Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-25 / 122. szám

Ünnepi könyvhét május 29—június 5 Bér keni András és Csepeli Saabé Béla vesznek részt megyénkben az írók — olvasók találkozóin NAGT érdeklődés előzi meg a Magyar Könyv Ünnepét. A május 39, és június 5, közötti ünnepi héten a megye számos községé­ben rendeznek ünnepi és könyv­heti megnyitókat, író-olvasó ta­lálkozókat, kiállításokat és köny­vesbálokat. A könyvhét méltó megrendezéséért a járási székhe­lyeken könyvheti bizottságok ala­kultak a politikai és társadalmi szervek képviselőiből. A progra­Mozgó boltra nagy szükség van s közel hétezer holdas kemecsei határban. A szövetkezet vezető­sége tudja ezt, és már fel is ke­reste az állami gazdaságot. Meg­egyeztek, hogy a gazdaság ad egy fogatot és a tanya központ­jában lévő bolt vezetője hűsítő italokat, trafikot, cukorkát csoko­ládét és más cikkeket felrakja mokban számos kulturális rendez­vény szerepel, Többek között Soltész István író, a Hazafias Népfront megyei titkára, Győ­ri Illés György és Sipkái Barna írók-úiságírók és Mar- gócsy József irodalomtörténész tartanak a megye számos köz­ségében író-olvasó találkozó­kat. A járási székhelyeken és na­gyobb községekben a könyvhét ideje alatt sátoros könyvárusítás, a szekérre és bejárják a mezőt. Ha a szövetkezet tud jeget sze­rezni, még fagylaltot is visznek. A szövetkezet a téesz tagokról és az egyéni termelőkről sem feledkezik meg. A község dolgozói már látni szeretnék a két mozgó boltot. ! Nem sokáig kell várniuk. míg 29-én és június 5-én házról-házra könyvárusítás lesz a megye valamennyi közsé­gében, ahol a szövetkezeti dolgo­zók és úttörők házaiknál keresik fel a dolgozó parasztokat, hogy felkínálják a legújabb magyar és külföldi írók műveit, valamint a mezőgazdasági szakkönyveket. Igen sok községben hangle- mesparádék&t és könyves­bálokat is rendeznek. A könyvesbálok érdekessége, hogy a belépő — a befizetett forint­jaiért — könyvet kap, míg a be­lépőjegye sorsjegy lesz és részt- vesz a könyvtombolán, örvendetes, hogy országosan is­mert írók is tartanak ankétokat a megye több községében. Berk esi András az „Októberi vihar”, „Vihar után”, „PB 86” és a „Kopjások” szerzője Kisvárdán és Kölesén, míg Csepeli Szabó Béla költő Ti- szavasváriban és Nyíregyhá­zán találkozik az olvasókkal. A kisvárdai járásban helybeli előadók bevonásával 12 községben, míg a naményi járásban 16 köz­ségben lesz filmvetítéssel egybe­kötött könyvismertető, de a többi községben is, mint pld. Nagykal­lóban szabadtéri előadáson fogják az író-olvasó találkozót, könyvis­mertetőt megrendezni. (Dorogi) Tízezer kacsa a tiszabezdédi téeszben Megyénkben a Tisza és a Sza­mos — a mellék holtágaival és patakjaival — olyan adottságot teremtett a viziszárnyasok neve­léséhez, . hogy mint mondani szokták: kívánni sem lehet job­bat. A téesz községek többsége nemcsak felismerte ezt, hanem igyekszik is kihasználni. Nagy úttörő munkát végez ebben a ti­szabezdédi Kossuth téesz, mely tízezer darab kacsát akar felne­velni! A lónyai téesz sem szán­dékszik nagyon lemaradni, s öt­ezer kacsa felnevelését tervezi. A tarpaiak libával kívánnak foglal­kozni. Ezer darab tenyésztésére tettek ígéretet, s ebből ötszázat vissza akarnak hagyni a törzs­állományuk kialakítására. A csirkenevelésnek is mind na­gyobb becsülete van a téesz-ek- ben. Többek közt a nyíregyházi Dózsa téssz huszonötezer darab felnevelését vállalta. S már száz­harminc mázsa értékesítésére megkötötte a szerződést. A szerződéskötő téesz-ek jól járnak. A kamatmentes hitelen kívül mázsánként kétszáz forint értékesítési es nagyüzemi felárat kapnak. , t Füredi Miklós. Épül az önkiszolgáló bolt Kocsordon Az autóbuszra váró asszonyok a nap! gondjaik-bajaik ntegtargyalása közben is érdeklődve tekinígeínek a közelükben lévő telek felé, — Bár csak mar állna a bolt... 8 a munkások mintha csak megértenék a kívánságu­kat, egyre mélyebben ássak ki a pince gödrét. A falu nem tétlen szemlélője a munkának, mert közel negyedszáz-ezer fo­rint társadalmi munkát végwtjk a régi épületek lebontásánál és az építkezési anyagok kiszállításánál, , , KÉSZÜLŐDÉS NYAKRA: Kct mozgóbolt járja majd a kemecsei határt Szép. kirakat­Biztosan sokan ráismernek a mátészalkaiak közül. Mert a helyi föld.művesszövetkezetnél örökítette meg a fényképező­gép lencséje. Hogy ki készítette? Erdélyi Sándor grafikus és Kovács Tibor kirakatrendező. Becsületükre válik az ízléses, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megállító kirakat. Szocialista módon élni A szocialista brigádmozga­lom kezd gyökeret ereszteni szövetkezeteinknél is. Az esz­tendő elején látott napvilágot a mátészalkai szövetkezet nyolc dolgozójának brigádvál­lalása. S nemrég a csengeri önkiválasztó és a fehérgyar­mati textil- dolgozói vetették papírra célkitűzéseiket, ame­lyek valóra váltásával mél­tóak lesznek a szocialista bri­gád cím elnyerésére. Ügy hír­lik, hogy még számos üzlet, felvásárlási egység dolgozói sem akarnak kimaradni ebből a vetélkedésből. Bár ma még vitatkoznak arról, mit vállal­janak és hogyan tesznek ele­get majd a követelményeké nek, lehet, hogy holnap már ceruzát fognak és formába öntik gondolataikat. Bátorításként megírjuk, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban a szocialista munkaversenynek fontos té­nyezője a brigádmozgalom. A brigád tagjai .nemcsak a munkában ,a tervek teljesíté­sében fogják egymás kezét, építik ki a kölcsönös elvtársi együttműködést, hanem közö­sen művelődnek, gyarapítják politikai és szakmai ismere­teiket és a szórakozásban szín­ién egymásra találnak. Tehát közösségi és magánéletükben is elvtársakká, barátokká vál­nak. A mátészalkai fűszer és csemege üzlet dolgozóit szin­tén ez az eszme vezérelte a szocialista brigád cím elnye­rése feltételeinek kidolgozásá­ban. S azóta már a teljesíté­sen munkálkodnak. Még hoz­zá — az eredmények bizony­sága szerint — egész szívvel, közös akarattal. Az időközben tizenegy főre emelkedett bri­gád az első negyedévi forgal­mi tervét — a vállalt ötszá­zalékos túlteljesítéssel szem­ben — száztizenhárom száza­lékra teljesítette. Több mint egymillió forint értékű árut adtak el! Nemcsak ebben ér­tek el szép sikert. A közel hatszázezer forint értéket ki­tevő árukészletük kétszeri lel­tározásánál hiány nélkül szá­moltak ei. S ennek egyik fel­tétele, mint ahogy arra ígé­retet is tettek, hogy az űzi?t árukészletét gondosan megőr­zik,. kezelik. Vállalásukban szó esik ar­ról is .hogy a vásárlók részé­ről nem fog felmerülni jogos panasz. Belelapoztunk a pa­naszkönyvükbe. Egy nyír­meggyes! lakos arról panasz­kodott, hogy a húsyéti ünne­pek előtt nem kapott élesztőt. Igaza ■ volt. Viszont nem a Ubolt dolgozóinak 'hibájából. Sajnos, a többi üzlethez ha­sonlóan, keveset kaptak és hamar elvitték. Sok tény szól még amellett, hogy az üzlet tizenegy dolgo­zója • néni feledkezett., meg a tett ígéretéről. Az is igaz, hogy még akad igazítani való a munkájukban és a közösségi életükben. Például a művelő­dési és szakmai önképzésük nem eléggé kollektív gond,, s különösen többet kell törőd­niük a fiatalabb eladók és a három tanuló elméleti képzé­sével. Miklósi László boltke­zelő felfigyelt már eme és szóvátette: Zempléni Gyulá­nak és Alexa Lajosnak rend­szeresebben kell látogatnia a szakszervezet által szervezett Szabad Akadémiát, mely na­gyon alkalmas szakmai tudá­suk bővítésére. Ő maga járat­ja a Figyelőt és a „Szövetke­zet” című újságot, hogy annak szakcikkeiből minél több tájé­koztatást szerezzen. Alkalomad­tán pedig leül Simon Erzsé­bettel és a többi tanulóval egy kis „eszmecserére.’’ A jószándék, a törekvés min­den dolgozóban megvan és képesek is arra, hogy szóról- szóra beváltsák ígéretükét. Ha majd több egység dol­gozója versenyez a szocialista brigád cím elnyeréséért — a szakszervezettel . egyetemben — össze kellene hívni az egy­ségvezetőket tapasztala tcsere- te. Az okos módszerei átadá­séval hadd segítsenek egy­másnak is a célkitűzések va- lóraváltáséban. Abban, hogy beteljesedjék a mozgalom lé­nyege: a dolgozók szocialista módon éljenek, dolgozzanak és tanuljanak. *

Next

/
Thumbnails
Contents