Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

Váljék minden becsületes dolgozó a népfront- nozgalomban telelősségtelfes közösségi emberré

Megtartották a Hazafias Népfront megyei küldött-értekezletét

IVf em lehet visszaadni azt az igazán meleg, bensőséges

í ' hangulatot, amely a Hazafias Népfront megyei küldött- értkezletét jellemezte. Nyíltság, őszinteség csengett a felszólald- í sokból, felelősség és ügyszeretet sugárzott az arcokról. Három I esztendő tevékenységének szerény és mégis büszke ünneplése ivóit ez. Számadás a népfront-bizottságokban serénykedő embe- | rek hétköznapi tetteiről.

Csütörtök délelőtt a nyíregyházi Helyőrségi Tiszti Klub tnagytermében összejött emberek sokfélesége — akiket a nép választott küldöttnek megyeszerte — méltán juttatta kifejezésre,

■hogy a párt által vezetett népfront olyan hazafias mozgalom, melyben minden hazáját szerető, a nép felemelkedéséért harcolni képes dolgozónak helye van pártállásra, vallásra, nemre és fajra való tekintet nélkül. S ezért nem csoda, hogy e színes emberforgatagban a legfőbb tennivalók érdekében egy nyelven, azonos akarattal szólt a munkás, a paraszt, az értelmiségi, a háziasszony, a falusi párttitkár, a nők és férfiak. S ezt helyeselte a pedagógus, a mérnök, az orvos, a pap. Az ő képviselőik foglaltak helyet az elnökségben, melynek tagjai között üdvözölték \Benkei András elvtársat, az MSZMP Közpoti Bizottságának {tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Fekszi Istvánt, a megyei tanács vb. elnökét. Üdvözölték dr. Szalay Józsefet, a legfőbb ügyész helyettesét és Tóth Annát, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjait. Orosz Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottsága titkárának, a Hazafias Népfront megyei bizottsága el- \nökének üdvözlő szavai után Soltész István, a népfront bizottság [megyei titkára tartott beszámolót

Sikereink titka:

pártunk helyes népfront-politikája

, Méltán említette az első helyen a népfront-mozgalom fellendítésének összetevői között a párt hegyes politikáját, mely kezdettől fogva megegyezik és egybe esik ia nép, a dolgozók akaratával, tö- i Fekvéseivel. Ez biztosította, hogy fellendült a népfront-munka Sza- jbolcs-Szatmár megyében, s a né- jpi, nemzeti egység tovább erősö- ídött. Számos ténnyel, az iparban 'a mezőgazdaságban és a kulturális életben elért eredményekkel | illusztrálta a beszámoló, milyen mértékben növekedett a dolgo- ,zók munkakedve melynek köszönhető, hogy a tavalyi termelési 'terveket túlteljesítették.

Pártunk helyes népfront-politikája jutott kifejezésre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért sikerekben is.

Megyénkben 153 termelőszövetkezeti község van, s öt járásban már közös gazdaságokban dolgozik a parasztság. S ezekben a si- kerekben-helyesen állapította meg a beszámoló- nagy részük van a népfront-bizottságoknak, az abban serénykedő embereknek, akik példát mutattak. S ez a sikerek másik oka, hiszen a párt által kitűzött feladatok megoldására sikeresen mozgósítottak a bizottságok.

Szükség van azonban arra, hogy a falvak lakóit egy mozgalomba kovácsoló bizottságok tisztán lássák: a szövetkezeti községben továbbra is nagy szükség van a mozgalomra.

Hisz a megnövekedett tekintélyt a vállaji, jánkmajtisi, nyírmegy- gyesi, nábrádi és többi népfrontbizottság csak úgy tudja tovább fokozni, ba nem fordít hátat a szövetkezetnek. Ez furcsa lenne. Azt mondanák az emberek: Nézzétek! Ők mondták, hogy jobb a szövetkezeti út, s most nem törődnek velünk. Ezt nem tehetik meg a községi népfront-bizottságok. t

A megyei népfront-bizottság beszámolója világos célt tűzött a mozgalomban résztvevők elé a mezőgazdaság további fellendítését, a szövetkezetek megerősítését illetően. A népfront-bizottságok is felelősek azért, hogy a termelőszövetkezetek jól gazdálkodó nagyüzemekké fejlődjenek. Segíthetnek ebben politikai nevelő munkával, a régi ósdi, maradi nézetek, a még meglévő ellentétek felszámolásával. De tettekkel is, mint azt' a nábrádiak tették. Személyes példával vitték sikerre a rizsterület növelését, s erre mozgósították az egész falut.

Őrködjenek a népfront-bizottságok a közélet tisztaságán

Erre szükség van a termelőszövetkezetben, de a mindennapi életben is.

Bátran tárják fel a hibákat, mert ezzel csak a népnek a pártban, a kormányba vetett hitét és bizalmát erősítik. Nem lehet közömbös ügy a gazdaságok kérdése sem. A népfront bizottságok sokat tehetnek azért, hogy a 30 mázsás kukorica- és 100 mázsás burgonyatermelési mozgalom minél szélesebb méreteket öltsön.

Ne feledkezzenek meg az egyénileg dologzó parasztok neveléséről sem.

Helyesen cselekszik a nyíregyházi járási népfront bizottság, amikor már most előkészíti az egyénileg dolgozó parasztokat a közös gazdálkodásra, a táblás gazdálkodás

kialakításával és meghonosításával.

„Nem akkor lesz népszerű a népfront-bizottság és vezetői, ha a jogtalan követeléseket támo- gatják”-állapította meg a beszámoló. Ellenkezőleg, ha megmondják, mi az igaz, mi jár és mi nem. Sokat tehetnek az állattenyésztés fellendítéséért. Segítsenek a pártszervezeteknek, a szövetkezetnek abban, .hogy elérjék: új szövetkezeteinknél minden 100 holdra 3, a régieknél pedik 5 koca jusson. Ismertessék meg 3004- es rendeleteket, az alapszabályt és a kormányintézkedéseket a tagokkal. S ezek között is most, az átmeneti időszakban elsősorban a háztáji állattenyésztés fellendítéséért serénykedhetnek eredményesen.

Helyesen hívta fel a beszámoló a népfront-bizottságot arra, hogy terjesszék el a jó tapasztalatokat, a helyes munkamódszereket. Ezt a megyei bizottság is elősegíti, egyrészt úgy, hogy feldolgozza a vállaji népfront bizottság munkáját és a szamoatatar- falvi szövetkezet életét illusztráló anyagot. Ezeket megküldi a többi

bizottságának is. Másrészt tudományos szakembereket is felkérnek egy-sgy szőve.i:ezei p-atronalasara, a bizottság segítségére. A megyei népfront-bizottság felkérte a nyíregyházi homokkísérleti állomást a nyírkátai téesz homoki gazdálkodásának kialakítására. A Népfront Országos Tanácsának közvetítésével a Műszaki Egyetem neves szakemberei segítenek,, a szatmári rész vízgazdálkodási problémájának megoldásában.

Jól működő népfront — virágzó, hulinráli falu

Nem lehet közömbös a falusi lakosság kulturáltsága a népfront-bizottságok számára. Jelentős sikereket értek el már eddig is a társadalmi munka szervezésével a népfront-bizottságok. Sok tízmillió forint értékű munkát végeztek el, me'yek mint utak. kutak, kul- túrházak, orvosi rendelők és laká- I sok, óvodák és bölcsődék stb szolgálják a falu egészségét, kultúráját. A járások között ebben a legjobb munkát a csengeri végezte.

A községfcjlesztési versenyben az első helyet Nyírmegy- gyes. a másodikat Penészlek, a harmadikat pedig Zajta nyerte el.

Méltán nyerték el a 25, 15 és 10 ezer forintokat, melyeket szintén községszépítésre, a kultúra fokozására, és az egészségügy javítására fordítanak. A megye legjobb társadalmi munkásait tanácskozásra hívták össze és a megyei tanáccsal együtt megjutalmazta őket a népfront megyei bizottsága. Ez is kifejezője annak, hogy a társadalmi munkásokat megbecsülik. A beszámoló hangsúlyozta:

„Minden más mellett hangsúlyozni kell, hogy a községfejlesztési munka mindenek előtt politikai munka. Igen. mert ezáltal tehetjük az embereket érdekeltebbé saját városuk, községük fejlesztésében, szépítésében, szűkebb hazájuk szeretetében.”

Ezért fordítsanak nagy gondot továbbra is népfront-bizottságaink a közságfejlesztési munkára s a terveket előre beszéljék meg a lakossággal, mert azok cs^k íev válhatnak valóra.

Helyes, hogv ezzel kapcsolatban külön felhívta a tanácskozás a figyelmet a termelőszövetkezeti községekben jelentkező emblémákra. Különösen sürgető a napközi otthonok, a bölcsődék, óvodák problémájának megoldása. S ezért már most meg kell nézni a jövő évi községfejlesztési terveket, s e szükséges változtatásokat eszközölni kell azokban, hogy elsősorban bölcsődék, óvodák épüljenek. Most is fontos ezek megoldása. Éppen ezért, az iskolai oktatás befejezése után a tantermek egy részét erre kell igénybe venni. Helyes a csengeri járás kezdeményezése: augusztus 20. tiszteletére minden tanácsházát és környékét széppé varázsolják.

A művelődés ügye népfront-politikánk szerves része

A Hazafias Népfront-mozgalomra jelentős szerep . hárul a művelődési munkában, hogy a párt művelődési téziseinek szellemében hozzájáruljon az emberek tudatának szocialista átformálásához. Ezt segítették elő a bizottságok a népfront-tanfolyamokkal, tudományos ismeretterjesztő előadásokkal. Jól bevált a Nyíregyházán és a ;áiás székhelyein szervezett Politikai Akadémia, melynek ker-riében egy- egy megyei vezető tartott előadást fontos politikai kérdésekről. Sok helyen ez már gyümölcsözött is. A pátyodi népfron-- bizottság elhatározta, hogy az ifjúság sportolását és kultúráját szolgáló létesítményeket építenek társadalmi munkával. Helyesen csinálták a nagyhalászi, újfehértói . és nyírbátori népfront-bizottságok, amikor a népfront-oktatást körzetenként szervezték meg. így sokkal többen vettek részt a tanfolyamokon. Hasonlóan sikeres volt ez a nyíregyházi kerületekben, mely követendő példa.

Fontos terület a mezőgazdasági szakoktatás is. Jól segítették a bizottságok az ezüstkalászos tanfolyamokat is. Fontos feladata volt a Hazafias Népfrontnak a megye irodalmi és művészeti életének támogatása. A megyei tanács vb.-vel közösen 80 ezer forintos felszabadulási pályázatot hirdetett a megyei népfrontbi- zottság, mely sikeresnek mondható. Ezt azonban tovább kell segíteni, s a művészeket arra

nevelni, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsenek az élettel. He-'j lyes a helyi művészek klubját IS létrehozni, ahol tartalmas vitákban alakulna ki az elvi politikai és művészeti tisztánlátás. Jó ^ módszer a pályázatok rendszeres j meghirdetése, amit a továbbiak- j ban is fel kell karolni.

A béke ügye mintlen ember ügye

Ügy véljük, nem azért foglalkozott a beszámoló utoljára a béke kérdésével, mint a népfront-mozgalom legszebb és legnépszerűbb munkájával, mert az valóban az utolsó lenne. Hanem azért, mert minden előbb említett munka, a kitűzött célok is úgy valósulhatnak meg, ha béke van. A békéért folytatott harc szerves és fő része s népfrontbizottságok munkájának. s ezért tevékenykedni dicső és szent feladat. S ha valaha, most erről még fokozottabban beszélni kell az emberekkel. Mert új ötéves tervünk megvalósítása, a szocializmus felépítése békét követel,

A beszámoló részletesen elemezte a mai nemzetközi helyzetet, s az amerikai kormány provokációját, ami miatt nem jöhetett létre a csúcstalálkozó. Nyílván azért cselekedtek így az imperialisták, mert nem volt semmi komoly szándékuk és olyan javaslatuk a párizsi értekezleten, amely a tartós béke ügyét szolgálta volna. Tisztán és világosan kell látni ebben az ügyben minden, a népfront-mozgalomban tevékenykedő dolgozónak, mert ezzel segítheti igazán, hogy a dolgozók t sztán lássanak és ne üljenek fel az ellenség hírverésének, háborús hisz- téria-keltésének.

Csak így tudunk jól dolgozni, s a dolgozók millióit a párt által vezetett nagy nemzeti népi mozgalmat megtestesítő népfrontba tömöríteni. Erre pedig nagy szükség van, mert második, a szocializmus alapjait lerakó ötéves tervünk megvalósításához békére van szükségünk.

Soltész István a következő szavakkal fejezte be a beszámolót: ,.E történelmi feladatra mozgósítani — ez a párt-vezette népfront-mozgalom nagy és felelősségteljes hivatása. Ennél nemzetibb, hazafiasabb, demokratikusabb és emberibb célért még nem küzdöttek emberek ebben az országban. Ez a tudat adjon erőt valamennyiünknek a további munkához”.

Bizalom, derű. optimizmus, őszinteség

így lehetne röviden összefoglalni a sok felszólalást. Ez csendült ki Tomasovszki András nagycserkeszi küldött felszólalásából, amikor a békéről és megvédéséről szólt. S oly jól esett hallgatni az öreg édesanyát, aki úgy félti gyermekeit, mint Nagy Géborné szatmárcsekei küldött és Balogh Józsefné tiszaeszlári küldött, szövetkezeti tagok. Az a. nyíltszívűség, ahogyan beszéltek a nőkről — akik ezen a tanácskozáson külön kitettek magukért — szinte bámulatos volt. Elmondták ők a szövetkezetükben meglévő hibákat. s nyomatékosan figyelmeztették a vezetőket az óvoda, a napközi otthonnal kapcsolatos godokra, s tették ezt. azért, hogy a nők még jobban részt vegyenek a tavaszi munkákban. Volt itt kérelem, érvelés és cáfolat is. Ha a nagy- ecsedi küldött követelt valamit, a baktalórántházi megválaszolt rá. „Gazdálkodjanak belterjesebben barátaim — mondta — s akkor csökken a baj”. S a fiatalokért érzett felelősség sem hiányzott. Milyen nagy szeretette] beszélt róluk a nyírbátori Puskás József, amikor kérte a népfront-bizottságokat, segítsék a fiatal, falura került pedagógusokat lakással, koszttal, csökkentsék gondjukat, hisz azzal saját fiaik nevelését, tanulását segítik elő. Jó volt hallani arról a se- rénykedésrőT, melyet a vállajiak végeznek. S erről . olyan egyszerűen számolt be Hartos János. S valamennyien feljegyeztük a gondokat, melyek a kiskálióiakat, az eszláriakat foglalkoztatják. S jó visszaemlékezni a könnyező Szeles Bálint bácsi felszólalására, aki szép szavakkal ecsetelte, hogyan lett Tiszamogvorósból község, s miért nevelte őt a közügyek szüreteiére és a békére édesanyja. S talán ha két. napig tartott volna ez a tanácskozás, akkor is lett volna még mit mondani.

Benket András elvtárs felszólalása

Benkej elvtárs a párt megyei bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás minden résztvevőjét. Majd így folytatta:

— Nehéz szólni, mert ez a túlfűtöttség, ügyszeretet, ami ebben a teremben megnyilvánult, ami itt uralkodik az emberek szívében, és szavaiban, s az a sok-sok bölcsesség és igazság szinte összeszorítja az ember szívét és bennünk is viharzik. Nagy öröm, ha az ember eredményekről számol be. S itt sok jót, szépet hallottunk. S én megmondom: mi kevesebbre értékeljük azt, amit tettünk, mint maguk a? emberek. S ez nem rossz.

— De vajon megtettünk-e mindent azért, hogy az embereket magunk köré gyűjtsük? Sokat tettünk, de még van tennivalónk, hogy a népfront-mozgalom még tovább terebélyesedjék. Három esztendő munkája bebizonyította, helyes a párt népfront-politikája. S bár igaz, hogy a hétköznapi hőstetteket nem jegyzi fel a történelem —

(Folytatás az 5. oldalon)

I

Terjesszük a jó taptisztalatokai