Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

Szovjet kormánynyilatkozat a földalatti nukleáris robbantások moratóriumáról Genf, (MTI): A genfi háromha- talmi atomértekezlet keddi ülé- cén Carapkin, a Szovjetunió kép­viselője az értekezlet elé terjesz­tette a szovjet kormány nyilatko­zatát. „A szovjet kormány tanulmá­nyozta az Egyesült Államok elnö. kének és Nagy-Britannia minisz­terelnökének ez év március 29-tn kelt közös nyilatkozatát, s úgy véli, hogy az elősegítheti a lelek álláspontjának közeledését és a nukleáris fegyverekkel végzett kí­sérletek megszüntetésére vonat­kozó megegyezés mielőbbi meg­kötését, ha a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britan- nia kormánya megállapodik a moratórium kölcsönösen elfogad­ható határidejében. A szovjet kormány nagy je­lentőséget tulajdonit a föld­alatti nukleáris fegyverkísér­letekre vonatkozó moratórium határidejének, mivel jelenleg nagymértékben ettől függ a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló meg­egyezés sorsa. Az Egyesült Államok elnökének és Nagy-Britannia miniszterelnö­kének ez év március 29-én kelt nyilatkozata azonban nem említ: meg a moratórium semmiféle idő­tartamát. A Szovjetunió kormánya elvárja, hogy az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia a legrövi­debb időn belül világosan vála­szol erre a kérdésre. Amint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői az ér­tekezleten helyesen rámutattak, a moratórium kérdése szorosan összefügg a kutatási és kísérleti program időtartamával. Ugyan­ezekből a megfontolásokból Kiin­dulva, szovjet részről javaslat hang­zott cl, hogy a moratórium időtartamát négy-öt évben állapítsák meg. Minden esetre á moratórium időtartamának semmi esetre sem szabad rö- videbbnek lennie. A szovjet kormány kész hala. déktalanul hozzálátni a közös ku­tatási és kísérleti program Kidol­gozásához a 4,75 nagyságrendű szeizmikus rengéseknél kisebb földalatti nukleáris robbantások ellenőrzési rendszerének tökélete­sítése céljából. A Szovjetunió — tekintetbe véve a nyugati hatalmak állás­pontját — nem eniel kifogást az ellen, hogy e program megvaló­sítása közben a Szovjetunió, az Egyesü’t Államok és Nagy-Britan­nia erősín korlátozott számú kö­Nem éppen megfelelő előkészület a csúcsértekezletre : 9 Próba-riadó az Egyesült Államokban Washington, (MTI): Kedden nagyszabású próba-riadó volt az Egyesült Államokban. Magyar idő szerint 19 00 óra­kor országszerte megszólaltak az „ellenséges támadást” jelző szi­rénák. A rádió és a televízió ál­lomások félórára szüneteltették műsorukat és csupán a „Conel- rad” — a tényleges támadás ese­tén megszólaló különleges rádió- hálózat — adott utasításokat a lakosságnak. A próba-riadó idejére az ame­rikai kormány vezetői különbö­ző búvóhelyeken rejtőztek. 'Eisenhower elnök a Georgia ál­lambeli Fort Benn ingből ellen­őrizte a gyakorlatot. Az elnök a különleges „Concl­rad” rádióban rövid felhívást in­tézett az Egyesült Államok lakos­ságához és abban „a polgári vé­delmi program rendkívüli jelen­tőségét hangoztatta”. Mint az UPI jelenti, a próba­riadó nagy ellenállást keltett a lako-ság körében. A légoltalmi rendszer ellen tiltakozó bizottság felszólította a lakosságot, nogy ne tegyen eleget a riadó-készült­ségi felhívásoknak. Hangoztatta, hogy a riadó-készültségi rendszer hiábavaló és félrevezető, mert az igazi védelmet a béke jelenti. New Yorkban tüntetés zajlott le a próbariadó ellen. A rend­őrség letartóztatott 25 tüntetőt, j mert nem voltak hajlandó^ az' óvóhelyekre vonulni. 1 zös földalatti atomrobbantásokat végezzen az említett szintet meg nem haladó földalatti nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó ellenőrzés módszereinek és apparátusának kipróbálása cél­jából. A megegyezés megkönnyítése érdekében a szovjet kormány el­fogadja az Egyesült Államok és Nagy-Britannia javaslatát, hogy a moratóriumot a három nagyhata­lom mindegyike — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia — egyoldalú nyilatkoza­tokban jelentse be.” R prágai felkelés 15. évfordulója Prága, (MTI): Csehszlovákia e napokban emlékezik meg a prágai felkelés 15. évfordulójáról. Prága lakosságának fegyveres felkelése arra irányult, hogy a hitleri csapatok visszavonulási útját elvágva, megakadályozza Prágán való átvonulásukat és megmentse a várost a pusztu­lástól. Az első barikádok május 5-én jelentek meg Prága ut­cáin. A csehszlovák hazafiak kezébe került a prágai rádió fel­hívása nyomán a lakosság a városba vezető valmennyi útvona­lon és a belső városrészekben is mindenütt torlaszokat emelt. Május 5. és 9. között a város számos pontján véres harcok folytak a németek és a cseh hazafiak között. A német túlerő elleni hősies harcban a gyengén felfegy­verzett prágaiak közel kétezer ember halt meg. Az áldozat nem vo'.t hiábavaló. A felkelők a felszabadító szovjet csapatok megérkezéséig feltartóztatták a német erőket és megakadályoz­ták Prága elpusztulását. Tunisz, (Reuter): Az ide'glenes algériai kormány kedden felhív­ta Algéria népét, ne vegyen Li Szili Mait ment, a rezsim maradt Moszkva, (TASZSZ): A Pravda szerdai számában Prozsogin kom­mentálja a dél-koreai véres ese­ményeket. Megállapítja, hogy Li Szín Man lemondatása a del-ko- reai lakosság hősi harcának első nagyobb sikere. A belső és kül­ső reakció azonban különféle mesterkedésekkel megtéveszteni igyekszik Dél-Korea népét. Ma már mindenki számára vi­lágos — folytatódik a cikk, — hogy az Egyesült Államok pusz­tán taktikai megfontolásokból egyezett bele Li Sz n Man me­nesztésébe. Az amerikai sajtó igyekszik ügy beállítani Li Szin Man le­mondását, mint a rezsim végét, amely — úgymond — megszün­tette a felkelés okait. De semmi­féle mesterkedéssel nem lehet útját állni a népharagnak — hangoztatja befejezésül Prozsogin. Dél-Korea lakossága nem a régi börtön tatarozását, hanem az igazi szabadság diadalát kíván­ja. s ezt a jogos követelést tel­jesíteni kell. részt a május végén tartandó közigazgatási választásokon. A felhívás kiemeli, hogy az a nép, amelyre saját sorsának eldöntése vár, nem lehet tevé­keny részese olyan választásnak, amely hazáját a gyarmattartó birodalomhoz kívánja csatolni. Az ideiglenes algériai kormány ugyanakkor táviratot intézett a NATO-külügymmiszterek istam- buli értekezletéhez. A kormány kifejezésre juttatja azt a remé­nyét, hogy a NATO-országok befolyásolják majd Franciaorszá­got, fogadja el az algériai kér­dés békés megoldásának lehető­ségét, s az algériai nép önren­delkezési jogának és független­ségének elismerése alapján tár­gyaljon a kérdés megoldásáról. fi szovjet légierők főparancsnokát meghívták az Egyesült államokba Moszkva, (TASZSZ): Versi,­nyin légügyi főmarsall, a szov­jet hadsereg légierejének főpa­rancsnoka törzskarának hat tá­bornokával és három tisztjével együtt május 14-én Washington­ba látogat. White tábornok, az Egyesült Államok légihaderejének vezér­kari főnöke meghívta Versinyin légügyi főmarsallt, hogy a fegy­veres erők hete alkalmával láto­gasson el az Egyesült Államok­ba. viszonozva Twining tábor­nok 1956. évi látogatását. A küldöttség résztvesz az Andrews-i légitámaszponton má­jus 15-én rendezendő repülő-be­mutatón, majd látogatókörutat tesz az országban. Montgomery a hagyományos haderők csökkentését sürgeti London. (MTI): Montgomery tá­bornagy Torontóban egy katonai díszebéden mondott beszédében a hagyományos haderők ésszerű csökkentését sürgette. A haszon­talan fegyverkészletek halmozá­sára költött óriási összegeket szo­ciális, népjóléti és közoktatási célokra, s az elmaradott orszá­gok segélyezésére kellene fordí­tani. A józan ész az Európában állomásozó amerikai, angol és szovjet csapatok hazaszállítását tanácsolja. A nemzetek eléggé megbízhatnának' egymásban és elszánhatnák magukat erre az ésszerű lépésre. Az Wgyesült Ál­lamok a Pearl-Harbourihoz ha­sonló támadástól tartó üldözési rögeszmében szenved, ezért tart­ja stratégiai légihaderejének egy részét állandóan a levegőben. Ez azonban teljesen felesleges és meddő pénzpocsékolás — hangoz­tatta Montgomery. Néhány nap múlva, május 9- én ünnepli a testvéri Csehszlo­vák Köztársaság felszabadulásá­nak, s egyúttal a népi demok­ratikus állam megalakításának 15. évfordulóját. E tizenöt év a csehszlovák nép életében ed­dig soha nem látott mértékű felvirágzást hozott gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. Aki a közelmúltban járt eb­ben az országban, s behatóan ismerkedett a szomszédos népi demokrácia életével, tudja, hogy a háború előtti Csehszlo­vákia gazdaságilag aránylag fejlett állam volt, hiszen az ipar, — a fejlettség fontos mu­tatója — 1937-ben . 54 százalék­ban részesült az ország nemze­ti jövedelméből. A termelés és a kereskedelem nagy részét eb­ben az időben 820 monopol­szerződés kötötte gúzsba. A kapitalista fejlődés olyan fokot ért el, hogy a kapitalista gaz­dasági viszonyok az első világ­háború után már a termelő­erők fékezőjévé váltak. A mun­kanélküliség, a válság egyre jobban folytogatta a gazdasági életet és ezzel együtt egyre vi­lágosabban mutatkozott meg a kapitalista viszonyok felszámo­lásának törvényszerű szüksége is. A munkásosztály kemény harcot folytatott jogaiért, a fé­lelem nélküli és szabad életért. A második világháború kitörése után a dolgozók felismerték a burzsoázia politikai zsákutcáját és a müncheni diktátumhoz ve­zető árulását. Világosan látták A csehszlovák gazdasági csoda a szocialista építés eredménye ugyanakkor a Szovjetunió ha­ladó voltát, erejét és legyőzhe­tetlenségét. A Csehszlovák Kommunista Párt céltudatos és következetes politikája váltotta ki a dolgozókban az elhatáro­zást, hogy a nemzeti felszaba­dulással együtt végrehajtják a szociális felszabadulást is. A Szovjetunió felszabadító harcá­nak eredményeképpen Csehszlo­vákiában államosították az ipart, végrehajtották a földre­formot, megerősítették a mun­kások és parasztok szövetségét, s máius 9-én alkotmányban szö­gezték le eredményeiket. A gyárak, földek birtokbavétele felszínre hozta a dolgozók kez­deményező készségét. így vált lehetővé, hogy a közel 40 mil- ”"rd háború előtti koronára be­csült ipari háborús károkat si­került kiheverni, s a termelés már 1943-ban körülbelül 8 szá­zalékkal haladta meg a háború előtti színvonalat. S egyúttal alapvetően megváltoztatták a termelés szerkezetét is, Az 1948—1958 közötti években fel­használt 214 milliárd korona be­ruházásból az iparban 92, a mezőgazdaságban 24, a lakás- építkezésbe,. egészségügybe," kul­turális- és szociális intézmé­nyekbe 47 milliárd koronát fektetlek be. Csehszlovákia ipari termelése ma a háború előtti színvonal­nak közel négyszeresére emel­kedett ,s ez az ország ezzel a világ legfejlettebb ipari államai közé küzdötte fel magát. A nemzetközi jövedelem mintegy 63 százalékát szolgáltatja az ipari termelés, amelynek évi növekedése közel 12 százalékos. Az egész ipar magvát a ne­hézipar, elsősorban a gépipar jelenti, amely ma már az össz­termelés 30 százalékát szolgál­tatja. A termelőeszközök ter­melése az egész ipari termelés­nek mintegy 64 százaléka. Üj (izeinek, erőművek, bányák és más ipari objektumok épülnek elsősorban az ezelőtt gazdaságilag elhanyagolt vidékeken. Szlová­kiában, Dál-Csehországban a cjeh-morva fennsíkon megépült ipari központokkal felszámolták a káros centralizációt. Csupán az első ötéves terv éveiben — 1949—1B53 — 125 új üzem épült Szlovákiában, 109 gyárat pedig lényegesen bővítettek, vagy rekonstruáltak. Szlovákia ré­szesedése az ország ipari ter­melésében a háború előtti 8 százalékról 17,7 százalékra emelkedett. Szlovákia iparosí­tása — gazdaságpolitikai kö­vetkezményeit tekintve — a nemzetiségi kérdés lenini meg­oldásának példaképe . Az ipar fejlődése lehetővé tette a többi gazdasági ág fej­lesztését is. az ipari termékek képezik a külkereskedelem legfontosabb tételeit. A gépipar körülbelül 44 százalékban vesz részt az exportban. Csehszlová­kia külkereskedelme az ipar nagyarányú fejlődésének követ­kezménye. El kell mondani, hogy a Szovjetunióval és a Né­met Demokratikus köztársaság­gá’ együtt Csehszlovákia a szo­cialista világrendszer gépipari centruma. De ugyanakkor kö­vetkezetesen fejleszti gazdasági kapcsolatait a nem szocialista államokkal is. Az utóbbi 15 év folyamán ez az ország 300 komplett ipari üzemet expor­tált Ázsiába, Afrikába és Latin -Amerikába. A csehszlovák dolgozók már a felszabadulás után önkéntes brigádokat, úgynevezett nemze­ti műszakokat szerveztek, amelynek célja a háborús ká­rok felszámolása volt. 1951-ben fejlődött ki az élmunkásmozga­lom. Az egyének, és kollektí­vák, valamint a vállalatok szo­cialista munkaversenye most a szocialista munkabrigádok moz­galmává virágzott fel, amely- -nek jelszava: „Szocialista mó­don dolgozni — szocialista mó­don élni!” A sikerek hozták magukkal, hogy Csehszlovákiában ma sen­ki sincs munka nélkül. A bé­rek rendszeresen emelkednek, az árak pedig rendszeresen csökkennek. Az ország lakóinak életszínvonala óriási mértékben emelkedett, s az egy lakosra ju‘ó hús, tojás, tej, cukor fo­gyasztásában a Csehszlovák Köztársaság elhagyta a legfej­lettebb európai tőkés országo­kat. Ugyanez a helyzet a cipő, textil fogyasztása terén, s még jobb a lakosság térítés nélküli oktatási, egészségügyi, beteg­es öregségi gondozási helyzete. A be.egágyak és az orvosok számával Csehszlovákia vala­mennyi nyugati államot meg­előzött. A háború utáni fejlődés, amelynek során ez az ország már befejezte a szocializmus építését, bebizonyította, hogy az ipari termelés és az életszínvo­nal gyors növekedési üteme bármilyen országban, az ipari fejlettség bármilyen fokán a szocialista gazdasági viszonyok jellemző megnyilvánulása. Ez az ország a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi orszá­gaival szoros együttműködésben megkezdi a kommunizmusba való fokozatos átmenethez szükséges anyagi és kulturális erőforrások gyűjtését és kiala­kítását. 1* * Algéria népe bojkottálfa a májusi választásokat Az ideiglenes algériai kormány felhívása 5

Next

/
Thumbnails
Contents