Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-24 / 121. szám

Erősítsük a társadalmi bíróságokat IRTA: DR. KOVÁCS FAL, A MEGYEI BÍRÓSÁG ELNÖKHELYETTESE ' Az MSZMP VII; Kongresszusa a szocialista államapparátust a szocialista építés döntő eszkö­zének tartva — az állami élet továbbfejlesztésében a szocialista demokratizmus fejlesztését tar- ;totta legfontosabbnak. Végső fokon ugyanis a szocia­lista állam szilárdságát az hatá­rozza meg, hogy milyen mértékű és fokú a szocialista demokratiz­mus, mennyire vesznek részt a 'néptömegek az állami ügyek in­tézésében. Szocialista államban ►egyetlen feladatot sem lehet ered­ményesen megoldani az állami feladatok társadalmosítása nél­kül; Az állami munka társadalmosa­tásának két útja van: Az egyik útja az, hogy a dolgozókat mind­inkább be kell vonni az állami feladatok végrehajtásába és egy­re inkább a meggyőzés és nem a kényszer eszközeivel biztosítják az állami feladatok végrehajtását. A másik útja az, hogy egyes ál­lami funkciók fokozatosan át­mennek a társadalmi szervek hatáskörébe; A társadalmi szervek jelentő­sége fokozatosan megnő a köz­rend, a közbiztonság, valamint a szocialista együttélés biztosításá­nak területén is; Ilyen formái a bevonásnak pl. í a népi ülnöki rendszer, az ön­kéntes rendőri, a társadalmi bí­róságok intézményei stb, Ismeretes, hogy napjainkban tör­ténnek a népi ülnöki választások, 1A választások előkészítésének gondossága és alapossága azt mu­tatja, hogy a népi erők legjobb­jai kerülnek be a bíróságokhoz. A jelölő gyűlések ugyanis leg­több helyen aktívák és kritiku­sak a javasolt személyekkel szemben; nem egy helyen a ja­vaslatba hozott egyes személyeket nem tartották a jelölő gyűlések kollektívái alkalmasnak erre a szép és megtisztelő, de felelősség­teljes feladat ellátására. További feladatunk a szocialis- ita demokrácia fejlesztése, terén a társadalmi bíróságok munkájának a megerősítése is. A társadalmi bíróságokat hazánkban az 1041/ 1956. (V. 30.) számú MT—SZOT közös határozat hozta létre. En­nek értelmében társadalmi bíró­ságok létesültek elsősorban a vállalatoknál, ahol az állandóan 1 íogalkoztatott dogozók száma a 300 főt meghaladja. Kivételesen e 300 fő alatt dolgozó vállalatoknál is lehet társadalmi bíróságot lé­tesíteni; (E kivételre azonban megyénkben nem került sor.) A megszervezés, az irányítás és az ellenőrzés a szakszervezetek hatáskörébe tartozik. A társadal­mi bíróságokkal kapcsolatos fel­adatok szakszervezeti hatáskörbe adása célszerűnek és hasznosnak bizonyult. A szakszervezeteknek, mint a dolgozók legnagyobb tö­megszervezetének a dolgozók ne­velésében és a szocialista együtt­élés megtartásában minden té­ren szerepet kell vállalni. Az igaz. hogy a szakszervezet irá­nyító és ellenőrző feladatait csak akkor tudná megfelelően ellátni, ha ezekre vonatkozó teendők jogszabályrendezést nyernének. Ez a jogszabályrendezés a társa­dalmi bíróságok létrehozásától kezdve azonban még a mai na­pig nem történt meg. Ez is bizo­nyos mértékben közrejátszik ab­ban, hogy a létrejött társadalmi bíróságok nem fejtenek ki több­ségükben megfelelő aktív tevé­kenységet; A rendelkezések szerint azon­ban a konkrét ügyet az üzemi bizottsággal egyetértésben a vál­lalat igazgatója terjesztheti a társadalmi bíróság elé. De lehe­tőség van arra is, hogy egyes ügyeknek bármely dolgozó a tár­sadalmi bíróság elé való utalását kezdeményezze. Itt van a nagyobb hiba. Kényelemből, vagy egyéb okokból nem éltek ezzel a joguk­kal eléggé a vállalati igazgatók, de az üzemi bizottságok sem voltak eléggé körültekintőek az ügyek kiválasztásánál, illetőleg nem szorgalmazták egyes arra al­kalmas ügyeknek a tásadalmi bí­róságok elé vitelét, amelyek pe­dig a dolgozókra különösen nagy nevelő hatással járhattak volna. Vagyis lemondtak, vagy nem igényelték a társadalmi kollek­tíva segítségét, melyek sok irány­ban gyümölcsözőleg hathattak volna. A társadalmi bíróságok ugyanis arra hivatottak, hogy ak­tív módon segítsék elő az ál­lampolgárok nevelését, a munká­hoz és a társadalmi tulajdonhoz való viszonyukat, fejlesszék az Ifjúsági brigádok alakultak Mándokon. A jobb eredmények elérése érdekében fogtak össze a fiatalok a 71 éves évforduló és az Uj Élet Termelőszövetkezetben. Ugyancsak a 71 éves évforduló termelőszövetkezetben új KISZ- szerveeztet is hoztak létre a tsz fiatalok. Tagjainak politikai és kulturális fejlődésében a pedagó­gusok nyújtanak segítséget. emberekben a kollektivizmus és a kölcsönös elvtársi segítség ér­zését, az állampolgárok méltósá­gának és becsületének tisztelet­ben tartását. Kétségtelen^ hogy a jelenlegi jogszabály rendezés számos kér­dést nyitva hagy, amelyek meg­oldásra várnak. (Pld. szükséges­nek mutatkozik a szabálysértési hatóságok, a bíróságok és a tár­sadalmi bíróságok hatáskörének megfelelő elvi elválasztása, vagy a társadalmi bíróságok működé­sével kapcsolatos sor ' kérdés tisz­tázása stb.) Addig is azonban, amíg erre nem kerül sor, élni kell a je­lenlegi lehetőségekkel is. Ez pe­dig felveti főleg a vállalati igaz­gatók, de az üzemi bizottságok felelősségét is, amely szerint so­kat tehetnek ezirányú munkájuk­kal is a szocialista demokrácia ki- fejlesztéséért, a szocialista álla­munk erősítéséért. Az igaz, hogy van bizonyos kezdeti haladás a VII. kongresszus után a társa­dalmi bíróságok munkájának meg­javításánál (pl. az Erdőgazda­ságnál, Vendéglátóipari Vállalat­nál stb.), ámde a lendület, a munka mélysége és intenzitása általánosságban még nem kielé­gítő. A népi demokratikus államunk egyre többet: vár el polgáraitól is. így minden állampolgár köteles­sége ma már nemcsak az, hogy maga betartja a törvényeket, a szocialista együttélési szabályo­kat, védi és erősíti a társadalmi tulajdont, hanem az is, hogy más polgároktól is megkövetelje ugyanezeket és aktívan küzdjön minden társadalomellenes meg­nyilvánulás ellen. A társadalmi bíróságok aktív működése fejleszti a tömegek gya­korlati tevékenységét az állami életünk egyik területén, az. igaz- sáaszo'gáltatásban. Elősegíti az állam és a társadalom összekap­csolódását, a szocialista államfe.i- lesztés konkrét programjának egyik oldalán való végrehajtását. A múlt esztendőben épü’t műút már javításra szorult. A javítási munkákat a megyei tanács vé­gezteti. Nemcsak a gyerekek gondoltak a nőkre, és az anyákra: közele­dik a gyermeknap, s a nőtanács báljának bevételét teljes egészé­ben a falu gyermekeire fordítják. Cs. Tóth Endre Mándoki levelezőnk írja: Négy esemény néhány sorban Sp teltben, épp lifí(jtj étek jem *portszenvedéje nem ismert határt. Fejszét nyomott a kezem­be és felvágatta azokat a dücs- kőket, amelyek már három esz­tendeje ott hevertek a pincében. Utánna felástam a kertet, par­kosítottam az előszobát, ruhát fa­csartam és mehettem a munka­helyemre. [főnököm gyors röpgyűlést L tartott: — Kartársak! — köszörülte meghatottan a torkát. — Mind­nyájan tudjuk, hogy jó munkát csak egészséges, kisportolt embe­rek végezhetnek. Éppen ezért a vállalati bizottság úgy határo­zott, hogy ezentúl munka előtt mindig egy kis testnevelést vég­zünk. Ép testben ép lélek! Irány utánam, az udvarra, futólépés­ben indulj! Én a cingár Buzogány után gurultam ki az ajtón, s három­szor körülszaladtuk a tömböt. Mi­kor az oldalamba beállt a szag­gatás. s kapkodva szedtem a levegőt, a főnök rámkiabált: — Aki lazsál, nem kap pré­miumot! Tovább kellett szaladni. Utána A dolog úgy kezdődőn, hogy ■f*- feleségem a pocakomra bö­kött: — Eleget dagadtál már fiacs­kám, itt az ideje, hogy leadj a kilóidból. Ezentúl tornázni fogsz! ■— adta ki az utasítást. S apel­láta nem volt, mit volt mit ten­ni, kora reggel már ott görnyed­tem a rádió előtt. — Hasat ki, mellet be, egy-ket­tő — recseget a rádió, s hullott verejtékem a parkettre. Aztán terpeszállásban jobb kezemmel bal fülcimpámba kapaszkodva ötperces fejkörzés következett, s miután alaposan elszédültem, bé­kaügetésben szavaltam a Nem­zeti dalt. Az „öregek abbahagy- hatják”-ra én is lazsálni kezd­tem, de a feleségem, aki kényel­mesen nyújtózkodott a finom se­lyem paplan alatt olyan szigorú­an nézett rám, hogy menten ho­morítottam. Az alapállásba ug­rásnál kificamítottam a bokám, s légzési gyakorlatok közben úgy bevertem a fejemet, hogy kolle­gája lettem a koldusnak, ő er­ről, én arról koldultam. De ez volt csak a kezdet. Ne­szökelés, majd szökdécselés kö­vetkezett. Ebéd után egy kis vállalati (alajtorna jött,' majd délután ki­mentünk szüzföldet törni társa­dalmi munkában. Miután a szűz- földet és a kezünket alaposan feltörtük, kezdetét vette a lab­darúgó edzés. Akármerre szalad­tam, az az átkozott labda min­dig megtalált, s egyszer úgy bú­bon vert. hogy három percig csuklani kezdtem. Végre, hazafelé indulhattam. Lelki szemeim, előtt már láttam a jó epedás rekamiét, s miliöz- ben az izomláztól nyögve von­szoltam magainat, elhatároztam, hogy nyomban lefekszem. Még vacsora sem kell! I\ ejem az aj'óban fogadott 1 titokzatos mosollyal: — Gyere csak, hoztam egy kis meglepetést! A szobában két harminckilós súlyzót nyomott a kezembe: — Ezt kinyomod harmincszor! Ép les'ben ép lélek! S ez már így megy három napja. Ép testben épp hogy élek... . gy. i. gy■ A SZABOLCSIAK fÓRUMA Hetvenhat tanácselnök Sóstóról I960, május 9-től má jus 21-ig a Megyei Tanács VB a megyei tsz-községek vb. el­nökei részére tanfo­lyamot indított. He­lye a Sóstógyógyfür­dő Vállalat, ahol a szállást és étkezést biztosították. Mikor a tanfolyamról tudo­mást szereztünk, örömmel vettük, hogy egy ilyen szép he­lyen vehetünk részt a fontos kérdések megvitatásában, ahol elmondhatjuk tapasz­talatainkat, melyeket azután hasznosítani tudunk. Sajnos, nagy örö­münket egyes dolgok alaposan lelohasztot- ták. Már az első há­rom nap két szelet száraz kenyér mellé 1—1.5 deci kávét kaptunk, amit kéré­sünkre fel is emel­tek 3 decire — ez most már elég is... DE VOLTAK olyan esetek is, amikor többnapos száraz ke­nyeret adtak, ame­lyet egerek rágtak meg. Azután: »cm ebéd.hez, sem vacso­rához vizet nem ad­tak, csak amikor pa­naszunkat a panasz­könyvön át is továb­bítottuk. Május 15-én 22 sze­mély maradt itt a szállodában, mivel tá­vol laknak és nem tudnak hazamenni. Erre a napra is be volt fizetve a koszt. A reggelit megkap­tuk rendesen, de délben már három fo nem ebédelt, mi­vel nem voltak ebéd­időben jelen. De meg­jegyezni kívánjuk, hogy a hármuk ebéd­jét nem fogyasztotta el senki. Az ebédidő­nél a szolgálatos pin­cérrel megbeszéltük, hogy mindenki megy a futballmecsre. így később jövünk be és a vacsorát tartalékol­ják. Megbeszéltük, hogy mindenki ráírja egy cédulára a nevét és azt leadja a pin­cérnek. így egyenként is kapnak vacsorát. NEM ÍGY TÖR­TÉNT! Pedig már 19 óra 15 perckor leül­tünk egy asztalhoz. De hozzánk nem jött senki, szinte hátat fordítottak a pincé­rek. Mikor egy fél­óra múlva megkér­dezte az egyik elv­társ, hogy kapunk-c vacsorát az étkezés- vezető nőtől, azt vá­laszolta, hogy már el­múlt a vacsoráidon meg hogy most tet­ték oda a vacsoránk kát elkészíteni ar szakácsok. Nekünk! már nem volt türeH műnk várni, ilyen­formán olyan volt ai vacsoránk, mint a mesében: ho! ettiinkj hol nem, — tehát egyáltalán nem. Más alkalommal aI reggeli tojásrántottai olyan égett volt, hogy nem lehetett megen-i ni. A forró kakaót, söröspoharakban szol­gálták fel!? (a po-( hár alja, a for­róságtól egy alka- j lommal levált és Enyedi István vb-j elnök 1393 forintos ruhájára ömlött). TÖBBET VÁR­TUNK a Sóstótól, annak sokat propa-i gált másodosztáyú ét­termétől, de a szál­loda vezetőségétől hn Úgy gondoljuk, hogy a napi 31 forintért több megbecsülésben lehetett volna ré­szünk. Sok esetben tapasztaltuk, hogy futó vendégeket na­gyobb megbecsülés­ben részesítettek, mint minket. 76 termelőszövetke­zeti községi tanács­elnök. w Érdemes volt . . . Sikeres irodalmi pályásat Berekben A járási tanács népművelési felügyelősége és a járási KISz bizottság által meghirdetett iro­dalmi pályázatra tízen küldtek be pályaművet. A bíráló bizott­ság körültekintéssel végezte mun­káját és megállapította, hogy ér­demes volt a meghirdetése. Egy­szerű tsz tagok, dologó paraszt asszonyok és eddig ismeretlen pedagógusok ragadtak tollat, hogy élményeiket, érzéseiket vessék papírra, melyből a felszabadult haza önzetlen szeretete sugárzik. A napi munkában kifáradt ke­zek jól forgatják a tollat, s ha néhol stilisztikai hiba fordul is elő, a felszabadítók iránt érzett szeretet fénye mellett alig vehető észre. -~b : A prózai művek közül D. Pete István (Beregsurány): Halálraítélt Eosszúja c.niű munkája nyerte az első díjat. Témaválasztása si­került, a mondanivalóját helyesen fejezi ki. Szerkezete arányos, stí­lusa gördülékeny. Hasonló Gyar- matiiy És.gmond (Vásárosna- mény): Jablonka című novellája. A szovjet katona megszerettetése: a háború ridegsége, könyörtelen­sége közepette a szeretet, a gon­doskodás, a tudás megbecsülésé­nek ábrázolása hiteles. A máso­dik díjat nyerte. ........................ . A harmadik díjat a bizottság Füleki Gábor (Tik): Látomás című verse: mely kötetlen formájában mondámvuió.iat nyelvének' Veng- zetességével fejezte ki: Simon Jó- zsefné (Tákos): Virrad című ver­se... egyszerű parasztasszony,, aki szive gazdag érzéseivel, ha segítenének neki stílusa fejleszté­sében, komoly értékek alkotására is képes lenne: és id. Bartha La- ios (Olesvaanatü: Visszaemléke­zés című munkája között osztotta meg. A többi résztvevők „okleve­let kaptak. Csalah Imre tanár Kirándulásra készülnek a demecseri tsz fiatalok Május végén háromnapos ki­rándulásra akarnak indulni a demecseri Ezüstkalász Termelő­szövetkezet KISZ-tagjai. Lillafü­red, Talpolca és a Bükk megte­kintése szerepel kirándulási ter­vükben. A résztvevő 30 fő közül csak néhányan voltak még túl Nyíregyházán. A kirándulás útiköltségét már korábban előteremtették, a fiata­lok. *7T»fTTTTTTTrrTTTTVrT7TT*»TTTTT»v BÉKE MOZI: A nagy kék országút. Színes olasz—francia—nyugat­német közös filmprodukció. Előadások kezdete: fel 5, fél 7, és fél 9 órakor a Sztaiin-terl Rertmoziban. DÓZSA MOZI: A rab madár. Tragikus asszonysors. Szovjet film. Előadások kezdete: 4. 6 es b órakor. GGRKIJ-MOZI: A Blum-ügy. Izgalmas bűnügyi történet. Ma­gyarul beszélő NDK film. Előadások kezdete: 4. 6 és 8 órakor; MÓRICZ ZS1GMOND MŰVELŐDÉSI HÄZ: Virrad, A Tegnap című film folytatása. Magyar film. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. i MOZIK MŰSORA

Next

/
Thumbnails
Contents