Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

„Gazdagodjanak

földjeink“

Egy születő mozgalom nagyszerű távlatai

Tenniakarasunkat mindig:, mindenben az a cél vezérli, hogy jobb, szebb, gazdagabb holnapot teremtsünk. És nálunk, amikor az egyéni erők nagy, közös mederben egyesülnek — falun is —, olyan lehetőségek válnak a ma és a holnap valóságává, amelyek eddig legfeljebb homályos elképzelésekben, vágyakban léteztek. Közös erővel zabolázzák meg községeinkben a száguldó homokot, a tudomány segítségével csökkentik vl aszály kártételét s ma nagyüzemeink olyan eredményeket mutatnak fel amilyenekre a régi nagybirtokok nem voltak képesek. ,

Az elmúlt hét végén jóné- hány község vezető emberei gyűltek össze Nyíregyházán, a Bessenyei Klubban. Parasztok találkoztak a megye értelmiségi klubjában. Nem, nem a kulturális problémákról értekeztek, hanem arról, ami mindennek — így a kultúrának is alapja: a termelésről. A mezőgazdasági termelésnek is egy egészen mostohán kezelt ágáról, a talajerőgazdálkodásról s itt is egy olyan terület került homloktérbe, amiről — elmondhatjuk —, alig voltak hozzávetőlegesen tiszta fogalmaink.

A növénytermelés alapkövetelménye, hogy amit a talajtól elvettünk — búza gyümölcs, zöldség stb. formájában — azt vissza kell pótolnunk. Ennek évszázados formája az istállótrágyázás volt. A mezőgazda- sági termeléstől mind többet követelünk: jobb minőséget, magasabb hozamokat. Hogy talajaink, az áruelőállítási követelményeknek megfelelő táperőben legyenek, a jelenleg megtermelt istállótrágyához — még kimondani is nagy szám! — hárommillió vagonra lenne szükség országosan. Pótolhatjuk-e a hiányzó mennyiséget kizárólag műtrágyával? Nem! Mert talajainknak, a talajban élő, tápanyagfeltáró apró élőlényeknek, a mikroorganizmusoknak szerves anyagra, humuszra van szükségük. ‘'

Mi lehet itt a megoldás? ;;

Erre kerestek választ a ta- ;; nácskozásra összegyűlt parasz- ! I

tok. ::

A mezőgazdasági termelésnek ;; hallatlan tömegű hulladéka és ;; olyan egyéb anyaga van, ame- ;; lyet nem hasznosítanak, amely elkallódik. A különféle kultúr- ! \ növények szalmái, szármarad- :! ványai rendszerint az időjárás ' I martalékai lesznek, a bennük ' ’ felhalmozott, talajcrő-visszapót- - lásra alkalmas tápanyagok az eső, szél, szárazság hatására ér- ; > téküket veszik.

Itt van a megoldás kulcsa! 1

Ha összegyűjtik a zöld és szá- ;; ráz — feldolgozásra, fogyasz- I! tásra és értékesítésre alkalmat- ;; lan — növényi részeket, utcák, udvarok, piacterek sepredékeit ;; és szakszerű, egyáltalán nem ör- ■ döngős kezelésnek vetik alá, ;: annyi komposztot nyerhetnek termelőszövetkezeti gazdasága- !! ink, hogy annak talajerővissza- pótló hatása egyenrangú a meg- ;; termelt istállótrágyával. Magya- 1! rul: kétszer több, jó minőségű '' szervesanyagot juttatnak vissza a ■ ’ talajba, mint korábban.

És megszületett az elhatáro- q; zás. A huszonkét községből meg- ;; jelent vezetők ígéretet tettek ; arra, hogy a termelőszövetke- ;; zet, a község társadalmi szer- ;; vei, a fiatalság közreműködé- ! sével minta komposzt-telepeket :I létesítenek. A többtermelésre 1! való törekvés eme megvalósítá- I sát összekapcsolják -a kibontakozó tisztasági mozgalommal.

A Hazafias Népfront — amely a mozgalomnak szülője volt — és a többi megyei társadalmi szervek — KISZ, nőtanács, I MEDOSZ, TIT — bíznak abban, ; hogy ez a kezdeményezés már 1 ’ az idén túlnő az említett hu- X szónkét község határán és a { mozgalmat, amely az egész X mezőgazdaság ügye, minden té- X ren támogatják. *

Uj könyvek Leninről

MOSZKVA, (MTI): Lenin születésének 90. évfordulójára ismét számos érdekes könyv jelent meg a Szovjetunióban. Közzétették például a megemlékezéseknek a gyűjteményét, amelyek Lenint, mint népgazdaság építésének vezetőjét mutatják be. Egy másik kötet a dolgozóknak Leninhez intézett leveleiből ad szemelvényeket.

Külön füzetben jelentetik meg

N. Krupszkaja Leninről szóló visszaemlékezéseinek egyes részleteit és az SZKP egyik legrégibb tagjának, V. Karpinszkij- nak a proletárforradalom nagy vezérét megjelenítő írásait. Több rajzgyűjteményen kívül kiadtak egy nagyszabású fényképgyűjteményt is. Ebben számos olyan kép szerepel, amely most kerül első ízben a közönség elé.

Az évforduló előtt nagy példányszámban publikálják Lenin egyes műveit.

Egy fazék aranypénzt találtak a gyerekek

L inselles, (AP): A franciaországi Linsellesben játszó gyerekek barlangásás közben agyagfazekat találtak, mely tele volt 1790-ben vert aranypénzzel.

Ismeretes pártunknak azon felhívása, amely szerint kívánatos, hogy az egész országban mintegy 800—1000 fő — mező- gazdasági szakember és könyvelő — kerüljön ismét az új és régi termelőszövetkezetekbe a gazdálkodás színvonalának megjavítása érdekében. E^ a felhívás megyénkben is nagy visszhangot keltett az érdekeltek körében. Egyre többen közük szerkesztőségünkkel, hogy már valamelyik termelőszövetkezetben dolgoznak állandó jelleggel, vagy rövidesen kimennek egy évi időtartamra az állandó munkahelyükről folyósított fizetéssel.

A mátészalkai járási pártvégrehajtó bizottság a napokban beszámoltatta a márki pártszervezet vezetőségét: mit tettek a

— Ügy érzem, mi is hozzájárultunk községünk eddigi eredményeihez. Ezután azonban még az eddigieknél is fontosabb feladatok várnak ránk — mondta Képiró László elvtárs, a mérki pártszervezet titkára.

(Foto: Hammel.)

pártvezetŐ6ég-választó taggyűlésen elfogadott határozatok megvalósításáért? Előfordul még ugyanis helyenként felelőtlenség,

Legutóbb a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetből közölték, hogy pár héttel ezelőtt 5 szakember foglalta el 'helyét valamelyik termelőszövetkezetben. Saját kérésére ment termelőszövetkezetbe állandó jelleggel Szűcs Gyula (Nagydobosra) és Sulyok Elemér (Püspökladány, Lenin Tsz). Szövetkezetek és járási tanácsok kérték ki a következőket ugyancsak állandó jelleggel: Kemény József es Éles Kálmán a nyírbátori járásba, Vágó Mihály Mándokra került.

Újabban egy évi időtartamra mennek ki a következő szakemberek: Gacsályi László (a fehér- gyarmati járásba) és Kozma László (a nyírbátori járásba).

nemtörődömség, mulasztás a kollektíva által elfogadott határozatok iránt. Mérken azonban más a helyzet.

ötvenhatban hat volt, most harmincöt tagja van a pártszervezetnek. Tagdíjfizetési kötelezettségét minden kommunista a szervezeti szabályzatnak megfe- I Ielően fizeti. Helyet kapnak a j nők is a vezetésben. A pártrendezvényeket rendszeresen meg- | tartják. Közös vita, egységes cselekvés jellemzi munkájukat. Az új kultúrház építésében is példát mutattak. Több mint félmillió forint értékű anyaggal, társadalmi munkával járultak hozzá felépítéséhez a falubeliek.

Célul tűzték a vezetőség-választó taggyűlésen, hogy fokozzák a hozamok növelését szolgáló politikai felvilágosító munkát. Becsülettel teljesítették adott szavukat: száz kisgyűlésen vitatták meg a dolgozókkal ezt a kérdést. A helyi tsz példáiénak és a jó szervező, meggyőző munka eredményeként egész községük a szövetkezeti útra lépett. A növénytermesztési és állattenyésztési feladatok megvalósítását segítő előadások ezúttal sem maradtak el. Helyesen fog- lalkoztafc a tömegszervezetekkel is. Konkrét megbízásokat adtak a kommunistáknak. Érvényesül a kollektív vezetés és a megbízások teljesítéséért a személyi felelősség. Szép példája ennek például Balaton Jánű6né, a párt- vezetőség tagja, aki becsülettel teljesíti megbízatását.

A mérki kommunisták a vezetőség-választó taggyűlés szellemében dolgoztak az utóbbi hónapokban. Akad még azonban náluk is tennivaló. Az ifjúság nem elég öntevékeny, nem kezdeményező. Sok a munka az ötezer holdas Kossuth Tsz-ben is. A pártcsoportbizaimiakkal, brigád- és munkacsapatvezetőkkel érdemes, sőt szükséges többet és jobban foglalkozni.

Hasznos volt, hogy járási pártvégrehajtó bizottság megvitatta a mérki kommunisták munkáját. Ezáltal minden bizonnyal hozzájárultak a szövetkezeti gazdálkodást segítő pártmunka jó megoldásához.

(N. T.)

Uj szakemberek a termelőszövetkezetekben

A határosat valóra válik

Harcoljanak as állami gazdaságok a tervek ralóraváltásáért

Megyénk területén a mező- gazdaságban is a nagyüzemé lett a döntő szó. A szántóterület 56 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Ezért ez az év a vizsga esztendeje. Ugyanakkor 3 éves tervünk utolsó éve, mely egyben az 5 éves terv előkészítése is. Ezekből következik az, hogy az állami gazdaságokra egyre nagyobb feladatok várnak. Van eredmény, amely a feladatok megvalósításához biztosítottnak ígérkezik. Állami gazdaságaink az elmúlt évben olyan eredményt értek el, amilyenre fennállásuk óta nem volt példa. A tervhez viszonyítva több mint 81 millió forint eredményjavulást tudnak felmutatni. Az abszolút eredmény p^dig több mint 47 millió forint.

Az elmúlt évből meggyőző példája az állami gazdasági dolgozók jó munkájának, 3 nagyüzemi fölénynek a terméshozam. Megyei szinten messze szárnyalták az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagait. Búzából kát. holdanként az állami gazdaságok 14.7 mázsát, egyéniek 9.8 mázsát, rozsból az állami gazdaságok 10.9 mázsát, az egyéniek 7,6 mázsát, burgonyából ?z állami gazdaságok

78,7 mázsát, az egyéniek 58.7 mázsát, kukoricából az állami gazdaság májusi morzsoltban számítva 18.9 mázsát, az egyéniek 13,5 mázsát termeltek. S így sorolhatnánk tovább a terméseredmények alakulását, mely igazolja a nagyüzem előnyét.

Ez évben a tavalyi várható eredményekhez képest 4,9 százalékkal kell emelni a mezőgazdasági össztermelést. Ezen belül a növénytermelés terve 3.3 százalékkal, az állattenyésztés

7,2 százalékkal nagyobb. Több, mint 12 százalékkal nőtt a mezőgazdasági eredetű termékek kivitele, s mindezek teljesítésével csak 1—2 százalékkal teljesítjük túl 3 éves tervünket Az állami gazdaságoknak, mint szocialista nagyüzemeknek a tervből még ennél is nagyobb részesedést kell teljesíteniük. Egy holdra eső termelésből az előző évhez képest 103.3 százalékos, az egy számosállatra eső h zamban 5,7 százalékos növekedést kell elérniök. Az idei tervük ezen számadatok figyelembevételével reális, teljesíthető.

Az elmúlt évhez viszonyítva magasabb tervszámokat kaptak az állami gazdaságok burgonyából és kukoricából. Burgonyát az összterület 5,5 százalékán, kukoricát pedig 11.1 százalékán kell termelniük. Ezen két növényféleség tervszámának felemelése jelentős változást kíván az egész gazdaság szerkezetében, melynek megvalósításához, bizonyos erőfeszítésre van szükség.

Az állami gazdaságok eddigi vetésszerkezete abban az időben alakult ki, amikor még országunkban a kis üzemi gazdaság volt túlsúlyban. Napjainkban azonban a nagyüzem javára jelentős változás történt, s így a tervszerű, gazdálkodás következményeként némi változást kellett eszközölni a vetésszerkezet kialakításában. Ezt a változást egyes gazdasági vezető-s helytelenül értelmezik. Olyan következtetést vonnak le, hogy ezzel párhuzamosan vele fog járni a terméscsökkenés is. Ezt az álláspontot megcáfolja nemcsak a tudomány, hanem az egyszerű emberek cselekedete is. _Az, hogy az utóbbi párttag- gyűléseken, termelési értekezleteken — közösen a szakemberekkel — a párttagok és pár- tonkívüli dolgozók terven felüli vállalást tettek. Csatlakoztak 711 holdon a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz, a többi területen pedig vállalták a 20 mázsa átlagtermés biztosítását. A burkonya vetésterületének 40 százalékán pedig csatlakoztak a 100 mázsa burgonyatermelési mozgalomhoz. Ezen túl a terv egészét véve alapul a dolgozók megyei szinten vállalták. hogy terven felül köze) 20 millió forint értéket termelnek.

A kitűzött cél elérhető, megvalósítása jórészt szakembereken múlik. A cél érdekében mezőgazdasági szakembereinknek alapvető változást kell elérniök ebben a gazdasági évben. Követelmény pl. az elmúlt évinél sokkal jobb munkaszervezés kialakítása, a rendelkezésükre álló gépek jobb kihasználása, egyes munkák elvégzése a legkedvezőbb időben.

Ennek a gazdasági évnek egyik döntő feladata a termelékenység emelése. A termelékenység emelkedését elsősorban h nvm'.-a ráford'fásának csökkentésével kell elérni. Ezen a területen pedig szinte korlátlanok a lehetőségek. E tekintetben hat a mechanizáció, a helyes munkaerőgazdálkodás, a termelés szerkezetének helyes kialakítása. a hozamok növelése, a •"‘■melést szolgáló beruházás stb. . _

Az elmúlt gazdasági év jó munkájáért az állami gazdaságok aránylag magas vállalat- fejlesztési alapot kapnak. Helyes. ha ennek az összegnek nagy részét úgy használják fel, hogy ezzel a termelést segítsék elő.

Az 1960 évi tervnek legfeszí- tettebb feladata a szarvasmarhaállomány fejlesztése, ezzel együtt a vágómarha, vágósertés tervének teljesítése. Vágómarhából 7,796 mázsát, vágósertésből pedik 19.467 mázsát kell az idén az ország ellátására biztosítani.

E tervfeladatok megoldása mellett az állami gazdaságoknak segíteni kell a termelőszövetkezeteket szakmai tanácsadással, teryészál’aítál, — kocát 717 darabot, süldőt 23,046 darabot kell átadniuk — minőségi vetőmaggal és mezőgazdasátíi szakemberekkel.

Tervek megvalósításának motorjai a pártszervezetek. Egyik fő feladatuk a termelés pártellenőrzése. Gondoskodniuk kell arról, hogy i'endszeresen beszámoltassák és segítsék a gazdasági vezetőket a tervek megvalósításában, és ugyanakkor széleskörű politikai nevelőmunkát kell végezniük a dolgozók között annak érdekében, hogy mindenki munkája legjavát adja a tervek valóraváltásáért.

PAPP JÚLIA,

a megyei pártbizottság állami gazdasági felelőse.

2