Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

kollektiv vezetés — tevékeny párlmunk a (Cikk a 2. old.) Szabolcsiak Kazincbarcikán (Tudósítás a 3. old.) rifáf pr»4*t4rf*i ztfztéiftztf XVII. ÉVFOLYAM, 109. SZÄM. Aro 50 fillér I960. MÁJUS 10, KEDL I győzelem italt*« a SzoylelunfMaR (Tudósítás az 5. öld,) Vcssórsap sport)« (6. old.) 200 holdon termel köztes babot a poresalmai Rákóczi 1 sz Négyszáz holdon termel hibrid- kukoricát a poresalmai Rákóczi Tsz. Ebből kétszáz holdat köztes babbal vet be. A babtermés fe­let a tagok kapják majd meg prémiumként. Mértékkel vetve nem befolyá­solja a bab a kukorica termé­sét szakvélemény szerint sem, sót, a talajra nézve egyenesen hasznos, mert növeli annak nit­rogén-tartalmát. Népgazdasági szempontból sem közömbÖ6, 'hogy mennyi babot tudunk termelni, mert fontos exportcikkünk. Már pedig köz­tes termeléssel lényegesen emel­ni tudjuk az egész ország bab­termését. A növénytermelési brigádok­ban dolgozó tagok munkakedvét pedig feltétlenül fokozza az, hogy a termés felét megkapják, azon felül, hogy ugyanúgy telje­sítik a munkaegységet is, mint egyébként. De nézzük csak meg, mennyit jövedelmez a köztes bab terme­lése a tagoknak és a téesznek, forintban kifejezve. Két mázsás átlagtermést véve alapul, — kedvező esetben természetesen lehet három is — a kétszáz hol­don 400 mázsa bab terem. A közönséges fehér bab átvételi ára 410 forint, ez tehát 164 ezer forintot tesz ki. Ez az adat min­dennél beszédesebb. Érdemes köztes babot termelni, mert hasznos a talajnak, nem csök­kenti a kukorica termését, több­let-jövedelmet jelent a téesznek, prémiumot a tagságnak, és fon­tos exportcikket a népgazdaság­nak! Több kukoricái! Ex a jelszó: „Több kukoricát!” — még a téli hónapokban el­hangzott és azóta ennek érde­kében sok előadás, gyűlés, ter­vezés volt, számtalan cikk je­lent meg és előadás hangzott el. Nem egy helyen elmondták már, hogy nagyon sokat beszélünk a kukoricáról. Talán verébre lö­vünk ágyúval? — már ez a kér­dés is felvetődött egyesekben. Nem. Nem beszéltünk sokat ég a tények gzt mutatják, hogy még eleget sem. Május második hetében vagyunk, most, a ve­tés finisében még szólnunk kell hogy a terveinket teljesítsük, de erről a kérdésről. Szólni kell, szólunk kell amiatt is, hogy ide­jében teljesítsük. A kukoricának most már na­gyon sürgősen a földben a he­lye! A műit hét végéig a terve­zett mennyiségnek csak a fele került elvetésre. A termelőszö­vetkezetek a háztájival együtt 15 ezer holdat vetnek és ebből 44 ezret vetettek el. Különösen sürgős a közös táblákon minél előbb befejezni a vetést; a háztá­jiban ez a munka sokkal előre­haladottabb. Az egyénileg dol­gozó parasztok terve hasonló a termelőszövetkezetekéhez, a ve­tésük azonban még kevesebb, mint a szövetkezeteké, mind­össze 35 ezer holdon végeztek a kukoricavctéssel. Május 10-én alig ötven százaléka van elvetve a kukoricának: ez igen kevés. A többtermelés érdekében tehát egyik fontos teendő a vetés meggyorsítása. Május derekán a hűvös idő már nem lehet aka­dály! \ többtermés másik feltétele a tervek teljesítése. Most már minden véletlen területet — a dohányföldön kívül — kukori­cával kell bevetni. A kipusztult ősziek, a kiritkult lucerna, ló­here helyére mindenütt kukori­cát érdemes vetni. A kukoricavetést indokolja elsősorban a területegységről nyert hozam mennyisége. A múlt évi átlagterméseket figyelcmbc- véve, a kukorica holdankénti keményítöértéke 1162 kiló; az árpa csak 836 kilót, a zab pe­dig 473 kilót hozott keményítő­értékben. Ez a szemes kukori­cára vonatkozik, de a siló javá­ra még nagyobb az eltolódás. Egy hold közepes siló — 180 mázsa zöldtermés holdanként — 2700 kiló keményítőértéket ad. a takarmányrépa csak 950 ki­lót, a muhar pedig 530 kilót. Nem mindegy tehát, hogy a ve­tési tervet teljesítjük-e a ku­koricából, illetve a felszabadult területekre muhart, vagy kuko­ricát vetünk. Minden hold ku­korica négy hízottsertésnek való takarmányt jelent. Ezer hold a megye tervében még egy * százalékot sem tesz ki. viszont a hiánya már négyezer darab kövér sertéssel kevesebbet je­lent. A kukoricatermelés latolgatá­sánál még azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az egyik legjobban gépesíthető nö­vényünk a silókukorica. Nem is új növényről — holmi gumi­pitypangról, gyapotról — van szó, a kukoricát ismerik a dol­gozó parasztok, már nagyapáink is termelték, csupán az a fel­adat, hogy többet mint máskor, mert több húst, több tejet aka­runk a dolgozók asztalára jut­tatni, mint eddig. 75 ezer forintot lordítuuak latarolásra a luzséri Béke Csillaga Tsz, tagjai A tuzsérj Béke Csillaga Tsz 600 holdon 148 családot foglal­koztat. A földbe kívánkozó mag­vakat idejében elvetették. Á pártszervezet eredményes felvilá­gosító munkája is hozzájárult ah­hoz, hogy a munkafegyelem jó, s a tagok egymás kezéből kap­kodják a munkát”. Egy munka­egységet 33,64 forinttai fizetnek majd zárszámadáskor. Saját erő­ből 75 ezer forintot fordítanak az épületek tatarozására, pajták felújítására és a baromfiól átala­kítására. Az utóbbi napokban a pártvezetőség úgy döntött, hogy a 14 tagú népnevelő kollektívát összehívják és megbeszélik ve­lük ,az Időszerű politikai és gaz­dasági kérdésekét, valamint a szövetkezeti gazdálkodással ösz- szeiüggő eseményeket, hogy a népnevelők megfelelő választ ad­janak a tagoknak a felmerülő kérdésekre. Széleskörű célkitűzések a gépállomások felszabadulási versenyében A Gépállomások Megyei Igaz­gatósága és a MEDOSZ megyei bizottsága felhívással fordult a gépállomásokhoz, melyben java­solják a gépállomásoknak, hogy a dolgozók vállalásai alapján milyen célkitűzések végrehajtá­sáért versenyezzenek. Legfőbb szempont a tervek maradéktalan teljesítése, úgy, hogy a termelőszövetkezeteknek a maximális segítséget nyújtsák. A szokásos mezőgazdasági mun­kák mellett szerződések alapján adjanak meg minden segítséget a termelőiszövetkezetek gépeinek üzemeléséhez. A termésátlagok növelése érdekében alkalmazzák a legújabb agrotechnikai eljárá­sokat; egyik -üjsen • «»Hérás:— a termő rétegvas tágítás mélymű­veléssel. Versenypontként szerepel, hogy a termelőszövetkezeteknek mi­lyen politikai, szakmai és szer­vezési segítséget nyújtanak, ho­gyan patronálják a termelőszö­vetkezeteket. Mindezeket takarékossággal, újítással, szocialista brigádok szervezésével, a munkafegyelem további szilárdításává1 és jobb munkavédelemmel érik el. Töltöli liba kel lórin tért Nem éttermeink valamelyiké­ben készítették el az ínycsiklan­dozó, szép pirosra sült, gusztu­sos töltőt libát, hanem Qeme- cserben születeti az ötlet A nő- tanács vezetői közösen vásárol­ták a libát, s a nőtanács elnöke. Gyöngyösi Imréné vezetésével készítették el. Céljuk az vall, hogy kisorsolják az egyik ünnep­ségükön. Ez sikerült is, hiszen a két forintos sorsjegyekből öt­száz darabot adtak el. 1gy a töl­tött libából 1000 forint jövedelme lett a községi nőtanácsnak A ve­zetőség úgy döntött, hogy az összegből ajándékot vesznek és biztosítják egy vezetőségi tag útiköltségét Fótra, a gyermekvá­rosba, ahol meglátogatják a nyír­egyházi járásból ott lakó gyer­mekeket és megajándékozzák őket. Hz idán közel kétszeresére emelkedik egy munkaegység értéke a kállésemjéni Új Élet Tsz-ben Tavaly, a kedvezőtlen időjárás és a szövetkezetben meglévő hiá­nyosságok következtében 29,50 fo- Jäatlal.JCizettßk egy- munkaegysé­get. Ez az összeg nem túl kevés, de kielégítőnek sem mondható. A szövetkezet vezetői, tagjai azon­ban elhatározták, hogy ebben az évben jobban dolgoznak — s ha az időjárás is jobban kedvez — 45,50 forinttal fizetnek zárszám­adáskor egy munkaegység®!. A 22 holdas termő és 16 holdas uj- telepítésű gyümölcsösükben, va­lamint a szántóföldeken eddig idejében és jó minőségben elvé­gezték az időszerű munkákat. A pártvezetőség és az intéző bizott­ság meghatározott időközönként számenkéri a pártmegbízatások es a gazdasági feladatok teljesítését, hogy ezáltal is elősegítsék a terv valóra váltását. A Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat iixemi tanácsa Jóváhagyta a vállalat második ötéves tervjavaslatát Szombaton ülést tartott a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat 51 tagú üze­mi tanácsa. Jóna Pál tervosz­tályvezető ismertette a vállalat második ötéves tervére vonat­kozó javaslatokat, amiket a tervosztály a dolgozók javasla­tai alapján a műszakiakkal egyetértésben készített el. Tervüknek alapja a műszaki fejlesztési terv, s ennek gerince a gépesítés. A terv első része mezőgazdasági jellegű: a nagyüze­mi gazdálkodás bevezetésével, a gépesítés fejlesztésével, a legkor­szerűbb növényápolási módsze­rekkel foglalkozik* A vállalat rendszeres szakmai segítséget kíván nyújtani a tsz-ekben és állami gazdasá­goknál a dohány nagyüzemi termesztéséhez, a menny ségi és minőségi eied- mények növeléséhez. Lehetőséget fognak biztosítani dohány palán­tát ültető gépek beszerzésére, a növényápolást végző kultiváto- rok alkalmazására. Javasolni fogják dohányfúzögép beszerzé­sét olyan gazdaságoknak, ahoJ erre anyagi lehetőség és nagy szükség van. A cél: ezekkel az intézkedé­sekkel csökkenteni a dohány­termelés önköltségét, fokozni a dohánytermeléssel foglal­kozó gazdaságok jövedelmét és javítani a minőségen. Megbeszélték a dohanyfeldol- gozásban, a természetes- es gé­pi fermentálásban ■ végrehajtásra kerülő gépesítési feladatokat. A vállalatnál az anyagmozgatást szállítószalagok beállításával fog­ják korszerűsítem, hogy ahol még van, azokon a helyeken is megoldják a nehéz fizika; mun­ka gépesítését és csökkentsék az anyagmozgatási költségeket. A műszaki színvonal emelése, a műszerek számának növelése fontos helyet foglal el a válla­lat ötéves tervében. A kamrás és gépifermentálás­nál egyaránt bevezetik a ter- inisztoros mérőműszerek al­A napokban értékelték a Ru- tu.zzb Gyár nyíregyházi üzeme­ben versenyző hat szalag ered­ményeit. Üzemi szinten azt je­lentette a verseny, hogy négy hónap tervét 5 százalékkal túl­teljesítették és megtakarítottak 800 ezer forint értékű anyagot. kalmaz'ását és cgyci techno­lógiai fázisokban fél automa­tákat is beépítenek. (Például a fűtés automatikus szabályozása.) A cél: a techno­lógiai folyamatok korszerű el* lenőrzése ezekkel a műszerekkel és félautomatákkal, továbbá az anyagveszteségek csökkentése és a minőség emelése. Az üzemi tanácsülés megvitat­ta a műszaki szervezési intézke­dések tervét is. Számos hozzá­szólás hangzott el, melyek ki­egészítették a javaslatokat, A vállalat második ötéves terv- javaslatát összesítve elfogadta az üzemi tanács és azt jóváhagyás végett a minisztériumhoz terjesz­tették. Felkészülnek arra, hogy a jóváhagyott tervet majd az üzemi tanácstagok segítsék megvalósíta­ni és ellenőrizzék a végrehajtást. Az üzemben, a hat szalag ver­senyében első lett Megyeri István szalagja azzal, hogy a terven fe­lül 250 darab nadrágot gyártot­tak és megtakarítottak 6000 fo­rint értékű apró kelléket, A ver­senyben második helyezést ért e Marinka János szalagja. A ruha üzem ben versenyelső: Megyeri István »/.alagiu

Next

/
Thumbnails
Contents