Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

A rákbetegség felismerését' megkönnyítő találmáuy, a plasztikus imkroszkóp-koudcnzor uagy sikere külföldön ,

Dr. Zselyonka László, dr. Kiss Ferenc, Barabás János és Libik Albert találmánya, a 3d konden- zor, amely bármelyik mikroszkópra szerelve, térhatású képet nyújt, nagy érdeklődést keltett mind a hazai, mind a külföldi szakkörökben. Ennek a találmánynak a segítségével az orvosok könnyebben felismerik a kórokozókat és különösen nagy jelentőségű a rákbetegségek diag- nosztálasánál. A találmányt az utóbbi hónapokban számos külföldi . folyóirat ismertette és egyaránt első díjat nyert a moszkvai és a varsói nemzetkö^ rriűszerki- állításokon, elismerő oklevéllel

tüntették ki a lipcsei nemzetközi műszerkiállításon.

A 3d kondenzort a Gamma Optikai Művek gyártja és a METRIMPEX külkereskedelmi vállalat exportálja. Az elmúlt évben szovjet megrendelésre 5 ezret készítettek, az idén pedig a külkereskedelmi vállalat 8 ezret rendelt a Gammától. Az utóbbi időben a METRIMPEX- től 12 ország kereskedelmi körei kértek mintasorozatokat. Rendeltek az új kondenzorbó! belga, holland, francia, osztrák, amerikai, svéd és nyugatnémet cégek is.

üsztal, amin táRyér nélkül leltet levest enni

Az Egyesült Államokban több, mint 10 000 találmányt szabadalmaztak az elmúlt három hónapban. Nagyobbrészt olyan apróságokat, amelyek a mindennapi életet kellemessé teszik.

A terítés és mosogatás elkerülésére a vendégek előtt gombnyomásra szétterülő műanyag abroszt találtak ki, amelyen különböző mélyedések helyettesítik a mély- és lapostányérokat. Az étkezés végeztével az abrosz automatikusan beszalad az asztalban e célra elhelyezett mosógépbe, hogy tisztán és szárazon kerüljön elő a következő étkezéshez.

Büszkén emlegetik a l’ctncházi Üj Barázda Termelőszövetkezet tagjai, milyen nagy segítséget jelent az újonnan vásárolt Szuper Zctor. A képen tárcsázás közben örökítettük meg.

(Hammel József felvétele)

OTRESZORTOSOK

Pénteken indul

DURUZSOLNAK a varrógépek a nyíregyházi ruhaüzemben. A hosszú szalag asztal két oldalán a gépek fölé hajolva sofőrbundákat varrnak az 5/a szalag dolgozói. A szalag egyik vé-* généi ügyeskezű lány teszi szalagra a kiszabott anyagot s a másik végénél már a gombot varrják a kész bundára.

Ferjési Károly szalagvezető dicsérte a dolgozókat. Örömmel újságolta a sikereket:

— Minden nap többet gyártunk egy darabbal, mint amennyi a tervünk. Az első negyedévben a terven felül 120 darab bundát gyártottunk.

Roda Zoltán valamit nagyon néz egy félig kész bundán.

— Csúnya a tűzés. Görbe — mondja. — Ezt visszaadom annak, aki csinálta.

. Hátrapillant és magához inti a hiba elkövetőjét.

— Szakikám, ejnye, nézd es«k ezt a tűzést, Ugye, neked sem tetszik így?!

A FIÚ pirulva viszi kijavítani.

Négyen dolgoznak a szalagban olyanok, akik a minőség ■gyártásközi társadalmi ellenőrei. Petró Gábor ezek közé tartozik. ö tájékoztatott:

— A mi kezünkön nem mehet tovább rossz minőségű munka. Visszaadjuk annak, aki csinálta, hogy javítsa ki. Azt vállaltuk,- hogy szalagunknak legfeljebb két darabot adhat vissza a szalagvégi minőségi ellenőr; de még ennyit se ad vissza, mert vigyázunk a minőségre.

S mit mord a minőségi ellenőr, Buskó Gyula?

— Nem vagyok elnéző, hisz engem is ellenőriz a RAGI, amikor átveszi a kész ruhákat a szállítás előtt. Csak dicsérni tudom a szalagot, mert kifogástalan minőségű munkát végez. Az első negyedévben 95,5 százalék veit a minőségi követelmény és 100 százalékot teljesítettek. Leértékelt gyártmányuk nem volt.

RÁCZ elvtárs, az üzem vezetője mondta a szalagról:

— Csak hat olyan munkás

dolgozik a szalagban, aki tanulta a szakmát. A többiek, főleg a lányok, betanított munkások. Ezért is nagyon jelentős vállalás volt a szalagtól, hogy a szalagvezető a szakmunkásokkal a szalag valamennyi dolgozóját megtanította öt reszorton dolgozni.

A szalagvezető tájékoztatott az ötreszortos mozgalom jelentőségéről: .

!— A lányok férjhez mennek, az asszonyok gyermeket szülnek és előfordul megbetegedés is. Ilyenkor, néhány reszort üres. A szalagban problémák lennének, de mivel nálunk mindenki legalább öt reszorton tud dolgozni, zjjkkenő nélkül megoldjuk a problémát. Most is, hetek óta 13-an teljesítik 20 ember' munkáját Van kit ültetni a fontos reszortba, a köny- nyebbet pedig elvégzi közösen a kollektíva.

Pintér Pali eldicsekédte:

— Tudok dolgozni a pikérozó gépen, a lyukkötőn, tudok zsebezni, villanygépen tűzni és a kabátot le tudom vasalni éppenúgy, mint akinek ez a reszortja,

ÖRÜL a fiú szaktudása gyarapodásának, hisz ez elősegítette, hogy nagyobb tudást' igénylő reszortot kapott és a fizetése jó 200 forinttal" több, mint azelőtt volt.

— Én 1300 forintot kapok havonta, amióta a bélésvarráson kívül gépelni is tudok. Tudok vásznat és gallért tűzni, és a gombozó gépen dolgozni — sorolta Galgovics Ilona. Arról is tájékoztatott, hogy gyakran rendeznek a munkaidő után szakmai tapasztalatcserét s növelik szakmai, technikai 'kulturáltságukat.

Molnár András így ismeri a szalagvezetőt:

— Szerény fiú. Szívesen ta- rít minket. Nemrég nősült, az üzemből. Rajnaj, Ica, a felesége a 7 a szalagban dolgozik, zsebet varr a nadrágokba. Azt is tudom róluk, hogy szépen élnek. és nagyon szeretnének lakáshoz jutni.

A szaleg többi tagjai hasonVidám-pork a Sóstón

A Szabolcs-Szatmár megye területén lakó mutatványosok arra az elhatározásra jutottak, hogy szövetkezetbe tömörülnek és megvalósítják a Vidám-parkot Sóstó gyógyfürdő területén.

Gaszper Lajos, Vajda József. Hódi Gábor, Zvonár Anna, özv. Vajda Antalné, Novák István, Novak Istvánná, Szentesi Júlia, és Gaszper István mutatványosok teljes felszerelésüket beviszik a

szövetkezetbe és a működési szabályzat mindenkori betartásával működnék Sóstó gyógyfürdő területén.

A mutatványosok közös kéréssel fordultak a városi tanács végrehajtó bizottságához, hogy engedélyezzék a szövetkezet működését. Ha a végrehajtó bizottság hozzájárul a mutatványosok kéréséhez. ódijí a vidámpark megvalósításának kérdése is.

lóan jól ismerik egymást. Az egyik borkedvelő fiút leszoktatták a mártékr.élküli ivásról. Többször is voltak kollektíván moziban. A szakszervezeti bizottság színházjeggyel ajándékozta meg őket. Ha a szalagból valaki megbetegszik, nyolr can-tizen mennek meglátogatni.

KOZMA Sándorné sem felejtette el, hogy a szalagból tizen látogatták meg, amikor négy kiló 20 dekás fiút hozott a világra.

— Nagyon boldog voltam, amikor eljöttek a szaktárcák meglátogatni. A virágoknál, az édességeknél is jobban esett az, hogy nemcsak a munkában szeretnek és becsülnek — mondja a kismama fényes szemmel.

Valamennyien tapasztalják, hogy ez az út a jobb élethez, a szocialista emberré váláshoz vezet. Mindegyikőjük nagyon büszke a „szocialista brigád'1 címre, amit nemrég kaptak meg a nyíregyházi ruhaüzemben.

O. A,

A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség megyei elnökségének nevelési osztálya nagy képrejt- vénypályázatot hirdet a lap hasábjain- Történelmi múltunk jelentős eseményeit ábrázolják a képek, melyeket hetenként kétszer, kedden és pénteken közlünk a lapban. A pályázóknak részletesen lé kell írni hol és mikor történt az esemény, milyen történelmi tények fűződnék hozzá. A pályázatot a megjelenéstől számított egy héten belül kell az MHS Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége nevelési osztálya címére (Nyíregyháza, Szabadság tér

7. sz.) beküldeni.

A képrejtvénypályázat 16 képből áll, melynek mindegyike megfejtendő. Időközbeni bekapcsolódást is elfogadnak. A képek közlését pénteki számunkban kezdjük meg. A legjobb írásokat a következőképpen jutalmazzák:

Felnőtteknél: 2 db I. díj: 400 forint értékű ju.talomtárgy.

3 db II. díj: 200 forintos juta- lcmtárgy.

4 db III. díj: 100 forintos tárgy- jutalom.

15 db IV. díj: könyvjutalom.

Gyermekeknél (14 éves korig):

2 db I. díj: 200 forint értékű jutalom.

3 db II. díj: egy-egy kiskönyvtár.

6 db III. díj: könyvjutalom.

A pályázat nyerteseinek neveit az értékelés után a lapban közöljük.

Részt vehetnek közösen társadalmi és tömegszervezetek is, valamint úttörőcsapatok és őrsök. A szervezetek kollektív pályázatát a részvételtől függően díjazzák.

Két óra a Hámán Kató utca 25 alatt

^Co

— A brigádvezelőle és helyetteseik jöjjenek a raktárba a szerszámokat felvételezni! — adja ki az utasítást Fodor Géza. a tsz. elnök, „civilben” a nyíregyháza I. számú általános iskola igazgatóhelyettese.

Amikor mindé akinek megvan már a szerszáma, megkezdődik a munkaszervezés. Az első számú brigád talajelőkészitést végez uborka alá, a második csíráztatott burgonyát ültet, a harmadik borsót kapál, a negyedik fokhagymát dugget, a Dan’.tő- brigád csemegekukoricát vet, a Hernádi-brigád gereblyéz. Megkezdődik a munka. A hatodikosok most ceruza helyett ásót. kávát, gereblyét vesznek a kezükbe.

— Könnyebb az ásózás. mint a számtar? — szólítom meg a kis. zömök Bombára JóskáiTöbben is v*7aszóinak egyszerre. nemcsak a kérdezett. Vitatkozna’: is raita .de Jóskának csak az a véleménye, hogy könnyebb.

Az ..elnök” és Kalotai András foglalkozisvezeiő leülő n-r

kii’ön meglátoget minden brigádot. F’m'-'via-ö—mit miért, hogyan kell cinálri.

Csen’-ér Györgyiek émaen befelezték a burgonyaültetést.

— I áttam. te dobáltad a krumplit a fészekbe. Mindervi, hegy esik, csak benne legyen, ugye? — akarom bevgrstni.

— n-'-’nrj-i rrb’’’sgu! CriráiA- val felfelé kell elhelyezni; vigyáztam is rá — válaszolja Gyurka.

— Milyen tanuló vagy?

— Tavaly kitűnő voltam, csak most félévkor csúszott be két négyes. De évvégére feltétlenül ki a',zárom javítani, mert a továbbtanuláshoz jó bizonyítvány kell. Én pedig orvos szeretnék lenni, vagy gépésztechnikus. mint az apám.

— Dehát akkor neked nem nagy szükséged lesz ezekre a mezőgazdasági ismeretekre?

— Nem baj, én örülök neki, ha tisztában leszek az egyszerűbb dolgokkal. Nem voltam falun sohasem, alig ismertem néhány növényt, amíg nem jártam politechnikai oktatásra.

Szavai érdekes esetet juttatnak eszembe gyerekkoromból. Mikor gimnáziumba jártam, az egyik taná-om kisfiát — éppen annyi idős volt. mint Gyurka

— naprarornómaggal kínáltam meg. Csak néz-tt rám. hogy mit akarok vele. fogalma sem volt róla. mi az.

E'rkk-l a gyere’-e'-kel v'ár aligha fordulhat elő ilyesmi.

— Hát te jobban szeretsz-e itt lenni, mint az iskolában?

— szak'tom félbe Bákány Jóskát a borsókapálásban.

— Nem nagyon, mert itt sem lehet össze-viesza járkálni, csak úgy beszélgetni, játszani.

Tanárja nevetve meséli, hogy milyen jól totóztam. Bombára és Bákány az osztályban a két „legelevenebbH gyerek.

Aztán komolyra fogja a szót és a gyakorlat nevelő hatásáról beszél.

— Ügy meglátszik azért, hogy kit mennyire kényeztetnek el otthon. Akinek nem adnak dolgot, aki nem szeret otthon sem a szüleinek segíteni, itt sem igyekszik. Ki akarja magát húzni mindenből. Mi természetesen az igyekezetét, a munka szere- tetét is figyelembe vessziil^az osztályozásnál, nem csak az elvégzett munkát. Az igazság azért az. hogy a gyerekek nagytöbbsége szereti ezt a foglalkozást. Munka közben nyugodtan beszélgethetnek, szabad abnak érzik magukat. Sok helyen elméletileg ismert dologgal találkoznak itt a gyerekek, amit Például növénytanból tanultak. Baromfi és nyúltenyésztéssel is szeretnénk foglalkozni, de sajnos egyelőre nines hozzá kellő anyagi, fedezet. Ez a kert is tíz évig volt műveletlen. Nyakig ért a gaz. mikor idejöttünk.

— Tanár bácsi! Hadd metszek meg már egy tőkét magam., én már meg tudom csinálni — szól szinte könyörögve Csernyik T.aci. megszakítva a beszélgetésünket. — Tes- " Ak már ideadni a metszőollót...

Néhányon aztán irigykedve r?s~i’: körül a szőlőtőkén dolgozó Lacit.

— gál —

3

.Saját- Z e I" o r

a nagy képrejtvénypályázat