Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-13 / 87. szám
Népes a máriapócsi határ A JELLEGZETES NYÍRI AKÁCOS még r°rr pattantotla ki rügyeit a máriapócsi határban. A traktorok zaja ke- resztül-kasul járja, hirdetve, hogy itt új élet kezdődött. Az erdőt elhagyva kitárul a tágasabb mező és a kövesút jobboldalán lányok és asszonyok csapata tarkállik a dombosabb homokon. Napraforgót vetnek. Néhány érdeklődő prilantást szánnak ránk s tovább vágják a kapát a süppedő • homokba. Dolgozni hagyjuk őket. mert az esőfelhők kevés időt engednek a munkára. A tanácsházára megyünk, ütt rendezte be a téesz az irodáját. p;-7onv olyan ez, mint háborúba a főhadiszállás. Utasítások. jelentések sora hangzik el. Szilc Sándor téesz elnökkel ülünk le beszélgetni. Tudni szeretnénk, hol tartanak a mezőgazdasági munkákban. — Nem panaszkodhatunk, jól halad — válaszolja. Nyílik az ajtó s egy tűzoltó keresi az elnököt. A háztáji kiadását akarja megbeszélni s azt, hogv szabadidejében szívesen dolgozik a közös gazdaságban. Lehet-e ennek ellentmondani? Az elnök sem tud. Rögtön intézni szeretné az ügyet. Nem akadályozzuk és Schuberc György helyettessel folytatjuk a diskurzust. — AZ ÖTVEN HOLD CSIL- LAGFÜRTÖT, zabot, szöszös- bükkönyt, lucernát, tizenöt hold cukorrépát és más korai vetésű növényt már a földbe tettük — ad bővebb felvilágosítást. — A húsz hold diny- nyét és a négyén hold korai csíráztatott burgonyát is elültettük. — És a homokdomb betelepítésére gondoltak-e? — kérdezzük. a MÉK-kel kötött szerződésünknek. Kukoricából több., mint háromszáz holdat vetünk. A tagok ültetnek bele babot. Ök adják a magot, s az egész termést megkapják. A helyi szövetkezettel szerződik le. — Vajon mikorra fejezik be a tavasziak vetését.' — A HÚSVÉTI ÜNNEPEK UTÁN pár nappal minden a földben lesz. A területnek csak harminc-harmincöt százaléka vetetlen. Az állítást az elpök is megerősíti. S úgy véli, egy kis beszélgetésre érdemes lenne megkeresni P. Pénzes István téesz-tagot, aki a helyi földművesszövetkezet vezetőségi tagja is. örülünk, hogy régi ismerősünket ajánlják. Hiszen nemcsak a közéletben, hanem a mindennapi munkában is az elsők közt van. Mivel ma odahaza dolgozik az új ház építésénél, oda tartunk... A hatvankilencedik évét taposó Pista bácsi földet bot-d tizennégy éves kisfiával a ház padlásának tapasztásához. Sok a munkája, de szakít egy kis időt a társalgásra. Emlékeztetjük, hogy az ősszel még húzódozott a téesz-től s most tagként üdvözölhetjük. — Az akkor volt — mondja hamiskásan — s ez most van. Inkább arról beszéljünk, hogyan dolgozzunk többet és jobban. Erre kell tanítani az embereket. Megtudjuk, már hét napot töltött a közös munkában. A gyümölcsfák kezelésében segédkezett. A házépítés egy kicsit visszatartja. Szeretné már befejezni. Azért a családban gyűlik a munkaegység, mert a lánya most is odavan vetni. S ha több munka akad a „csoportban”, az egész család résen lesz. Kiabálásra figyelünk fel. — Itt a doktor úr! — szól a felesége. AZ ÚJ HÁZ VÉGIBEN lévő régi portához tartunk. Ott már az oltásra készen vár az orvos. Előbb a két szerződött süldő kerül sorra, majd pedig a két saját hizlalásra beállított. Tavaly is négy volt, az idén sem adják alább. — A szerződötteket szeptemberben le szeretném adni — magyarázza Pista bácsi. A pénzre mindig szükség van. Meg ott az előhasú üsző és egy másik. Lesz mit gondoznunk. Dr. Lenkovics László addig biztatja, hogy kivezeti a jó csontú és húsú pirostarka üszőt. Megnézzük mindkét oldalról. Nemhiába dicsérték Pista bácsit, hogy jó gazda! Már nem azért, mert sok, földje van, hanem az öt holdat mintaszerűen művelte meg. S bizony tisztességgel nevelt fel belőle öt gyereket. A téesz vezetősége úgy véleked'k, nagv hasznát lát'ák a közösben is és szívesen vennék, ha valami funkciót, olyan munkacsapatvezetőit, elvállalna. Mert valamikor brigádvezető volt ám! Ma még húzódozik ettől, de ami késik, nem múlik. AZ ŐSZÖN AZT ÍRTÜK a községről: „Az idő halad — Máriapócs marad”. S a látottak arról győznek meg, hogy a falu a télen nagyot lépett előre, s néhány év alatt aranybányává változtatják a többségében homokos határt. S ebben benne lesz Pénzes Pista bácsi „aranykeze” is Varga. Gyula — Hogyne gondoltunk volna — válaszolja — amikor csak nyolc holdnyi gyümölcsösünk van. Húsz holdat telepítettünk s ebből egy hold őszibarack. Az utóbbiból még öt holdat ültettünk az őszön. A talaj és az éghajlat alkalmas a termelésére. — Most mivel foglalatoskodnak a tagok9 — Amint látta, vetik a napraforgót. Egyelőre negyven holdat. S ha még telik a földből, vetünk. Burgonyából meg kétszázhúsz holdat irányoztunk elő. Száz már megvan. Szeretnénk becsülettel eleget tenni Érdemes megszívlelni Szemelvények a megyei választmányi ülés felszólalásaiból Általában minden választmányi ülésen szóváteszi az elnök, hogy a tagok mondják el véleményüket szövetkezetük, vagy más szövetkezet munkájáról, s tegyenek javaslatot a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére. Ezen a gyűlésen sem maradt el a kérés. Forgács Dániel elvtárs nem is késlekedett. Azonban — mint mondotta, — csak a beszámolóhoz tud hozzászólni, mert mióta nem igazgatósági tag, elfelejtik meghívni a déme- cseri szövetkezet igazgatósági ülésére. Kérdezte, így hogyan alkosson átfogó véleményt szövetkezetük munkájáról? ★ Valóban igaza van. A járási és megyei választmányi, valamint az OFT tagok számára nagyban megkönnyítené a tapasztalatok gyűjtését, s véleményük megalkotását a helyi szövetkezetük vezetőségi ülésein való részvételük. S err<= kint is van az intézkedés! Vagy ez nem fér össze egyes ügyvezetők egyéni érdekével9 Az áruk minőségvédelme sem kerülte el a választmányi ülés résztvevőinek figyelmét. ‘ Ezzel különösen sokat foglalkozott Fried Andor elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Elmcndc* ta, hegy sok bcltkezelő „elfelejtkezik” még ma is az áru^ minőségi átvételről. Például szó nélkül veszik át a sületlen, deformált vagy égett kenyeret és péksüteményt. A nagykereskedelmi vállalatokkal sem mernek „uj'at húzni” a hibás, gvenge minőségű áruk miatt. Félnek, hogy a '*eresett cikkekből nem kapnak. Férfi kamgarn öltönyök pasztell színekben Női 7/8-os kosztümök gyapjúszövetből Női szövetruhák több színben, modern szabással Orion női olaszka divat szírekben Jersey női alj több színben 1,140.— Ft tat 1,080.— Ft-íóí 50S.— Fl-tál 300— Ft-tól 403.— Ft-tá! KELETMAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB ÁRUHÁZÁBAN MINDENBŐL A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKOT TALÁLJA. (1229) Pálr'izüt A városi tanács mezőgazdasá- I gi osztálya pályázatot h'rdet ag- ronómusi állás betöltésére. Jelentkezhetnek egyetemet, főiskolát végzettek a városi tanács v. b. mezőgazdasági osztályán/ Kossuth tér, I. emelet 3. szám. (1184) Egymillió forint értékű könyvet vásárolt a falu népe Halvrrezer forint érté!<ü szaHkönyv kelt ei egy nap alatt Ma már ei sem lehet képzelni olyan falusi házat, 'ahol ne lehetne találni egy-két szépirodalmi, vagy éppenséggel mező- gazdasági szakkönyvet. A jó szakkönyv nemcsak útmutató, hanem segítőtárs is a munkában. Ahhoz, hogy minden falusi házba még több könyv eljusson. a boltok, a szövetkezetek dolgozói az úttörők segítségével havonta rendeznek ház- ról-házra könyvárusítást. A legutóbb megrendezett mezőgazda- sági házról-házra könyvárusítás során 60 ezer forint értékű különböző mezőgazdasági szakkönyv talált gazdára. A tiszalöki járás 5 községében tízezer* a nyíregyházi járás 11 községében tizenkettőezer és a fehér- gyarmati járás 8 községében nyolcezer forint értékű szakkönyvet adtak el. A könyvfor- galcm jelentősen emelkedett a falusi dolgozok körében is Ez év első negyedében a falu dolgozói több, mint egymillió forint értékű szépirodalmi, mezőgazdasági és más könyveket vásároltak. Míg az elmúlt év első negyedében csak hatszázezer forint értékben kelt el könyv, addig az ez évi forgalom 79 százalékos felfutást mutat. D. M. Kössön még ma SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST r » • az Állat forgat mi Vállalattal PANNI ROBOGÓ 6.500.— Ft B E R V A ROBOGÓ 5,515.— Ft B E R V A ROBOGD kilométer óra nélkül 5,200.— Ft KÉSZPÉNZÉRT, VAGY OTP HITELLEVÉIJtE NAGY VÁLASZTÉKBAN Zrínyi Ilona liter. (11291 v v * // v v MUirmHfmr>VrVvm<- •
