Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-27 / 124. szám
tlléf pftitérl*! • XVII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM. Ára 50 fillér I960. MÁJUS 27. PÉNTEK Könyvnap előtti számvetés Évről évre megrendezésre kerülnek az ünnepi könyvhetek. Évről-évre mind nagyobb jelentőséggel hirdetik a szocialista kultúra izmosodását, többek között azt, hogy olvasó nép lettünk. Talán túlzásnak hangzik ez, de korántsem az. A világon megjelenő statisztikák szerint hazánk azon országok egyike, ahol a legtöbb könyv esik egy lakosra. Könyvtáraink olvasottsága, és főként könyvtáraink száma viszonylagosan meghaladja a kapitalista országok hasonló tényszámait. Aki pedig a falvakat járja, az tudja, hogv falusi könyvtáraink legnagyobb baja, hogy nem tudják eléggé követni az igényeket, és sok helyen ronggyá olvasott könyveket kellene kiselejtezni, olyanokat pedig, amelyek nem is régen kerültek a könyvtár birtokába. Olvasó nép vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy az olvasó mozgalom elérte, amit elérhet. Milyen mulasztások lehetnek megyénkben, amikor számtalan példája akad a büszkélke- désre méltó eredményeknek? Nos. éppen a kiemelkedő csúcsok hívják fel a figyelmet az alacsonyabb szintekre. Nagyszerű lépés volt, hogy a szakszervezetek központi könyvtára megkezdte az üzemek közötti könyvcserét. Ötven üzem és három iskola tartozik már ebbe a nagy hálózatba, s cserél rendszeresen a központi állományból. Az üzemek között élenjáró helyet foglal el a Dohányfermentálógyár a kis- várdai Vulkán, s a 'nyíregyházi faipari vállalat, ahol igen nagy az olvasottság. De nem mindenütt van így! A bekapcsolt üzemek között is vannak gyengébbek, mint a Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat, ahol kevés igyekezetei fejtettek ki az olvasómozgalomért. És igen sok üzem van, ahol még nincs megfelelő könyvfrissítés, és ezért nyilván nem ’is olvasnak rendszeresen az emberek. Mintegy 10 ezer könyve van a szakszervezeti központi könyvtárnak, s ebből mindössze 1500 darab könyv van bent általában. A könyvcsere-hálózatot tovább növelni csak a könyv- állomány gyarapodása után lehet. Ez is megtörténik majd az idők folyamán, de addig is, az üzemek társadalmi munkásai többet tehetnek az olvasottság emeléséért. A kis falusi könyvtárak tanácsi kezelésbe vétele hasonlóan jó kezdeményezés. Igen sok kis falusi könyvtár szenved még ma is a gyermekcipő szorításában, amelynek jellem- -ojí a kevés, sokszor a százat se meghaladó könyvszám, s ezeknek elhanyagolt állapota. Természetes, hogy ilyen körülmények között olvasottságról beszélni alig lehet. A tanácsi kezelésbe vétel erősíti a községek vezetőinek felelősségét a könyvtár iránt, amelynek első eredménye a könyvtárak gyarapítása. Persze, igen sok kis község áldozott már többezer forintot a könyvtár fejlesztésére, mirjt a nagykállói, tiszalö- ki járásokban. De vajon eleget e? És hány községben nagyon keveset fordítottak a község pénzéből erre a fontos, és népszerű művelődési lehetőségre! Az előző évekhez képest hatalmasat lendült a könyvesboltok forgalma is. A műszaki könyvek iránt csakolyan nagy az érdeklődés, mint a szépirodalom iránt, és a gyermekkönyvekből szinte nincsen elég! A politikai irodalom egyhamar elfogy a polcokról, a párttörténet, a politikai gazdaságtan, és az atheista könyvek egyképp nagy érdeklődésre találnak. A vásárlók között, a törzsvásárlók között is munkások és dolgozó parasztok, akik szinte naponta érdeklődnek az új kötetek iránt. Olyan üzem nincs, ahol ne lenne vásárló forgalom, de több olyan üzem is van, ahol havonta többezer forint értékű könyvet adnak el a boltok bizományosai. Ilyen a 6-os mélyépítő, a nyírbogdá- nyi kőolajipari vállalat, s az iskolák közül a Vasvári gimnázium is. Persze mind a városban, mind vidéken még kevés a könyv bolti forgalma. Itt is történtek kezdeményezések, könyvárusítási versenyt indítottak az eladók. De a művelődés központjai, a művelődési otthonok vajon mennyit segítettek? A jövő programja a művelődési otthonok és könyvtárak közös munkája. Ez részint már ki is alakult a járási könyvtárak és otthonok között. Itt kell megemlékeznünk a járási könyvtárak jó munkájáról, azokról, ahol függetlenített könyvtárosok végzik munkájukat. Az olvasók zöme, ezt a könyvtárak tudják legjobban, az ifjúság, a gyermekek sorából kerül ki. Ez jó, és ennek örülni kell. Az új, felnövekvő társadalom a könyv szeretetével együtt nő fel. Mégis, több alkalmat lehetne találni a kis könyvtárak társadalmi vezetőinek, hogy a felnőttek táborából egyre több olyan emberiket nyerjenek meg az olvasásnak, akik alig, vagy soha nem olvasnak. Büszkék lehetünk eredményeinkre, szőkébb hazánkban, a megyében is. Az idei könyvnap ezt is világosabban igazolja majd. Május végéig 1800 kocasiildöt adnak a tsz-el nek az állami gazdaságok Az állami gazdaságoknak a mezőgazdaság jelenlegi fejlődési szakaszában igen nagyjelentőségű feladat a politikai-szakmai segítségadás mellett a termelő- szövetkezetek megszilárdításánál a tenyészállatok biztosítása. A megye állami gazdaságai az idén például 1800 tenyészkoca süldőt adnak át a termelőszövetkezetek részére a Tenyészál- j latforgalmi Gazdasági Irodán keresztül május végéig. Ezzel az eredeti kocasüldő átadási tervüket mintegy háromszáz darabbal teljesítik túl a fenti időszakban. A Nyíregyházi Állami Gazdaság már át is adott hétszáznyolcvan darab kocasüldőt, a nyírmadai gazdaságból hatszázat, a nyírlugosiból kétszázat szállítanak el. A Borzova-tanyai iskola zsúfoltságát enyhíti majd a közel 150 ezer forintos költségű iskolabővítés. Ez összegben községi és termelőszövetkezeti pénzen kívül számottevő szülői hozzájárulás és KISZ társadalmi munka is benne van. (Foto: Hammel.) A termelőszövetkezeti nők helyzete, az öregek támogatása a mérki tanácsülés napirendjén A mérki községi tanács nagy gondot fordít a Kossuth Termelő- szövetkezet erősítésére. A legutóbbi tanácsülésen is a tsz-el foglalkoztak. Megállapították, idejében elvégezték a szántást, a vetést, késlekedés nélkül láttak a növényrápoláshoz. Külön napirendként vitatták meg a tsz- beli nők és fiatalok helyzetét. Az 1130 tagú tsz-ben 384 nő dolgozik rendes tagként. A tavaszi vetések 50 százalékát a nők végezték el. A növényápolásnak mintegy 75 százalékát végzik majd a nők. A tanács vezetői segítették a tsz-t 160 férőhelyes napköziotthon létesítésében. A szülők gyermekenként csak 1,60 forint hozzájárulást fizetnek naponta. Bölcsődét is szeretnének létesíteni, amit községfejlesztésből is támogatnának. Erre az évre ugyanis 4 kilométer villanyhálózatbővítést terveztek községfejlesztésből. Megállapodtak azonban a tanácstagok, hogy az idén csak két kilométeren végeznek villanyhálózat bővítést, s a megmaradt pénzből segítik a bölcsőde létrehozását. A tanács javaslata helyeslésre talált és megvalósítása az egész község érdekét szolgálja. A tanácsülésen sok hasznos javaslat hangzott el. Vannak ugyanis olyan nődolgozók, akik 5—10 kilométerről járnak a tsz-be dolgozni. Kérték, a tsz biztosítson fogatot részükre. Javaslatukat megvalósították. Azt is szóvátették, hogy egy korábban épült baromfiól kihasználatlan a tsz-ben. Kevés ráfordítással jövedelmező baromfitenyésztést lehetne kialakítani. Sok asszony munkához jutna. A Kraszna mellett konyhakertészetet lehetne létesíteni. Ez annál is inkább hasznos lenne, mert a szövetkezetben nagy a munkakedv, s mindent idejében elvégeznek, s még így is jut idejük a kertészkedésre. Abban is segített a tanács, hogy a napköziotthon nem este 6 óráig, hanem fel nyolcig lesz nyitva, mivel legtöbben ilyenkor hagyják abba a mezei munkát. Megállapította a tanácsülést, hogy helyes volt a tsz vezetőinek az Intézkedése, amelynek révén minden idős tsz-tagnak 40 forintért adtak egy kocsi tüzelőt. Jól haladnak az építkezéssel is. Három darab istállót építenek ugyanis, saját erőből. A tsz építőbrigádja és a falusi kisiparosok összefogásával épülnek az istállók. A tanácsülés betöltötte szerepét. A legfontosabb feladatokat vitatták meg. Megfelelő határó- zatokat hoztak a munka további javítása érdekében. A mérki tanácstagok megbecsülést szereztek az egész község előtt azáltal, hogy nagy gonddal törődnek a közössel. ÍN. T.) Megkapálták a kukoricát a nagykállói üóstta Termelőssiivetkeselbeti A nagy kallói Dózsa Termelő- szövetkezetben — írja levelében Új eszpresszót, korszerűsített bútor-, textil* és könyvesboltot avatnak Nyírbátorban Szombaton . délután nyitják meg és adják ác a forgalomnak Nyírbátorban a .földművesszövetkezet új cukrászda-eszpresszóját és a korszerűsített bútor-, textil és könyvesbolt szaküzleteket. A földmű vasszövetkezet igazgatósága a boltok megnyitása után ünnepséget rendez a Szabadtéri Színpadon. A hivatalos vendégek közt a Belker. Minisztérium, a SZÖVOSZ, a megvei tanács, a MÉSZÖV, a JASZÖV a pártbizottság és a Hazafias Népfront is képviselteti magát. Délután 3 órától a vásárosna- ményi, a nagykállói és a nyírbátori fmsz egyesített zenekara ad koncertet. Négy órakor kezdődik az ünnepi megnyitó. Ezt követően fővárosi művészek és szövetkezeti kultúrcsoportok szórakoztatják a közönséget. Fellép az ököritófülpösi fmsz tánccsoportja, a „fergeteges”-sel, a nyírbátori fmsz tánccsoportja a „cigánytánc”-cal és több más táncszámmal, a határőrség tánczenekara és énekese, továbbá este a szövetkezeti kerthelyiségben a magyar nóta esten Tölgyessy Júlia rádióénekes. Angyal Ilona levelező ■ Fodor János ,a tsz pérttifkára — jól haladnak a tavaszi növényápolási munkák. Az eredményekhez nagyban hozzájárult az, hogy a családtagok is segítenek a munkák végzésénél. A termelési tervnek megfelelően elültették 37 hold dohányukat, a cukorrépát kiegyelték és másodszor is megkapálták. A korai burgonyát, amiből szép jövedelemre számítanak, háromszor, az őszi étkezési burgonyát egyszer kapálták meg. Kukoricájuk is szépen kikelt és a szorgalmas tagok itt is elvégezték az első kapálást. A növényápolási munkák végzésénél különösen kitűnt szorgalmával, a jó mínösáeael Tmé Férnie munkacsapata.
