Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

Megkezdődött a Haza fiús Népfront II. országos kongresszusa folytatás az 1. oldalról) kultusz és dogmatizmus, el­torzult a párt szövetségi poli­tikája, s eltorzult a párt szö- tikája, s eltorzította a he­lyes alapokon elindult nép­front tevékenységét is. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 19.53. jú­niusi határozatai után megcsil­lantak a lehetőségek a népfront­mozgalom felélénkítésére. A Ha­zafias Népfront első kongresszu­sa, amelyet 1934-ben tartottak, kétségtelenül a fellendülés lehe­tőségeinek időszakában ült össze. A kongresszus és az utána kö­vetkező hetek, hónapok jogos xe- ményt ébresztettek azokban akik hitték, hogy a HazaEias Népfront a nép összefogását jelem i nagy nemzeti célok megvalósítására. A pártvezetés hiánya és súlyos következményei E remények azonban akkor nem váltak valóra, mert a Népfrontban kialakuló re­vizionista csoportosulás vette át a vezető szerepet, s a maga népellenes politikai cél­kitűzéseinek fórumává tette a Hazafias Népfrontot. Az a tény, hagy a népfrontban nem érvényesült a párt vezeté­se, súlyos következményekkel járt, olyan helytelen nézetek vertek gyökeret a mozgalomban, amelyek megbénították eredmé­nyes tevékenységét. Elterjedt például az a nézet, hogy a nép­front — a pártonkívüliek szer­vezete. Ez a szemlélet egyene­sen kizárta a kommunistákat a népfront-mozgalomból. Voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy a párt csak végezze az országépítés nehéz feladatát, a népfront majd ..ellenőrzi” és „bírálja” tevékenységét, mint va­lamiféle „ellenzéki párt.” Világos, hogy az ilyen és ehhez hasonló nézetek alap­ján a népfront nem tölthetett be komoly szerepet az ország életében. — Napjainkban a népfront már leküzdötte a ferde nézete­ket, s élő, eleven tömegmozga­lommá vált, mert részt vállalt az előttünk álló feladatok meg- oldásáb n, s munkájában töret­lenül érvényesült a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezető sze­repe. A párt és a népfront kö­zött helyreállt a helyes, jó vi­szony. Ennek alapjai a követke­zők: 1. A népfront azokat a célokat j igyekszik megvalósítani, amelye-1 két a párt tűz ki az egész nép elé. 2. A párt javaslatait a nép­front keretében a kommunisták és pártonkívüliek együttesen megvitatják. E viták hozzájárul­nak az össznépi feladatok kije­löléséhez. 3. A népfront szervei segítik mozgósítani a tömegeket az ny­modon kialakított feladatok vég­rehajtására; segítenek szervezni őket a szocialista építőmunka gyorsítására. 4. A népfront bizottságok — a tömegek véleményére és javasla­taira támaszkodva a szocialista építés fontcs kérdéseinek meg­oldására hívhatják fel a párt és állami szervek, valamint a közvé­lemény figyelmét. — Az ellenforradalom leveré­se óta egyre fokozódó mértékben érvényesülnek a népfront-mozga­lomban ezek a helyes elvek, s ezért az utolsó három évben a Hazafias Népfront tevékenységé­ben nagy fellendülés követke­zett be. — Amennyimen e történelmi tapasztalatokat helyesen érvénye­sítjük munkánkban, a Hazafias Népfront továbbra is a magyar dolgozó nép fegy­vere lesz a szocialista társa­dalmi rend felépítéséért és a béke biztosításáért folytatott harcban. A párt továbbra is fenntartja és erősíti politikai vonalát, amelynek lényegét röviden úgy lehetne kifejezni: „Együtt a tö­megekkel a szocializmus győzel­méért, a béke biztosításáért.” lej lödé* iink egyre gyorsabb — Megítélésünk szerint hazánk gazdasági, politikai és kulturális helyzete kedvező — folytatta Kállai Gyula. — Szocialista épi- tőmunkánk újra nagy lendület­tel halad előre. Hároméves ter­vünket jóval a határidő előtt teljesítsük és eredeti céljait túl­szárnyaljuk. így maeasabo szint­ről kezdhetünk második ötéves tervünk végrehajtásához. A szo­cializmus alapjait a második öt­éves terv idején lerakjuk a me­zőgazdaságban is. S amint az eddigi eredmények mutatják, e feladatot a második ötéves terv első felében megoldhatjuk, s ez gyorsítani fogja további fejlő­désünket. Ezután ismertette a termelő­szövetkezeti mozgalom eredmé­nyeit, majd így folytatta: — Örömteli jelenség, hogy az új és régi termelőszövetkeze­tek tagságában buzog az al­kotókedv, tele vannak tervek­kel, s azzal az elszántsággal, hogy szövetkezeteiket virágzó gazdaságokká változtatják. Eá is bizonyítja, hogy a magyar parasztság százezres tömegei he­lyesen cselekedtek, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára tértek. Helyesen cselekszenek most is, amikor szorgos munká­A« értelmiség segíti — Az irodalomban és a mű­vészetben is a határozott fordu­lat jeleit tapasztaljuk. val igyekeznek megteremteni gazdaságuk biztos jövőjének alapjait. — Bíztató képet mutat hazánk kulturális élete is. A színházak­ban és a mozikban csaknem mindig telt ház van, s manapság nagy dolognak számít, ha vala­ki jegyet tud sezrezni egy jó előadásra. Ma már nemcsak a mozik, hanem a képzőművészeti kiál­lítások kapui előtt is sorban- áilnak az emberek. A tömegek kulturális igényei emelkedését tanúsítja, hogy 1959- ben az ország minden lakosára 45 forint értékű könyvvásárlás jutott. Míg a kiskereskedelmi forgalom 1958-hoz képest 11 szá­zalékkal ,a vegyes iparcikkek forgalma 15 százalékkal, addig a könyvkereskedelmi forgalom közel 19 százalékkal emelkedett. —. Iskolai oktatásunk rendsze­rét az eddigi eredmények után most tovább tökéletesítjük, meg­teremtjük és megszilárdítjuk az iskola és a termelés kapcsolatait. Minden iskolában bevezetjük a politechnikai képzést. Reformter­veinket, melyek egész oktatási rendszerünket átfogják, a közel­jövőben megvitatásra az ország! nyilvánossága ele tárjuk. a szocialista építést íróink és művészeink egyre inkább érzik a szükségességét annak, hogy alkotásaikban sa­2 ját koruk kérdéseiről szólja­nak saját koruk embereihez. Az utóbbi, években nem egy mai életünkkel' foglalkozó .iro­dalmi mű aratott megérdemelt sikert. Az eredményekkel azon­ban még, sem lehetünk megelé­gedve. A mai élettel foglalkozó művek a valóságban gyakran nem a mi korunkat tükrözik. Irodalmunkban és művészetünk­ben hiányzik még a mai élet de­rűs, vidám, vonzó és lelkesítő mozzanatainak megfelelő ábrázo­lása. —A szocializmus építésének meggyorsításában nagy szerepe és felelőssége van a hazáját és népét szerető értelnrségnek, — foly­tatta Kállai Gyula és aláhúzta, hogv a szocialista, társadalmi rendszer — miként ezt a Szovjet­unió nagyszerű tudományos eredményei ás bizonyítják — összehasonlíthat^lan.ul- jobb fel­tételeket teremt az alkotó munka számára, mint a Ivapitalizmus. A szocializmusban az értelmi­ség saját népét szolgálja, s ez megsokszorozza tehetségét. Hazánkban is minden út meg­nyílt az értelmiség alkotó te­vékenysége előtt. A népgazdaság valamennyi ágá­ban állandóan növekszik az ér­telmiségiek aránya és ennek meg­felelően növekszik a társadalmi megbecsülésük is. Ha a végzett munka oldaláról nézzük a kér­dést, nyugodtan kijelenthetjük, hogy van már szocialista értelmi­ségünk. A magyar értelmiség a munkában összeforrt a munkás- osztállyal, a dolgozó néppel és annak testvéri szövetségese lett. Az eljövendő idők dolga, hogy ezt a szövetséget az értelmiség világnézeti fejlődésével még szo­rosabbra kovácsoljuk, s a mar­xizmus—leninizmus közös világ­nézeti alapján megbonthatatlanná tegyük. Javult a Kapcsolat a/. e»yhá/akkal — Javultak népi államunk kapcsolatai az egyházakkal is. Az állam biztosítja az egyházak hitéleti tevékenységének szabad­ságát, s kérésükre megadja szá­mukra a szükséges anyagi tá­mogatást., A gazdag, virágzó szocialista Magyarország felépítésében a hívők és nem-hívők egyaránt részt vesznek a munkásosz­tály társada’mi politikai veze­tésével. Ez alakítja ki az állam és az egyházak együttműködési je­lentőségének alapjait. Az egyhá­zak körein belül is egyre inkább erősödik az a felismerés, hogy a dolgozó nép szolgálata magasz­tos és üdvös dolog. A Hazafias Népfront kongresszusán ezért szerétetteí üdvözöljük a haladó egyházi embereket, főpapokat és papokat, . alak . rpegértve korunk szavát, a ' szószéken és egyebütt, népüft szavát és akaratát követ­ve, kiveszik részüket nemzetünk nagy történelmi feladatainak megoldásából. Kállai Gyula p továbbiakban az osztályharc problémáiról beszélt. A szocialista társadalom építése osztályharcban folyik — ez a tör­ténelmi fejlődés objektív törvé­nye. Mivel azonban hazánkban a nép hatalma, a proletárdikta­túra végleges győzelmet aratott, az osztályharc módszerei ma má­sok, mint abban az időben, ami­kor .azt még az ereje teljében lévő b ’rzscázia elleti vívtuk. A burzsoáziát, s a földbirtokosok osztályát felszámoltuk, s ezek a népi hatalom ellen sezfrvezett osztályerőként többé már nem léphetnek fel. % Itt vannak, s közöttünk él­nek azonban a volt uralkodó osztályok egykori tagjai. Mi velük szemben sem törek­szünk a harc élezésére. Amennyiben becsületesen beillesz­kednek társadalmi rendünkbe és megfelelően dolgoznak, egyenjogú állampolgáraivá válhatnak ha­zánknak. A politikai meggyőzés eszközeivel kell nevelni őket és — már akinek 'ehet — segíteni, hogy megszabaduljanak . a magukkal cipelt politikai és morális teher­től. Amennyiben Viszont a volt uralkodó-osztályok .'egyik-másik tagja, vagy csoportja fellépne a népi hatalom ellen, saját bőrén érezheti annak erejét. — Foglalkoznunk kell tefiát a volt uralkodó osztályok egykori tagjaival is, de nálunk az osz­tályharc főfrontját már nem ez jelenti. Most a munkásosztály tör­ténelmi fejlődése, az egységes szocialista paraszti osztály kiala­kítása és a szocialista értelmiség erőteljesebb fejlesztése a feladat A főliizet a burzsoá ideológiára Kell ir.ínvífaiii míthat népünk a nehezebb feladatok megoldásában is. Az eredményekben döntő szerepe a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek van. A KISZ évről-évre mozgósítja a fiatalok tömegeit a népgazdaság számára hasznos társadalmi munkára. Az a mun­ka, melyet a Kommunista Ifjúsági Szövetség építőtáborai a Hanság­ban, Tokajban, Badacsonyban az ország mát területein végeztek, az a tény, hogy a KISZ védnökséget vállalt a Dunai Mész- és Cement­mű éoításe fölött.előremutetó pél­da valamennyiünk száméra a társadalmi tevékenység kibonta­koztatásához. — A fiatalok egy részének gon­dolkodásában azonban érvényesül még a burzsoá individualizmus, a léha erkölcsök, a munkakerülés, a könnyfléletre-törekvés szemlé­lete. A nevelésben gyakran a szü­lők is helytelenül járnak el. A nevelésben a szülőknek, az isko­lának és a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek egységes elveket kell követni. Az ifjúság szocialista nevelé­sének megjavításában fontos fe'adatunk a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti és politikai befolyásának szé­lesítése az ifjúság soraiban. Ebben a munkában nagy felada­tok hárulnak a társadalom vala­mennyi szervezetére és így a Ha­zafias Népfrontra is. Kállai Gyula a továbbiakban összefoglalta a szocialista forra­dalom megvalósításában 15 év alatt elért eredményeket. Hang­súlyozta, hogy a szocializmus alapjainak lerakásáért nem egye­dül harcolunk. A szocialista tá­bor egy sor országa már a szo­cializmus felépítésének befejező szakaszához érkezett. A mi fej­lődésünk is észrevehetően gyor­sul. Előrehaladásunk ütemét fo­kozza a szocialista tábor országai­nak együttműködése. A szocialis­ta tábor országainak együttműkö­dése nivellálja a közöttünk meg­lévő különbségeket és megteremti a lehetőséget annak, hogy azonos történelmi korszakban, együtt léphessük át a kommunizmus ka­puját. A magyar dolgozó nép szocialista forradalma előtt ez a ragyogó perspektíva áll. A nép­front feladatai tehát az elkövet­kező évekre adva vannak. Bízunk abban, hogy a népfront a jövő­ben is a magyar nép tömegeinek nagy, harci mozgalma lesz. amely Sikeresen működik közre a szoci­alizmus építésének befejezésében. Befejezésül a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéséiről beszélt Kállai Gyula. Részletesen szólt a Szovjetunió­nak a megérett nemzetközi prob­lémák rendezésére irányuló erő­feszítéséről, majd arról az agresz- szióról, amellyel az Amerikai Egyesült Államok kormánya meg­torpedózta a csúcsértekezletet. — A mi országunk kis ország, népünk kis nép, de az emberi ha­ladás fő sodrában halad. Büsz- I kék lehetünk erre. Célunk to- I vábbra is világos: szocialista or- ' szág, jóiét, béke és boldogság a népnek — fejezte ba beszédét Kállai Gyula. Ezután szünet következett, majd dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főti kára mondotta el beszámo­lóját. Kormányiiitiinletést kaplak a színház építői — Az osztályharc másik igen fontos területe hazánkban az ideológiai, kulturális és er­kölcsi élet. Mcst a főtüzet a burzsoá ideológia maradvá­nyai ellen kell irányítani. — A hazánkban folyó osztály­harc fontos feladata a szocialista erkölcs, a szocialista közösségi élet normáinak kialakítása a tár­sadalomban. Ezzel kapcsolatban Kállai Gyu­la bírálta azt az emberekben meg­lévő régi szemléletet, hogy a tár­sadalomtól szeretnének többet kérni és kapni, mint amennyit ők nyújtanak neki. A terveink­ben kitűzött életszínvonalemelke­dés biztosításának anyagi alapjai a dolgozók kezében vannak. Töb­bet csak akkor kaphatunk, ha a termelésben végzett munkánkkal megteremtjük a további életszín­vonalemelkedés új alapjait. A to­vábbiakban néhány helyi kezde­ményezést megemlítve utalt a társadalmi tevékenység széleskörű elterjesztésének fontosságára. Az előadó ezután az ifjúság ne­velésének fontosságát hangsúlyoz­ta, kijelentette: — A magyar ifjú­ság gondolkodásában, politikai és társadalmi magatartásban nagy fejlődés mutatkozik. Ifjúságunk túlnyomó több­sége jüzanáletű, munkás, dol­gos ifjúság, akire bátran szá­Tegnap délben Benkei András elvtúrs, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja és Felísái Ist­ván elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának' elnöke fogadták a nyíregyházi színház építésében érdemes, és erednié- nyes munkát kifejtett három ki­váló dolgozót: Ka ccsal Istvánt, a városi tanács építési .osztályának főmérnökét, Knollmayer János főépításvézetőt és1' $zánt.ó Ferenc kőműveábrigádvezetőt,.. .a megyei építőipari vállalat dolgozóit. FeXgzi elvtárs köszöntötte gyö-‘ nyörű színházunk tervezésének és kivitelezésének ezt: á három ki­emelkedő dolgozóját s közölte ve­lő':, ho<?v a Mag . ar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa egyetértett a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának és a megyei pártbi­zottságnak javaslatával, felhatal­mazta a megyei tanács vb elnö­két három kitüntetés átadására. Fekszi elvtárs köszönetét mondott e három dolgozónak a színház építésében kifejtett érdemes és eredményes munkájáért s az El­nöki Tanács nevében átadta Ka­locsai István főmérnöknek a Szo­cialista Munkáért Érdemérmet, Knollmayer János főépítésvezetö- nek és Szántó Ferenc kőműves br'gádvezetőnek a Munka Érdem­érem kitüntetést. Kalocsai István főmérnök mon­dott köszönetét társai nevében is a kitüntetésért, majd a megye ve­zetői hosszasan elbeszélgettek a kitüntetett dolgozókkal.

Next

/
Thumbnails
Contents