Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

A FECSKÉK HÁZ AT ALÁ LIN AK Tavasz a zöldségesben — Elmennek, hiába minden, nem sokat ér a marasztalás. Az ember­nek elfacsarodik a szíve, mikor osztanám ki a KISZ-könyveket, olvasom a neveket és nem vála­szol senki. Elmentek. Tompán konganak a szavak a dombi iskolában, ahol Bátori Jó­zsef, az ópályi KISZ-títkár ■ beszél. Ópályi öregedő falu. Az utcákon idős emberarcúkat látni, \a fiatal korosztály csak „hálni” jár haza. Pedig a tél óta odaköltözött a nagyüzem a faluba, Ópályi is ter­melőszövetkezeti község. De ma Sok még a pa — Kevés a „pénzmag”, nincs hova menni szórakozni, Mátészal­ka az egyedüli „város”, ahová áz ópályiak kerékpár-karavánja elér — panaszolják. A helybeli műve-, lődési otthonban nincsenek ott­hon a fiatalok, az idősek se, régi, toldozásra, foldozásra szoruló épü­let. Hiába kérték a télre a nyári napközi helyiségét, nem kapták meg ideiglenes KISZ-otthonnak. Futószalagszerűen próbálták a szerepet az iskolában, ide járnak ma is. De milyen nehezen! Leg­utóbb az egyik kislány nem akart leülni a padba; a KISZ-titkár meg is kérdezteT Gizikém miért nem ülsz le? — Nem ülök éri oda, elég volt hosszú évekig, mindig ott kaptam egyest... — válaszolta. Ilyen lélektani akadályokkal is számolni kell. Más akadályok? még a nagyüzem „előszobájában” vannak az ópályiak és a pénzes bo­rítékhoz szokott fiatalolt,- közül sokan kirepülnek a régi fészek­ből. — Kilenc tagsági könyvet nem tudtam átadni legutóbb. - Gazdáik elmeritek Pésere,' ríieg Tokajba, Bosszul esik, naponta tűdnek el £? -fiatatldk a ’-faluból! A mlnáp a Popovics -kislány újságolta: megy pénzt keresni, vásáröl ríajóma­gának ruhát, cipót... Sokszor a szülőktől marasztalás helyett biz­tatást kapnak... iasz Ópályiban Hébe-hóba járnak el a KISZ-be az itthon mparadt parasztfiatalok, könnyen sértődnek ..! — Egyrészt meg lehet érteni őkét, sokrszor becsapódtak, ígért a falu sok mindent, társadalmi mun­kát végeztek nem egyszer, de oly­kor még- a, köszönet is elmaradt, sőt lekicsinylőén megmosolyogták a fiúkat.. A mi KlSZ-szerveze- tün még olyan család, ahol az egyik fiú a;.táncért jár az ifjúsági estére, a másik el sem jön, beáll a pénzdobálók csoportjába, — hátha nyer. A fálu érettségizett fiataljai, néhány kivételével, nem érzik otthon magukat a KISZ- ben, a fiatal pedagógusok se áll­nak mindnyájan a KISZ mfellett... Nehéz kitalálni, mit tudjon csi­nálni az ember ... nyok, fiatalasszonyok jelénnek meg az összejöveteleken, vagy társadalmi munkáknál. Helyes- továbbra is gondolni az utánpót­lásra,. a hetedikes, nyolcadikos úttörők nevelésére. Belőlük is olyan jó' KÍSZ-tagot kell nevelni mirifíítákóczi Vali és SzebócMar- git. ; A KISZ vezetőinek jsurgős teendőjük leülni a tenneíő-S/ípvet kezet vezetőségével és na-gbe- szélrii á ’íjatalok helyzetét, a .szö­vetkezetben, s erről ankétot' tar­tani,, esetleg megszólaltatni olyan fiatalt, aki a távoli munkahelyről hazajött. és itthon megtalálja a számítását,.Nem járna haszón nál- kül'i. ha ; a ' ,.KÍSZ-szervezet meg­hívná a szülőkét a KlSZ-rendez- vér.yekre. megbeszélné- velük, mit. vár az ifjúsági szervezet . a szülőktől: Végül úgy válik jobban a termelőszövetkezeti község hasz nára a KISZ-szervezet, ha a ta­nács, a pártszervezet és a terme­lőszövetkezet vezetősége, — a fel­nőttek -rí nem csak .bírálat for­májában nyújtanak segítséget, hanem több biztatást adnak a fiataloknak és velük együtt dol­goznak, hogy otthonukban ma­radjanak a „fecskék”, a távol: ak pedig végleg hazataláljanak. (P. G.) A Tiszavasvári Állami Gazdaság zöldségkertészetében a növényházak, melegágyak védelme alatt már januárban be­köszöntött — a mesterséges lava z. Azonban ma már — kü­lönösen a korai zöldségfélék palántáiról — leszedték az abla­kokat a szépen fejlődő növénye». M s szabadon símogatnaíja őket — a hamisítatlan tavaszi napsugár. — A lányok alapo­san megöntözik a karfiol-palántákat kiültetés előtt, hogy tel­jes gyökérzetükkel helyezzék azokat a földbe a palántázó gép segítségével. 4 ezer méter gárdái építésiéi az íflsn Kőlcsin A kölesei községi tanács ez év­ben újabb tízezreket fordít járda­építésre a községfejlesztési alap­ból. Már megvásároltak 114 ezer forint értékű cementet. A nagy vállalkozást a lakosság több mint negyvenhatezer forint értékű tár­sadalmi munkával segíti. Eboen az esztendőben a Fő utca Sonkád felé vezető részét a Móricz Zsig- mond, Dankó Pista és a Posta utcát járdásítják. Az építkezése­ket a két tsz. építőbrigádja vég­zi. Így most már Kölesének mind a tíz utcájában lesz járda. Az úrvezeíö ísz-elnök Nem könnyű a pedagógus KISZ titkár dolga, ráadásul, ha a tit­kári teendőkhöz hozzáadjuk a napi tanítást, a társadalmi mun­kát a színfalfestéstől a tánctaní­tásig. a malterhordásig, a családi gondokat, a beteg édesanyával való törődést. Bátori József kom­munista, ha zökkenőkkel is, de csinálja a KISZ dolgait. És az éremnek van másik oldala is. Az ópályi kiszisták közül kivált már a mag:' Major József, Pásinszki György, Rácz Mihály, Kedves Gyula, Demeter Mihály, Szolnok József, Lőrincz Mihály és mások, van kire támaszkodni. Az idén az első komoly társadalmi munka a művelődési házban volt. Levakar­ták a régi vakolatot a vályogig, a két kőműves: Rácz és Pá­sinszki naponta 80 forinttól „esett el”, Fodor József távoli tanyáról járt napokig, Major József tanár * tanítás szünetében is hordta a maltert és a fiatalok új köntösbe öltöztették a művelődési házat. Esténként sokáig fénylik az is- tagok a teendőket, ne rakjanak mindent a titkár vállára kola ablaka, az egyik tanterem­ben a tánccsoport próbál, a má­sikban a színjátszók a „Virágzik a hárs” című darabot tanulják, Debrecenbe készülnek, hogy a Csokonai Színházban ellessék a komoly színjátszás titkait, addig is tanulmányozzák a dráma, ope­ra, operett sajátosságait. A ve­gyeskar a szputnyik-dalt énekli: „Ö, de nagyszerű kor hajnalához értünk, most a Földnek szárnyba nő...” Alakulóban van a KISZ- Zenekar is, szellemi vetélkedése­ket is rendeznek a közeljövőben... Nem szegi hát semmi az ópályi fiatalok szárnyát: A ma még, kis „mag” jó úton halad, ha minden héten csak egyetlen fiú, vagy lány, KISZ-tag, vagy KISZ-en kí­vüli kerül közelebb hozzájuk, máris kiformálódik a KISZ-élet. Eközben más sürgő.s törleszteni- való is akad. A leglényegesebb, hegy arányosabban osszák meg maguk között a KISZ vezetőségi A kollektív vezetés változatosab­bá, mozgalmasabbá tenné az if­júsági életet. Nem ártana falusi lányokat érdeklő rendezvényeket beiktatni az ifjúsági est műso­rába, mert a legkevesebben a lá­— Testé* — mutatott egy új Moszkvicsra M. Tóth Gyu­la, a tiszadobi ötezer holdas Táncsics' Tsz clnö.,e. — Fog­laljon helyet — s mint aki mindig úrvezető volt, kapcsait, gázt x adott s úgy siklott előre kocsija, mifit;'a tavaszi szellő: könnyedén,- szinte észravétle* I nül. Nemrégen még kerékpárt taposott, azzal járta a közsé­get, a határ,. Valamikor még ezzel sem dicsekedhetett; ti­zennyolc éves korában ■ ülhetett kerékpárra, addig gyalog rót­ta az utcát. Honnan miből is | lehetett volna egy cselédembe!’ I gyermekének húsz évvél ez-1 előtt kerékpárra pénze? Az ángáriából? A kcmmenciós földből? A gróf úr földjén ke­resett napszámból? Abból ugyan nem tellett kerékpárra, I mégúgysem kocsira. örültek, | ha kenyérrel jó) lakhattak. És most egyszerre úrvezető lett. — Dehogy egyszerre — fé­kezett egy éles kanyar előtt. — Régen „fájt rá a fogam”, vágytam egy kocsira — emlé­kezett negyven esztendejére, a hét holdra, amivel belépett a közösbe, szüleinél eltöltött évekre, a keskeny, ősszel sá­ros, nyáron poros utcáfa az elnök. — Régen álmodoztam kocsiról, de igazán csak most gondolhattam rá, amióta- a kö­zösben dolgozom. Tavaly ki­KORSZERŰ ÁRUHÁZ lericszáz munkaegységem volt, negyvenezer forint jövedelem­mel. A háztájiban is szépen amit határoznak. valóra is váltják. Ö is ott vah mindig, ahol szükség van rá, ahol kell Munkába indul M. Tóth Gyula tsz. elnök. (Foto: Samu András.) ízléses, minden igényt kielégít a nyíregyházi Állami Áruház szépen berendezett férti és női konfekció osztálya. Az áru jól szem előtt van, így mindenki hamar kiválaszthatja a kedvére valót. "■ ' < > (Hummel flwwiif fclyjrtele) .ártottam jószágot, az előírás szerint. Eladtam két szarvas- marhát, három mzott sertést, négyet most hizlalok. Kölcsönt is kaptam, s régi vágyam való­ra vált: új kocsit vettem. Itt van, láthatja — s , &z utcára került tyúkot lassítva, óvato­san kerülte ki. nehogy elüsse. Ránézek, látom az arcán, hogy boldog és büszke. — Először az édesanyámat kocsikáztattam meg. Hatvan­egy éves ás még nem űrt ko­csiban. A fis kocsimban uta­zott először Nyíregyházára. Nem akarta elhinni, hogy az enyém, hogy beleülhet s el­viszem varos; of.-es'-oz — me­sélt az úrvezető és örömmel emLkezett felesége, három gyermeke- első sétakocsikázta- ÍSSSL’3 Í£. • ;• Bekapcsolta ar. rádiót. Rám­nézet;. Nevetett. Arcá: barná- ía sütötte a L»v.«szj nap. meg­edzette a Itii és márciusi szél. Mennyit fáradoznak, terveznek, dolgoznak: Együtt döntenek a munkáról. a vetésről, az elö- legosztásról. Mindenről. S a segítség. Most már nem baj, ha kétszer hívják naponta a járáshoz értekezletre a közös érdekében. Beül a kocsiba és néhány perc múlva megérke­zik. Még csak a közös érde­kében használta, járt agitálni Eszlárra, Dadára kocsival. S ahol ő megjelent, kocsija min­den szónál ékesebben bizonyí­totta a nagyüzem fölényét, a jövedelem alakulását. A nyár közeledtével bontogatja gon­dolatait és a Tátra, a Balaton 10yre gyateraoban szerepel em­lékezetében. Még hosszúnak tartja az utat'a Balatonig, még nem tudja, hogy az ő kocsijá­nak nem távolság néhány száz tilométer, még gumicsizmában szabályozza a gázpedált, kucs­mát visel, de már a mában él. az egyre több közösbeli gaz­da által elérhető életmódot visszavonhatatlanul bevezette Tiszadobon. ö, az egykori csélédgyerek, az ötezer holdas gazdaság el­nöke, az autótulajdonos úr­vezető. . Nagy Tibor % „...most a Földnek szárnya nő...!“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents