturált kereskedelem «gye a lakosság, a nép, s így a párt ügye. Hisz naponta ez­rek és tízezrek fordulnak meg az üzletekben, boltokban, ét­termekben, s ki így, ki úgy mond véleményt az élelmisze­rekről, ruhákról, szövetekről, de nem utolsó sorban a vá­sárlók fogadtatásáról, az ud­variasságról, a kulturált ki­szolgálásról. Ezért nem közömbös, mit tesznek a kulturált kereskede­lemért a kommunisták. Hisz ez a nép érdeke. Örvendetes, hogy kisebb nézeteltérésektől eltekintve jó a kapcsolat a ' kereskedelmi vállalatok igazgatói és a párt- szervezetek vezetői között. Igénylik a kommunisták tá­mogatását a gazdasági felada­tok végrehajtásában. a dolgo­zók nevelésében. Ennek is kö­szönhető. hogy tizenegy éves fennállása óta ötször lett ki­váló vállalat a nyíregyházi Állami Áruház, hogy hasonló eredményekkel dicsekedhet a Kiskereskedelmi Vállalat. a Népbolt és a Vendéglátóipari Vállalat Rendszeresen foglal­koznak a taggyűléseken az áruellátás problémáival, s ahol tudnak, segítenek. ,a kereske­delem kulturáltságának foko­zásával és a dolgozók képzé­sével. Az évek óta kialakított törzsgárda pedig megkönnyíti a kereskedelmi pártszerveze­tek tevékenységét, s mint az eredmények mutatják: sikeres munkát is végeztek, hiszen a Vendéglátóipari Vállalatnál, s az Állami Áruházban és a Kiskereskedelmi Vállalatnál a kongresszusi munkaversenyben szép eredmények szülétek. Szocialista brigád címet nyert az Állami Áruház cipő osztá­lya, a Kiskereskedelmi Válla­lat 49-es férfi konfekció, a 20-as festék, és a 81-es anyák boltjában szocialista brigádok szolgálják ki udvariasan, elő­zékenyen a vásárlókat. Hatalmasat fejlődött néhány esztendő alatt a kereskedelem. Ki gondolt volna ezelőtt csak öt évvel is, az önkiszol­gáló és önkiválasztó, neonfé­nyes, reprezentatív üzletekre? Valamennyien büszkék vagyunk rájuk. Pedig nem volt könv- nyű a létrehozásuk, hiszen mint minden ember, a keres­kedelmi dolgozók is tartottak az új módszerektől, s idegen­kedtek tőle. A kommunisták voltak első támogatói, ők is­mertették meg a pártonkívü- liekkel az új módszerek lénye­gét és tartalmát. Nagyban nö­velte ez a forgalmat, gyorsí­totta a kiszolgálást s könnyí­tett a kereskedelmi dolgozók munkáján. Ennek ellenére vannak prob­lémák, fogyatékosságok keres­kedelmi vállalataink pártszer­vezeteinek munkájában. Egyik helyen a példamutatással, másutt a bírálattal állnak ha­dilábon. A Vendéglátóipari Vállalat pártvezetőségében csu­pa ellenőr és gazdasági veze­tő foglal helyet, — ha nem is helyes. — mégsem tárják fel kommunista módon a problé­mákat. Vannak, akik elkés­nek a munkából, s fennhéjjá- zó módon viselkednek. Helyes az. ha kereskedelmi pártszer- veze'eink törődnek a tanulók szakmai képzésével, de ez nem elég. A Kiskereskedelmi Vállalatnál, de a Vendéglátó­nál sincs megoldva a tanulók politikai nevelése. Pedig eg"ál- talán nem lehet közömbös számunkra, milyen nemzedék nő fel, hogy azok a kereske­delmi szakmában dolgozó fia­talok később milyen eszmét Valinak magukénak. Elsősorban a kereskedelmi pártszerveze­tek kötelessége, hogy ezen a problémán segítsenek. Az Ál­lami Áruház pártszervezeté­nek vezetősége félévenként szülői értekezletet tart, me­lyen a tanulók is részt vesz­nek s közösen határozzák meg a tennivalókat. Rendszeresen ellenőrzik a fiatalok politikai tanulását is. Helyes és köve­tendő. S az is példa lehet, ahogyan Szolnoki elvtárs törő­dik a fiatalokkal. A tanulók részére 300 forintot bztosított, tekintsék meg a Kormos ég című drámát, hogy ezzel is elősegítse tisztánlátásukat, poli­tikai nevelésüket. De nemcsak a tanulók politikai képzése megoldatlan általában, hanem a felnőtteké is, s ezen sürgő­sen változtatniok kell a keres­kedelmi pártszervezeteknek. Ál­talában gondoskodnak arról, hogy a fiatal szakképzett ke­reskedelmi dolgozók bizonyos idő után előlépjenek, magasabb beosztást nyerjenek. Csak hi­ba, hogy ezeket a fiatalokat később már nem segítik úgy, mint ahogy az szükséges lenne. örvendetes, hogy általában csökkentek a leltárból kelet­kező hiányok. A Kiskereske­delmi Vállalat 128 boltegysége közül csak 13 holt zárt az első1 negyedévben leltárhiánnyal, mely összesen 12 ezer forint. Nem sok, de lehetne kevesebb, s tglán bosszantóbb az. nem tudják megállapítani miből adódott. Nagyon fontos, hogy a kereskedelmi pártszervezetek tagjai nyitott szemmel járja­nak, s minden rendellenesség ellen szóljanak. Ha ezt nem mulasztották volna el, egyes helyeken, nem került volna sor leváltásokra, vagy egyes boltvezetők alacsonyabb mun­kakörbe való helyezésére. Kiskereskedelmünk a lakos­ság érdekeit szolgálja. De nem mindegy hogyan. S ebben segíthetnek sokat a pártszer­vezetek. Igaz vannak problé­mák. hiszen az országban egye­dül Szabolcsban nincs szakosít­va a kiskereskedelem. A rak- 1 ározás i lehetőség eléggé kor­látolt. Nincs meg a megfelelő bérdifferencia a tíz és a két éves szakemberek fizetésében. A hús és élelmiszerüzletekben csak a városban több mint 17 hűtőszekrényre lenne szükség. De vannak más gondok is. En­nek ellenére, de a fentieken is segítve az a kötelességük ke- reskedelmi pártszervezeteink­nek, hogy szocialista szellemű kereskedelmi dolgozókat nevel­jenek, adjanak seg’tséget a gazdasági feladatok megoldá­sához. tárják fel bátran a fo­gyatékosságokat és segítsenek azokon. Csak így tevékeny­kedhetnek eredményesen a la­kosság, a nép érdekében, s emelhetik a szocialista keres­kedelem kulturáltságát. Farkas Kálmán GrafiUanoU — elsősegélynyá flótán folyam — filmvetítés jVliiiikavcflcliiii lióiaap kezdődőit a kisvárdai Fémszerel vén vám ii várban A hatszáznál több munkást fog­lalkoztató gyáregységben 1959-ben egy halálos és 72 három napon túl gyógyuló baleset volt. A 72 baleset miatt háromnál több dol­gozó egy évi munkája esett ki a termelésből. Különösen sok volt az égési baleset, ami jórészt fe­gyelmezetlenségek miatt és a védó felszerelések mellőzése miatt ke­letkezett. 1960 elÉő három hónap­jában 16 baleset miatt 186 munka­nap esett ki a termelésből. Töb­bek közt az egyik munkásnak vi­gyázatlansága következtében a szemébe fröccsent egy izzó vas­szikra, ami elvette, egyik szemé­nek világát. A védőszemüveg a homlokán volt és nem a szemén! A balesetek számának csökken­tése érdekében olyan Intézkedése­ket tesz a gyár vezetősége, ame­lyek a balesetek megelőzését, el­kerülését szolgálják. Meghirdet­ték a munkavédelmi hónapot. A vállalat vezetősége, a mű­szakiak és a szakszervezeti bizottság is tanulmányozták az elmúlt év baleseteihez ve­zető okokat és levonták a ta­nulságokat. Meghatározták a műszakiak fel­adatait, különös tekintettel az óvóintézkedések szigorú betartá­sára és ellenőrzésére. Hat brigá­dot a.akilottak. Ezek ellenőrzik és felmérik a baléset. illetve a munkavédelem helyzetét. Megrendezték az üzemek kö­zötti tisztasági versenyt, amiben az öntödék bizonyultak legjobbak­nak, s 1800, illetve 1000 forint ju­talmat kaptak érle. Az üzemorvos grafikonokat, ké­szített a megbetegedésekről és ki­mutatta, hogy a legtöbb az égési baleset, és az égést szenvedett dolgozóknak kétharmad része olyan vidékekről került ki, akik otthon földműveléssel is foglal­koznak és sokszor fáradtan jönnek az üzembe. Fáradtságuk, figyel­metlenségük és a védőfelszerelé­sek mellőzése miatt éri őket a baleset. Az orvos mintegy háromszáz dolgozót vont be az elsőse­gélynyújtó tanfolyamba és 130 vöröskeresztes aktívával rendelkezik. Naponta három órát rendel az Oktatással, új gépekkel gyorsítják a gépállomások a termelőszövetkezeti traktoruk és muukagépck javítását A földművelésügyi miniszter rendeletben szabályozta a mező- gazdasági termelőszövetkezetek gépellátásával és a gépek szak­szerű üzemeltetésével kapcsolatos tennivalókat. A rendelet részlete­sen foglalkozik a gépállomások feladataival a termelőszövetke­zeti gépek javításánál. A rendelet értelmében a gépállomás igazgatója a körzetében lévő termelőszö­vetkezetek elnökeivel megtár­gyalja, mennyi gépjavításra van1 szüksége a szövetkezet­nek, és ennek alapján szerző­dést köt. Közösen határozzák meg az éves alkatrész-szükségletet. A Földművelésügyi Miniszté­rium Gépállomási Főigazgatósá­gán az MTI munkatársának a rendelettel kapcsolatban a követ­kező felvilágosítást adták: Az új rendelet lehetővé teszi a zavartalan együttműködést. A gépállcmási traktoros-isko­lán elsősorban termelőszövet­kezeti tagok tanulnak és kö­zülük sokan a szövetkezetek gépeivel dolgoznak. A pápai és a szabadszállási isko­lán kiképzett traktorosokon kí­vül a gépállomások téli tanfolya­main hatezer új traktorost képez­tek ki, s ezek egy része vontató- vezetői jogosítványt is kapott. A szövetkezeti traktorok- és munkagéppark javítását segíti elő, hogy a gépállomásokon az idén 14 új műhely építését kezd­ték meg. A gépállomások 1960- ban 189 szerszámgépet vásároltak. üzemi rendelőben, de a gyógyító munka mellett a balesetek és egészségvédelem érdekében sok időt áldoz az előadások tartás ara A munkavédelmi hónap kereté­ben minden üzemben újra elvég­zik a balesetvédelmi oktatást, balesetvédelmi filmeket vetítenek, munkavédelmi röplapokat és pla­kátokat készítenek a dolgozóknak; Több lesz az előrecsomagolt liszt, zsír, cukor Az ipar úgy tervezi, hogy az ötéves terv időszakában elsősor­ban a legfontosabb élelmiszerek a liszt, a zsír, a cukor és a rizs előre adagolásáról gondoskodik. Az automata és félautomata gé­pek beállításával az ötéves terv tolsó évében 16—18 ezer- vagon lisztet. mintegy háromezerhét- száz vagon zsírt és a cukoripar az egész termelésnek mintegy 25 százalékát előre csomagolva adják át a kereskedelemnek. 1965-re a tej 55 százalékát fél és egy literes mennyiségekben palackozva árusítják. Az isko­lákban két decis papírpoharak­ban adják majd a tejet. A tej­felből az össztermelés hetven százalékát két decis poharakba töltve hozzák forgalomba. Kisarhan: orvosi rendelőt, Magyarban: járdát építenek az idén A községszépítő, fejlesztő munka során ebben az évben a kisariak egy új orvosi rende­lőt építenek. A közel 300 ezer forintos munkához a falubeliek 8 ezer forint saját anyagot es 36 ezer forint értékű társadal­mi munkát adnak. A nagyáriák nagyméretű jár­daépítést végeznék, összesen 227 ;zer forintot fordítanak erre a munkára, amelyből 67 ezer fo­rint (!) a társadalmi munka. Korszerűsítéssel, gépesítéssel 2 millióval több tégla, 1 millióval több teiííeserép a Fehérgyarmati 1 églagyúrban • • Üzembe lépett a városi mesterséges megtermékenyítő állomás A városi tanács vb mezőgaz­dasági osztályától nyert értesü­lés szerint a minőségi szarvas- marhatenyésztés érdekében meg­kezdte működését a szarvas- marha mesterséges megterméke­nyítő állomás. A tehéntartó gazdák teheneiket naponta reg­gel 7—8 óra között a főállomás telephelyére (Licskakert) vihetik fedeztetni. Későbbi időpontban közölni fogja a mezőgazdasági osztály azt is, hogy melyik ta- nyabokorban. miker lehet eszkö­zölni a tehenek mesterséges megtermékenyítését. A megyében működő tégla­gyárak közül a legmostohább körülmények közt a fehérgyar­mati termelt. A régi, korszerűt­len berendezés és a Diesel mo­tor gyakori meghibásodása sok üzemáilást okozott. Nehéz volt így dolgozni, a tervet teljesíteni. A téglagyárat még az elmúlt télen megkezdték korszerűsíte­ni. Új törőhengereket, keverőt és présgépet állítottak üzembe a régiek helyére. A villamosí­tásra közel háromszázezer fo­rintot fordítottak. Rövidesen munkába helyeznek egy kanalas- földkotrógépet a gyár bányájá­ban, ami a nehéz földmunkát fogja végezni. iíz bányamun­kást fog helyettesíteni. A gépesítés és villamosítás megkönnyíti és meggyorsítja a téglagyártást. Mintegy 30 száza­lékkal fog növekedhi a terme­lékenység a téglagyárban. Éven­te kétmillióval több téglát tud adni majd a gyár az építőipar­nak. Az önköltség előreláthatóan legalább 3 százalékkal fog csökkeni. A tetőfedő cserepet készítő dolgozók is örülnek a korszerű­sítésnek és gépesítésnek. Eddig a cseré pgyártás jórészt nehéz fizikai munkával történt. Kéz­zel vágták el a cserepet. Üj cse­répprést kaptak és levágó auto­matát. Mindez azt jelenti, hogy naponta 3—4000 darab cserép helyett 8—10 000 darabot fog gyártani a cserép-üzem. A téglagyár korszerűsítése, villamosítása előreláthatóan eb­ben a hónapban befejeződik. fiiéf pr*l0tértmi #fy*»«!/«*••* Ne lakkorznnlt (2. oldal) ★ ipart (4. oldal) Barátság, bizalom (2. oldal) ★ Déli dobé ii (3. oldal.) XVII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM. Ára 50 fillér I960. MÁJUS 12, CSÜTÖRTÖK

Next

/
Thumbnails
Contents