Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-08 / 108. szám
A. ^ÓJLlDí^lÉe^'TÉKi: I^TB&DÉT® :il AZ ÉKSZERDOBOZIG W lives elnézést kérünk az olvasótól, hogy a színház nyitásával egyidősen a nyíregyházi közönség elé került színháztörténeti kiállítást méltató sorok megkésve jelennek meg lapunk hasábjain. De valahogy úgy vagyunk a mi gyönyörű színházunkkal, mint a gyermek a legszebb ajándékkal: nehezen lehet betelni vele. Mégis jó tudni, hogy a nagy esemény kettős örömöt tartogatott mindazoknak, akik látták a legfiatalabb nyírségi kulturális létesítményt. A sok csodálnivaló mellett eddig . már többezren kaptak értékes képet a nyíregyházi színjátszás, színházi élet évszázados történetéről. Százéves visszapillantás A Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház előcsarnokában és folyosóin elhelyezett színháztörténeti kiállítás harminc nagyméretű tablón tálalja a nézők elé Városunk színjátszásának több, mint száz éves részletes múltját- Mert a nyíregyházi színházi élet már 1844-ben bontogatta szár- jnyait. A színjátszás őskorát a (Nyíregyházi Műkedvelő Társulat megalakulása jelentette. Az első előadás — amelyre a mai Lenin- ■téren, az akkori Hársfanagyven- déglő termében, valamint a „csizmadia és szűcs céhek árusítóhelyein” került sor — akárcsak fezt követően hoeszú évekig a (többi is, „jótékonycélú” szereplés volt A csizmanélküli iskolások, az első kisdedóvó megépítése, az aszálysújtoMa megye szegényparasztjai, az osztrák hatóságok által üldözött Budai Népszínház tagjai javára. Az 1860-ban kiadott alapszabály így fogalmazza meg a műkedvelő társulat célját: „A társulat hivatása a közszellem élesztgetése”. E nemes igyekezet, a szabadság- harc leverése ufáni ellenállás gondolata jutott kifejezésre a társulat által előadott darabokban. Kizárólag magyar színműveket vittek a nézők elé, az akkor legnagyobbak: Szigligeti. Kisfaludi, Vahot és mások alkotásait. egyházán a magyar színészet meghalt!” S hogy mennyire igaza volt Gulyásnak, arra a leghűbb bizonyíték az újabb tablók gazdag anyaga. Jöhettek neves színészek, beharangozhattak világhírű operetteket, akiknek pénzük volt, azok olcsó komédiának tartották a színházat, s akik mentek volna az előadásokra, azok örültek, ha kenyérre jutott... Félévszázados álom . . . Bállá Jenő tanácsnok 1911-ben beadvánnyal fordult a város képviselőtestületéhez: le kellene bontani az építésileg elhibázott, kisméretű színházat, amelynek mind a színpadja, mind a néző tere „huzatos és füthetetlen.” A város akkor tervpályázatot írt ki, amely egészen a felszabadulásig mindössze pályázat maradt. A felszabadulást követő években — az infláció nehézségei ellenére is — megindult az új tartalommal telített nyíregyházi színjátszás. A feladattal járó problémákat vállaló debreceni és fővárosi társulatok kedvezőtlen körülmények között is tartottak egy-egy előadást, s itt kapott helyet alkalomadtán az öntevékeny nyíregyházi színkör is. 1954-től napjainkig a József Attila Művelődési Ház volt a városunkat meglátogató társulatok ideiglenes otthona. Mondani sem kell, hogy nagytermében nem lehetett szó igényes színdarabok bemutatásáról, hiszen hiányoztak a feltételek. A megyeszékhely lakossága állandóan sürgette a megfelelő színház létrehozását. Még tartott a kőszínház átépítése, amikor jelentős új létesítményt avattunk: 1957 július 10-én ezei> kétszáz néző volt tanúja a társadalmi munka gyümölcsének. Az Állami Operaház vendégszereplésével ekkor nyitották meg Nyíregyházán az ország egyik legszebb szabadtéri színpadát. És a félévszázados álom, az új kőszínház építése, — minden akadály ellenére — 1960 márciusában valóra vált Nagyértéhü vállalkozás Forró sikerű színházi estéken addig is sokan csodálták meg a nyíregyházi színháztörténetet, beszédes krónikáját. Készítőik elérték a célt: vállalkozásuk terméke közkincs immár a színház- látogatók körében. Fáradságos és körültekintő munkára volt szükség ahhoz, hogy a nyíregyházi színjátszás történetét a száz év előtti, Zöldség-téri fabódétól a nemrég átadott és joggal ékszerdoboznak nevezett modern színházig levezették. A kiállítás rendezője és anyagának egyik szenvedélyes gyűjtője Kalocsai István, a városi tanács vb főmérnöke. Érdemeit a színház építészeti irányítása mellett ez csak fokozza. Az anyag- gyűjtésben Imre István segédkezett még. A kitűnő grafikai munka Ormosi Ferenc tehetségét dicséri. Kapka János — Angyal Sándor. Szalay Pál: Munkásak. (Vázlat) BORY ZSOLT: Akiről most a dal szól Akiről most a dal szól, Anyám, de mélyen alszol! Jászai, ill ah a és egy sereg éhező színész.. i A nyíregyházi színjátszás kezdetét mégis a Zöldség-térj Színkör megalakulása jelenti. A korabeli dokumentumok, s az akko- !ri nyíregyházi lapok ugyan kezdetleges fabódé építménynek ti- itulálták a Színkört, ennek ellenére nem hallgatták el örömünket sem afelett, hogy már országosan ük ismert és nagyobb, [híresebb színtársulatok által látogatott ebben az időben Nyír- jegyháza. Dobó Sándor, Lászy (Vilmos és Csóka Sándor igazgatók keresték fel együtteseikkel la Színkört, amely nagyon sok lestén volt forró sikerek tanúja. ['Jászai Mari, Blaha Lujza, a némáét csalogánya” és még sokan mások léptek fel a kezdetleges dobogón. Ebben az időben a Nyírvidék azt sem hallgatja el, hogy városunkban egy hónapon át hányódtak az éhező „comicu- sok”, mint a hajótöröttek a tengeren, míg el nem menekültek a tornyosuló adósság elöl... Alázatoshangú kérelmek, könyör- adományt sürgető levelek garmada feküdt a tekintetes város akkori vezetőinek fiókjában. A reménytvesztett színészek egyedüli mentsvára lett volna a város kasszája, amely ugyancsak üresen kongott, s nem volt képes éhbérhez segíteni a vándortársulatokat. A Jelépített és a dohravert színház Nem nehéz arra a következtetésre jutni: miért is kezdtek ’hozzá a kőszínház építéséhez Nyíregyházán. Az országbeli haladást látva határozták el a városi patrióták, hogy megépítik a társulatok állandó hajlékát, de ebben olyan törekvést is talál a kései szemlélő, hogy az akkoriban létrejött Nyíregyházi Színház RT. hasznot remélt a befektetésből. ötvenezer forint kellett az építéshez, berendezéshez, s ezt az összeget részvényekből, hitelekből kerítették elő. A céltól függetlenül a tett maga szép volt, akár a hamarosan tető alá került új színház, amelynek építészeti terveit és kivitelezését Alpár Ignác, a neves építőművész irányította. (A kiállítás erényei közé tartozik, hogy részletesen ismerteti Alpár terveit is.) „fíegvál Huszonötezer forintért vette meg Nyíregyháza város a színházat, fele összegért, mint ameny- nyibe az építés került. Ez 1899- ben történt, s bár a színház kapuját nem zárták be, a helyzet nem sokat változott. Megsárgult színlapok kalauzolnak tovább... Az 1919-es Tanácsköztársaság megszületését és diadalát megérezte az akkori nyíregyházi színház is. Tizenkilenc április 9-én társadalmi tulajdonba vették, másnap már Kiss Árpád társulata adta elő az országIgy került sor 1894. február hatodikán a színház megnyitására. A híres nyíregyházi prímás, Benczi Gyula csalt köny- nyet a szemekből, ezt követően felgördült a függöny. E pillanattól számítjuk városunk modern, valójában színházi életét. 1895 május elsején Rózsahegyi Kálmán lépett fel az új színházban, sok társulat fordult meg itt a nyitástól számított egy esztendő alatt. Ám minden próbálkozás ellenére is hamar zsákutcába jutott a nyírségi theát- rum. 1895-ben segélyért fordul a városhoz a színházépítő társaság s mivel nem kapott, bankhiteleit sem tudta törleszteni, a részvényesek osztalék nélkül maradtak. Az adósság halmozódott, aztán már csak egy kiút maradt: a városi takarék- pénztár dobra verte Thália hajlékát. tás felé'* ban először Garami Érnő: Megváltás felé című szociális drámáját. Néhány napig niég az új nyíregyházi közönség zsuioigsig megtöltötte a páholyokat, s jutalmazta lelkes tapssal az áldozatkész színészeket. Félévszázad alatt ezek a napok jelentették a színház fénykorát, s a színészek paradicsomát. Annál elszomorítóbb egy későbbről maradt levél. 1930 március 12-én Gulyás Menyhért színigazgató egy előadás kezdetén fájdalmasan jelentette be: „NyírFölkeresnélek téged, De nem fogadsz vendéget, Ha tán panaszom hallik, Már füled rá nem hajlik, Ha örömöm dadognám, Szép szemed nem ragyog rám, — így hagynak ők el egyszer, Csak sírjukhoz mehetsz el. De ne hidd holtnak őket, Síron túl szeretőket, Mélyén a hűs veremnek Ma is élnek, teremnek, Mert május édes lázát Odalent ők vigyázzák, Mert ahol csak virág nyit, Emlékük ptt világít, Bár szívük semmivé lett, Belőlük nőtt az élet, ÍJ KÖNYVEK A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM történetének válogatott DOKUMENTUMAI: 6,a—6,'b. kötet (Kossuth). Ez a hiánypótló kötet a magyar munkásmozgalom 1919. március 81-től augusztus 2-ig terjedő időszakának, a Magyar Tanácsköztársaságnak, a Párttörténeti Intézet által válogatott dokumentumait tartalmazza. A Kommunista Internacianálé és Lenin magyar vonatkozású írásai, valamint néhány külföldi sajtóanyag is szerepel a kötetben. Az utóbbi években a baráti országokban is egyre több albán jró és költő műveit fordítják le. Az utóbbi években a Szovjetunióban és a többi szocialista országban 58 Különböző albán müIlarvay-Hood: A BRIT ÄLLAM (Kossuth). Mi az angol demokrácia igazi tartalma? Hogyan működik az angol állam? Kik kormányozzák, kiknek az érdekében? Ezekre a kérdésekre adnak választ a szerzők könyvükben, amelyben marxista elemzésnek vetik alá a mai arrgol államot, annak intézményéit és történelmi hátterüket. Rámutatna^ a Labour Part fontba szerepére a tőkésállam fenntartásában. A könyvből az angol politika nagyon sok érdekes, nálunk eddig kevéssé ismert mozzanat (verses és novellás kgtetet regényt, folklórt) fordítanak le és adtak ki. Ezek közül 23 kötet oroszul jelent meg, a többi különböző nyelveken■ Az albán népmesék és a népköltészet gyöngyszemei eddig 12 nyelven jelentek meg. A baráti országokban az olvasók ma már anyanyelvükön olvashatják Sterjo Spa-se, Dhimiter Shuteriqi, Fát- mir Gjata, Koie .lakóvá és Linear Siliqi mai albán írók és költők, valamint Nairn Frasherí, Andort Zakó Cajupi, Ndre Mjetin, m tejen' és a többi albán klasszikus legszebb Írásait. íj lengyel opera natára, belső rugójára derül fény. Albán írók művei külföldön Sztanislaw Maniuskóról elnevezett póznái Operában nemrégen bemutatták Witold RuOziAíjk- ,.Párizs parancsnoka” című operáját, A librettót Tadeusz Marek írta. Az opera az 1871 évi párifi Képzőművészek vázlatkönyvéből zsi kommünböl meríti a témát és feleleveníti Jaroslaw Dembrows- ki, lengyel tábornok hősi harcát és halálát. A kritikusok szerint Rudzinskj operája komoly lépés a jelenlegi lengyel opera megteremtéséhez.
