Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-26 / 97. szám
Iparos a szövetkezetben Aw, erdős Nyírségért Az újság olvasói közül csak igen kevesen tudják, hogy a Nyírség *- amely pedig tulaj- donképen a homok birodalma, hazánk egyik legerdősítettebb sík vidéke. Szabolcs-Szatmár több, mint egymillió katasztrá- lis holdból álló területéből jelenleg mintegy hatvanezer holdat foglal el erdő, mezővédő sávok torlaszolják el a szél útját, akadályozzák meg a homokverést, hogy ne temessen be mindent a homok, s az elvetett magot ne a hetedik határ keltse kiAz erdő hasznos faanyag, magasabb mezőgazdasági terméshozam segítője és egészség az embereknek, a kirándulóknak. Népi államunk a kezdettől nagy gondot fordított a telepítésre, a kivágott fák pótlására, de a községek, az utak fásítására is.. 1949-ben kétszáz hektárnyi területen kezdték megyénkben az erdőnkivüli fásítást, hat esztendő múltán már kétezerhárömszáz hektárra nőtt az így elültetett csemeték és suhángok által igénybevett terület. Jelenleg tizennyolchúszezer katasztrális hold nem állami erdő van Szabolcsban. Ez a szám azt is jelenti, hogy a megye lakossága egyre inkább tudatára ébredt az illetékes szervek által oly sokszor hangoztatott tétel igazságának: a faültetés nemcsak az arra hivatottak ügye, hanem az egész társadalomé! Több éve már annak is, hogy az erdősítés valóban társadalmi üggyé lett nálunk. Fiatalok az üzemekből, úttörők a falvak iskoláiból és idős termelőszövetkezeti parasztok egyaránt fásítják környéküket, hogy később szebb legyen városuk, községük utcája, parkja. Mégis, ebben az évben, ezen a tavaszon az eddigieknél' is nagyobb volt az erdősítési, fásítási kedv. Összefogtak a társadalmi szervek és elhatározták: mozgalmat indítanak SzabolcS-íszatmárban, megrendezik a fák hónapját. Az eredmény nagyobb volt, mint azt várták. Egyedül a nyíregyházi fiatalok tizenötezer csemetét ültettek el Sóstón. A tíszalöki járás ifjúsága is több mint tízezer kis fával gazdagította a megyét. A tiszaeszlári, bashalmi, szor- galmatosi és tiszalöki kiszesek érdemlik meg elsősorban a dicséretet: egyedül a bashalmi termelőszövetkezetben háromezer csemete kerül a gödrökbe. A nyírbátori járásban — megyénk leginkább futóhomokos területén — Nyírlugoson, Aporligeten, Nyírbogáton és Máriapócson tettek ki magukért a fiatalok. Nem könnyű sorolni a tényeket, a számadatokat, amelyek a vállalások eredményeit tükrözik, hisz sokezerre, talán millióra is rúg az elültetett csemeték, suhángok száma, amelyek az idei tavasszal díszítik a szabolcsi, szatmári tájatAmikor megtudtuk, hogy kora tavasszal több, mint százezer fa elültetését szabta meg a fiataloknak a baktalórántházi járási KISZ bizottság — kicsit csodálitoztunk a vállalás nagy számán. S most, amikor már nyilvánvalóvá vált: mit tettek az eltelt igen rövid idő alatt, az a legnagyobb dicséret, ha ismertetjük, hogy csupán Nyír- ibronyban. harmincnyolcezer fát ültettek, ugyanígy elismeréssel kell szólni az apagyi. a székhelyi, a petneházi ifjak fa- lufásitási tevékenységéről. A legszebb példákat mégis a termelőszövetkezeti fiatalok mutatták. Az őri Petőfi tsz. 1400, a nyírmadai Kossuth 21 ezer, a rohodi Tjj Élet tsz. 32 ezer, az ófehértói Búzakalász tsz. közel tizenötezer csemetét ásott el. Régebben fásítási felelősök feladata volt csupán a faültetés. Ma ezt a munkát a szabolcsi fiatalok vették a kezükbe és a lelkesedés, leküzdötte az akadályokat. Az állami erdészeti szakemberek véleménye szerint is nagy munka volt, amit a fiatalok végeztek. Az anarcsi termelőszövetkezeti fiatalok 2700 suháng és tízezer csemete elültetésével írták be nevüket a fásítás megyei emlékkönyvébe, mint ahogy a nyírkarászi úttörők, s a Május 1 termelőszövetkezet, a laskodi községi KISZ szervezet és a termelőszövetkezet ifjúsága. S nemcsak elültették a fákat, de emellett azok gondozását és védelmét is vállalták. Az ajaki, a kisvárdai gépállomási kiszesek, a nyírbogdányi úttörők lelkes munkája is hozzájárult ahhoz, hogy ebben az esztendőben jelentősen megnövekedett a fásítás a megyében. Országos méretekben is az elsők között vagyunk e területen. Ehhez jön még az állami erdősítés számadata- A gazdasági év során 1300 hektáron telepítettek új erdőt, Tiszadobon. Leveleken. Nyírcsahölvban és Ramocsaházán már befejezték a munkálatokat. Az állami erdőgazdaság hatszáz holdas területet kapott a tiszadobi tanácstól az árterületből erre a célra — három esztendő alatt mindet betelepítik erdővel! A leveleki futóhomokon mintegy háromszáz holdat erdősítenek. Nincs tehát akadálya annak, hogy Szabolcs-Szatmár megye az erdők megyéje is legyen, az egészség, a viruló jólét megyéje. így fejlődik tovább a Nyírség, így szépülnek tájaink. A községek, városok fejlődéséhez immár ez is hozzátartozik, a társadalmi munkával megépített sok kulturális, egészségügyi-létesítmény mellett. A felszabadulás előtt alig fordítottak gondot a dolgozó parasztok egészségére erdősítéssel — mással még kevésbbé, Nem számított, hogy a falvak parcelláira homokot hordott a szél, hogy a kenyér sem termett meg legtöbbször. Az egyebek mellett mi már erre is gondolunk. Koplui Jáno XVII. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM. Ára 50 fillér I960. ÁPRILIS 86. KEDD dolgozik a Megyei Malomipari Váilaiat A Megyei Malomipari Vállalat ismét sikereket ért el a termelő | munkában. Ezt bizonyítják a vállalat első negyedévi termelési adatai. A negyedévi tervet 3.3 százalékkal, a termelékenységi tervet a vállalt 2 százalék helyett 5.7 százalékkal teljesítették túl. Megtakarítottak 137 ezer forint értékű gépalkatrészt, anyag- költséget, és irodai költséget. A tervteljesítésben és a minőségi munkában a Mátészalkai, a Kisvárdai és Nyírségi Malmok értek el legjobb eredményt. Megbecsülik a/, iparosokat KomlódlóUalun. A Két Vadas Testvér Tsz-ben ezt érzi D. Gál Lajos is, aki egymás után készíti a remek asztalosmunkákat. A kép azt mutatja, ért az üvegezéshez is. (Foto: Hammel.) Ünnepi műszakok kezdődtek az üzemekben léf pfittérimi Hétfőtől szombatig szorgalmuk, tudásuk, ügyességük legjavát adják a dolgozók a munkából, á tervek teljesítéséhez. Túlszárnyalják korábbi sikereiket. termelékenység növelését fogja segíteni. Az újítási bizottság május l-re el akarja érni, hogy minden elfogadott újítást bevezessenek, a kísérletre elfogadottakat is. A termelőszövetkezetek az idén első ízben terveztek a kötelezőnél lényegesen — 15 százalékkal — nagjmbb összeget szociális és A tiszavasvári Lenin Tsz tagjai — találékonyan — úgy ültették volna burgonyájukat, hogy a géppel húzott barázdába kézzel helyezzék el a vetűgumckat, majd simitóval behúzzák. Később esőt kaptak, már nem lehetett így dolgozni. Kapát fogtak és úgy végezték be a munkát. (Hammel József felvétele) Ültetik a krumplit Vasváriban kulturális kiadásokra. Az előirt két százalék helyett a tagság részesedésére előirányzott összegnek 2,3 százalékát fordítják az idén ilyen jellegű célokra. A termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapja 1960- ban kereken 200 millió forint. Ennek körülbelül a fele jut az idős és a beteg tagok segítésére, részben készpénz, részben természetbeni ellátás útján. Bölcsődék, óvodák, napközi otthonok fenntartására, illetve támogatására több mint 10 millió forintot szánnak. Igen jelentős összeget, 35 millió forintot terveztek kulturális célokra- Ebből fedezik elsősorban az olyan „napi” kiadásokat, mint az újságok, a folyóiratok. a rádió és sokhelyütt már a televízió előfizetési díja. Számos termelőszövetkezet látja el felszereléssel művészeti csoportját vagy sportcsapatát, klubszobát, könyvtárat rendez be, s nem egy helyen jut már közös tanulmányi kirándulásra vagy más célú utazásra is. Az idei szociális és kulturális alapból csaknem 50 millió forintot a következő évre, költségesebb beruházások megvalósítására tartalékolnak a termelőszövetkezetek. Már csak néhány nap választ el bennünket május 1-től. Az ünnep közeledtére élénkebb lett a munkavérseny az üzemekben. Ünnepi műszakokat szerveztek. Öt újítási javaslatot vezetnek be a Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyárban a havi tervükön felül a TMK csoport dolgozói. Egy újítás a balesetvédelmet, egy az egészségvédelmet, három pedig a Szén és gázolaj megtakarításáért versenyeznek a Nyíregyházi Fűtőház dolgozói. Már ebben az évben 1904 tonna szenet és 23 ezer kilogramm gázolajat takarítottak meg eddig. A mozdony- vezetők közt Kerekréti András, Lizák László és Bükovenszky Endre, a motorvezetők között Zsák Rudolf, Hampóth Sándor és Berczédi Árpád járnak élen a takarékosságban. Május l-re el akarják érni szénből a 2500 tonna, gázolajból a 30 ezer kilo* grarpm megtakarítást. Két százalékkal túlteljesítik havi tervüket áprilisban is a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói. Az első negyedévi tervet 2 százalékkal teljesítették túl. A terven leiül több burgonyaültetőgépet, burgonyaszedőgepet, lakókocsit, kalapácsos-darálót és gabona-fúvót juttatnak ezzel a mezőgazdaságnak. Az e havi tervet az ünnepi műszak eredményeképpen csütörtökre teljesíteni akarják. Hétszázmillió forintot fordítanak as idén szociális é# kulturális célokra a termelőszövetkezetek
