Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-11 / 110. szám
otz őkőf'itóßlpösi Cf^ujdeqej Ha valaki ezen a szürke, esőszagú, hétköznapi délutánon a földművqsszövetkezet irodája előtt ment el, méltán csodálkozhatott az ablakon kiszűrődő hangos jókedv hallattán. És ha még egy pillanatra meg is állította a kíváncsiság, akkor Ujjongó, csapongó hegedűszói hallhatott amint a furulyával és cimbalommal versenyezve, a nagybőgő taktusára szolgáltatta a talpald valót. De nem is akármilyet ám!? Szállt, csapongóit, ujjongott, majd megpihent a hegedűszó, mikor, hogyan kívánta a ritmus. A szem alig győzte figyelemmel Zsiga bá’ lábait, ahogyan aprózta, rakta egymás után. De sok mindent kifejezett ez a tánc! A kíváncsiskodók— pedig már látták egynéhányszor — mégsem unták meg figyelni, ahogyan a szép, fekete-copLegyenek gazdái a kirakatoknak! Egyesek azt tartják, hogy — a jó bornak nem kell cégér! Igen ám, de csak akkor, ha rnár megkóstolták és tudják, hogy valóban jó bor az! Ennek a „kóstolónak” a szerepét üzleteinkben a kirakatoknak kell betölteniük. Az ízléses, szép és gazdag kirakat hű tükre lehet az üzletnek és szinte mágnesként vonzza a vevőt, aki így kedvet kap a vásárláshoz. De igaz ennek a fordítottja is; ha rendetlen, elhanyagolt, piszkos a kirakat, — a vevő ugyanezt tételezi fel az üzletről is — tehát inkább máshová megy vásárolni. Különös gondot kell tehát fordítani — különösen a járási székhelyeken — a kirakatok ízlésességére, és igyekezniük kell magukhoz szoktatni a vevőket. Ezen a téren van is előrehaladás! Nemrégiben kifogásolták a kisvárdai kirakatok elhanyagolását. — Azóta történt javulás, de még most is van mit tenni! Általában jónak mondható a vá- sárosnamenyi áruház kirakata, javultak szépség és ötlet tekintetében a mátészalkai és nagy- kállói üzletek kirakatai, portáljai is. Külön kell szólnunk a községek, kisebb falvak boltjainak kirakatairól — ahol még nagyon sok javítani való van! Nem lehet azzal az elvvel egyetérteni, hogy — „úgysem tud máshol vásárolni a vevő!” — és ezért nem is igyekeznek rendben tartani a kirakatokat, magát az üzletet, boltot sem. Ne feledjük el, hogy a kirakat a bolt tükre — elhanyagolt, rendetlen kirakat meliett általában az üzlet is hasonlóképpen néz ki! Mindent meg kell tehát tenni kereskedelmi dolgozóinknak, hogy az üzletek kirakatai, portáljai, szépek, ízlésesek, kil'cje- zőek legyenek. Fordítsanak erre nagyobb gondot az igazgatóságok elnökei és a járási központok szakfelügyelői is. Minden járási székhelyen van már dekorációs csoport — igényeljék segítségüket, hogy kirakataink méltó kifejezői legyenek kulturált kereskedelmünknek, gazdag, szép életünknek, B. 1. fos Irénkével forgott, táncolt a csoport vezetője. Bizony, nem volt könnyű dolga még Kovács lrénkének sem — pedig aligha ért még meg 20 tavasznál többet — pí- hegett a tánc után és azon se lehet csodálkozni, ha Nagy Zsigmondnak — a csoport vezetőjének — pedig verejtéktől volt gyöngyös a homloka. Ö sem először láncolta pedig a „Fergetegest", hiszen maga a földművesszövetkezeti csoport már több mint 3 éves. Nagy Zsigmond pedig már az első tánc-próbán is jelen volt — annak meg már van vagy 30 éve! Mert ehessen addig nyúlik vissza a mai oköriiófiil- pösi „Fergeteges” gyökere. Az 1930-as évek elején a helyi földesúr „lánykája” Németh Lilla „kisasszony” saját kedvtelésére összegyűjtötte a környékben a táncot és jókiállású béresfiúkkal, na meg a lányokkal táncoltatta „Gyöngyösbokréta” címmel. És amikor az urak mulatni akartak, a méltóságos kisasszony pedig dicsekedni akart „tudásával”, akkor bemutatta a táncot. Ma pedig újult erővel támadt. fel a „Fergeteges”! Terleljesíielte éves részjegybefizetési (érvét a nvírbélteki szövetkezet melőszöveikezeii és földműves- szöretkezeti fiatalok ropják a csoportban a táncot. Ott látjuk a táncoló párok között Kovács Irénen kiírni Gere Esztert, Har- ka] Annát. Karcagi Gizit, és Gellert Irmát. — akik valamennyien a termelőszövetkezet vagy a földművesszövetkezet tagjai. A fiúk „hiányoson” jelentek meg — felhasználják a jó időt és kint dolgoznak a földeken — de Dési Laci — aki ugyan katona, de most szabadságát Ft tölti, Képes Jancsival együtt bele-bele kóstol a táncba és’ egy-egy fordulóra megfogják táncosnőik derekát, hogy ismételjék a feledésbe ment részleteket. fjs esen az esőszagú délutánon most újra éled a „Fergeteges”. A csapongó dallamokat hangszallagra rögzítik — mivel a községben nincs zenekar —, hogy utána próbáikon újra szóljon a zene és mindig tudjanak próbálni, amikor idejük engedi. A „Fergeteges” tehát él Ökö- ritón! Táncolnak a lányok, dalolnak a fiúk, hirdetik, hogy ököritón is szeretik a dalt, a táncot aminek szebb, boldogabb életük ad új tartalmat. Nem mindennapi eredményről adtak számot a nyírbélteki szövetkezet dolgozói. Jó kereskedelmi munkájuk mellett igen nagy gondot fordítottak, és fordítanak a tömegszervezeti munkára. Lelkes és odaadó fáradozásukat eredmény kísérte. Május 1-re teljesítették éves részjegybefizetési tervüket, tizenhatezer forint értékben. Munkájukat tovább folytatva elérték azt, hogy jelenleg rnár a tizennyolcezer forint részjegybefizetésnél tartanak. Eredményükön felül vállalták még azt, hogy az év végéig további hatezer forint részjegyeket fizettetnek be. Csicsószki Miklós, Kosztyu Mihály 5—5 ezer forinttal, Korcs- már János 2 ezer, míg Lukács István és Huszár István 1—1 ezer forint befizetésével járull hozzá, hogy éves tervükéi 4 hónap alatt túlteljesítették. A befizetett részjegyösszeget most épülő cukrászdájuk korszerűsítésére fordítják. Ahol a részjegy- érték befizetését a dolgozók szívügyüknek tekintik, ott az eredmények a köz érdekében is gyümölcsöznek. A csengeri körzeti szövetkezet segíti a téeszek szervezeti és gazdasági megerősödését A csengeri körzeti szövetkezet — a többiekhez hasonlóan — a felszabadulásunk tiszteletére tett versenyvállalás keretében felajánlotta, hogy támogatja a téeszek szervezeti és gazdasági megszilárdítását. A szövetkezet dolgozóinak nem kell szégyenkezniük. Terveik tetemes túlteljesítése melleit a téeszek segítésében is számotteÜi vezető Még nincs egy éve, hogy Éles Lászlóné vezeti a baktai szövetkezet vendéglőjét. Irányítása alatt a konyha ételválasztéka és minősége lényegesen megváltozott. Jó, ízletes a koszt és az adag is bőséges. Eddig 8 község burgonyatermilfti csatlakozlak a 100 mázsás mozgalomhoz A 100 mázsás burgonyatermelési mozgalomba az egyéni gazdák is bekapcsolódhatnak teljes burgonyatermő területükkel Vannak községek, amelyek egyéni termelői nem várták meg május 15-ét, a benevezés végső határidejét, hanem jóval előtte be- küldték benevezési lapjukat. Ed- dg nyolc község százhetvenöt termelője közel négyszázhúsz holddal akar résztvenni a burgonyatermelési versenyben. A nemes vetélkedésből részt kérnek Rakamaz, Dögé. Pusztadobos és Vaja burgonyatermelői is. Mint írják a benevezési lapjukban, azon vannak, hogy ne száz mázsát, hanem annál jóval többet termelienek egy ka- tasztrális hold földön. A talajt már így készítették elő még a múlt őszön, a tavaszon időben elvégezték a vetést és a növény- ápolásban is példamutatók akarnák lenni. A téeszek már közel ezer vason almát szerződlek le értékesítésre Az almafák még most kezdik elhullajtani virágukat s a szövetkezeti szervek már a termés eladásával foglalatoskodnak. Felkeresik a téeszeket és' értékesítési szerződést kötnek velük a várható gyümölcsre. Az almatermelők szívesen veszik ezt és nem húzódoznak a szerződések aláírásától. Elvégre ezzel termésük értékesítésének biztos alapot teremtenek. S már eddig közel ezer vagon alma eladására kötötték meg a szerződéseket. A téeszek általában az egész termést leszerződik, mert a szerződési és nagyüzemi értékesítési felárral jelentős többletjövedelemhez jutnak. Sok téesz-tag gyümölcsöt termel a háztájiban. Felesleges termésüket a helyi földművesszövetkezetekkel szerződik le. Szakszervezetünk megyei küldöttgyűlése előtt ÉLETKORBAN is fiatal vagyok, így csak ez évben ünnepelhetem meg tíz éves szakszervezeti tagságomat. Hogy milyen tisztséget töltök be mozgalmunkban? A járási bizottság tagjaként a közgazdasági bizottságot irányítom a múlt esztendő nyarától, összevág ez a gazdasági munkámmal, mivel terv-statisztikai munkakörocn dolgozom. Készülök a megyei küldött- gyűlésünkre. Főleg tanulni szeretnék ott, mert először veszek részt ilyen nagyjelentőségű szakszervezeti tanácskozáson. A tanulnivágyás nem zárja ki azt. hogy felszólaljak. Lesz mondanivalóm. A felszabadulási verseny jelentősége vei és sike e'- vel szeretnék foglalkozni. Ma njég esek munkahelyem, a csen geri szövetkezet ada’ai állnak a rendelkezésemre. Például az első negyedévi kiskersskedslm áruforgalmi tervünket közel egymillió-hatszázötvenezer forinttal teljesítettük túl. A felajánlott negyedszázezer forint költségmegtakarítással szemben majdnem százhatvanezer forintot értünk el. Ügy vélem, járásunk valamennyi szövetkezeténél, állami kereskedelmi és pénzintézeti szerveinél hasonló a helyzet. Különben a küldött- gyűlésig azok eredményei is a kezemben lesznek. A PUSZTA SZÁMOK is sokat mondanak. Ha azonban mögéjük nézünk, keressük az embereket és a közrejátszó tényezőket, sokkal reálisabb következtetéseket vonhatunk le Csak néhány ténnyel szeretnék foglalkozni. Elsősorban azzal, hogy például a mi alapszervezetünk — a kongresszusi verseny óta még jobban törődik a felszabadulási verseny szervezé- •■"’vel, népszerűsítésével, értékelésével és a dolgozók jutalmazásával — a gazdasági vezetőkkel egyetértésben. Különösen üs :tönző hatással van a dolgozókra a csaknem hatvanezer “érint nyereségrészesedés kiosztása. Az anyagi érdekeltség helyes érvényesítésével elérjük azt, hogy a szakszervezeti tagok nemcsak saját boldogulásukkal .hanem egymással is törődnek. Okulásként megemlítem konfekció-üzletünk dolgozóit. Kidolgozták a szocialista vő eredményt értek el. Például a csengeri Lenin Tsz-nek átadtak egy Ezüst-szelektort, egy huszonnégy kalapácsos darálót, egy kisebb rostát, és két vetőgépet. Gyümölcsös-kertjük permetezéséhez — csak az első negyedévben — mintegy nyolvannégyezer forint értékű növényvédőszert adtak. A csegöldi Bajcsy-Zsilinszky Tsz-nek átadtak egy vetőgépet, két ekekapát, egy kalmárrostát és hatezerkétszáz forint értékű hordót. A körzetükben működő valamennyi téesznek) juttattak! valamilyen értékes mezőgazdasági felszerelést, kisebb gépeket, hogy megkönnyítsék azok munkáját. A téeszek számviteli és adminisztrációs munkájának segítése szintén szívügyük. Főleg a csengersimai és szamosbecsi téeszek ezirányú tevékenyséf/lt mozdítják elő, mivel ezek rendelkeznek a leggyengébb feltételekkel. Tehát a szövetkezet teljesíti testvéri kötelezettségét. Divatbrigád-mozgalom feltételeit és bízom bennük, hogy teljesíteni fogják azokat. Lehet-e mindezt elhallgatni? Vagy azt. hogy alapszervezetünk mosógép vásárlásával és kölcsönzés »vei könnyíti meg az asszonyok házi gondjait? NEM TAGADHATOM. akad- nak munkánkban hibák is. de megvan bennünk a jószándékű törekvés azok kijavítására. S, ezért szóvá akarom tenni, hogy addig ne mondjon senki sem véleményt egy szervről, vagy személyről, amíg nincs tisztában a körülményekkel. De erről bővebben a küldöttgyűlésen zeretnék szólni. Arról. hogy tartsuk nagyobb tiszteletben egymást, a jó mellett lássuk meg a hibát és fordítva. Azonban a valóságnak megfelelően. Tehát nem megyek üres tarsollyal a küldöttgyűlésre és remélem, még többel térek visz- sza, hogy majd beszámolhassak járásunk szakszervezeti tagjainak. Elmondta: Boros Dániel, Csenger. A Debreceni Ruhagyár bemutatta nyári divatruha-újdonságait A szép és olcsó divatruhák a szövetkezeti boltokban már megvásárolhatók. Dorogi felv, 5
