Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

QUO VJIDIS DÉLAFRIKA ?

A LÉTÉÉRT ÉS FENNMA- RADÁSÉRT erősen küzdő és véres harcokat vívó coloméban időnként igen nenéz idők állottak be. Különösen nagy volt a visszaesés az 1860-as években, amikor különböző. elemi és más természeti csapásoknak egész áradata zúdult egyszerre a gyarmatra. Egyszerre állott oe ugyanis a néhány éven át tartó nagy szárazság, ami pusztító járványokat vont maga után a nagyszámú marhacsordákban és juhnyájakban és csaknem teljes kipusztulását okozta az akkor már híressé lett bortermelésnek. A világhírűvé vált gyémántbányák felfedezése előtt ugyanis, az óriási méretű marhatenyésztés és a nagyszabású bortermelés adta Fokföldnek a két legfőbb kiviteli cikket és még ma is — a gyémántföldek mellett

— ez a kettő a gyémántokkal egyenlő értékű jövedelmi forrása. Tetézte a csapást a Szue- zi-csatorna megnyitása, ami a Fotkföld kereskedelmi és gazdasági viszonyait egyszerre és gyökeresen felforgatta. A búrokkal, a hasútokkal, a matábe- lekkel és a zulukkal a határvillongások is folytonos nyugtalanságot okoztak.

SZÓVAL, FOKFÖLDNEK

nagyon meggyűltek a bajai. És ekkor — 1867-ben — történt valami, ami a Fokföldnek hirtelen újabb lendületet adott és amely körülmény folytán egyszerre központja lett a világérdeklődésnek. A Fokföld egyik részében ugyanis — a nyugati Grigua-földön — gyé- mántbányákat fedeztek fel, amelyekről csakhamar kiderült, hogy az egész világon a leggazdagabbak. A gyémántleletek hírére tömeges bevándorlás indult meg Európából. A Grigua-földön

— és később Délafrika más helyein is — talált gyémántmezők styan rendkívül gazdagok voltak^ hogy csaknem csodálatosnak mondható, hogy a gyémánt már ezen egy körülménynél fogva is nem lett olcsóbb. A gyémánt még ma is olyan drága, hogy azt a rengeteg munkát és fáradságot, amellyel napfényreho- eatala jár, még mindig bőségesen megfizeti. A kivételes nagyságú példányoknak az ára olyan magas, s összehasonlítva több apró példánynak hasonló súlyával, olyan aránytalanul drága, hogy a kevésbé kiadós bányákban is kitartó szorgalommal dolgoztak és kerestek, hogy egyetlen egy ilyen kivételesen nagy példány felfedezése bőségesen kárpótolja az ökszes kiadásokat és fáradságot.

A GYÉMÁNTNAK EZ A SAJÁTOS BECSLÉSE — tudniillik, hogy számos aprónak az összértéke jelentékenyen kevesebb, mint egyetlen egy hasonló súlyú nagyobbnak — a gyémántbányászatot valóságos „kincskereséssé” változtatta és amelyet sehol a világon nem űztek olyan kitartással, olyan nagy mértékben és olyan rendszerességgel, mint a Fokföldön, ahol egyetlen egy lelet adta meg hozzá a lökést. 1867-ben találták az első kivételesen nagy példányt, amelynek 21 karát volt a súlya és amelyet egy John O’Rielly nevű kereskedő hozott a Hope-Toron kerületből Capetownba. O’Rielly ezt a követ egy Schalk van Nie- kerk nevű holland farmertől váIII.

sárolta csekély összegért, mert az eladónak halvány sejtelme sem lehetett a kő értékéről. A capetowni ékszerészek valódi gyémántnak jelentették ki a követ és hogy értékét megállapíthassák, elküldték Londonba becslés végett. Hunt és Roskeil udvari ékszerészek a követ 500 font értékűnek mondották, amely árban a követ a Fokföld akkori kormányzója, Sir Philip Wood- house meg is vette. Az 1867-1 párizsi világkiállításon a kő már nagy feltűnést keltett.

ÍGY TERELŐDÖTT EGYSZERRE A VILÄG FIGYELME

a délafrikai, gyémántmezőkre. Egy évvel később van Niekerk egy bennszülöttől egy 83 karátos gyémántot vett meg. Hogy most már a bennszülötteknek is volt fogalmuk e kő értékéről, kitűnik abból, hogy ezért a kőért Van Niekerk már 400 fontot fizetett, azaz, hogy ennyi értékű szarvasmarhát és egyéb árut adott cserébe. Az új tulajdonos 10 000 fontért adta el ezt a követ egy capetowni ékszerésznek, amely kő ugyan a köszörülés után 46 karátra fogyott, de azért mégis 25 000 fontért adta tovább az ékszerész. Így került ez a példány Londonba Lady Dudley híres ékszergyűjteményébe. Ennek a második kőnek a megtalálása alapozta meg a délafrikai gyémántbányák hírét és ebben az időben indult meg a nagy remzetközi bevándorlás a Fokföldre. Sajátos módon a bevándorlás központja nem Hope- Tcwn kerület volt, ahol a két nagy gyémántot találták, hanem ?z ettől északra fekvő Grigna- föld. amelyen valóban még gazdagabb bányákra bukkantak később.

EZEK A GYÉMANTMEZÖK

a természet ritka csodái közé tartoznak. A Vaal folyó vidékén, Délafrika északi részén, száz meg száz mérföldnyi területen, néhol a föld felszínén, máshol néhány kapavágásnyira alatta anyagot talált a kutató. Ez az agyag teljesen egyedülálló a világban. Kék a színe és majdnem köves a keménysége. A szí. néről „kék agyagnak” nevezték el. És ebben a kék agyagban, mint kék égen a csillagok, milliószámra vannak elszórva a gyémántkristályok. Alig volt ezen a helyen egy talpalatnyi hely, amelyben e gyémánt nyomaira ne akadt volna az ember. Apró, gembostűfejnyi, mák- szemnyi, sőt lencsényi nagyságú gyémántjegecek száz- és százezrével akadnak ott, de elég gyakori a mogyoró, vagy dió nagyságú gyémánt is. Sőt ebből a kék agyagos földből került ki a világ legnagyobb, ökölnagyságú gyémántja is.

MIKOR 1867-BEN az első gyémántokat találták és felfedezték a kék agyag titkát, a hír nagyon hamar eljutott a nagy világlapokba és egyszerre tele lett mind az öt világrész a szenzációval, hogy Kalifornia után megtalálták a világ második kincsesbányáját, amelyben nem csillogó sárga arany, hanem ragyogó fehér, tiszta gyémánt van, s ahol nem kell mélyre ásni a földbe, nem kell nehéz bár.yászmunkát végezni, mert a föld felszínén nagy területeken szabadon hever, csillog a drága gyémánt. És mint anakidején a kaliforniai arany- telepek felfedezésekor elfogta az embereket a kincskeresés láza,

A íiiggctlcu Togo

most is egyszerre új népvándorlás indult meg Délafrika felé. Külön hajójáratokat indítottak a nagy európai kikötőkből a Fokföldre. És annyi volt a jelentkező utas, hogy némely angol kikötőkből naponta két hajó is indult el a délafrikai partok fölé. Némelyik hajótulajdonos

2-3 év alatt milliomossá lett pusztán a kincskAesők szállításából. Az angliai, Tranciaországi és németországi kiötőkből angolokat, íreket, skótokat, franciákat, németeket, dánokat, svédeket szállítottak a hajók, az olasz és osztrák kikötőkből pedig olaszokat, magyarokat, osztrákokat és cseheket — a gyémántmezők felé. Elsőnek természetesen azok árasztották el a Vaál folyó vidékét, akik már ott voltak régebben, mikor a gyémánt- mezők felfedezésének híre kipattant.

DÉLRŐL, FOKVÁROSBÓL, ÉS KELETRŐL, NATAL TARTOMÁNYBÓL ezrével indult meg a sok. hazájából elszakadt, idegenben boldogulást kereső angol kalandor a gyémántmezők felé. Angol katonák és tisztek otthagyták a hadsereget, kereskedők eladták üzleteiket és pénzüket lóra, kocsira, fegyverre költve, és felszerelve magukat csákánnyal, ásóval, kapával, csoportokba verődve indultak el a hosszú és veszedelmes útra, amely akkor még az alig leigá- zott, folyton lázongó bennszülött törzsek között vezetett az új „ígéret földje” felé. Hányán, de hányán pusztultak el ezen a szörnyű vándorúton Délafrika belsejében! A zord, járatlan folyók áradása, őserdők áthatolhatatlan sövénye és sziklás hegyek által eltorlaszolt ismeretlen vidékeken hányán tévedtek el?! Hányán vesztek oda elemi csapástól, hányán kerültek ragadozó állatok karmai közé?! És akiket az eltévedéstől és a vadállatoktól megmentett a szerencse, azok beleszaladtak a mindenfelé kóborló bennszülött törzsek közé, akik gyűlölték a betolakodó idegeneket, durranó fegyvereiket és legyilkolásukban az üldözöttek bosszújának kielégítését is megtalálták. De tíz- meg tízezer pionír közül néhány ezer végül mégis elérte az áhított célt.

(Folytatás következik.)

Dr. Horváth Sándor.

Togo; az egykori német ! gyarmat, majd francia gyam- sági terület 1960 április 27-én a független országok sorába lépett.

Az 56 600 km5 területű — tehát hazánk felénél nagyobb —

1,2 millió lakosú ország gazdasági életére a több évtizedes gyarmati elnyomás nyomta rá bélyegét. —

Ipara jóformán nincs; csupán néhány kisebb üzemben dolgozzák fel az ország mező- gazdasági terményeinek egy részét.

A tengerparthoz közeli, trópusi éghajlatú vidéken terülnek el a túlnyomóan európai telepesek birtokában lévő kávé, kakaó, valamint olajpálma ültetvények. Az ország középső részén főleg gyapotot és földimogyorót termelnek. Az északi szavangás

területen a bennszülött lakosság állattenyésztéssel foglalkozik.

Bakuban százasrak üdvözölték Hrusesovot

Baku, (TASSZ): Azerbajdzsán

ezekben a napokban két nevezetes évfordulót ünnepel: a szovjet hatalom megteremtésének és az Azerbajdzsáni Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulóját. Az ünnepségekre Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba érkezett Nyi- kita Hruscsov, az SZKP első titkára.

Az ünnepi díszbe öltözött Baku nagy szeretettel fogadta a kedves

vendéget. A zászlókkal feldíszített pályaudvart megtöltötték a Hruscsov fogadására összegyűlt Baku dolgozói.

A pályaudvar előtti téren és a város főútvonalain, amerre Hruscsov és az azerbajdzsáni párt- és kormány vezetői gépkocsijukkal elhaladtak, a bakuiak százezreinek lelkes üdvözlése kísérte a vendégeket.

A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tiltakozása a dél-afrikai faji megkülönböztetés ellen

A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyilatkozatot tett közzé a dél-afrikai faji megkülönböztetéssel kapcsolatban.

— Felháborodással értesültünk arról — mondja a tiltakozó nyilatkozat, — hogy a világ közvéleménye, — s köztük az ifjúság tiltakozása ellenére Dél-Afrikában ismét felütötte' fejét a faj- gyűlölet-szította kegyetlenkedés és újabb áldozatokat szed a néger lakosság köréből;

Burjtoa erélyes figyelmeztetése Franciaerszágiiez

Tunisz. (MTI): A Reuter jelentése szerint Burgiba tunéziai elnök vasárnap Teburszukban beszédet mondott. Felháborodással nyilatkozott arról, hogy a közelmúltban az algériai—tunéziai határ mentén francia aknák tunéziai katonák halálát okozták.

KEI pimagyarorszAg

«I Masfvar SzoctalPta MunKä^par -?abclrs-S?atmar m»e\el BizcttiSc- 4« » M-er.e) Tanács lama felelés szetaesíio- Bálim Iáim tciád’a; * Keieimasvar'jfseae Lap Idadá vállalat felelős Kiadó taika* Pál ■,jertt»«tósée Nitre*, na,*, -SziáUi tét ti. Tel: IS-». 16-11. i«-iK. Uadőnivatai' NWeen ha?». ZsdSno'

u e rsi. »-«o.

Kéziratot nem SrTUnU met M aen adunk vissza.i

rerestts s M-cwt P-jsta t'lfiftzet tetfl • oeiv' •jO'iianH’ataicknái é kezBesitCknéL

r -»«inat mresei N.vainas c*n ttaaisi Nvir-e^ háta. ijízs Gyfiro u. 6.

Az elnök hangoztatta, hogy a már öt esztendeje tartó algériai ^jáború a tunéziai kormányt arra készteti, hogy módosítsa politikáját.

..A nyugati világ képtelen véget vetni ennek a háborúnak. Rövidesen olyan döntéseket jelentünk be, amelyekkel bizonyíthatjuk, hogy új politikára térünk át. Ha arra kényszerülünk, hogy háborúba lépjünk, nem tudunk majd barátokként viselkedni a franciákkal szemben. Nincsenek repülőgépeink. de Franciaországnak vannak érdeke5 tunéziai területen Remélem, e figyeliTieVefésem ellendő lesz” — mondotta az elnök.

Hüvö» idő

Várható időjárás kedd estig: fci hőátvonulások, több helyen eső, helyenként futó havasesó. Átmenetileg mérséklődő északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 8—13 fok

között.

— A DIVSZ-be tömörült 87 millió fiatal nevében a legerélyesebben tiltakozunk az embertelen cselekedetek ellen. Úgy véljük, hogy a dél-afrikai kormány faji megkülönböztetési politikája bűn az emberiség ellen. Megbélyegezzük ezt a politikát és felhívunk minden nemzeti és nemzetközi ifjúsági szervezetet, valamint a világ minden béker és igazságszerető fiatalját, hogy rendezzenek tömegtüntetéseket, nagygyűléseket, tiltakozó akciókat és intézzenek petíciókat a dél-afrikai kormányhoz.

— Felhívjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a kormányokat, tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy a fasiszta irányzatú dél-afrikai kormány felhagyjon reakciós és barbár cselekedeteivel. Felhívunk minden békeszerető embert, hogy velünk együtt tegyen meg mindent a dél-afrikai békés lakosságot sújtó elnyomás áldozatainak szabadonbocsátása, a demokratikus szabadságjogok visszaállítása és az emberi méltóság tisz-rtása érdekében — fé- -■r-ődik be a DÍVSZ nyilatkozata.

A NYIREGYHA7I RáDlO MAI MŰSORA:

Városaink, falvaink életéből: zenés riportműsor. — Valósággá válik az álom. — A virágos Nyíregyházáért. — Tiszámén ti

krónika. — A géplakatos. —Hírek. — Jegyzet. — Nők műsora. — Asszonyok a férfiakért. — Pedagógiai tanácsadó.

5